pésnyi haladás után a’ lovassägtól igen keményen nyo matva egy magas hegyre vonalának, 's a' tábornak csak az ellenség felüli oldalát идиоты]: be, a’ barmokról pe dig még a’ terhet sem oldäk le.
Midőn látták, hogy Caesar táborba szállt, sátoro kat ütött, 's lovasságát takarmány-gyüjtés végett elkül dötte, még az nap, mintegy dél tájban, hirtelen fölkere kedének, ’s azon reményben, hogy lovasaink' eltávoztá val időt nyertek, útnak indula'nak.
Mihelyt ezt Caesar észrevévén, kivezetvén legioit 124) utánok nyomula, а’ butorok' fedezésére néhány co horst bátra hagya, ’s megparancsolá, hogy a' ta'plagyüj tők tíz órakor "utána jőjenek, a’ lovasok pedig (tüstént)
vissszahívattassanak. y
A’ lovasság csak hamar visszatére szokott útbeli szolgálatára. А’ hátvéd-seregnél heves csatára kelt a’ du log, annyira, hogy csaknem megfutamlänak. Több ka tonák ’s а’ Centuriok közül is néhányan elesének. Cae sar’ hada azonban közel volt, ’s az egész erő utánok
nyomult. -
LXXXI. Már most sem a’ táborhoz alkalmas he
lyet kiszemelni, sem tovább menni nem levén hatalmuk ban, szükségkép megállapodtak, és távol a' víztől, ’s
nem kedvező belyen tábort ütöttek.
De Caesar ugyan azon okokból, mellyek fölebb említtettek, továbbá nem tämadä meg őket, ’s az nap nem engede sátorokat üttetni, hogy mindnyájan annál
készebbek legyenek az üldözésre akár éjjel, akár nappal
kerekedjenek föl. '
60 с. JULlUs cansan.
Mikor elleneink táboruk’ hibás уснёт észrevevék, ege'z éjjel tovább nyujták a’ sánczolatokat, ’s egy táboi' ból másba költözének. Ezt tevék másnap is règgeltöl Тау
Va estéig. De minél tovább haladtak a’ munkával, ’s mi nél messzebb vitték táboruknt, annál inkäbb eltävoztak a’ уймы, ’s a’jelen baj más bajjal orvosoltaték. Elsö éj szaka senki sem méne ki a’ táborból vizért; másnap a’
tábor’ örizetére hátra hagyottakon kivül az ege'sz sereget vìzre vezeték; táplagyl'íjtésre épen seki sem küldeték.
Ezen inségek által akará inkább Caesar ôket kére lemre szori’tani, 's a’ megadásra kényszeríteni, mint й:
közetbe bocsátlrozni. Mindazáltal igyekezetr Шкет geréb bel ’s árokkal bekeríteni, hogy nekik a’ hirtelen kicsa pásokat, mellyekre véleménye szerint .szükségkép fogna nak vetemedni, minél inkáhb nehezl'tse.
Az ellenség a’ takarmány’ змию miatt, ’s hogy an nál könnyebb legyen az útra , minden terhbarmot leölete.
LXXXII. Е’ munkálatok és intézetek között két nap tele'k el; harmadik nap munkálataival Caesar már jó
messze haladott. y
Ennek ga'tlására az ellense'g mintegy nyolcz óra taj ban 125) jelt adván kìhozá a’ táborból legioit, ’s az elött
osatarendbe alla.
Caesar а’ munkától visszahr'vá legioit, összegyůjté egész lovasságát, ’s csatarendet képeze. yMeri: гей nézve igen káros vala, ha a’ katonák’ véleme'nye’ ’s a’közln'r’
ellene're az ütközettôl vonakodni látszott volna. De б: a’
mar tudva levö okok санацией]: me'g most is az ütköz‘et
töl 126); annyival ìnkäbb, mivel a’ táborok’ közelléte
miatt az ellense'g' megfutamtása’ esetében sem днем: vol na eldöntö gyözelemllez; mert a’ két tábor csak két ezel`lépésnyire {ею/Ы: egymástól. `E’ тёк’ két harmad részét a’ esatarendbe állott seregek foglalák el, a’ harmadik a’
Камыш’ megtámadására ’s rohantára üresen maradt. Ha
ELsö Köxx'v. ` . 61
ütközetre `kerüle a’ dolog, a’ meggyözött re'sz azonnal kö zeI táborába vonulhatott. Ezen okból föltevé a' megtámad tatás’ esetében ellentállani игуан, de csatä't nem kezdeni.
LXXXIII. Afranius Её: legioval két csatarendbe ál 10“, a’ harmadikban valának tartalék gyanánt a’ {двуе sek’ cohorsai. Caesar is harinas csatarendet képeze: az elsôben ál'la б: Iegiojának mindegyike'böl négy cohors;
ezek után következett tartalékul mindenik legioból három, és ugyan azon legioból ismét hzírom cohors 127). Az ijá-, szok és parittyások köze’pen állának; az oldalakat a’ 10
vasság fedezé. .
Ezen álla’snál , úgy Штык , mindenik rész elérte, ’s megnyerte, a’ mit akart: Caesar, hogy ke'nyszerítés néI kíil meg ne ткать; az ellenség, hogy Caesar’munká Iatait gátolja. Mindazáltal elhaladt a’ megtám'adás, ’s mindkét re'szröl fegyverben maradának nap’ nyugtáig, azu
tán táboraikba mene’nek;
Mäsnap Caesar elkezdett munkálatait befejezni ké szüle; amazok pedig Sicoris folyón próbáltak zátonyon áltkelni; a’ mit észrevevén Caesar a’ könnyl'i vértezetii Сыта-шнеки, ’s a’ lovasság’ egy része't а’ folyón álttevé,
’s a’ partokon sl'irii öröket álll'ta.
LXXXIV. Végre mindenkép szorongattatva, mar négy nap бы barmaik takarmány ne'lkü] , (magok) На’ fa’
gabona’ szi'íkében levén szólalkozni kivántak, ’s ha lehet
séges шпиц, valamelly a'tábortól félre esö helyen. Miután
ezt Caesar megtagadta, ’s csak, ha ezt nyilva'n акт-па“:tenni, engedte volna meg: tnszul ryeré Afranin’ fiat.
Elérkezének a' helyre, mellyet Caesar jelelt ki, ’s Afranius mind a’ két sereg’ hallattára {ау szóla: nem kell б reájok , vagy katonáikra Cn. Pompeius f6 vezérök irán й hů ragaszkodásuk miatt boszankodni. Azonban tisztök- ‚ nek már eleget tettek, és mindennek szüke't szenvedve
eleggeY lakoltak. Most pedig csaknem vadakke'nt körül
62 ' с. шьшв CAESAR.
vétetve el vannak zárva a’ viztöl, el a’ kimeneteltöl.
Testök sanyarusa'got, lelkök a’ sze'gyent nem tú'rheti_
Magokat tellát meggyôzötteknek vallják. Csak azon kö nyörögnek, ’s esdeklenek, ha van irgalomnak_ helye,
hogy ne kénytelenl'ttessenek ke'tse'gbe esveßmagokat ha
lálra szánni. _'
Е’ nyilatkozást a’ lehetô Iegnagyobb alázatossággal
és hódola'ssal teve'.
LXXXV. Caesar l’gy válaszola: Senkihez sem illik kevésbbé e’ sopánkoda’s’ és irgalom-esdekle's’ szerepe; mert a’ többiek mindnyájan teljesl'ttették tisztöket: -— 6, mert a’ jó alkalom ’s helyes idô mellett sem ütközött meg, hogy ugyancsak legkevesebb se törte'njék, mia’ békeki látást sikeretlen|'ll1etné;- az ô serege , mert ez vett ban talmai , ’s feleinek fölkonczoltatása után is kezei közt le vö elleneit nem ba’ntotta ’s vedette; -- az б (Afranius') emberei végre, mert önszántukból alkudoztak a’ beke iránt azon hiedelemben, hogy ez a'ltal önnöneik' e'letének meg