Forrás:http://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/bevoelkerung/bevoelkerung sstruktur/bevoelkerung_nach_migrationshintergrund/index.html
Ezzel párhuzamosan statisztikai adatok igazolják az osztrák iskolák többnyelvűségét is, hiszen Ausztriában évről évre nő az olyan gyermekek száma, akik több nyelven szocializálódnak. A 2014/15-ös tanévben a tanulók 22,2 %-a nyilatkozott úgy, hogy a mindennapi érintkezései során nem a német nyelvet használja. Ez az arány Bécsben jóval magasabb, 47,5 %, tehát a tanulók közel fele.15
Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy Ausztria többnyelvűségi politikája meglehetősen ambivalens képet mutat. Egyrészt megállapítható, hogy a jelenlegi kormány nem támogatja a további migrációt, másrészt azonban látható, hogy a politika
14 https://de.statista.com/statistik/daten/studie/293102/umfrage/auslaenderanteil-in-oesterreich/
15 http://medienservicestelle.at/migration_bewegt/2016/02/16/immer-mehr-kinder-wachsen-mehrsprachig-auf/
49
ezen belül elsősorban az oktatáspolitika kifejezetten támogatja a többnyelvűséget, amelynek fontosságára és előnyeire számtalan nyilatkozatban, felhívásban, illetve programok, projektek keretében hívja fel a figyelmet.
Amellett, hogy elfogadjuk a tényt, miszerint az osztrák társadalomba való sikeres integráció feltétele a német nyelv ismerete, hangsúlyozni kell a bevándorlók nyelvi kompetenciájának társadalmi, valamint gazdasági jelentőségét. A többnyelvűség támogatása érdekében elengedhetetlen az őshonos népcsoportok körében megfigyelhető nyelvvisszaszorulási és nyelvvesztési folyamatok megállítása, valamint a népcsoportnyelvek és kultúrájuk társadalmi szintű elismerése és támogatása.
Amennyiben sikerül a népcsoportnyelveket nemcsak eszmei értékként, hanem meghatározó gazdasági erőforrásként értelmezni és kamatoztatni, ezeknek a nyelveknek a társadalmi elismertsége nagyobb lesz. Ez a felértékelődés ugyanakkor hozzájárulhat a népcsoportnyelvek presztízsének növekedéséhez.
A népcsoportnyelvek ismeretének eddigieknél optimálisabb kihasználása mellett Ausztriának másik fontos feladata, hogy a bevándorlás következtében az országban jelen lévő nyelvi és kulturális erőforrást az osztrák gazdaság szempontjából a lehető legoptimálisabban kamatoztassa.
4.3. A többnyelvűség szerepe az osztrák munkaerőpiacon
Az elmúlt évtizedek nemzetközi gazdasági folyamatainak felélénkülése következtében jelentősen megnövekedett a nyelvtudás munkaerőpiaci szerepe. A magas szintű nyelvtudással rendelkező munkavállalók nélkül elképzelhetetlen a nemzetközi piacokon való sikeres részvétel. A nyelvtudás szükséges a más országokkal való gazdasági kapcsolatok létesítéséhez, a versenyképesség megőrzéséhez és további emeléséhez.
A körülöttünk gyorsan változó körülmények nagy hatást gyakorolnak a munkaerőpiaci elvárásokra. Folyamatosan bővülnek az új dolgozók kiválasztása során elvárt ismeretek, kompetenciák, valamit erőforrások, amelyek az adott munkakör sikeres ellátásához nélkülözhetetlenek.
Napjainkban a nyelvtudás munkaerőpiacon betöltött szerepe vitathatalan. Egy adott ország gazdasági fejlődése, gazdasági orientáltsága, valamint a politikai viszonyok is befolyásolják, hogy munkaerőpiaci szempontból mely nyelvek ismerete jár előnyökkel.
50
Androula Vassiliou oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos a 2012-ben Eurobarometer felmérés eredményeinek tükrében a következőképpen vélekedett: „Az Eurobarométer jelenlegi felméréséből kitűnik, hogy a többnyelvűség és az idegennyelv-tanulás nagy jelentőséggel bír, ez pedig olyan dolog, aminek örülnünk kell. Azonban többet is kell tennünk annak érdekében, hogy fejlesszük az idegen nyelvek tanítását és tanulását. Az idegen nyelven való kommunikáció képessége szélesíti a látókört és új távlatokat nyit meg; növeli a foglalkoztathatóságot, a vállalkozások esetében pedig több lehetőséget rejt az egységes piacon”.16
Napjainkban a nyelvi és a kulturális kompetencia a munkaerőpiac legfontosabb elvárásaihoz tartoznak. Az állláshirdetések tanulányozásakor látható, hogy az angol nyelvtudás alapvető elvárás, emellett az adott ország gazdasági érdekeltségeitől függően más nyelvek ismerete is szükséges. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősödése következtében azonban valószínűsíthető, hogy a nyelvtudás a jövőben minden eddiginél fontosabb kompetencia lesz.
Az évezredfordulóra megváltozott az Ausztriába bevándorlók összetétele. Az 1960-as, 1970-es évek óta jellemzően a volt Jugoszlávia utódállamaiból, valamint Törökországból érkező vendégmunkások mellett nagy számú bevándorló érkezett Európán kívülről. 2011 óta azonban a bevándorlók jelentős része azokból az országokból érkezik, amelyek 2004 óta csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Ausztria némileg szigorította az országban való letelepedést: az Európai Unión kívülről Ausztriában letelepedni szándékozó bevándorlókat már az országba való belépés előtt A1-es szintű német nyelvizsgára kötelezi. Az ország nyelvének ismerete nemcsak a munkavállalás szempontjából meghatározó, hanem a mindennapi boldogulás elengedhetelen feltétele is. Ennek értelmében jött létre az Intergációs Egyezmény17, amelynek célja, hogy elősegítse az Ausztriában hivatalosan letelepedett bevándorlók német nyelvtudásának emelését. A megfelelő nyelvtudás az előfeltétele annak, hogy a bevándorlók az ország társadalmi, gazdasági, valamint gazdasági és kulturális életében teljes értékűen részt tudjanak venni.
Statisztikai felmérések jól mutatják, hogy a nem megfelelő német nyelvtudás esetén a munkavállaló a munkaköréhez képest általában túlkvalifikált, ennek oka, hogy nem
51
rendelkezik olyan szintű német nyelvtudással, amely a képzettségének megfelelő munkakör ellátására alkalmassá tenné. Az alábbi ábra alapján jól látható, hogy a válaszadók 19,7 százaléka szerint a migrációs háttérrel rendelkező munkavállalók esetében a megfelelő nyelvtudás hiánya az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a munkavállalók nem tudnak a képzettségüknek megfelelő munkakörben elhelyezkedni (5.
ábra).
5. ábra: A migrációs háttérrel rendelkező munkavállalók túlkvalifikáltságának