jutott.
А CIII. Ezeket hallván Pompeius, fölhagya azon szán-v dékkal, hog-y Syriába menjen, és re'szint a’ haszonbér lök’ tarsasägaitól, részint némelly egyesektöl fölszedett pénzt, és temérdek a’ had’ szükségeire kivántató ér czet hajóra rakatván, a’ bérlök’ egyetemének 5201511 ból vett, чаду а’ kereskedökböl gyiijtött, vagy mind egyiktöl a’ maga házi népéböl arra alkalmasnak talált két ezer fegyeres emherrel Pelusiumhoz 143) ére.
Történetböl Ptolemaeus a’ kiskoru király nagy se reggel ott táboroza nényje Cleopatra ellen, kit kevés h6 nappal azelôtt rokonai ’s barátaì által az országból kiü zött. Nem messze tôle állott Cleopatra’ тьма 144).
Pompeius amahoz külde, hogy atyja iriinti vedégi jog- ’s barátságnál fogva Alexandriába befogadtasse'k, ’s ìnségében annak hatalma által oltalmat nyerjen. De a’
kiildöttek, miután követségökben eljfirtak, minden tar tózkodás nélkül kezdének a’ király` katonáival beszél ni, azokat intvéu: ne тир“: meg Pompeiustól szolgála tukat, ’s ne vessék (it meg bal szerencséjében. Közii lök többen szolgáltak Pompeius alatt, ’s annak syriai se regébôl Gabinius a'ltal Alexandria'ba vitettek, ’s а‘ há boru után Ptolema'eusnál, ezen ifju fejedelem' atyjánál
hagyattak. ’
CIV. Ezt a’ király’ tanácsosai, kik annak kiskoru sága miatt akkor a’ kormányt. vivék, megtudván, vagy ` а'Ье11 aggodalmukból, mint utóbh mondogaták, hogy Pompeius a’pkirályi sereg’ elcsábl'tása után Alexandria't
’s Aegyptust elfoglalja, чаду szerencsétlensége miatti megvete’sbôl-mint a’ megbukott rendszerint ellense’gek re talál bara'taiban --- szembe követeìnek baratságosan feleltek ugyan , ’s öt а’ királyhoz meghl'ták: de alattom ban össze beszélvén , Achillast, kira'lyi f6 tisztet, {ИНВ
|82 с. wmus cms Ан.
nös vakmeröségû embert, L. Septimius katonai ‘Tribu nussal kiildék el Pompeius’ megölésére.
Ezek barátsa'gosan szólx'ták meg Pompeiust, fs ezt Septimiusnak, ki а’ tengeri rablók’háborujában alatta mint Centurio szolgált, valamellyes ìsme'retsége гей vevé, hogy kevesed magával egy kis hajócskára szzílljon, hul is Achil las és Septìmus által megöletett 145). Hasonlókép L. Len tulust is a’ Шипу megfogatá, ’s а’ юнцами“ kivé депеше.
CV. Caesarnak Asiába érkeztekor beszélék, hogy Т. Ampius Ephesusban Diana’ tomploma'ból a’ kincset el akarta raboini; ’s e’ végböl magához idézte a’ Provin ciának valamennyi tanácsosa't a’ pe'nz’ mennyiségének mindannyi tanuját: de б: szándéklatában Caesar’ érkez- te fennakasztá, ’s пленивший. E’ke'p Caesar két izben теме meg az ephesusi kincset 146).
Igy mint bizonyost beszélék azt is, hogy Elisben 147) a’ diadal-istennének Minerva elött álló szobra azon napon , mellyen a’ vissza sza'mi'ta's пек-Яне Cae sar gyözôdelmes 16u, képét Minervától , kire шлам né- _
zett, el~ ’s а’ templom’ ajtaja felé fordl’totta. Ugyan azon nap Syriának Antiochia’ városában olly пазу csa tazaj ’s trombìta-riadás hallatszék, hogy a’ polgárság fegyvert ragadván a’ bástyákra szaladt. Ez тёмен: Pto~
lemaisban 148) is. Pergamusban a’ templom’ titkos ’s rej tek-menedékeiben, vagy mint a’ Görögök nevezik az adytonban 149), llová csak papoknak szabad bemenni, do bok döbörögtek. Trallesben 150) is, a’ diadal-istenné nek\ templomában, hol Caesarnak szobrot szenteltek, egy pálmafát mutogatának, melly azon napokban a’ tetö’
boltozata' köveinek hézagaiból nött ki.
CVI. Rövid tartózkodása шёл Asiában azon hirre, hogy Pompeiust Cyprusban ишак, Caesar két legioval, egyikkel, mellyet Thessaliából parancsolt utána jônì,
mamma xöm'v. 183
a’ másikkal, mellyet Achaiából Q. Fufius Legatnsnak
kelle küldeni, nyolcz száz- lovassal, tiz rhodusi ’s né
hiíny asiai hajóval Alexandriához jött; mert Pompeius nak Aegyptussal volt barátsa'gos vìszonyai 151), ’s egyéb kedvezö tekintetek miatt, mellyeket e’ hely nyujta, azt következteté, hogy Pompeius oda fogja venni utját.E’ legiok csak három ezer ke’t száz embert tettek, a’ többiek csatákban vett sebeik, a’ 1111265 vona's , ’s a’
hosszu uton lett elgyengülésök miatt elmaradtak. De Caesar tetteinek hire'ben bizvän, illy csekély véderövel ba'tran útnak induit, és sehol valamelly veszélytöl elöre nem tartott. Alexandriában halla meg Pompeius’ halá lát152).
_ A’ mint Caesar a' hajóból kilépe, a’ királytól e’
városban örségül hagyott sereg 16111161 üt, ’s látja, hogy feléje tódulnak; mert maga elött viteté a’ bárdvesszöket,
’s e’ miatt, mint a’ kiralyi méltóság’ csorbi’ta'sa miatt az ege'sz nép zajgott. E’ zenebona lecsillapl'ttaték ugyan , de az alnép’ összecsoporiozása által azon napokban a’ zen dülés folyvást megujl'ttatott, ’s a' város’ minden részén több katona megöletett.
CVII. Ezeket 1617611 Caesar parancsot ada, hogy egyéb legiok is, mellyeket Pompeius’ katonáibói szer kesztetett össze, Asiából 110226 jôjenek; mert az Ale xandriából elvitorlázni akarókra nézve legalkalmatlanabb nyugoti szelek miatt magának szükségkép 011 kelle vesz tegleni.
Azon közben ugy vélte, 11оду a' királyi häzban fennforgó pör a’ romai ne’pet, ’s ötet mint Consult illeti 153), ’s annál inkább tisztébe va'g, mivel taval a' Sena tus’ inditványára ’s végzetére az öregebb Ptolemaeu‘ssal szövetség köttetett. Kinyilatkoztatá telnít akaratját, 11оду Р1о1е111аеи5 király, ’s nényje Cleopatra bocsa’ssák
184 с. wmus cAEsm.
el выедете: , ’s jogaìkról inkább a’ törvény’ [щёк] ö е lötte, mint egymás közt fegyverre'l végezzenek.
CVIII. A’ Шипу’ kiskorusága miatt a’ kormänyzók’
egyìke volt az ìfju herczeg’nevelôje Pothinus az eunuchus.
Ez elöször hìvei elött panasz- ’s boszonkoda'sra fakadt, hogy a’ Шипу törvénybe ide'ztetik 154); azután némely lyeket, a’ királyì tanácsnokok közül vele еду értelem ben lenni látván, а’ sereget tìtkon Peìusìumból Alexan drìába vona’, a’ fenn emll'tett Achillast az ege'sz hadi erö’ f6 p‘arancsnokává tevé, e's шахмат, miután б: a' maga ’s Шину’ nevében telt igéretekkel föltüzelte, vele ira'sban is, üzenettel is közlé.
Az öreg Ptnlemaeus végrendelésében két fija ’s két