6 Eredmények
6.4 A tározás, mint hidromorfológiai módosítás hatása a kovaalga összetételre . 46
-N (r = 0,53, p < 0,01).
6.4 A tározás, mint hidromorfológiai módosítás hatása a kovaalga összetételre A tározás módosító hatásának vizsgálata során összesen 127 mintavételi helyet hasonlítottunk össze. A természetes állapotú, a felvízi, az alvízi, valamint a tározóból származó minták számának megoszlását az egyes csoportokon (A, B, C, D) belül az 1.
táblázat tartalmazza.
Az A csoport (hegyvidéki, durva mederanyagú vízfolyások) diverzitása 2,7-3,37 között változott, mediánja 3,01 volt. (12. táblázat). A felvízen a tározásnak nem volt hatása sem a diverzitásra sem pedig a fajszámra. Ezzel szemben, az alvízben megnıtt mind a diverzitás mind pedig a fajszám (12. táblázat). Habár az euplanktonikus fajok aránya nem nıtt, a kimondottan rögzült szervezetek aránya csökkent. A legmarkánsabb hatás abban jelentkezett, hogy a Stephanodiscus minutulus (KÜTZING) CLEVE &
MÖLLER relatív hozzájárulása a közösségben jelentısen megnövekedett (12. táblázat) a természetes víztestekéhez képest.
A B csoportban (dombvidéki, durva mederanyagú vízfolyások) a fentivel ellentétes mintázatot tapasztaltunk: a tározás a diverzitás kismértékő növekedését okozta a felvízi részeken, az alvízi részen viszont ez a hatás nem volt jelentıs. A felvízen a rögzült fajok aránya 90,57%-ról 88,3%-ra csökkent, az alvízen pedig az euplanktonikus fajok aránya jelentısen megnövekedett (2%-ról 7,2%-ra). Ezt alapvetıen két planktonikus faj (Stephanodiscus hantzschii GRUNOW és Stephanodiscus minutulus (KÜTZING)ROUND) okozta. Megfigyeltük továbbá az Adlafia minuscula (GRUNOW) LANGE-BERTALOT is relatív gyakoriságának növekedését is az alvízi mintavételi pontokon.
A C csoport síkvidéki, közepes-finom meder anyagú vízfolyásokat tartalmaz, melyek vízgyőjtıjének mérete széles tartományban mozog. A csoport diverzitása 2,81 és 3,82 között változott és nem mutatott összefüggést a vízgyőjtı méretével. A természtes állapotú mintavételi helyek diverzitásának mediánja 3,41 volt. A felvízen a
diverzitás értékeket magasabbnak (3,67) találtuk. Az euplanktonikus és a rögzült fajok aránya is megváltozott: a síkvidéki tározás hatására csökkent mind a rögzült fajok száma, mind pedig a diverzitás (2,66). A felvízi részeket karakterfajokkal nem tudtuk jellemzni, de a természetes helyeket igen, melyekre a Nitzschia palea (KÜTZING) W.
SMITH és a Surirella brebissonii KRAMMER &LANGE-BERTALOT jelenléte volt jellemzı (12. táblázat).
A D csoportot a C csoporttól a mederaljzat minısége alapján különítettük el. Erre a csoportra a közepes-finom mederanyag a jellemzı. A közepes vízgyőjtı mérető helyek diverzitása (2,59; n=14) hasonló volt a kis vízgyőjtıjő természetes helyekéhez. A síkvidéki tározóban a diverzitás alacsony volt (2,39; n=11). Az alvízi részeken a diverzitás ennél jelentısen nagyobb volt (3,17; n=3). A természetes állapotú helyeken az euplanktonikus fajok 1,63% -ban voltak jelen a mintában, míg a felvízi részeken 1%-ban. A tározóban, illetve az alvízben ez a részesedés 1,87 és 2,08% volt. A tározó felvízi hatását egyedül a Gomphonema angustatum (KÜTZING) RABENHORST jelezte, míg az alvízi hatást illetve a tározást 2-2 faj indikálta. Az Amphora veneta KÜTZING és a Ctenophora pulchella (RALFS EX KÜTZING) WILLIAMS &ROUND az alvízi mintavételi helyekre, míg a Melosira varians C.AGARDH és a Cocconeis placentula EHRENBERG a síkvidéki tározásra volt jellemzı (12. táblázat).
A csoport B csoport C csoport D csoport
12. Táblázat: A diverzitás és fajszám mediánja, a planktonikus és rögzült fajok aránya valamint a karakterfajok a vízfolyások természetes, alvízi, felvízi részein és a tározóban az egyes csoportok (A, B, C, D) szerint. (* szignifikancia szint 0,01; ** szignifikancia szint 0,05; ns: nem szignifikáns; néhány esetben a
planktonikus és a rögzült fajok együttesen nem érik el a 100%, ami az ismeretlen életforájú taxonok jelenlétéenk köszönhetı.)
6.5 Konzervációbiológiai vonatkozások
Az utóbbi években a VKI kutatások keretében (ECOSURV) végzett diatomológiai vizsgálataink fajlistáit NÉMETH (2005) jegyzékével összevetve megállapítható, hogy számos olyan faj új lelıhelyét tártuk fel, mely a veszélyeztetettség valamilyen kategóriájába esik (13-14. táblázat). A jelenlegi Vörös Lista 5 kategóriát különböztet meg (14. táblázat). Összesen 46 fajt találtunk, melyek ezen lista alapján a veszélyezetettség valamilyen kategóriájába estek.
Veszélyeztetettségi kategóriák
megnevezés jelölés fajszám mintavételi helyek száma
kihalt EX 2 17
veszélyeztetett EN 1 6
sérülékeny VU 28 232
enyhén veszélyeztetett LR 8 51
valószínőleg veszélyeztetett PR 7 84
∑ 46 390
13. táblázat: A különbözı veszélyezetettségi kategóriába esı fajok száma és a megtalálási helyük száma.
Hét valószínőleg veszélyeztetett fajt találtunk 17 mintavételi helyen (11. ábra) (pl.
Bacillaria paradoxa GMELIN, Cymbella tumidula GRUNOW, Diploneis ovalis (HILSE) CLEVE). Enyhén veszélyeztetett fajok közül nyolc fajt 51 mintavételi helyen mutattunk ki (12. ábra) (pl. Aulacoseira distans (EHRENBERG) SIMONSEN, Cymbella brehmii HUSTEDT). Sérülékeny fajok (vulnerable) közül 28-öt találtunk meg 232 helyen (13.
ábra) (pl. Achnanthes marginulata GRUNOW, A. petersenii HUSTEDT, Aulacoseira muzzanensis (MEISTER) KRAMMER, Cymbella hungarica (GRUNOW) PANTOCSEK, C.
lacustris (AGARDH)CLEVE, Diploneis oblongella (NÄGELI)CLEVE-EULER. Egyetlen egy veszélyeztetett fajt találtunk a Fragilaria capucina DESMAZIÈRES var. austriaca (GRUNOW)LANGE-BERTALOT hat helyen (14. ábra). Kritikusan veszélyeztetett fajt nem találtunk, viszont két kihaltnak tekintett fajt igen: Gomphonema vibrio EHRENBERG, Luticola goeppertiana (BLEISCH) H. L. SMITH (14. ábra). (A megtalált Vörös Listás fajok teljes felsorolása a 14. táblázatban található.)
fajnév
(LANGE-BERTALOT, 2000) összehasonlítás Achnanthes marginulata GRUNOW
Cymbella hungarica (GRUNOW)PANTOCSEK VU nincs adat -
Diploneis oblongella (NÄGELI)CLEVE-EULER VU V OK
Diploneis ovalis (HILSE)CLEVE PR V M
Eunotia bilunaris MILLS var. linearis (OKUNO) LANGE
-BERTALOT ET NÖRPEL VU R N
Eunotia formica EHRENBERG VU V OK
Eunotia pectinalis (KÜTZING)RABENHORST VU V OK
Eunotia praeruptaEHRENBERG VU - -
Fragilaria capucina DESMAZIÈRES var. austriaca
(GRUNOW)LANGE-BERTALOT EN G M
Fragilaria nanana LANGE-BERTALOT LR V OK
Fragilaria neoproducta LANGE-BERTALOT PR 3 N
Fragilaria tenera (E.SMITH)LANGE-BERTALOT PR V M
Fragilaria virescens RALFS PR V M
Gomphonema amoenum LANGE-BERTALOT VU 3 N
Gomphonema affine KÜTZING VU R N
Gomphonema insigne GREGORY LR V OK
Gomphonema tergestinumFRICKE VU G N
Gomphonema vibrio EHRENBERG EX 3 M
Navicula gallica (W.SMITH)LAGERSTEDT VU ** M
Luticula (Navicula) goeppertiana (BLEISCH)H.L.SMITH EX ** M
Navicula halophila(GRUNOW)CLEVE PR ** M
Navicula margalithii LANGE-BERTALOT VU R N
Navicula menisculus SCHUMANN VU V OK
Navicula scutelloides W.SMITH ET GREGORY VU V OK
Navicula similisKRESSKE VU V OK
Nitzschia flexoides GEITLER VU adat hiány -
Nitzschia flexa SCHUMANN VU * OK
Nitzschia heufleriana (GRUNOW)CLEVE VU ** OK
Nitzschia vitrea NORMAN LR * OK
Nitzschia sinuata (THWAITES)GRUNOW VU - -
Nitzschia sinuata (THWAITES)GRUNOW var. delongei (GRUNOW)LANGE-BERTALOT
Orthoseira roeseana (RABENHORST)O’MEARA LR -
Pinnularia brevicostataCLEVE LR R N
Pinnularia rupestris HANTZSCH VU - -
Rhopalodia musculus (KÜTZING)O.MÜLLER VU * OK
Stauroneis producta GRUNOW VU V OK
Surirella bifronsEHRENBERG VU V OK
Surirella peisonis PANTOCSEK VU nincs adat -
Thalassiosira weissflogii (GRUNOW)FRYXELL ET HASLE LR - -
14. Táblázat: A megtalált Vörös Listás fajok veszélyeztetettségi kategóriái a magyar és német Vörös Lista szerint (A Német Kovaalga Vörös Lista kategóriái: R: nagyon ritka; V: nem veszélyeztetett, de populációja csökkenıben van; G: valószínőleg veszélyeztetett; 3: veszélyeztetett; *: jelenleg nem veszélyeztetett; **:
biztosan nem veszélyeztetett vagy visszaszorulóban van az emberi tevékenységnek köszönhetıen; N: a német lista használ erısebb kategórát; M: a magyar lista használ erısebb kategórát; OK: a faj veszélyeztetettségi kategóriája a két lista alapján megegyezik).
Ha összehasonlítjuk ezen fajokat a hazai algológiai Vörös Lista, illetve a német, kifejezetten kovaalga Vörös Lista alapján, akkor elmondhatjuk, hogy 15 faj esetében mindkét Vörös Lista ugyanazt a veszélyezetettségi kategóriát alkalmazza. Nyolc olyan eset volt, amikor a hazai, illetve nyolc olyan, amikor a német lista alkalmazott erısebb/magasabb kategóriát. A Fragilaria capucina var. austriaca például valószínőleg veszélyeztetett a német lista szerint, nálunk pedig a veszélyeztetett kategóriába sorolták. 10 olyan fajt is (pl. Thalassiosira weissflogii) találtunk, melyek a német listában egyáltalán nem szerepeltek (14. táblázat).
11. ábra: A valószínőleg veszélyeztetett kovaalga fajok megtalálási helyei felszíni vizeinkben.
12. ábra: Az enyhén veszélyeztetett kovaalga fajok megtalálási helyei felszíni vizeinkben.
13. ábra: A sérülékeny kovaalga fajok megtalálási helyei felszíni vizeinkben.
14. ábra: A veszélyeztetett kovaalga fajok megtalálási helyei felszíni vizeinkben.