A 17. kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók 50 százaléka (4-es és 5-ös értékelés) szerint az interkulturális kompetencia szerepe a munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából elengedhetetlen. További 37 százalék viszonyul semlegesen (3-as értékelés) a kérdésfelvetéshez. Összességében tehát a válaszadók 50 százaléka vélekedik úgy, hogy az interkulturális kompetencia jelentősége kulcsfontosságú a sikeres munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából. A válaszadók úgy vélik tehát, hogy nyelvtudás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a munkavállaló multikulturális környezetben sikereket tudjon elérni. A nyelvtudással párhuzamosan elengedhetetlen az interkulturális kompetencia, hiszen a kulturális ismeretek elősegítik a külföldi munkatársakkal, valamint partnerekkel való sikeres kommunikációt, hozzájárulhatnak a tárgyalások sikeres kimeneteléhez, valamint megakadályozzák a kulturális különbségekből adódó nézeteltéréseket. A multinacionális vállalatok szempontjából az interkulturális kompetenciával rendelkező munkavállalók rendkívül fontos szerepet töltenek be, hiszen napjainkban a vállalat számára az üzleti siker mellett
102
meghatározó, hogy a vállalat arculata kulturális nyitottságot, toleranciát és elfogadást közvetítsen. A munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából tehát az interkulturális kompetencia többszörös előnyt jelent: egyrészt elősegíti a munkavállaló munkaerőpiaci sikereit, másrészt pedig hozzájárul a vállalat gazdasági sikereihez.
Az általam készítem interjúk is alátámasztják a hipotézist, hiszen az interjúalanyok egybehangzóan azt a véleményt képviselték, hogy az interkulturális kompetencia kulcsfontosságú a vállalati szférában, ezért a jövőben az eediginél is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkaerő interkulturális kompetenciájának fejlesztésére.
Hipotézis 3: A többnyelvűség és az interkulturális kompetencia gazdasági érték, hiánya a vállalat számára gazdasági veszteségekhez vezethet. A munkavállalók nyelvtudása, valamint interkulturális kompetenciája a vállalat versenyképességének alapvető előfeltétele. Ennek ellenére a nyelvtudás, valamint az interkulturális kompetencia mint humán tőke munkaerőpiaci kihasználtsága nem optimális.
Az Európai Unió 2006-ban az ELAN-tanulmány keretében végzett felméréseket azzal a céllal, hogy felmérje, hogyan befolyásolja a nyelvtudás az európai kis- és középvállalatok gazdasági sikerességét. A tanulmány eredményei rámutattak, hogy a megkérdezett közel 2000 kis- és középvállalat 11 százaléka 195 kis- és középvállalat veszített már el megbízást nem megfelelő idegen nyelvi kompetencia miatt. A tanulmányból kiderül továbbá, hogy 37 vállalat hiányos nyelvtudás miatti összesített vesztesége 8 és 13,5 millió euróra tehető. További 54 vállalat 16,5 és 25,3 millió Euro nagyságban veszített el potenciális megbízásokat. Legalább 10 vállalat vesztett el megbízásokat 1 millió euró feletti összegben. Amennyiben feltételezzük, hogy az összes európai kis- és középvállalat körében a hiányos nyelvtudás miatt elvesztett megbízások aránya ugyanolyan, mint a felmérésben résztvevő vállalatok körében, úgy valószínűsíthető, hogy 945 000 európai kis- és középvállalkozás veszíthetett már el megbízást nem megfelelő nyelvi kompetencia miatt. A tanulmány eredményei alapján egy három éves időszakot vizsgálva az egyes vállalatok átlagos évi vesztesége 325 000 Euró. Amennyiben ezt az összeget megszorozzuk azoknak a kis- és középvállalatok számával, amelyek az ELAN-tanulmány szerint nyelvi kompetencia hiányában megbízásokat veszítenek el, arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy az Európai Unió
103
gazdaságának nyelvi hiányosságok miatt bekövetkező vesztesége évente kb. 100 milliárd Euró.30
Az ELAN-tanulmány azonban nemcsak a hiányos nyelvtudás európai gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is, hogy a kulturális különbségek hogyan befolyásolják a külföldi gazdasági partnerekkel való sikeres együttműködést. A megkérdezett vállalatok 18 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az üzleti partnerek közötti kulturális különbségek az üzleti tárgyalások során nehézségekhez vezettek.
Az ELAN-tanulmány eredményei különösen aggasztóak, főképpen ha figyelembe vesszük azt az általánosan elfogadott tényt, miszerint a nyelvtudás szerepe elengedhetetlen a versenyképes gazdaságban, a gazdasági szerepe tehát vitathatatlan.
Az ELAN-tanulmányhoz hasonlóan más közelítési pontokat vizsgálva Christl, Feller és Köppl-Turyna 2018-as tanulmánya is arra a következtetésre jut, hogy a nyelvtudás a munkaerőpiacon gazdasági értéket képvisel: a hiányos nyelvtudás alacsonyabb jövedelemhez vezet. Christl, Feller és Köppl-Turyna kutatásai szerint Ausztriában a migrációs háttérrel rendelkező munkavállalók a teljes foglalkoztatottságot vizsgálva havonta 350 Euróval azaz 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az Ausztriában született munkavállalók. A 350 Euróból 100 Euró a hiányos nyelvtudásra, míg 250 Euró a foglalkozásban, képzésben, valamint munkatapasztalatban meglévő különbségekre vezethető vissza.31
Az interjúk szintén alátámasztják a hipotézist, miszerint a nyelvtudás, valamint az interkulturális kompetencia a vállalat számára gazdasági veszteségeket okozhat. Ezek a gazdasági veszteségek a munkaerő számára a munkakör elvesztésével is járhatnak.
Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a vállalatok versenyképességének megőrzése céljából meghatározó fontosságú megfelelő nyelvi, valamint interkulturális kompetenciával rendelkező munkavállaló alkalmazása és megtartása, továbbá kulcsfontosságú szakmai fejlődésüket megfelelő továbbképzési lehetőségekkel (szakmai, nyelvi) támogatni. Attól függően, hogy a vállalat tevékenysége milyen ágazathoz kötődik, milyen szolgáltatást nyújt, illetve milyen terméket forgalmaz, módosulhat a munkavállalótól megkívánt nyelvtudás.
A fő probléma azonban, hogy a jelenlegi, tudásalapú társadalmunkban még megközelítő értékben sem tudjuk meghatározni azt, hogyan befolyásolja a nyelvtudás és
30 http://ec.europa.eu/assets/eac/languages/policy/strategic-framework/documents/elan_de.pdf
31 https://www.agenda-austria.at/wp-content/uploads/2018/04/aa-pb-deutsch-ist-geld.pdf
104
az interkulturális kompetencia a vállalat nyereségességét. Ennek a kérdésnek az alapos feltárásához további kutatások szükségesek.
Hipotézis 4: A magyar nyelv helyzete Ausztriában ellentmondásos: annak ellenére, hogy