V. VÁLOGATÁS AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK KÖZLEMÉNYEIBŐL
3. Egyéb szervezetek közleményei
MAGYAR ÉS NÉMET CIVILSZERVEZETEK KÉPVISELŐNEK STRASBOURGI TALÁLKOZÓJA AZ INTERGROUP VEZETŐVEL
2010. április 18–22-én a pécsi Német Kör szervezésében az Aktív Európai Emlékezet EU-s pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetően 8 tagú küldöttség (tagjai magyar és német civilszervezetek képviselői) kereste fel a franciaországi Strasbourgban székelő EU Parlament Kisebbségi Munkacsoportját (az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup frakcióközi csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, az Alkotmányos Régiókért és a Regionális nyelvekért) és folytatott tárgyalásokat a testület vezetőivel és tagjaival.
A küldöttség tagjai:
Margita Brutovská, PhD (Szlovákia),
KarpatVerein in der Slovakei, Smolnik polgármestere,
Dr. Csermák Zoltán (Magyarország), a Magyar Televízió Zrt. Közéleti Főszerkesztőség Kisebbségi Sajtó szerkesztőségének kiemelt szerkesztője
Dupka György (Ukrajna), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnök, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára, GULAG-kutató,
Göncző Mandler László (Szerbia), a Deutscher Voléksverband alelnöke, Dr. Havasi János (Magyarország), a Magyar Televízió Zrt. Határon Túli Műsorok Szerkesztőségének főszerkesztője, a Háborús Keresőszolgálat elnöke,
Káplár Péter (Magyarország), a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének képviselője, angol-német tolmács,
Kovácsné Marton Erzsébet (Ukrajna), a KárpátInfo című megyei lap újságírója, a Közoktatás című pedagóguslap főszerkesztője,
Matkovits-Kretz Eleonóra (Magyarország), a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke.
A küldöttség tagjai a német és magyar kisebbségeket érintő konkrét kérdésköröket vitattak meg Gál Kinga európai parlamenti képviselővel, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökével, az Intergroup elnökével, dr. Tabajdi Csaba Sándorral, az MSZP EP Delegáció vezetőjével, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup alelnökével, a szlovákiai Bauer Edit európai parlamenti képviselővel, a romániai Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel, valamint a németországi Bernd Posselt európai parlamenti képviselővel képviselővel, valamennyien a munkacsoport lelkes és aktív tagjai.
A küldöttséget fogadta Hölvényi György, az Európai Parlament égiszében létrehozott Robert Schuman Alapítvány főtitkára is.
A jelenlévők áttekintették a Német Kör által javasolt témaköröket:
1). A történelmi kisebbségek aktuális problémái;
2.) A Kisebbségi Munkacsoport munkája;
3.) Magyarország soros elnöksége alatt a történelmi kisebbségek ügyének előtérbe helyezése érdekében együttműködési lehetőségek a nemzetközi nemzetiségi civil szervezetekkel.
4.) Az Aktív Európai Emlékezet EU-s pályázati kiírás geográfi ai hatósugarának kiszélesítése.
5.) Konferencia Pécsett ősszel.
A felek megállapodtak abban, hogy német és angol nyelven jelentést készítenek a második világháború kapcsán kollektív büntetésben részesített magyar, német és más kisebbségi csoportokról, a védelmüket szolgáló és hátrányos megkülönböztetés-ellenes politikákról az EU- bővítést követően a Kárpát-medencét érintő országokban. A jövő év elején a magyarok és németek deportálásának 1945-ös szomorú évfordulója kapcsán az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjában kiállítással, könyv- és fi lmbemutatóval egybekötött közös tájékoztatóra és a jelentések meghallgatásra is sor kerül, mivel az egykori sztálini megtorlás következményei máig hatnak.
Alább közreadjuk az EU Intergroup tagjainak átadott közös nyilatkozatot.150 Tisztelt Munkacsoport! Hölgyeim és Uraim!
Mindenek előtt engedjék meg, hogy megköszönjem az Önök által felkínált lehetőséget az általunk eddig elvégzett munkák és céljaink bemutatására.
Küldöttségünk ad hoc alapon szerveződött erre az alkalomra és több közép-európai ország őshonos nemzetiségeit képviseli.
Hivatkozással a Lisszaboni Szerződés 1. a pontjára, mi az őshonos nemzeti közösségek jogainak, mint alapvető európai értéknek minél szélesebb körben történő elismertetését tűztük zászlónkra. Ehhez az értékhez szervesen hozzátartozik az illető közösségek múltjának megismertetése, különösen akkor, ha a múltbeli események mind a mai napig kihatnak e közösségek életére, fejlődési lehetőségeire.
Például az európai történetírásban a mai napig kevéssé ismert tény, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban – a katyni mészárlás egyenes folytatásaként, annak szörnyű logikáját követve - a szovjet hatóságok százezres tömegben hurcoltak el ártatlan civil nőket és férfi akat a mai Románia, Szlovákia, nyugat-ukrajnai Kárpátalja, Magyarország és Szerbia területéről kényszermunkára minden emberi körülményt nélkülöző munkatáborokba.
150 2010. április 18–22-én a pécsi Német Kör által szervezett delegáció a nyilatkozatot magyar, angol és német nyelven átnyujtotta az EU Intergroup tagjainak.
(Szerbiában a Vörös Hadsereggel együttműködő kommunista partizánok haláltáborba terelték a németeket és magyarokat.) A kiválasztás alapja legtöbb esetben a származás – Kárpátalján a magyar, egyebütt a német – volt, de ha nem telt be a létszám, tömegével fogdostak össze spontán módon utcai járókelőket is. Az internáltként nyilvántartott polgári személyekre nem vonatkoztak a genfi egyezmények, rendkívül sokan haltak meg közülük és legtöbbjük csak 1948-49 végén térhetett haza. Ezt nem tekinthetjük másnak, mint kollektív büntetésnek.
Ezeknek az emberiség elleni cselekményeknek erkölcsi, politikai, gazdasági kárpótlása mind a mai napig nem történt meg. A belépésre váró országok – pl.
Ukrajna, Szerbia – felvételi kritériumai között ezt a rehabilitációs kötelezettséget mindenképpen fi gyelembe kell venni, és erre garanciát kell kérni.
Tavaly az Európai Unió támogatásával munkacsoportot alakítottunk és bejártuk Dél-Ukrajna azon területeit, ahol legnagyobb számban működtek a kényszermunkatáborok. Kutatásunk eredményét külön kötetben foglaltuk össze, amelyet ezennel mellékelünk.
Kutatásunkat szerettük volna az idén is folytatni, de szembesültünk azzal a problémával, hogy az EU csak a tagországaiban folyó kutatásokhoz nyújt támogatást, miközben a szóban forgó nemzeti közösségek szenvedéseinek helyszíne a volt Szovjetunió utódállamaiban van. Kérjük tehát a tisztelt munkabizottságot, segítsen ezen ellentmondás feloldásában.
A háború után történtek máig kihatnak a közép-európai német és magyar közösségek életére, hiszen a szülők hosszú éveken át nem merték német, illetve magyar nyelvre tanítani gyermekeiket, így e közösségek kényszerű asszimilációja felgyorsult. Hátrányos megkülönböztetésük egyes országokban és területeken a mai napig érvényesül, így például Ukrajnában (Kárpátalján) az anyanyelvükön tanuló nemzeti közösségek – a magyarokon és németeken kívül a románok, oroszok, szlovákok stb. – nem tehetnek az egyetemi felvételhez szükséges emeltszintű érettségit anyanyelvükön, az őshonos ruszin nemzet létét pedig el sem ismerik. Szlovákiában a német közösségek nem tanulhatnak anyanyelvű iskolában, az új nyelvtörvény pedig egyformán sújtja valamennyi szlovákiai nemzeti kisebbséget.
Kérjük, hogy az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja kísérje fi gyelemmel a tagországokban és a társulásra, illetve belépésre váró országokban élő őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét és tegyen meg mindent kollektív jogaiknak védelmében, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés, az Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Konvenció rendelkezéseire. Kérjük, hogy az őshonos nemzeti közösségek jogainak ügyét terjesszék a soros elnökség elé, hogy az előterjesztést tehessen az EP felé és ott szülessen megfelelő szintű kötelezés ezen jogok garantálására. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kérdést napirenden tartsák a probléma végleges és teljes megoldásáig.
Engedjék meg, hogy tolmácsoljam küldöttségünk meghívását Munkacsoportjuk kihelyezett ülésére, Pécsre, Európa egyik idei Kulturális Fővárosába. Itt egy szakmai fórumot is tudunk szervezni a fentiekben vázolt problémák megvitatására.
Pécs, 2010. április 17.
Margita Brutovská, PhD (Szlovákia)
KarpatVerein in der Slovakei, Smolnik polgármestere obecnyuradsmolnik@stonline.sk
Dr. Csermák Zoltán (Magyarország)
Magyar Televízió Zrt. Közéleti Főszerkesztőség, kiemelt szerkesztő Kisebbségi Sajtó
zoltan.csermak@mtv.hu Dupka György (Ukrajna)
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, elnök Szolyvai Emlékpark Bizottság, titkár
GULAG-kutató titkarsag@mekk.uz.ua
Göncző Mandler László (Szerbia) Deutscher Voléksverband, alelnök lmandler@tippnet.rs
Dr. Havasi János (Magyarország)
Magyar Televízió Zrt. Határon Túli Műsorok Szerkesztősége, főszerkesztő
Háborús Keresőszolgálat, elnök (www.haboruskeresoszolgalat.hu) janos.havasi@mtv.hu
Káplár Péter (Magyarország)
Magyarországi németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, angol-német tolmács
nemetkor@gmail.com
Kovácsné Marton Erzsébet (Ukrajna) KárpátInfo, újságíró
Közoktatás pedagóguslap, főszerkesztő kovaczso@bereg.net.ua
Matkovits-Kretz Eleonóra (Magyarország)
Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, elnök nemetkor@gmail.com
Kárpátaljai magyar szervezet válasza az ukrán nacionalisták vádaskodásaira
Ungvár - A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) kedden nyílt levelet tett közzé, amelyben visszautasítja a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének magyarellenes vádaskodásait az 1939-es kárpátaljai eseményekkel és a vereckei magyar honfoglalási emlékművel kapcsolatban. Az ungvári zakarpattya.net.ua hírportálon publikált, Dupka György MÉKK-elnök által jegyzett írásban a magyar szervezet a Szvoboda egy nappal korábban ugyanitt megjelent nyilatkozatára válaszol, amelyben az ukrán párt kárpátaljai szervezete „a magyar állam felelősségének tisztázását” követelte a „“Kárpát-Ukrajna 1939-es megszállása idején elkövetett bűntettek”, „az ukrán nép ellen 1939–1944-ben végrehajtott népirtás” és a Vereckei-hágón „az ukrán hősök csontjaira” épített magyar honfoglalási emlékmű ügyében.
Levelében a MÉKK egyetért azzal a felvetéssel, hogy tisztázni kell a történelmi felelősséget, de szerinte azt nem egyoldalúan kell megtenni. Egyúttal mély sajnálatát és együttérzését fejezi ki mindazok iránt, akik ártatlanul vesztették életüket a 20. század első felének történelmi viharaiban.
Ugyanakkor – mutat rá az írás – nem hagyható fi gyelmen kívül az 1944–1945-ben ukrán és orosz vezetők irányításával Kárpátalján végrehajtott etnikai tisztogatás sem, amelynek során mintegy 25 ezer magyart és németet internáltak és pusztítottak el. Ukrajna vezetése máig adós az ártatlanul meghurcoltak rehabilitálásával – emlékeztet a MÉKK.
A vereckei magyar emlékmű kapcsán a levél leszögezi, hogy mindenkinek joga van egy „kőhalomra”. Annál is inkább – folytatódik az írás –, mert a történészek meghatározták, hol vannak az ukrán hősök csontjai, s azon a helyen emlékművet állítottak. Mivel a magyar emlékmű mintegy 500 méterrel távolabb
található, nincs ok aggodalomra, a honfoglalási emlékjel nem fog a hősök helyére „vándorolni” – mutat rá a MÉKK, sajnálatosnak nevezve, hogy vannak, akik a művészeti alkotást nem tudják megkülönböztetni a kőhalomtól.
A Szvoboda azon állításával kapcsolatban, hogy nem megfelelő helyre került a honfoglalási emlékmű hivatalos bejegyeztetésére szánt pénz, a magyar szervezet leszögezi: a műemlékek bejegyzésével az illetékes állami hivatalok foglalkoznak, a pénzügyi kérdéseket illetően pedig Magyarország és az érintett magyar szervezet a felelős.
A MÉKK azt javasolja a Szvoboda kárpátaljai szervezetének, hogy az ellentétek szítása helyett energiáját inkább hasznos tevékenységre fordítsa. „A Megbékélés Mozgalmának egyik kezdeményezőjeként tudatában vagyunk a jövő nemzedékek előtt viselt felelősségünknek, ezért az ellenségeskedés helyett inkább a megbékélést választjuk. Mivel erősen ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, történelmünkhöz és kultúránkhoz, nem a nemzetek közötti különbségek felszámolására, hanem azok elfogadására törekszünk” – zárul a magyar szervezet nyílt levele.
Ungvár, 2011.március 15.
Vandálok megrongálták a Szolyvai Emlékpark útjelző tábláit A Kijev-Munkács főúton, a poljanai bekötő út térségében ismeretlen tettesek súlyosan megrongálták, beszakították a Szolyvai Emlékpark útjelző tábláját, amely újabb magyar-ellenes és gyűlöletkeltő huliganizmusnak is tekinthető.
A főút ellenkező irányában felállított másik táblát, amely a helyi benzinkúttal szemben van, annak a felületét fekete festékkel mázolták be.
A hatóságilag is engedélyezett és a nemrég felállított útjelző táblák az idelátogatókat a Szolyvai Emlékpark felé irányítják. Mint ismeretes, a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror több ezer magyar és német ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor, azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti – és zarándokhelye.
Dupka György, a szolyvai emlékpark felelős titkára 2011. március 30.
KÁRPÁTALJA NEMZETI KÖZÖSSÉGEI MEGYEI TÁRSADALMI EGYESÜLETEI ELNÖKEINEK KÖZÖS NYILATKOZATA
Mi, Kárpátalja nemzeti közösségi társadalmi egyesületeinek elnökei aggodalmunkat fejezzük ki a szélsőséges nacionalista körök képviselői által kiváltott emlékmű-rombolás, valamint azon nyilatkozataik kapcsán, amelyek azon kívül, hogy szembennállást gerjesztenek Kárpátalja különböző nemzetiségeinek képviselői között, negatív hatással vannak az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok egészére is.
Mint ismeretes, Kárpátalján évszázadok óta békében és megértésben élnek egymás mellett számos nemzetiség képviselői, közöttük soha nem volt tapasztalható ellenségeskedés vagy gyűlölködés.
Határozottan elítéljük azok cselekedeteit, akik nemzetiségek közötti ellenségeskedést szítanak. Megfontoltságra, toleranciára szólítjuk fel nemzetközi kapcsolatok valamennyi résztvevőjét, ugyanis ez a béke és a nyugalom megőrzésének záloga, mint régiónkban, mint Ukrajnában egészében.
Egyhangúlag elfogadva Kárpátalja nemzeti kisebbségei társadalmi egyesülései elnökeinek értekezletén.
Ungvár, 2011. április 8.
Ádám József , a Kárpátaljai Romák „Pralipe” (Testvériség) Kongresszusa elnöke Ádám Aladár, a Kárpátaljai „Ekgipe” (Egység) Roma Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke
Ádám Iván, a Kárpátaljai Lovári Romák Kulturális-felvilágosító Egyesületének elnöke
Mihajlo Almásij, a Kárpátaljai Tudományos-Kulturológiai Duhnovics Társaság elnöke
Mikola Babinec, a „Krajove Tovarisztvo Podkarpatszkih Ruszinov” Kárpátaljai Szervezet elnöke
Bucskó Borisz, a Kárpátaljai Romák „Romani Csgib” (Roma nyelv) Egyesület elnöke
Galina Vakarova, a Kárpátaljai Lengyel Kulturális Egyesület elnöke Varga Éva, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke
Joszip Hajnis, a “Matica Slovenska” Kárpátaljai Kulturális-felvilágosító Társaság elnöke
Horvát Miroszláv, a Kárpátaljai Romani „Cserheny” (Roma csillag) Ifjúsági Klub elnöke
Horvát Tibor, a Kárpátaljai Magyar Romák „Ung-romen” Kulturális-érdekvédelmi Egyesület elnöke
Marina Dudás, a Kárpátaljai Szlovák Nők „Dovira” Kultúr-felvilágosító Társaság elnöke
Dupka Nándor, az UMDSZ Ifjúsági Szövetség elnöke
Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke Jevgenyij Zsupan, a Kárpátaljai Ruszinok Néptanácsának elnöke
Jovgyij Vaszil, a Kárpátaljai Románok „Ioan Mihali de Apsa” Szociális-kulturális Társaság elnöke
Kőszeghy Elemér, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke Kincs Gábor, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke Lagyiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Társaságának elnöke
Szergej Nyikogoszján, a Kárpátaljai Örmények „Ararat” Kulturális Egyesület elnöke
Pap Vilmos, a Kárpátaljai „Nejve Roma” (Új Roma) Értelmiségi Társadalmi Egyesület elnöke
Pap Zoltán, a Kárpátaljai Romák „Bahtalo drom” (Boldogság útja) Egyesület elnöke Pap Náci, a Kárpátaljai Romák „Romani baht” (Cigány boldogság) Ifjúsági szervezete elnöke
Pap Emil, a Kárpátaljai Cigányok “Amaro Drom” Egyesület elnöke Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke
Naum Repkin, a Kárpátaljai Zsidó Kulturális-felvilágosító Egyesület elnöke Tatyjana Romanova, az Orosz Ház Kárpátaljai Oroszok Kultúrális Szervezet elnöke Vlagyimir Szaltikov, a Kárpátaljai Oroszok „Rusz” Kulturális Szervezet elnöke Fechtel Valentina, a Kárpátaljai Németek „Nyimci Zakarpatye” Szervezet elnöke