S z e p e s v á r m e g y e telepei Magyarország leggazdagabb vas
telepei közé tartoznak. Az érctelepek a zöldkövek s porfiroidok hatalmas vonulatának északi peremén Dobsinától Gölniczbányán túl Margitfalu vidékéig húzódnak. Az 50 kilométer hosszúságú telérrendszer Dobsina ha
tárában kezdődve, innét kelet felé Hollópatakon, Nagyhnileczen, Kis- hnileczen át Bindtbánya felé halad, Rosztoka, Zavadka, Ötösbánya, Porács, Szlovinka, Zakárfalva mutatják a további kibukkanásait és Gölnicbánya s Margitfalu között hagyja el a megyét. Ettől a vonulattól délre van a Göl
nicbánya, Helcmanóc, Prakfalva és Folkmár között húzódó telér
rendszer, még délebbre a szomolnokvidéki vasérctelep, a mely nyugaton a gömöri s keleten az abaujtornamegyei telepekhez csatlakozik.
Mindezek a telérek általában nyugatról kelet felé csapnak a hegység szerkezetének megfelelően. A bányászok az egyes vasércelőfordulásokat t e l e p e k n e k nevezik, ámbár v a l ó d i t e l é r e k k e l van dolgunk.
A telérek helyenkint 20—30, sőt 35 méter vastagok és gyakran 4—5, sőt 8—10 kilométer hosszúságban is biztosan nyomozhatok. Általában az érc
termő sorozat paláiban húzódnak, azonban Iglóhután a karbonpalákban is vannak telérek. Ezen telérrendszerben a l e g h a t a l m a s a b b a z é s z a k i v o n u l a t , amelynek tárgyalását kezdjük Dobsina felől az igló- hollópataki vasérctelepekkel. 1
1. A z i g 1 ó h o 11 ó p a t a k i v as é r c t e l ep e k.
(Coburg-Fülöp hercegi bánya- és kohóművek Részvénytársaság.)
I g l ó - H o l l ó p a t a k telepei a szepesmegyei telérvonulatnak a legnyugotibb részén vannak. Első telepük a k ö n i g s b e r g i J á n o s i é 1 e p, amelynek főcsapásiránya hét és kilenc h. között váltakozik. Az ércfekhely fedője zöld pala, amely kapcsolatos a dobsinai zöldkővel. A János- telep vastagsága 14—16 méter és függőleges magassága 60 méter. Kitöltése pátvaskő, amelyben vascsillám, pirít és chalkopirit behintések vannak;
burkolata vérvörös okker; a barnavaskő hasadási lapjain termésréz is előfordul. A Jánostelep keletfelé a Zsigmond-Júlia telérben folytatódik,
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 25 amelynek pátvas kitöltése kissé vékonyodik s külső vájataiban a pátvaskő teljesen barna vaskővé változott. Keletre haladva, a telér a K á r o l y - b á n y a t e l e k b e n folytatódik; ennek telére ugyan nem olyan vastag, mint a János- vagy a Zsigmond-mező telére, de sokkal tisztább; feküjében mint behintés, fakóérc is van.
A Nagyhollópatak és Kishollópatak között az elvetődött telért a Johanna- és a Mária de Glória-vágatok tárják föl a Yogelsberg déli lejtőjén, majd a
3. ábra. Az iglóhollópataki telepér-vonulatok vázlatos helyszínrajza.
Knoll-hegy lejtőjén a B é l a-telepben folytatódik. Ezt a Béla-telepet a Taksony-, Antónia-, Adonia-, Zoltán- és a Kuteny-váj átok tárják föl s már a régiek is ösmerték. A Béla-telep kitöltése nagyobbrészt barnavas
kőbe megy át, az alsóbb színtájakban tiszta pát- és vascsillámerekkel vál
takozik. Szövete tömeges és sziklaszerű. A Béla-teleptől délre mintegy 30 méternyire párhuzamosan halad a F a r k a s-B ó k a páttelepér, amelyben vascsillám, kvarc s helyenként gazdag fakóérc is van. Dőlése igen váltako
26 A M AGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
zik és a bezáró kőzet rétegeit is metszi, úgy, hogy valóban telérszerő jelle
met mutat. Keletre innét van a Breslauer Bau, amely kvarccal vegyest chalkopiritet tartalmaz.
Visszatérve a königsbergi János-főtelephez, ettől délre 80 méter távolságban találjuk a Lipót-tömzsöt, ami nem egyéb, mint tojásformájú pátberakodás a zöld palában. Vaspátja vörös színű, apró szemcsés s helyen- kint majdnem ankeritbe megy át. A Lipót-teleptömzs csapásiránybeli kiterjedése 80 méter, lefejtett magassága szintén 80 méter. Anyakőzete az ú. n. zöldpala, aminek egyes nemeit Stur dioritnak tartotta.
A Lipót-tömzs keleti folytatásába egy telepérvonal esik, amely az előbb említett János-Farkas-Róka vonulattól délfelé, egy közösen halad. Ez a telepérvonal szintén zöldpalában húzódik és három lapból áll, amelyek
a .F e k e t e p a la , b .a n k erit, c .p á t v a s k ö , d .csillám pala,e .világoszöldpala.
F. s z ü r k e z ö ld p a la .
0 SO 100 150 200 250
1 '
1 1■
1njécer.
4. ábra. Az iglóhollópataki Zsuzsána és Klementina telepér vonulatának alaprajza.
M a g y a r á z a t , a fekete pala (schwarze Kluft); 6 ankerit; c pátvaskő; d csillámpala (csillámos kvarcit) ; e világos zöldpala ; / szürke zöldpala.
azonban helyenkint egyesülnek is. Ezen telepérvonulat összes vastagsága a meddő kőzetekkel együtt 80 méterre tehető. Csapásiránya 8—9 h. és 45°-val Dél felé dűl. Erre a telepérre nyugatról keletre a Klementina, Zsuzsanna, Johanni, Frohnleichnam és Véletlen váj átok vannak n}űtva.
A Zsuzsanna—Klementi bányatelkekben jellemző a f e k e t e p a 1 a, mészpát, kalkopirit behintéssel. A Zsuzsanna-altárnában először a c s i l l á m o s k v a r c i t o t vájták keresztül, ezt követte a fekete telérke (Schwarze Kluft), azután a fekün ankerit és mészpát és végre a tömött feketeszínű, kris
tályosodott p á t v a s k ő . A kitöltés a csapás irányában körülbelül 160 mé
ternyire tartott, itt a vaskő kiékelődött, helyet adván ismét a feketepalának, amely tovább a Klementina-bányát elekben ismét pátvaskővel párosul.
A fekete pala viszonyát a Zsuzsanna és Klementina kitöltésében a 4. ábra mutatja. Ezt a jellemző fekete palát Maderspach Livius agyag- csillámpalának tartja és a <<Susanna-Clementi előfordulást úgy jellemzi,
I. A SZEPES-GÖMÖRI EECHEGYSEG. 27 mint érintkezésbeli telepet, amely az agyagcsillámpala és a zöldpalák között foglal helyet.»
A F r o h n l e i c h n a m h á r m a s t e l e p e r é n e k kitöltése fe
hér színű, durva foszlányú pát, apró kvarcerekkel és kénes rézércbehintéssel.
A főtelep az egyesülés után úgy nyugat, mint kelet felé mindinkább veszít vastagságából, míg utóvégre csak egy választólap marad meg, amelyben legfeljebb még kvarc található.
Mindezek a vasérctelepek Fülöp szász-coburg-gothai herceg tulaj
donában voltak s a pohorellai vasgyár igazgatósága alá tartoztak. Az ércek kémiai összetételét, Schelle Róbert Selmecbányái főiskolai tanár elemzése után, a mellékelt táblázatban mutatjuk b e :
A F ülöp szász-cobu rg-gothai h erceg sztraczem ii olvasztójáb an koliósított vasércek kém iai összetétele. Iglói bányaterület.
(Schelle Róbert selmeci tanár elemzése szerint.)
Kémiai alkat
Az érc termőhelye és neme
CaroliKárolytárna pátvaskő Carolifeld Zillistollen pátvaskő Carolifeld Bagolygang pátvaskő Fülöpkülfejtés pátvaskő Fülöpfelsőtárna pátvaskő Bélabarnavaskő BélaAntóniahányó Farkasfeld pátvaskő János pátvaskő Frohnleichnam- mélyszint pátvaskő U. a. felső-szint pátvaskő Susannatárna pátvaskő
Si C h... _ 11*01 19*82 9*92 19*49 15-20 21*61 18-53 14*72 12*45 1 13-12 1*58
Fe20 3 _ .... 12-58 32*60 2-60 39-16 32-60 63-14 33-90 19*30 0-28 16-07 0*20
Ve 0 __________ 38-09 20-47 41-99 14-57 22-59 — 20-10 30-87 43-14 00 CO 48-06
A h 0 3 --- 0-20 1-15 2-50 0-60 0-05 0-06 1*17 2*17 0-23 2-32 0*66
Mn 0 ______ 2-60 2*51 2-32 2-60 3*10 3-06 2-41 1*81 2-26 0*99 2-43
Cci 0.,... .. 0-45 ; 0-60'| 0-85 0-65 0-50 0-50 0-45 1-64 2*70! 1*60 3*19
Mg 0 --- 3-82 2-56 5-60 3-60 2*65 0*60 2.60! 2*83 4-24 3-43 4*98
5 _ _ _ .... 0-35 0-18 0-12 0-36 0-28 0-06 0-12 0-25 ! 0-15 0-20 0*10
Cu 0 ... . _ 0.31 0-28 0-09; 0*50 0-49 0*28 nyom, 0*31 0-08 0*12 nyom
P *O s - - nyom — — — — 0*07 nyom — — — —
C 0 2 és H%0 _ 31-49 20-27, 34-04 19-20; 23-04 0 ób rs 0 CD ..CD..
26*63 00 28*09! 38*95 Összesen 100-90100-44 100-03100.73| 100-50! 100-22íl00-27|100-53 100*28100*23 100-15 jFe-tartalom 39-43 38-74! 00 CO °o ***
40*39' 44*19' 39-36 38-54 00 0 ! 38-96 37-16
A Coburg hercegi vasércbányászat az iglói területen 1842-ben keletkezett. Ugyanis a murányi uradalom 1880-ban gróf Koháry jogán Ferdinánd szász-coburg-góthai herceg tulajdonába menvén át, a her
ceg 1842-ben megvásárolta a sztracenai olvasztóművet is, amelyet a
2 8 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE. Kuthen, Taksony bányamezőket vásárolták meg. A hercegi vasérc
bányászatnak 1867-ben 27 felsőmagyarországi hosszmértéke1 volt.
1880 február havában adományozta először az iglói m. k. bánya- kapitányság a hercegi uradalom számára a síkmértékeket,1 2 és pedig hármat 90,282 m2 területtel, kilencet 180,465 m3 területtel. Nyugati a JPülöp-, keleti a Béla-váj natelek, mindkettő 400 m. széles, 451 m hosszú. Közben összefüggő vonulatban sorakoznak a bányamezők, mi
ként ezt az 5. ábra mutatja, ü gy hogy a hercegi vasércbányászat 1896-ban 8 felsőmagyarországi hosszmértékböl és 1.849,778 m2 adományozott síkmértékből álló összefüggő területet foglalt el. Ezen az 1-8 km2-nyi területen, főkép a Fülöp, Zsuzsána és Károly bányákból, kizárólag támaműveléssel termeltek 1907-ben 10,701 tonna, 1908-ban 11,609 t.,
1909-ben 11,856 t. vasércet; 1912-ben 12,241 t., 1918-ban 18,891 tonna vasércet. A hercegi hitbizományhoz tartozó bánya s kohó művek az elmúlt évben részvénytársaság birtokába menvén át, reményünk van ezen vasércekben gazdag bányaterület üzemének felvirágozására.
Ezeket a vasérceket a körülbelül hét km távolságnyira levő sztra- cenai nagy olvasztóba szállították, amely olvasztómű egyúttal a dobsinai bányaterület érceit is feldolgozta.
Ami végül az ércmennyiséget illeti, erre nézve a pohorellai vasgyári igazgatóság 1907-ben a következőket közli:
«A F’ülöp szász-coburg-gothai herceg őfensége vasgyári igazgató
sága alá tartozó, Szepes és Gömör megyék határában levő adományozott bányaterület kiterjedése 8.970,866 m2; ebből 1.849,778 m2 Szepes megyére esik. (1918-ban Igló és Lándsásötfalu határában 2.468,681 m2-re rúgott területe mindig 45,116 m2. Leggyakoribb azonban a négy bányamértékből alkotott -bányatelek 180,465 m2 területtel.
~6 i 'u$£ófao(lóp.aXaÁv vaoózcéáAVíjdf fadApzinnjxjzo/
VKértifu ■■
>m cz m cy y e-0obsinai atér
5. ábra. Fülöp coburgi herceg iglóhollópataki bányamezőinek helyszínrajza.
LO
SZEPES-GOMORI ERCHEGYSEG.
80 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
A hollópataki bányákat részben a D o b s i n a i E é z m ű v e k R é s z v é n y t á r s a s á g bérli, amely itt é r c e l ő k é s z í t ő művet épített, amely
ben a réztartalmú vasérceket háromféle szemnagyság szerint szeparálják.
A leírt telepek folytatását kelet felé már nem találjuk meg, hanem ezen túl a g r a j n á r i k v a r c e r e k helyettesítik ezt, amelyek a Grei- ner Berg (1074 m)-nek a Gölnici völgybe elülő déli lejtőjén feküsznek.
Ezeket a teléreket mintegy 150 évvel ezelőtt kutatták fel Merény lakosai és a T e p l i c s k a i H o l i c s k e r F e r d i n á n d i bányatársulat vál
tozó szerencsével művelte. A 80—40 cm-eres kvarcos telérek csak rézkovandot tartalmaznak. Legfelsőbb tárnája a Nándor, alatta a Ferenc, Ludmilla, Kornélia, Gyula, s alsó a Sándor tárna. A hegy ellenkező olda
lán van a Teréz tárna. A régi bányák teléreit a 10-ik ábra mutatja.
A Nagy-Knoll (1268 m) tetejétől északra egy vékonyabb telérvonu- latot tártak fel újabban. Ez azért nevezetes, mert első felbukkanása annak a hatalmas telérvonulatnak, amely Rosztoka, Bindt, Zavadka községeken keresztül messze kelet felé húzódik és mint G r o b e r é s G r o s s z e c h - n e r telér hatalmas bányászkodásnak az alapjául szolgál.
2. I g l ó r o s z t o k a k ö r n y é k é n e k v a s é r c b á n y á s z a t a .
(Oberschlesische Eisenbahn-Bedarfs-Aktien-Gesellschaft Friedenshütte.)
R o s z t o k a telep vonulat a három párhuzamos főtelepért foglal magá
ban, amelyek: 1. a G r o s s z e c h e n i t e l é r , 2. a D u r v a ér ( G r o b e r G a n g ) , 8. S z é l e s t e l e p é r ( B r e i t e r G a n g ) vagy Tekla-ér. Ezek között a középső a D u r v a - 1 e 1 é r, amelynek vastagsága 1—16 m között váltakozik s kitöltése durva foszlányú pátvaskő, amelyben szabály
talanul behintve chalkopirit fordul elő. Egy felsőbb szintben a Grober-telér 25 m vastagságot is elér s a chalkopirit behintéseken kívül malachitot is találni benne. A Grober-telér csapása általában n y u g a t k e l e t i s kelet felé két ágra oszlik. Dőlése pedig déli. A déli a G r o s s z e c h e n i - telér, amelynek tölteléke keleten chalkopirit behintésekben bővelkedő durva pátvaskő; nyugat felé ellenben vascsillám, amelyben baritereken kívül gazdag chalkopiritfészkek sorakoznak, úgy, hogy itt a teleptelért tisztán rézércre bányásszák. Az északi főtelep a S z é l e s - t e l e p é r.
Vastagsága 2 méter, tölteléke sárgaszínű réteges pátvaskő. Általános csapásiránya kelet-nyugati, dőlése itt-ott a rendes déli irányból északi irányba csap. Ezen a három főtelepen kívül még öt vékonyabb társ- telér van k özben; északfelé pedig a Sámuel-, Rinner-, Mária- és a Meg
szorult telérek sorakoznak.
Rosztokától északra vannak a Gretelhegy telérei, pátvaskő kitöltéssel s rézérc behintéssel. A Gretel (Graetl) gerince alatt csap végig a N a p ó l e o n
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 31 t e 1 e p é r, amelynek tölteléke kvarccal és mészpáterekkel átszőtt pát- vaskő. A kishnileczi völgyben, a Szuhahura-hegyben van a F ü 1 ö p- J a k a b-telep, amelynek tölteléke a felsőbb színtájban barnavaskő, alan
tabb rézércben bővelkedő pátvaskő.
Mindezeket a teléreket 1890 óta az Oberschlesische Eisenbahn-Be- darfs-Actien-Gesellschaft nevű porosz sziléziai kohóegyesület (Friedens- hütte) műveltet!, amely azonban Kosztokén kívül Márkusfalván, Teplics- kán, Zavadkán, Miklósfalván és Szentandrás községek határaiban is nagy
terjedelmű vasbányákat szerzett, összesen mintegy n y o l c m i l l i ó
6. ábra. Az iglórosztokai vasérctelérek vázlatos szelvénye.
azonkívül 121,207 m2 határköze, 19, hosszmértéke és 46 zártkutat- 46,711 tonnát. Mellékterményül 1913-ban 283 tonna rézércet is termelt.
A nyers apró vasérc értéke tonnánkint a bánya helyén 4*20 kor., a pörkölt vasércé 11*80 kor. Poroszországban 1 tonna 5 0 % Fe tartalmú vasércért 18*5 márkát, vagyis 21*64 koronát fizettek 1908-ban.
Ez a bányászkodás igen régi. Kezdetben nemes fémeket, később tisz