Lengyelek

Telepesek, bevándorlók. A századok folyamán a magyar-lengyel sajátos, többrétegű történelmi kapcsolatoknak köszönhetően az első hullámban lengyel családok is megtelepedtek vidékünkön. Például a Rákócziak munkácsi, gróf Bercsényi Miklós ungvári várudvarában is szolgáltak lengyelek, többen családjukkal is itt éltek. II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi tábornok Seniawska lengyel hercegnő közreműködésével, egyebek mellett Brezán várában készítette elő a szabadságharcot, és az itt toborzott lengyel és kozák katonákból álló szabadcsapatokkal 1703. június 29-én lépték át a Vereckei-hágót⁹². A későbbi lengyel migrációt nagyban előidézte az a történelmi esemény is, amikor a XVIII. század végén az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták a volt

92 Thaly Kálmán: A székesi gr. Bercsényi-család, I-III, Budapest, 1885-1892. - II. 520. o.

Lengyel Királyság dél-lengyelországi (Alsó-Szilézia, Kis-Lengyelország, lengyel Kárpátalja, Opolskie, Szilézia stb.) részét. Így több család telepedett le a Bereg, Ung és Ugocsa megyei falvakban, bekapcsolódtak a helyi katolikus közösségekbe, teljesen asszimilálódtak, csupán a mai családnevek jelzik, hogy magyarrá, ruszinná lett családok ősei (Berezovszki, Kancsászki, Zselicki, Dupka stb.) egykor lengyelek voltak.

A második, igen elhúzódó lengyel migrációs hullám a XIX. század derekától a XX. század elejéig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig tartott. 1910-ben, a később Kárpátaljának nevezett területen 590 (0, 10 %)⁹³ lengyel élt szórványban. Amikor a terület Csehszlovákia része lett, az 1921-ben és 1930-ban mért statisztikai adatok az 1910-es mutatóhoz viszonyítva szembetűnő csökkenést jeleznek, esetenként az összesítőkben az egyéb anyanyelvűek közé sorolják őket. A fogyás oka az alacsony születésszám, az asszimiláció, másrészt a függetlenné vált Lengyelországba történő kitelepülés, ezzel a lehetőséggel elsősorban a rendezetlen állampolgárságú lengyelek éltek.

A harmadik migrációs hullám 1939-ben következett be. Ekkor Ungváron már lengyel konzulátus is működött, sőt még ebben az évben kirendeltséget nyitott Nagyszőlősön. Az is ismeretes, hogy az 1939. március 17-én a magyar honvédség által helyreállított lengyel-magyar határ tette lehetővé, hogy Lengyelország 1939. szeptember 1-jei hitleri megtámadása után 140 ezer lengyel emigráns menedékjogot kapjon Magyarországtól.⁹⁴ A korabeli lapok, így a Kárpáti Magyar Hírlap tudósítása szerint az 1939. szeptember 18-ai napon „A lengyelországi események következtében éjszaka megkezdődött a lengyel lakosságnak Magyarországra való szivárgása az uzsoki vasútvonalon.

Az Uzsokra, Volócra, Kőrösmezőre menekültek között több diplomata, külügyminisztériumi főtisztviselő is volt. Több vonatot feltartóztattak a Kőrösmező alatti román határt védő szovjet katonák. A magyar kormány hozzájárult a menekülő lengyel polgári lakosság befogadásához”. A lengyel menekültek ellátásának koordinálásával Ungváron Perényi Zsigmond kárpátaljai kormányzói biztos is foglalkozott. Az akkori ungvári magyar, ruszin társadalmi egyesületek vezetői is aktívan hozzájárultak a lengyel menekültek ellátásához. A város vezetése a lengyel konzulátussal karöltve gondoskodott elhelyezésükről, élelmezésükről és továbbszállításukról.⁹⁵ A lengyel menekültek

93 Popély Gyula: Népfogyatkozás (A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945), Írók Szakszervezete Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1991. 24. o.

94 Lásd: Magyar események - Lengyelország magyarul (Budapest Főváros XVII. kerületi lengyel kisebbségi Önkormányzat honlapja. - www.leki17.hu/polakia/1939_1945/1939_...

95 Fedinec Csilla. A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944. Fórum intézet, Lil-ium Aurum Könyvkiadó, Galánta – Dunaszerdahely, 2002. 344.o. Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet (www.foruminst.sk)

közül sokan maradtak Ungváron és Munkácson is. A továbbiakban is főleg a városi lakosság körében képviseltetik magukat nagyobb arányban. Ez a helyzet napjainkban sem változott.

Népesség. A rendszerváltás előtt Ukrajna belső területén 1930-ban 2 295 000 (5, 5 %), 1959-ben 363 000 (0, 9 %), 1989-ben 219 000 (0, 4 %), 2001-ben 144 100 (0, 3 %) lengyelt írtak össze.⁹⁶ 1930-1950 között Sztálin parancsára az ukrajnai lengyelek körében is etnikai tisztogatást hajtottak végre.

A lengyel értelmiség nagy része a Gulág táboraiban pusztult el.

A szovjet birodalom összeomlása után, különösen az eltelt 12 év alatt az ukrajnai lengyel nemzetiség esetében 74 900 fős csökkenés ment végbe. A rendszerváltás utáni esztendőkben ezrek települtek át Lengyelországba.

Kárpátalján a lengyelek száma⁹⁷ 1989-ben 690 fő, ami 0,06 %. Ebből nő 415, férfi 275. A városokban 600-an, falvakban 90-en élnek. Ungvárnak 141 lengyel nemzetiségű lakosa volt. 2001-ben 518 fő, ami 0, 04 %. Tizenkét év alatt számuk 75, 1%-ra apadt, azaz 172 fős csökkenést regisztráltak. Jelentős számban élnek Ungváron (1989: 0, 2%, 2001: 0, 2%) kívül Munkácson (1989:

0, 2%, 2001: 0, 1 %) is. Ezekben a városokban 1989-hez viszonyítva 2001-ben rögzített számuk: Ungváron 84,1 %, Munkácson 78 százalékot tett ki.⁹⁸

Év Összlakosság Lengyelek száma Százalékarány

1910 597 062 590 0,10

1921 606 568 298 0,05

1930 725 357 159 0,02

1941 852 546 0,00

1959 920 173 0,00

1970 1 056 799 0,00

1979 1 155 759 0,00

1989 1 245 618 690 0,06

2001 1 254 614 518 0,04

Összes lengyel

Ukrajnában (2001) 48 457 000 144 100 0,30

96 Saját szerkesztés az ukrajnai statisztikai hivatal adatai alapján (2003).

97 Відділ у справах національностей Закарпатської ОДА, Центр культур національних меншин. Інформаційний бюлетень № 2.Видавництво ТОВ «IВА», Ужгород, 2003. 7. o.

98 U.o. 8. o.

Anyanyelvi környezet. Az ukrajnai lengyelek kulturális központjának továbbra is Lvov (Lemberg) tekinthető. A Lengyel Köztársaság kijevi nagykövetsége és lvovi főkonzulátusa aktívan támogatja az ukrajnai lengyel nemzetiségek érdekeit képviselő szervezetek kulturális tevékenységét, közreműködik az anyaországi kapcsolatok kibontakozásában.

Hasonló támogatásban részesül az 1995-ben alakult Kárpátaljai Lengyel Kulturális Egyesület⁹⁹ is, amely megyei státusú, sajtószerve nincs. Az eddig egyetlen lengyel civilszervezetet Ungvár, Kassai utca 7. szám alatt jegyezték be. Külön helyisége nincs. A szervezet tagjainak száma 45 fő. A tagsági díjakból fi nanszírozzák. A társulat kulturális rendezvényeket szervez, szoros kapcsolatot tart fenn a lengyelországi Spilnota Polska társadalmi szervezettel, erkölcsi támogatásban részesíti a terület lengyel lakosságát, de költséghiány miatt szociális-gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik. Tevékenységük¹⁰⁰ egyik aspektusának a társulat tagjai Kárpátalja lengyel lakossága nemzeti öntudatának felélesztését, nyelvük, kultúrájuk, vallásuk, hagyományaik és szokásaik felújítását és fejlesztését tartják. Kulturális-felvilágosító és módszertani, ökológiai rendezvényeket tartanak. Ilyen például a Kolo lekarske orvosi szekció tevékenysége, a kárpátaljai lengyel családok lengyelországi üdültetésének a megszervezése, ifjak és leányok taníttatása tekintélyes lengyelországi főiskolákon, az ünnep széles körű méltatása A. Mickievics ismert lengyel költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

Vallási megoszlás, hagyományőrzés, érdekvédelem, kapcsolatépítés.

A kárpátaljai lengyel közösségnek egy ungvári kulturális, hagyományőrző szervezete van.¹⁰¹ (Lásd a lengyel civilszervezet címjegyzékét a függelékben).

Ez pedig a Kárpátaljai (Gnevi Volosevics) Lengyel Kulturális Egyesület, amely megyei státusú. Elnöke Vakarova Galina Volodimirovna orvos. Kiemelt feladataik között szerepel: a vasárnapi iskola működtetése, vallási és kulturális hagyományőrzés, érdekvédelem, kapcsolatépítés elsősorban az anyaországgal, továbbá a megyei nemzetiségi és országos lengyel szervezetekkel.

A kárpátaljai lengyelek római katolikusok, inkább a szlovák nyelvű szentmiséket látogatják. A szolyvai római katolikus plébánia vezetője lengyel pap, aki ukrán nyelven is misézik. De érkeznek ide lengyel nővérek is, akik szociális-lelki segélyszolgálatban is közreműködnek. 1999-ben Ungváron

99 Відділ у справах національностей Закарпатської ОДА, Центр культур національних меншин. Інформаційний бюлетень № 20.Видавництво «Лiра», Ужгород, 2010. 64. o.

100 Anna Teresa Górzynska: Ukrainsskie doswiadczenia i refl eksje . Spojrzenia polskiego nauczy-ciela. Centrum Szkolenia i Organizacji Systemów Jakosci, Politechniki Krakowskiej im. Tadeusza Kosciuszki. Kraków, 2007.

101 Відділ у справах національностей Закарпатської ОДА, Центр культур національних мен-шин.Інформаційний бюлетень № 20., Ужгород, 2010. 58. o.

lengyel vasárnapi iskolát nyitottak, ahol a fi atalok elsajátíthatják a lengyel nyelvet és irodalmat, valamint a lengyel népismeretet. Évente több kulturális rendezvényt bonyolítanak le. Kulturális programmal méltatják a lengyelség Világnapját (május 4.). Április első hetében emlékeznek a sztálini megtorlás lengyel áldozataira, legutóbb Andzsej Vajda Katiny című fi lmjét mutatták be.

Évente november 11-én Lengyelország Függetlenségének Napja alkalmából a Lengyel Kultúra Napját az ungvári Bábszínházban tartják meg. Az ünnepi beszédek elhangzása után a koncert-programban fellépnek a lengyel vasárnapi iskola tanulói, vendégszereplésre hívják meg a szomszédos Vajdaság hagyományőrző együtteseit. Legutóbb Sanok város ukrán népi együttese lépett fel, amelynek Marian Jar a művészeti vezetője. A csoport ukrán és legyel népdalokat, népi táncokat adott elő.

A lengyel szervezet munka-kapcsolatban áll az ukrajnai legyel nagykövetséggel, a lembergi főkonzulátussal, az országos anyaszervezetükkel, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi Osztályával, a megyei szintű nemzetiségi civil szervezetek képviselőivel, aktívan részt vesz Kárpátalja nemzeti kisebbségei társadalmi egyesületei elnökeinek évközi értekezletein, kerekasztal-megbeszélésein, rendezvényein, amelyek a Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Közponjában kerülnek lebonyolításra.