Az interkulturális tréningek munkaerőpiaci jelentősége

Az interkulturális kompetencia fejlesztésének a legelterjedtebb színtere az interkulturális tréning. Az erősödő globalizációs tendenciák egyre nagyobb mobilitást követelnek a munkavállalóktól. Az interkulturális tréningek szerepe elengedhetelen abban a folyamatban, amely a munkavállalókat felkészíti az interkulturális környezetben zajló munkavégzésre. Berardo a következőképpen fogalmaz: „...ha a tegnap kihívása az volt, hogy kiválogassuk az interkulturálisan kvalifikált dolgozókat, akkor a ma kihívása az, hogy tömegesen fejlesszük a munkaerőt arra, hogy megfelelően és hatékonyan dolgozzanak interkulturális környezetben. Ehhez az erőfeszítéshez inkább az interkulturális kompetencia fejlesztésére, semmint a definíciójára van szükség” (Berardo, 2005:19).

Napjainkban már a világ számos országában intézményes keretek között lehet elsajátítani az interkulturális ismereteket. Az interkulturális kompetencia diszciplína meghatározó részét képezi a nyelvi, kultúrtudományi, valamint a gazdasági felsőoktatási tanulmányoknak, de több országban már az általános és középiskolákban is kötelező tantárgy.

Az Amerikai Egyesült Államokban már az 1950-es években felismerték annak a szükségességét, hogy a gazdasági élet sikeressége érdekében meghatározó a különböző kultúrák megismerése és megértése. Annak ellenére, hogy az intercultural communication fogalmát már az 1950-es években használták az Egyesült Államokban, a felismerés, miszerint az interkulturális tréningek hozzásegítik a vállalatokat az üzleti sikerek eléréséhez, csak az 1980-as évektől terjedt el széles körben. Az interkulturális/kultúraközi/ multikulturális/diverzitás, valamint a tréning/képzés/orientáció fogalmakat a témára vonatkozó szakirodalom szinonimaként használja.

Az interkulturális tréning egy olyan személyiségfejlesztő tréning, amelynek célja a résztvevők viselkedését, tudását és cselekvőképességét más kultúrákhoz tartozó egyénekkel kapcsolatban pozitív irányba befolyásolni illetve fejleszteni. Az interkulturális tréningek első fázisának fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a saját kultúrájukat amennyire ez lehetséges objetívan megvizsgálni, valamint erre reflektálni, míg a második fázis célja az, hogy a résztvevők felismerjék és elfogadják a saját és az idegen kultúra közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az interkulturális

38

tréningek legfontosabb témái többek között a kultúra által befolyásolt érzékelés, előítéletek, sztereotípiák, gondolkodási sémák, normák, valamint az ún. soft skillek.

Hasonlóan a kompetencia fogalmához a tréning fogalma is jelentősen bővült a 21.

század eleje óta, jelentése egyre tágult és új tartalommal telítődött. A tréning egy olyan csoportos tanulási forma, amelynek fókuszában nem az elméleti tudás, hanem a gyakorlati ismeretek elsajátítása áll. A tréning sikeressége érdekében fontos, hogy a tréninget vezető személy független legyen, képes legyen arra, hogy a résztvevőket objektívan szemlélje. További jelentős tényező a csoport nagysága. Az interkulturális tréningek hatékonysága szempontjából ideális, ha a csoport létszáma nem haladja meg a 8-15 főt, annak érdekében, hogy a részvevők kulturális szenzibilizálása valóban eredményes legyen.

Az interkulturális kompetenciát fejlesztő tréningek célja az, hogy rávilágítson a kultúrák közötti különbségekre, valamint megoldásokat nyújtson az ezekből a különbségekből fakadó nézeteltérésekre, esetleges konfliktusokra, valamint a résztvevők bővítsék a más kultúrákra vonatkozó ismereteiket, ezáltal optimálisabb legyen a kommunikáció a más kultúrából érkező üzleti partnerekkel. A tréningek fontos aspektusa a saját és a partner kulturális különbségeinek tudatosítása, valamint az ezekből a különbségekből fakadó esetleges nézetkülönbségek vagy konfliktusok elfogadása és megértése. A tréning önreflexióra késztet, pozitív hatással van az empátiás készségekre, hozzásegít ahhoz, hogy saját kultúránkat objektívan szemléljük. A mássággal szemben nyitottságra, kiváncsiságra, valamint toleranciára ösztönöz, hozzásegít ahhoz, hogy új az kulturális környezethez könnyebben tudjunk alkalmazkodni. Az interkulturális tréningeken elsajátított készségek pozitívan befolyásolják kommunikációt, a sikeres kommunikáció pedig alapja lehet a sikeres üzleti tárgyalásnak, valamint hatékonyabb lehet az együttműködés a nemzetközi partnerekkel. Az interkulturális tréningek hozzásegítenek ahhoz, hogy képesek legyünk saját kultúránkat objektívan megvizsgálni, valamint ahhoz, hogy a másik fél kultúrájának verbális és nonverbális kommunikációját megértsük és elfogadjuk. Fontos megjegyezni, hogy a nonverbális kommunikáció helyes értelmezése és használata a kultúrák közötti megértés egyik legfontosabb eszköze, így fejlesztésére különös hangsúlyt kell helyezni. Szalay (2002) az interkulturális tréningek három típusát különbözeti meg: a kulturspecifikus tréninget, az általános érzékenységet fejlesztő tréninget, valamint a nyelvi és interkulturális tréninget.

39

A legszélesebb körben a kulturspecifikus tréning terjedt el, ezek a tréningek egy adott kultúra értékrendjét, normáit és viselkedési szabályait mutatják be. A második típus az általános érzékenységet fejlesztő tréning, amelynek célja, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan kell optimálisan kezelni az interkulturális találkozásokat. A tréningek e két típusának jellegzetessége, hogy monokulturális orientáltságúak, mert csak az egyik kultúrához tartozó egyéneknek szól, tehát olyan munkavállalóknak, akik külföldi kiküldetésre készülnek. A tréningek harmadik típusa a nyelvi- és interkulturális tréning, ezek a csoportok az első két csoporttal ellentétben valóban interkulturálisak, hiszen a csoportok vegyes összetételűek. Ezeken a tréningeken sor kerül az általános kultúra ismeretek tematizálására, valamint a különböző kultúrák kommunikációs jellegzetességeinek, normáinak és szokásainak a megismerésére. A résztvevőknek lehetőségük nyílik olyan stratégiák elsajátítására, amelyek segítségével interkulturális helyzetekben sikeresen tudnak kommunikálni.

Felgyorsult, változó világunkban fontos, hogy az interkulturális tréningek a lehető legjobban alkalmazkodjanak az igényekhez annak érdekében, hogy a fejlesztés minél célirányosabb és eredményesebb legyen. Ennek első lépése a szükségletek előzetes felmérése. Emellett meghatározó fontosságú a trénerek elméleti és gyakorlati felkészültsége, tapasztalata, amelyek segítségével meghatározzák a tréningek elméleti kereteit, a módszereket és a gyakorlatokat. Ezen kritériumok összessége garantálja a tréningek sikerességét.

A gazdasági élet szereplői részéről csak az utóbbi években mutatkozik komolyabb érdeklődés az interkulturális tréningek iránt, de összességében elmondható, hogy még napjainkban is túl kevés az ilyen jellegű fejlesztés. Ennek egyik oka lehet, hogy a vállalatvezetés nem tartja fontosnak az interkulturális tréningeket, illetve ezek tartalmát nem ismerik pontosan. Gyakori probléma, hogy csak a felső vezetők számára biztosítanak interkulturális tréninget, valamint az, hogy a kis- és középvállalatok számára túl nagy költségekkel jár egy ilyen jellegű tréning finanszírozása. Összességében azonban megállíthatjuk, hogy az interkulturális tréning keretein belül elsajátított ismeretek és készségek a gazdasági élet hatékonyságának és eredményességének egyre meghatározóbb faktorai.

A globalizálódó világunk által megkövetelt körülményekhez igazodva előrevetíthető a jövőkép, hogy az interkulturális tréningek jelentősége az egyre gyakoribb interkulturális találkozások következtében továbbra is meghatározó lesz, nemcsak a

40

gazdasági életben vagy a munkavállalás során, hanem a mindennapi élet szempontjából is. A jövő szakembereinek feladata, olyan idő- valamint költségtakarékos például online képzési formák, tréningek kifejlesztése, amelyek optimálisan felkészítenek az interkulturális találkozásokra, valamint az eddiginél jobban alkalmazkodnak a munka világának kihívásaihoz.

41