rint: „ A Goronationalis, fundationalis , és egyházi jószágok
szintén csak ollyan fidei commissumok, mint a senioratusvagy majoratus“; mellyek, mint tudjuk, sokkal régibb, az egyházi hitbizományok pedig legrégibb eredetüek; mindazáltal
ezen értekezésben feladatunkhoz képest csupán az 1687. évi törvényhozás óta keletkezett családi hitbizományokról, az or szágban fennálló előfiségek- s idősbfiségekről, tehát a legszo rosb értelemben vett hitbizományokról szólandunk.“ 3. §. A hitbizomány értelmezése.
A szorosb értelembeli hitbizomány, Kövy szerint: „Olly ingó s ingatlan vagyon, mellyet az első szerző úgy szabályo za, hogy osztály, elidegenítés és terhelés nélkül hagyassék a fimaradékokra , tehát mintegy jó hitökre bizá azt“. A törvény szavaiból *), melly ezen intézetet megengedte , világos hogy:
"*) Ez így hangzik: 1687: 9. „Ad avertendam Magnatum et Procerum regni ruiníım relrenandnnıque licentiosam attentari solitam bo norum abalienationenı et pro«ligalitatem,_7'us!o statutnm est:Quod si quispiam a modo inposterum eorundem Magnatum seu Proce rum, de bonis suis sive per servitia, aut proprio Marte, sive ex
113
'
'1) Hazánkban a javak oszthatlansága koránsem a Iıü bér úr, vagy az ország iránti kötelességek bővebb teljesíthetése tekintetéből, hanem 'egyenesen csak némelly családok fényé nek erőltetett fentartása végett hozatott be, miszerint a nagy úrnak, legalább egy maradéka akarva , nem akarva örökké nagy úr legyen, ha a többi bárnıilly keservesen tengene is. Eb ből következik , hogy a magyar hitbizományoknak nagyoknak kell lenniök, mert kis birtok családra fényt terjeszteni nem ké pes, ha tudniillik különben semmi fénye nincsen. Ennél fogva, s mivel a törvény a „bonum“ szó alatt, fekvő birtokot lát szik érteni, és a pályakérdés is hitbizományi jószágok pénz tőkékre átváltoztatásáról szól: jelen értekezésben hitbizomány alatt folyvást fekvő, oszthatatlan, és nagy jószágot fogunk ér teni , és ezt annál inkább tehetendjük, mivel a magyar hitbi zományok tapasztalás szerint nem csak nagy jószágok, hanem többnyire szertelen terjedelmes és roppant urodalmak.
2) A hitbizományos nem tulajdonosa, hanem csak hasz
fructibns aviticorum bonorum acquisitis, per d'spositionem te stamentariam,praeviein Comitatibus pnbiicandam Fidei-Com mis sum, et Majoratum a Sacra Caesarea Regiaque ltlzıjcstate coníir matum, fecerit constitueritque: haeredes et successores ejusdem, de ejusmodi bonis testamentariae dispositioni paternae subjectis.
contra tenorem ejusdem, nullam habeant quoad Capitalem acqui sitionis illorum summam, impignorandi et abalienandi facultatem*
ı. §. Verum duntaxat de iisdem bonis usam et fructnm capere
van , hogy az akárhányadik hitbizományosnak örököse tulaj
donképen nem az övé , hanem az első szerzőé. . . És így ná
lunk'nem áll a romai jogelv, miszerint a megholtaknak s a még nem szíilöt.teknek semmi jogaik nincsenek (defunctorum, et nondum natorum nulla sunt iura). Ennél fogvást itt méltán kérdhetni: példaúl, ha valamelly hitbizománybeli község az 1840: 7. tczikk értelmében földesúri tartozásait meg akarná váltani: kivel szerződjék az; hol és mikép biztosíttassék a meg váltási summa, miután ezen esetről a törvény különösen nem
rendelkezék?
3) Figyelmet érdemel az, hogy a törvényhozás bünte tést szabott azon hitbizományosra , ki a hitbizománynyal a törvény rendelete ellen bánnék. Miután a hitbizomány jelenté séhez csatolók a nagy birtokok fogalmát: további sikeres tár gyálhatás végett meg kell határoznunk: mít értünk nagy, mit középszerü, s mit kis birtoknak ?
A birtok nagyságának fogalma nagyon viszonylagos az ország éghajlatához, népességéhez , iparához s egyébhez ké pest. A mi Franczia-, Poroszország- és Würtembergben nagy birtok: az nálunk, Angol- és Oroszországban kicsiny lehet.
Meg nem határozhatni hát azt bizonyos holdszám által miként sokan tevék; hanem legczélszerübbnek tartjuk, azon czélt venni a megkülönböztetés alapjaúl , melly miatt a javak osz tályoztatnak. Nekünk pedig czélunk levén mindenekfölött ma gán és status gazdasági tekintetben vizsgálnia hitbizományo kat, a jószágnak termő erejét, mellynél fogva az egy családot bőségesen, vagy csak szegényül képes táplálni , kell meg kü lönböztetési sinormértékül vennünk; ehez képest , szerfölött nagy jószág az lesz , melly egy családot fölösleg bőséggel lát el: nagy pedig az , mellyből egy család igen gazdagon él;
továbbá kicsiny, melly azt csupán a szükségessel látja el; igen kí csiny, mellyen az csak nyomoruságosan tenghet;végre közép szerű az, mellya nagy és kis jószágok közé esik. Ezen osz tályozás tehát a családot, a nemzeti vagyon alapjának, az or szág földének egyes birtokosát tekinti, s belőle annyit min den esetre megitélhetünk, miszerint bármelly családra ,' csupán
115
zı szerfölött nagy vagy legalább nagy jószág fog fényt árasz tani; mindazáltal 'takargatni nem lehet ez osztályozás azon gyenge oldalát, hogy az agazdagság és szegénység fogalmai ra támaszkodik, mellyek ismét viszonylagos fogalmak. Erre nézve megjegyezhetjük ugyan, hogy mi a gazdagság és sze génység fogalmait mivelt emberhez illő tisztességes élethez mérjük; mindazáltal a nagy és kis birtokokat mathematicailag holdszámokkal különben sem határozhatván meg , azoknak kö rülbelüli értelmezését jó lesz, még Rau által tett osztályozás előterjesztésével felvilágositni, annyival inkább, mivel ez a gazdasági viszonyok fokait , a földet, tőkét s munkát veszi te
kintetbe.
Bau °*) egészen kicsinynek nevezi a földbirtokot, ha annak mívelésére eke nem szükséges; kis birtok szerinte az, melly legfölebb csak egy fogatot s egy szolgát vagy egy szolgálót szükségel; középszerű birtok, melly két vagy több fogatot kiván , hanem még egy olly gazda által elláttathatık, ki a mi velésben legalább mint intéző részt vesz, a nélkül azonban hogy az igazgatás minden idejét elfoglalhatná; itt hát már több szolgára s napszámosra van szükség; végre nagy birtok az, melly egy felügyelőt nélkülözhetetlenné tesz, kinek a kormányzás maga elég dolgot ad, vagy hozzá még különös
számtartók is kivántatnak.
A birtok mekkoraságának osztályozása körül azért is kelle kissé késnünk, mivel az indulási pontúl szolgálhat a maximum megállapítására nézve is.
4. §. A hitbizományok hatása anyagi tekintetben.
Lássuk immár: mit nyer az ország a hitbizományok fcl állitásával ? Nézzük különösen: mi hatása van ezen íntézetnek a mezőgazdaság-, ipar- és kereskedésre, a népesség előhaladá sára , s a vagyon eloszlására. Látni fogjuk , hogy ezen befo
*) Dr. Carl. H. Bau: Ansichten der Volkswirtschuft mit besonderer Beziehung auf Deutschland. Leipzig, 1.821. S. 182.
8*