nek Мыши. Az ellenség’ ereje а" királytól küldött több
több segéd-csapat által egyre szaporodott. A’ mieink lankadság miatt eltikkadtak. A’ sebhedtek nem hagyha так el a’ csatatért, ’s biztos helyre nem vitethetének;mert az ellenséges lovassa’g az ege'sz sereget bekerl'tve tartä. Ezek a’ végveszélyben levök' szokásaként, kétség beesve чаду halálukon veszékeltek, vagy sziilc'iiket aján
lák azoknak, kik szerencsések lennének e’ vesze'lybc'il
menekedni. Rettegés, jajgatäs tölte be mindenl.XLII. Curio látván, hogy a’ köz-re'mi'íletben sem buz dítására, sem kérésére вены sem íigyel, szorultsägában nem láta maga elŕitt más menekvö módot, mint едем se regével a' közellevô dombokra jutni, Oda indulót parancso la tehát, De a’ Saburától kíildôtt lovassägitt is megelözé‘
öt. Most тёк fö pontra hágott résziinkröl a' kétse'gbe esés. A’ futamlók részint a'lovasszigtól konczoltatának föl, részint sebtelen diìlének oda. A' lovassa'g’ vezére Cn. Domitius 52) néhán'y lovassal körülvevé Curiot ’s biz tata, hogy futás által a’ táborban keressen menedéket,
‘igérvén, hogy oldala mellöl nem fog távozni. De Curio аи: mondá: hogy a’ Caesartól гей bl'zott' sereg nélkül so~
ha annak szemei elôttvnem fog megjelenni, ’s Еду har czolva eselt el 53).
Csak igen kerés lovas menekedett meg a’ harczból.
De azok is, kik a’ mondottak szerint lovaik' pihenteté se ve’gelt az úton elmaradtak, távolról az egész sereg’ fu
тати“ látván baj nélkiìl ta'borukba vonulának. A’ дуа logsaig еду lábig fölkonczoltatott. ` l
XLIII. E’ történtek’ köz-értésre jutván M. Rufus Quaestor, kit Curio a’ táborban hátra hagyott, bziton'tá embereit, hogy el ne csiiggedjenek. De azok kônyörge’
nek ’s esdeklének: csak-Siciliába szálll'tltassanak visszn.
Megigéré, ’s а’ hajótnlajdonosoknak meg is parancssola',~
mÁloniK Kömv. 109
hogy „дыша: nap’ nyugtakor a’ parton készen tartsäk.
De a’ rémú'let általán Год“ olly nagy volt, hogy ne'mely lyek azt mondák: Juba’seregei тёк itt vannak; шавок, hogy Varus а’ legiokkal közell't, mär porukat is la'tni;
рейд mind ez "alótalan volt; ìsmét mások az elleuség’
hajóhada'nak ott termésétöl tartottak.
Ezen` általános rénn'íletben teha't kiki maga ещё:
követte. A' hajóhadon levök a’ mély tengerre sietének.
Ezek’ futása а’ terhhordók’ tulajdonosaitis (hasonlót ten ni) ösztönzé. Csak kevés sajka a’llott kötelessége ’s pa rancsa szerint elô. Az (emberekkel) ellepett partokon a' miatt: ki szálljon a’ sokasa'gból elöször hajóra, olly паду volt a’ tolongás, hogy néhány csónak a’ sokaság és tei-h alatt elsüllyedt, a’ többi pedig fëlelemböl a’ parthoz kö zelítni nem bátorkodott.
XLIV. Így törte'nt, hogy kevés katona ’s haz-atya,
ycsak ollyanok, kik i'ránt nagyobb szeretettel, vagy пё nakozással viseltetének, vagy kik a’ hajókig tudtak úsz ni, vétettek föl, 's tétettek ält szerencsésen Siciliába. A’
seregnek hátra Шагай: része éjjel Varushoz követül Cen turiokat küldvén annak шаге“: megadta.
Másnap Juba е’ cohox‘sokat a’ väros elôtt la'tván, azo kat a’ maga prédája'nak nyilatkoztatá, ’s паду részint [61 konczoltatá. Néluíny kiválogatottat orszägába külde. Va rus panaszolkodék, hogy ez az Мои hit ellen van, de ellenszegülni nem mert. _ '
Ezután a’ király sok Senator' a’ többiek közt Ser.
Sulpicius’ és Licinìus Damasippus’ kiséretében lóha’ton a’
värosba méne; ’s néhány napi ott mulatása nlatt Utîcára nézve önkényü rendeléseket ’s parancsokat adva'n, né hány nap шипа ismét minden seregestül országába уйди‘
szatért 54).
и `
110 c. minus CAESAR.
Jegyzetek a’ második könyvhöz.
l) E' könyv néhány helyen hibás e's hiányos isannyiban, hogy az akkor тал-генсек közül sokat elhallgat. L. e'y könyvhöz az
54-dik jegyzetetet. '
2) E’ hely: alteraadpartem, qua est шиш: er Gallia atqueHù pania ad ¿d mare, ,quod adz'git ad видит Rhodaní hibás és тачать Sokan sokféle javítást ìgyekeztek тайга tenui. Mellyik az igazi , alig lehet meghatározni.
3) Errol Lucanus igy:
--- — — stellatis axibus agger
Erigitur, geminasque aequantes moenia turres Accipit, hae nullo fixerunt robore terram , Sed per iter longum causa repsere latenti.
4) A’ futó-árkok, vagy vivó-födelek (vineae) мзду rétü fonadék i kal valának födve, de a’ Ballistákból lökött vasazott karók
ezeken is álthatottak; azért szükséges volt azokat még pad lókkak is födni. E’ gépelyek' hatásáról Lucanus ìgy:
Sed maior Стаю Romana in corpora ferro Vis inerat, neque enim solis contenta lacertis Lancea, sed tenso balistae turbine rapta , _Haud unum contenta latus transire quiescit, Sed pandens perque arma viam, perque ossa relicta Morte fugìt, superest telo post vulnera cursus.
5) Они-011116116! (Testudo). lllyostromfödelet paizsaik' föltartása által néhaÈa’ katonák képezének. (L. a’ gallus hábor. a’ ll-d.
könyvhöz а’ 25-dik és az V-ikhez a’ 14-dik jegyzetet). De itt a’ Testudo igen erös fából készített ostrom-födél volt, mellynek védelme так a’ katoná-k a'tornyok”s дуб-161101014’
шаьь тошшшэаш az útat kiegyenlíték.
MÁsonnc xösvv. э 111 ШК: cuius ego civitatis (Massiliae) disciplinam atque gravita tem non solum Graecìae , sed baud scio , an cunctis gentibus
y‘H2 с. шьшз смыв. I
(Quadalquiuir) legnagyobh hajúkkal egészen töve'be juthatni.Mint romai gyarmat Julia Romulensz'a nevet "iselh Ma Sevilla.
20) Nagy tiszteletben tartaték e’ templom, mert hagyomány sze
26) Carmo (Carmona) a’ Baetis’ bal partján nem messze Hispalistól.
27) A’ cohorsok Tribunusai kisebb ranguaknak lńtszatnak ama' Ватт“, kik mindenlegionál “пацан. Veget. ll. 7. nyilván kii~
MÁsonuc Kösvv. 113 3l) Mikor Romában а‘ rendkivün esetekben és legsürgetôbb kö
rülményekben a’ rendes tisztviseló'k nem valának képesek a' haza’bátorságának fenntartását eszközleni: a’ Consulok Dicta tort nevezének , ki azon percztôl fogva akárbéke’ akár hábo ru' idején határtalan hatalommal birt, ’s azzal kénye szerint élhetett. Parancsa isteu' parancsa gyanánt стажем (pro numi mine obseruatum). Mìndjárt kineveztetésekorminden más 13921:
viselöi hatalom, a’ Nc'ptribunusokét kivévén, megsziint. Rend szerint csak a’ Consulok nevezének ki Dictatort; az általte
33) Clupea a' Mercurius’ fokán fe kiidt Carthagotól nyári паркета-е.
34) E' két fok Apollo’ és Mercurius’ foka, ez most Cup Bon név alatt keletröl, amaz Cap Ziòeeb (Zebib) név alatt nyugotról
kerítik az öblöt.
35) Utica Zeugitana tartományban, a’ tulajdonképeni Africában (most Tunis) jeles , és Charthago’ eltörlése ищи elsö vzíros, Cato’ haláláról hires. Pomp. Mela I. 7. i'gy: Urbes Utica et
Carthago, ambae inclutae, ambae a’ Phoenicibus conditae:
illa fato Catonis insignis, haec suo.
36) Adrumetum Byzacena (most Tunis) tartományban fekvô régi, a’ Phoeniciabeliekto'l e'píttetett város. -- Paraszt lakosai még Sz. Ágoston' ideje’ben is magokat chananiaknak , azaz (Horvát István szerint) királyiaknak чаду inkább Kunoknak iartották.
37) Pompeius’ párthive, kinek kegyetlen степ az alexandriai há boruról ìrt könyvben megemlíttetnek.
38) Marcus Coelius Нагим. gyaníták, hogy Curio azt elfoglalandja, a’ vizet megme’rgesíték.
4l) Errôl Lucanus Еду: Lib. lV.:
Nec solum ‘вшей: ciuilibus arma parabat, Priuatae sed bella dabat Juba сопение irae.
non. cms. lv. xö'r. 3
H4 с. JULlUs causan.
Hunc quoque quo Superos humanaque polluit anno, Lege tribunìtia. solio depellere auorum
Curio штат ‚ Libyamque auferre tyranno , Dum regnum te Roma facit. Memor ille doloris,
Нос bellum sceptri»fructum putat esse rententi.
42) Az Imperator czímet magok a’ katonák adák vezéreiknek va riságuk ша! elveszték ingeröket, hatásukat; nem tették azon потайной, mellyet az elôtt, nem kötelezte’k le az embers ket liáladatosságra. Vagy: a’ vál'osoknak osztogatott jogok, kiváltságok , szabadékok , mellyek шиш kegyének tulajdo níttattak, most игу tekintettek, mint édesgetések, csábítások.
Vagy: mind a’ М: pártbeliek' részére s_zokván jótéteményeit Машинам Caesar, mindegyik сип jó szándéka 's kegyes~
sége iraint gyanút сайтами".
47) Sicilia ltalia’éle'stára volt; azért törekedett annyira Caesal'azt _elfoglalni, hogy Italia szükséget ne szenvedjen'; mert akkor bármilly gyôzüdelniei sikeretlcnek lettek юнца; Pompeius
\
uÁsonix Köxvv. 115
pcdig azt megtartani, 1105’)у ltaliát éhséggel sanyargatva Сае
sar ellen föllázítsa.
`1315111: Roma quidem , ciuesque habitura beatos, Si libertatis Superia tam cura placeret, Quam vindicta placet. etc.
’S ne'hány vers után Curio felöl igy:
Haud alium tanta civem tulit indole Roma ,
Aut cui plus leges deberent'recta sequenti.
Perdita. гипс urbi поспеши: saecula , postquam Ambitus et luxus et opum metuenda facultas
Transuerso mentem dubiam torrente tulerunt ,
Momentumque fuit mutatus Curio rerum , Gallorum captus spoliis et Caesaris auro.
Jus licet in iugulos nostros sibi fecerit ense Sulla potens, Mariusque ferox, et Cinna crnentus, Caesareaeque domus series; cui tanta potestas
concessa est? emere omnes hic vendidit Urbem.
\