kély volt. Caesar csak a’ legszükségesebb térre szoritko zék, ’s magát éjjel besánczolá.
E’ térnek еду kis részét tevé a’ királyi palota, mely lyet mindja'rt elejénte Caesarnak lakzísul mutatának ki.
Ezzel kapcsolatban volt a’ játékszìn , melly чёт gyanzínt szolga'la, ’s honnét a’ kikötöbe, ’s a’ többi hajóálläsok hoz szabad menet volt. Caesar a’ következett napokon sánczolatait тез inkább megerösítette, йогу azok hurcz gát gyanánt szolgálván akaratja ellen ne kénytelenl'ttes
sék csatázni. .
Azonban Ptolemaeus Нину’ ifjabbik leánya 158) zon reme'nyben, hogy az ország’ birtokára tárt ша: le lend 159), a’ királyi várból Achillashoz szökött, ’s az zal egyete'rtve kezdé a’ háborut kormányozni. De csak hamar viszálkodäs штаба köztök az elsöségröl 160), mi a' каютные nézve igen jövedelmes volt; mert mindegyik
ген nagy ajándékok által akará öket pártjära vonni.
188 - ` с. шьшэ CAESAR.
Мн}; ezek az ellenségnél tò'rténtek, hirhordó'k árul tattak ’s fogattak el, kiket az lifju herczeg’ nevelôje, ’s az orsza’g’ (ideigleni) kormányzója, Pothinus a’ város nak Caesar által elfo'glalt részében Achillashoz azon buz Шейный külde, hogy tervétöl el ne álljon, ’s bätorsága ne csüggedjen. Caesar б: halálra itélte; ’s igy немые]:
az alexandriai háboru 161).
ншшшк Kösvv. 189
Jegyzetek a’ пап-тати msnyvnuz.
1) Visszatér a.’ besze'd а’ u-dik könyv' 21-dik ’s 22-dìk czikkjé hez. Ekkor volt Caesar elöször Dictator, melly штаны
tìzenegy nap mulva щеке, ’s таза: Consullá утащишь’
tanácsosabbnak сап-пап а’ törvényhez ragaszkodást шитый, mint határtalan hatalommal fényleni. Utóbb tíz esztendôro,
’s ve'gre örökös Dictatornak nevezteték.
2) Р. Servilius lsauricus. E’ consulság Roma’ Ёрш. 706-dik évé re esìk. Pompeius’ pártja nem ìsméré el ezeket a’ Respubli ca.’ fejeinek , hanem Thessalonicában (Salonichi) összegyülvén a’ mult évì Consulokat, Lentulust és Marcellust, Proconsul
не‘! alatt а‘ kórmányban megerôsítette.
3) T. i. elsô consulságakóta már 62 6" elfolyt. E’ régi törvényt,
melly soszori низшем álml már gyengült volt, Sulla, Ma’
rius iránti gyülölségbó'l-ugyan is ez hétszer volt Consul —, hajdani erejébe vìsszahelyezte.
4) E' кишлак nem a’törvény’ szigox'usága. , hanem а‘ józan ész,
’s terme'szeti okosság szerint itélék meg, ’s adák el a’bìrtoko kat a' hitelezôknek, t. i. a.’ belháboru elötti шеи szerìnt; тег‘
most а’ pénz' szüke miatt azok nagyon csuf áron keltek vol
па el. ¢
5) E’ szó alatt Таблице mìndennemü szerzödések, камыша 's adós levelek értetnek. A' МВт-ЦК ’s belvillongások mìatt, minthogy a’ Поташ: ënköltségíikön намыть, sokszor igen sokan паду adóságba пенёк magokat. A’ lekütelezettek az uzsorások’irgalmatlan követelése, ,'s a' pénz- ’s telekbecs' mérlegének hirtelen szöke'sei , тазу korábbì saját gondatlan ságuk, 's könnyelmiiségök miatt gyakrun kìgázolhatlan baj ba keveredtek. lllycnkor az adósok fizetésbeli tehetlenségö не! láwán, magokat megbukottaknak (banquerott) vallák ; u'
190 с. minus cAEsAn.
mikor azután шву irgalom nélkül minden, те; meglevô, vagyonunktól megfosztattak (per foeneratores); vagy alkudo zások, узду közbirák által (per arbitres) a' régi adós leve lek eltö'röltetvén, ’s helyettök újak (Tabulae попав) készít tetvén , azok' e'rtéke alább szállíttatott. Utóbb az illy lero удвой lázadásra ingerlo" eszközökké válltak, (Catalina is illy
új adós levelek’ készítésével kecsegtette pártczimboráit). A’
hitelt minden esetre csökkentette'k. Cicero röviden felölök Lib. ll. de Off. így: Tabulae nouae quid habent argumenti, nisi ut emas mea pecunìa fundum, et cum tu habeas, ego non habeam pecuniam. Caesarl a’ közln'rák’ rendelését ta- tálta ez’ esetben legjobb orvosló пешек. E’ törvényszabá
Sá: mlm Tacitus is Апп. Lib. vr. 16. Lege шсшогяз Cae
sarìs de modo credendi possidendique intra Italiani cauetur.
És Plut. Debitores foenorum quadam dimìnutionesubleuauit.
Sueton. pedig: De pecuniis mutuis, disiecta nonarumtabularum expectatìone, quae crebro monebatur, decreuît tandem, ut debitores credìtoribus satisfacerent--- deducto summae aeris alieni, si quid usurae nomine numeratum aut perscriptum fuisset.
6) De ezeket Caesar biztatta föl, a' nép által ’s nem önhatalmu lag akarván illy rendeléseket гений, mig hatalmas ellene e'p
eröben, fegyverben állott. l
7) ’S így könnyen megeshetett, hogy a’ birák, {нет levén az ůgy’ ismeretébe elégge’ beavatva , ártatlanokat is elitéltek.
8) Feria: , ünnepek valának , mellyeken a' мойвы zajos foglala tosságok megszüntek. Kétféliek valának pedig: közönsége’
sek, ’s különösek (publicae, et priuatae). Az elsó'k vagy ál landósak (statae), тазу évenke'nt f6 tisztviselôktöl bizonyos napra határozottak (conceptiuae) , узду különös alkalmakhoz
n' Consul, Praetor, vagy Pontifex Maximus által rendeltet Consulok наш köntösselfölruházva külsö Provinciákba. Cae
швмшпс Kömvv. 191
sar шт Pompeius eilen питон-отпад már elindulandó , пеки mulasztá el az 63: шк által взамен szokást; nehogy e’
miatt гей sérelem háramoljék.
9) Mellyekben városi tisztviselôket, Proconsulokat, 's Proprae torokat nevezett ki kénye szerint. _
Euphrates; éjszakra: Melitene; nyugotra: Cilicia; быте: Phö nìcia es Libanon чаду Coelesyria.
I6) Cilicia’ határai valának keletre: Syria; éjszakra: Cappadocia
és Isauria; nyugotra: Pisidia és Pamphylia; délre: a’ ciliciai
192 с. шьшв cAasAa.
18) Dynastáknak (fejedelmeknek) azon kisebb uralkodók nevez tetnek, kiknek, birtokuk' csekélysége miatt, királyi czím
nem adatott.
19) Tetracha, valamelly ország' negyed része'nek uralkodója volt.
20) Achaianak, mint Peloponesus’ részének, határai деп-е: Аг bátyjának Rhasçipolisnak (Svetoniusnál Trasipah't, Tacitus nál R/Lescunoris) bocsánatot, mit meg is nyert.
3l) A. Gabìnius (Caesarnak а’ consulságban utódja) Ptolemaeust
ншамшк кбм'у. 193
Aegyptus' királyát vìssza. helyezé szëkébe, Archelaust, ki azt elfoglalá., onnét elüzvén , ’s a’ vissza helyzett’ шеи-325511
ra Alexandriában lovasságot hagyván.
32) Strabo szerint L. l2. Castor Saocondarius Dejotarus’ ‘Не.
33) Comagene, Syria.’ e'jszaki csucsán Taurus hegy' tövénél fek
vô tartományorska volt. Antiochust Pompeius segítette e'
kis fejedelemse’gre.
34) A’ Виталию/с felsô Moesiában laktak Illyricum és Macedo
nia Кем. A.' Витю’: Thraeiában Haemus’ hegye’n.35) Cyrenaica югу Pentapolis africai tartomány volt (most rész' nyire Berka kìrályság). Erröl Plin. V. 5. i’gy: Cyrenaica eadem Pentapolitana regio illustratur urbibus maxime quinque,
Berenice, Arsinoe, Ptolemaide, Apollonia, ipsa Cyrene. Ez utolsó a’ tengertöl tizenegy ezer lépésnyire fekvék. Alapító már a’ mithridatesi háboruban> Lueullus’ Legatusa volt, kö ткете; most шаг éviilt кош. Ez adá а‘ pharsalìai мы.zet elôtt Pompeiusnak azon tanacsot, (mellyet Caesar mint hìbást megró) hogy a.' спаса-‚Майданы a’ katonák helyökben várják be Caesar' katonái’ rohantát.--Err6l Cicero in Bruto: ‘ me quidem admodum _delectabat etiam Triarii in illa aetalte plena litteratae seneotutis oratio. Quanta suauitas _in ‘шиш!
Quantum pondus in verbis? Quam nihil non consideratum
val kegyelmet nyere neki Antoniustól.
40) Liburnia, Dalmatia’ része, hol sebesen ’s könnyen сшиб ha jókat készítének, és пай: névvel Iiburniaiaknak nevezének.
41)Bibulus Caesamak elsö consulsagakor tiszti társa'; ед mivel тащить elejénte-- a’ eonsulságba Иртыш!‘ —.Сае5аг". tiirek `
non. cms. nf. xö'r. 13