Vagyonelemek Átlag (%) Szórás N
Reáljavak 43,6213 24,9351 235
Pénzügyi eszközök 13,4430 14,8967 228
Üzleti kapcsolatok 13,8210 11,9747 229
Emberi erıforrás 13,6810 10,8613 232
Tudástıke 9,4602 8,5837 226
Márkanevek 5,0142 8,9237 211
Kutatás-fejlesztés 1,9714 4,7903 210
Egyéb 1,5127 7,8549 197
Tanulságos eredmény, azonban az hogy a magyar cégvezetık szerint a vállalati értékben a pénzügyi eszközöknél nagyobb szerepet játszanak az üzleti kapcsolatok, illetve az emberi erıforrás is. A kutatás-fejlesztést viszont egyáltalán nem tartják a vállalatvezetık értéknek.
Visszatérve a felmérésre itt a képzések mérését figyeltük meg. A kérdések itt arra vonatkoztak, hogy bármilyen formában megtörténik-e egy a szervezet által finanszírozott képzés értékelése, mérése. Az ábrán látható, hogy csak a válaszadók 37,89%-a méri a képzéseket. Ez sajnálatos módon azt jelenti, hogy a szervezetek többsége egyszerően nem tudja, hogy adott képzés hozott-e bármilyen jellegő hasznot akár az egyén, akár a szervezet számára. A képzések mérésének hiánya azt a tényt is erısíti, hogy nincs tudatos fejlesztési-képzési politika a szervezetek nagy részérnél. A tudatos tervszerő képzések esetében ugyanis a képzések értékelésének, az utókövetésnek, a visszacsatolásnak szinte nagyobb szerepe van, mint az elızetes igény felmérésnek. A válaszadók esetében 31,58%-a nem méri a képzést a maradék 30,53%-ban tervben van, de a módszerek hiányában még nem történt meg a képzések értékelése.
59 Juhász Péter (2004) Versenyben a világgal kutatási projekt
30. ábra Képzések mérése
Képzések mérése
Igen; 37,89%
Nem ; 31,58%
Tervben van;
30,53%
Ez a tény, hogy a munkaadók ilyen kis százalékban mérik a képzéseket azt hozhatja magával, hogy költségtakarékosság esetén ezeket az összegeket csökkentik, hiszen látható eredménye nincs a képzéseknek. Tény azonban az is, hogy rendkívül nehéz a képzések mérése, mert eredménye csak hosszútávon jelentkezik és lehet, hogy nem is egyértelmő gazdasági adatokban, hanem vevıi illetve ügyfél elégedettségben.
A személyes megkeresés esetében kapott válaszok ugyanezt az eredmény hozták.
Egyértelmően látszott a kérdıívre adott válaszok alapján, hogy a képzések értékelése kimerül egy elégedettségi kérdıív kitöltésében. Nincs tehát olyan kvantitatív módszer, amellyel a képzéseket értékelnék ezek a szervezetek.
Kérdés az is, hogy mérhetı-e a képzések hatása. A válaszadók 47%-a adta válaszként, hogy a képzések nem mérhetık, 13%-a szerint ugyan mérhetı, de nem számszerősíthetı ez az eredmény. 40%-a a válaszadóknak gondolta úgy, hogy mérhetı és számszerősíthetı is. A mai pénzügyi-számviteli szabályozás mellett teljesen természetesnek tekinthetı a válaszok ilyen megoszlása, hiszen a törvények értelmében, az elszámolási nehézségek miatt a legtöbb szervezet még a képzési költségek összegét sem tudja pontosan meghatározni, így aztán kifejezetten nehéz a hozamok meghatározása.
31. ábra Képzés hatása a teljesítményre
Képzés hatása a teljesítménynövekedésre
40%
13%
47%
Mérhetı és
számszerősíthetı is az eredmény
Mérhetı de nem számszerősíthetı az eredmény
Nem mérhetı
Egy másfajta mérhetıséget mutat be, hogy a képzés elvégzése után az alkalmazott kap-e valamilyen igazolást. A kérdés arra vonatkozott, hogy a munkaadók igénylik-e, hogy az elvégzett oktatásról dokumentumot kapjanak. A válaszadók többsége igényként jelölte meg, azt hogy szüksége van ilyen dokumentumra. Államilag elismert végzettségre azonban nagyon kevés munkaadó tart igényt. Megemlíthetı, hogy ez a felmérésben már igazolt hipotézisekbıl következik. Az elızıekben ugyanis már látható volt, hogy a munkaadóknak elsısorban tréningek, nyelvi képzések, szakmai képzésekre van szüksége, amelyek nem államilag elismert végzettséget adnak szemben az OKJ-s és iskolarendszerő képzésekkel.
32. ábra Képzési dokumentum
Szükséges-e a képzésrıl dokumentum
16
62
9 2 Nem
Igen, a képzı intézmény által kiállított tanúsítvány Igen, államilag elismert végzettség
Nem tudja
7.5.2 A képzések hasznosságának értékelése F4 – képzések mérése
b) A szervezetek vezetı (emberi erıforrás menedzsment részleg) tudják értékelni, hogy mely képzések hasznosak számukra.
A képzések mérését tükrözi az is, hogy milyen hatása van adott képzésnek a teljesítményre. A válaszadók kicsit több mint 8%-a beszélt teljesítmény romlásról: ezeknek a válaszadóknak fele nagymértékő, fele kismértékő romlásról beszélt. Önmagában véve ez a válaszadók kis részét jelenti, hiszen természetes, hogy a képzés ideje alatt – a képzésre fordított idı teljesítményromlást okozhat. A szervezetek nagy többsége kis mértékő teljesítmény növekedésrıl számolt be. Nagymértékő javulásról a szervezetek 16%-a számolt be. Illetve a válaszadók 15%-a jelezte azt hogy nem változott a teljesítmény. Ez a felmérés annyiban mond ellent a képzések mérésérıl, hogy nyilván szóban, illetve kvalitatív módszerekkel értékelik az adott képzést, csak erre nincsenek kidolgozott módszerek, rendszerek. A vállalati képzésekkel foglalkozó szakirodalomban gyakran megjelenik hivatkozásként az, hogy a munkaadók azért nem támogatják a munkavállalói képzéseket, mert az idıkiesést okoz a munkából, végsı során tehát teljesítmény romlást okoz. Ez a felmérés pedig épp az ellenkezıjét bizonyítja, hiszen hosszú távon a képzések inkább a teljesítmény növelését szolgálják.
33. ábra Képzés hatása a teljesítményre
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
Nagyot romlott
Kicsit romlott
Nem változott
Kicsit javult
Nagyott javult
A képzés hatása a teljesítményre
Nézzük ez után azt, hogy milyen típusú képzéseknek tulajdonítanak teljesítménynövelı hatást a szervezetek. Egyértelmően kiderül a felmérésbıl, hogy a készségfejlesztı tréningeknek van leginkább teljesítménynövelı hatása. Szintén magas a teljesítménynövelı hatása a vezetıképzı programoknak, és a nem OKJ-s szakmai képzéseknek. Legalacsonyabb az iskolarendszerő képzések hatása teljesítményre. Több helyen megfogalmazódott már az iskolarendszerő képzések a gyakorlattól távolsága.
34. ábra Képzési típusok és a teljesítmény kapcsolata
0%
A képzések teljesítménynövel ı hatása
A szervezetek számára elsıdleges szempont minden költség esetében, hogy a befektetett összegek megtérüljenek. A képzéseknek számos hasznosságot tulajdonítanak mind társadalmi, mind szervezeti, mind alkalmazotti szinten. Vállalati szempontból általában a rugalmas, elkötelezett, motivált munkaerıt sorolják a képzés „hozamai” közé.
Ezért kerül felmérésre, hogy a szervezetek miben látják a képzések hasznosságát, sikerességét.
A képzés sikerkritériumának a legtöbb szervezet a javuló együttmőködést (72%), a javuló minıséget (67 %) tekintette. A sikerkritériumok között szinte elhanyagolható a
munkabalesetek csökkenésének 4%-os aránya. A fluktációra való 28%-os hatás azonban a vártnál kisebb érétket mutat. A cégek fele azt tapasztalta, a munkavállalók elkötelezettsége nıtt egy-egy sikeres képzés eredményeként, míg 42 százalékuk a termelékenység növekedését érzékelte. Magas még a lojalitást pozitívumként megemlítı szervezetek száma (47%).
35. ábra A képzés sikerkritérma
4%
4%
13%
22%
28%
28%
42%
47%
67%
72%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Csökken a munkabalesetek száma Egyéb Csökken a távollétek száma Kevesebb a hierarchikus probléma Csökken a fluktuáció Növekszik a megrendelések száma Nı a termelékenység Növekszik a munkavállalók lojalítása Javul a minıség Javul az együttmőködés
A képzés sikerkritériuma
Képzés sikertelensége
A sikertelenség meghatározása szintén a képzések értékelésének egy sajátos megjelenési formája. A sikertelenség fı okát a szervezetek abban látták, hogy nem pontosan olyan képzést kaptak amelyre, szükségük volt. A többi dominánsan jelentkezı tényezı is külsı hatásként jelent meg, köztük az oktató személye, a képzési tematika és a képzı intézmény felkészületlensége.
36. ábra A képzés sikertelenségének oka
A képzés sikertelenségének oka
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
Egyéb A HR szervezet nem fogalmazta meg pontosan a
képzés célját
A menedzsment rosszul definiálta az elvárásokat A képzı intézmény nem volt megfelelıen felkészült A képzési tematika rosszul lett összeállítva Az oktató személye nem volt megfelelı Nem pontosan ilyen típusú képzésre volt szükségünk
Megelızésként a vállalkozások elızetes állapot felmérést végeznének, és pontos tematikát várnának el a képzı intézménytıl. Ezek együttes hatásaként olyan képzést kapnák a munkáltatók, amelyre valójában szükségük van. A megelızésnél látható, hogy egyáltalán fontosnak tartják a belsı tényezıket és a külsı tényezıket egyaránt.
37. ábra Módosítandó tényezık
Módosítandó tényezık a vállalati képzést megelezıen
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
Egyéb Menedzsmentiterjúkat kérnének a képzést
megelezıen
Megpályáztatná a képzıket Pontos tematikát várnának el képzıktıl Állapotfelmérést végeztetnék
7.5.3 A képzések mérésének szintjei a felmérés alapján
Az alábbi összefoglaló táblázat alapján bemutatom, hogy a vállalati képzések értékelése milyen módszerekkel, milyen szinten történik. Kiindulási alapnak Jack J. Philips modelljét vettem és azt vizsgáltam, hogy a felmért vállalati körben ezen szintek mérése megvalósul-e. A felmérésbıl egyértelmően látszik, hogy az elsı két szint mérésével próbálkoznak a vállalkozások. A többi szint szinte még elképzelhetetlen a hazai vállalati gyakorlatban.