Elsődleges ásványok:
2. Gömör vármegye vasérctelepei
G ö m ö r m e g y é r e áttérve, kezdjük a szemlélődést Szepes vár
megye határán. Az igló-hollóspataki Königsberg 1059 m magaslatával farkasszemet néz a dobsinai G u g 1 h e g y 999 m orma. Alig 2*5 km-nyire van ez a két hegy egymástól, s csak a Gölnic-patak választja el őket.
A Guglhegy déli lejtőjén, a Maassörter nevű helyen nagyszerű pátvaskő- telep fekszik a karbon pala és a kvarcos diorit érintkezésén. A zöldes színű pala ugyanaz, mint a szemben levő igló-hollóspataki telérekben, csakhogy míg ott eruptivus kőzetet csak újabban találtak, itt már régóta ösme- retes a g a b b r ó, amelyet Po s e w it z geológus vizsgálata kvarcos dioritnek minősített.
D o b s i n a g e o l ó g i a i v i s z o n y a i .
Minthogy Dobsina a Szepes-Gömöri Érchegység geológiájának a kulcsa, azért jónak látom ezt bővebben ismertetni.
A dobsinai vasérctelepek geológiai viszonyairól részletesen szól a következő munka: «Geognostische Schilderung dér Lagerstáttenverhált- nisse von Dobschau in Ungarn. Von Friedrich W. Voit, Preiberg inSachsen (Jahrb. d. k. k. geol. Eeichsanstalt 1900, 50. Band)». A homokkő, mészkő, s agyagpala csoportnak a l s ó k a r b o n k o r á t már Hauer és Suess
kimutatta s újabban számos kövületet írt le innét dr. Frech Frigyes
breslaui egyetemi tanár «A tengeri eredetű karbon Magyarországom címmel a Földtani Közlöny X X X Y I. (1906. évi) kötetében. Újabban pedig Ahl-
burgJ. tárgyalja bőven Dobsina környékét «A F e l s ő m a g y a r o r s z á g i É r c h e g y s é g É r c t e r m ő h e l y e i» című művében. A Szepes- Gömöri Érchegység geológiai viszonyainak tárgyalása közben (22. old.) már ismertettem is röviden Dobsina vidékének képződményeit Voit Fr. W.
munkája nyomán, s az 1. ábrán Dobsina egy részének geológiai térképét is közöltem. E helyütt közlöm Dobsina város egész határának földtani
102 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE.
térképét (29. ábra), úgy amiként azt Ruffinyi Jenő városi bányaigazgató Kiss Antal adatai alapján régebben felvette. A két térkép összehasonlítá
sából kitűnik, hogy a kőzetek elterjedésének kijelölésében a két kutató meglehetősen egyező képet nyújt, bár egymástól függetlenül dolgoztak, azonban a kőzetek korának megállapításában és a geológiai képződmények értelmezésében tetemes különbség van. Figyelembe kell vennünk, hogy Ruffinyi Jenő térképe a régibb, s Voité az újabb; s így bár a 29. ábrán legújabban teljesen összekavarodott a Dobsina vidékét tárgyaló geológiai irodalom.
Dobsina környékének képződményei a következők:
I. D i o r i t . (Gabbro). A dobsinai diorit kőzettani jellegét Posewitz Tivadar és Voit Fr. W. meglehetősen tisztázta. Holokristályos mély
ségbeli kőzet ez, amelynek összetétele az amfibolgranitit, kvarcos diorit és a normális diorit között sokféle átmenetet mutat. A mélységből eredt diorit az utólagos nyomástól a legtöbb helyütt rétegessé vált.
A V oiT-féle dioritot Woldrich azonban a g a b b r o kőzetfajba so
rozza, amely mint intruzív batolit a dobsinai Gugel-hegy összefüggő tömegét alkotja. Woldrich szerint a gabbro-batolit intruziója fiatalabb, mint a zöldpala zónája, de idősebb a karbonmésznél, tehát valószínűleg alsó karbon
korú. Viszont Ahlburg szerint a diorit a legidősebb képződmény Dobsina vidékén. «A többi kőzetek alaphegységét alkotja, mert sehol sem mutatkoz
nak kontakt hatások a környező kőzeteken, vagy intruziók az utóbbiakba;
ellenben a mészkő a Massörteren és a Biengartenen konglomerátra telepe
dik, amely túlnyomólag durva diorit görgetegekből áll.»
Ezek szerint a diorit (gabbro) kora még teljesen bizonytalan. Tény
29. ábra. Dobsina határának földtani térképe. Kiss An t a l és Rt j f f j n y i Je n ő régi felvételei nyomán.
Az újabb vizsgálatok szerint ; 2 = karbon korú préselt konglomerát, homokkő s fedőpala (trilobitákkal) ; 5 = fillites pala, porfiroid s diabázpala ; 6 = diabázpala ; 7. és 11 = Ahlburg és Woldrich vitás devonjának legalsó része ; 13 = triász mészkő.
SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 108
104 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
III. Z ö l d p a l a , amely diabázból, illetőleg diabáztufából kelet
kezett és lemezes-, vagy zátonymészkő betelepüléseket tartalmaz. Ah l b u r g
szerint ide tartoznak a Bányatelkek vaspáttá változott zátonymészkövei is.
IV. S ö t é t f i l l i t e s a g y a g p a l a . Az ÜHLiG-féle érctermő sorozat felső tagja, amely csillámos grauwacke- és mészkő-betelepüléseket is tartalmaz. szájától 800 méterig zöldpalában járunk, amelyben zöldkő-betelepülések is vannak. Ezután 850 méterig sötét fillites agyagpala következik ( Vo it
kvarcdús agyagpalája). Az agyagpala-redőnek fedője egy lapos áttolódás, a fekü kontaktusa normális. 700 méterig ismét lankás dűlésű zöldpala követ
kezik, majd diorit, amely Ah l b u r g szerint a zöldpalára rátolódott. Roz-
l o z s n ik újabb vizsgálata szerint 720—800 m között diabázpala és 920—
970 m között amfibolitszerű dioritos kőzet fordul elő. A 970 méterben a zöldpalák alatt durva szericites fillit, s részben tömött porfiriod következik, amelyben az Ezechiel és Martini páttelér húzódik a tárnán keresztül. Az vastag, összezúzott páttelér húzódik, amelynek szomszédságában a zöldpala fehér talkos anyaggá változott. A tárna végét a gyúródott palákba települt mészkőpadok zárják be. Ezen szelvény folytatását Ah l b u r g két más táróban tanulmányozta. Az egyik a Mária-táró, amely a Gugelhegytől keletre levő magaslatot járja át. A táró zöldpalában, majd üde dioritban folytatódik. A másik a Timotheus-táró, amely a Bányatelkek alatt diorit
ban teljesen keresztülhatolt, anélkül, hogy a mélységben páttelér nyomára akadt volna.
bánya-I. A SZEPES'GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 105
M A G Y A R Á Z A T =
*+++-J-4f H - Goburg hercegi bányamező + + , /
+ , + / 4 V - űobsma városi bányamező _l7>
/ + + / + K - Kincstári bányamező A- , Ay. 4-T = Társulati bányamező r -(- yifaTTgenl G.A.= G róf fíndrássy bányamező^
30. ábra. A Dobsina városi altárna s környékének helyszínrajza.
A képződmények sorrendje: d e v o n korú konglomerát-breccsia és grauvakke, kvarcos keratofir (poríiroid), zöldpala (diabáztufa), szericites fillit és kloritpala, diorit (gabbro) ; a l s ó k a r b o n korú alapkonglomerát, mészkő s sötét márga a vaskőtelepekkel, fedőpala tengeri eredetű kövületekkel, s a vastelepek fölött f e l s ő k a r b o n k o r ú homokkő.
106 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE.
igazgató szerkesztett, s amelyet Ahlburg J. az áttolódási elmélet szerint magyarázott. A 86. ábra mutatja eme szelvényt, amelyből a következők derülnek ki. A felület közelében meglehetős meredek dűlésű telérek a diorit- ban húzódnak, amint a zöldpalák felé közelednek, a kontaktus határán mindjobban ellankásodnak, s az áttolás folytán el vannak vonszolva. A zöld
pala határán, az áttolódás felületén a telérek elvágódnak. Az áttolódási felületen az elszakított telér törmelékei dörzs-golyókká alakultak, s maga az egész teléranyag is az áttolódási felület közelében laza breccsiává mor
zsolódott szét. A czembergi telérek feltűnő dőlés viszonyait, ilymódon Ahl burg áttolódási elméletével meglehet magyarázni. Ugyanígy megérthető a dobsinai bányásznak régi tapasztalata, hogy a kontaktuson túl, a zöld
A Massörter rétegsorozatának fedőjét majdnem vízszintes agyagpalák alkotják, amelynek felső részeibe tömött, fekete színű mészkőlencsék tele
pülnek. A pala- s homokkősorozat alatt ankerittömzs van, amelynek felü
lete medenceszerű bemélyedéseket mutat. A medencék szélein a grauwacke- padok kiékelődnek, amiből kétségtelen, hogy a bemélyedések primér ere
detűek. Az ankerit fedőjének agyagpalái gazdag faunát tartalmaznak.
Az első kövületeket Dobsinán Kiss Antal találta 1855-ben, amiket Suess Ede határozott meg karbonbelieknek, s a bleibergi rétegekkel párhuzamo- sított. Hauer Ferenc szerint a dobsinai kövületek a Dél-Alpesek gailtali
niba, Aviculopecten granosus Phill., Aviculopecten Hoernesianus Kon., Edmondia anodonta Kon., Sanquinolites parvulus Kon., Spirifer striatus Mart., Spirifer integricostaPhill., Spirifer trigonalisMart., Spirifer bisul- catus Sow., Spirifer duplicicosta Phill., Spiriferina octoplicata Phill.,.
Betzia radiális Phill., Athyris Boissyi L ’Ev., Productus punctatus Mart., Productus semireticulatus Mart., Productus corrugatus M’Coy, Productus scabriculus Mart., Orthoihetes crenistria Phill., Orthothetes radiális Phill., Cyathophyllum pannonicum Phill., Zaphrentis intermedia Kon. (82—83.
ábra.)
Valamennyi felsorolt faj az alsó karbon felső emeletéből ismeretes^
Városi Hassorter
\WbS\fl&>iaVOS\
akarna
L
Zöldpala
j
zöldpalaj,
dtto/ődás diorit
Booaventúra
vastelér Martini [nikkel]
. s . y
Karbon njészkő_
s konglonjerát
(q u g lty e g y diorit
Harborjpala s mészkő
Zöldpala lemezes mészkövei, rrjészkö
Magyarázat : cut, cup = karbon agyagpala és grauwacke ; Ka = a Massörter zátony mészköve ; Cgl = alapkonglomerát ; ToS =z agyagfillit ; GrS = zöldpala ; P lk = lemezes mészkő a zöldpala között ; Py = szeriéitfillit és porfiroid ; Di = diorit ; Ü = áttolódások ; Fe =
vaspát-telérek ; NiCo = nikkel- s kobalt-vaspát-telérek. o-a
SZEPES-GOMORI ERCHEGYSEG,
1 0 8 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
32. ábra. Dobsinai alsókarbon korú kövületek.
1. a — b. GrijfUhides Dobsinensis Illés; 2. Grijfithides minor Woodward ; 3. Murchisonia Kokeni Fr e c h; -!. Spirijer bisulcatus Sow. ; 5. Spirijer trigonalis Ma r t; (i. Spiriferina
octoplicatci Phill ; 7. Orthothetes radiális Phitl.
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 109
33. ábra. Dobsinai alsókarbon korú kövületek.
1. Productus punctatus Kon ; 2. Retzia (Trigeria) radiális Ph il l.; 3. Edmondia anodonta Kon.,-4. A v ic u lo p e c te n Hoernesianus Kon.; 5, Euphemus Orbignyi Portlock ; G.
Cyatho-phyllum pannonicum Fr ech.
110 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
A Dobsina határában, a Massörter felső agyagpaláiban talált t e n g e r i e r e d e t ű f a u n a tehát a magasabb a l s ó k a r b o n n a k t í p u s o s k é p v i s e l ő j e . 1 (Alsó karbonbeli ú. n. noetschi rétegek).
A karbon agyagpalák között levő grauwackéban néha növénymarad
ványok is akadnak, amelyek felső karbon jellegűek. A karbonrétegek alatt diszkordancziában ankerit következik. Az ankerit rétegzése elmosódott, de nehány szerencsés leletből kiderült, hogy az ankerit típusos korálmészkő- ből alakult ki. Az ankerit zónánként tiszta szideritté alakult át s valószínű, hogy ez az átalakulás tüntette el az eredeti rétegzést is. Az ankerit lefelé azonban mind jobban rétegzett mészkőbe megy át, sőt a fekün krinoideás mészkőnek bizonyult. A mészkőzátony alja — mondja Ahlburg — a Massörter külfejtésében ma már nincs jól feltárva, hanem igenis a szomszédos Biengartenben. Itt a mészkő és az alapkőzet közé durva konglomerát karbonrétegek között határozottan diszkordancia észlelhető, karöltve a fáciesbeli viszonyok teljes megváltozásával, továbbá, hogy a két képződ
mény lerakodása között levő időben a mészkőnek ankeritté s szideritté való átalakulása meg kellett, hogy történjék, nagyon valószínű, hogy a mészkő az alsó karbonnál idősebb, hihetőleg devonkorú.»
Munkám nyomtatása közben jelent meg Rozlozsnik Pál bánya
1 A szóbanforgó dobsinai karbonkövületeket, 1903-ban Lóczy Lajosdr. és Sem sey Ando r urakkal együtt határozva meg, a felső karbon alsó szintjébe soroztam a P r o d u c tu s p u n cta tu s és a S p ir ije r stria tu s alapján. Meghatározásainkat Frech Frig yes legnagyobb
részt helyesnek találta, azonban az összfauna alapján a rétegeket a magasabb alsó karbonba sorozta. Meg kell itt jegyeznem, hogy a kövületeket többen gyűjtötték, nevezetesen: Gesell Sá n d o r, Illés Vilmos, Koch An t a l, Lő r e n t h ey Imreés Melczer Gusztávurak. t e r e b e s-
I. A SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 111
geológiai felvétele 1 Dobsina vidékéről. Eme fontos értekezésben a szerző mindazokat az ellentéteket tárgyalja, amelyeket föntebb az újabb kutatók felfogása között kiemeltem. Az üledékes kőzetek és korviszonyok taglalásá
ban kiemeli Ahlburg és Woldrich beosztásának különbségét, amely főkép abban nyilvánul, hogy Ahlburg a dioritot a legidősebb alaphegység
Legbecsesebb eredménye Rozlozsnik geológus úr felvételeinek a karbonkorú üledékek tisztázása. AhlburgJ. felfogásával szemben a devon
nak vett alapkonglomerátot és korálos zátonymészkövet karbonnak tekinti. az alapkonglomerát alkotja, itt-ott diorit görgetegekkel. A konglomerátos kőzet a gyakori krinoidea-nyéltagokon kívül számos kövületet tartalmaz, amelyek közül biztos a Spirifer bisulcatus Sow., a Productus giganteus, tehát az alsókarbon Viséen-emeletével van dolgunk. A Városi Bányatelkek (Massörter) legalján a karbonátos kőzetet «a n k e r i t n e k», vagy «k v á- d e r n e k» nevezik.
C) M é s z k ő s s ö t é t m á r g a . A Bányatelkek mélyén az alap- konglomerátra 2 m vastag, sötét mészkő, s erre vékonyabb csillámos, meszes, palás, márga következik, kövületnyomokkal, s csak erre jön a szideritese- dett mészkő. A krinoideás sziderit-ankeritben akadnak csillámos palás rétegek is, s ezekből való a városi Méheskert bányában, valamint a Jeru- zsálemhegyen talált Glyphioceras sp.
Kiss Antal 1868-ban a Jeruzsálemhegven gyűjtötte azt a nevezetes faunát, amelyet Suess Edehatározott meg, s ez a következő: Beceptaculites ÓceániEichw., Productus fimbriatus Sow., Camerophora KissiSuess. A mész
kőből származik a Gh'iffithides Dobsine?isis Illés, első magyarországi trilo- bita, amelyet leírója: Illés Vilmos m. bányamérnök krinoideás fekete mészben a Birkelnbergre vezető turista-útón talált.
1 Rozlozsnik Pá l: F ö l d t a n i j e g y z e t e k D o b s i n á r ó l . A m. k. Föld
tani Intézet jelentése 1913-ról. Budapest, 1914. 373 — 390. oldal.
112 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
A sziderites mészkő felett a Bányatelkekben először 2*5 m vastag grafitos pala és krinoideás dolomit lelhető, s ebből való az a korái, amely Ahlburg k o r á l o s z á t o n y m é s z k ö v é n e k alapul szolgált. Ebben a mészben a korái igen ritka, annál gyakoribbak benne a krinoidea nyél- tagok.
D) F e d ő p a l a . A sziderittest fölött a Mihály-bányában sötét és világos palák következnek, amelyek limonitosan kiválva, számos kövü
letet tartalmaznak. Ezekből a palákból való a Frech Frigyes által fel
dolgozott fauna nagy része, és pedig 16 faj az Öreghegyről, illetőleg a rajta fekvő Mihály-bányából, továbbá a Macskalyukakból, 8 faj a Kisfarkas- völgy baloldalán levő kőhegyi bányákból és 1 az Alsóméheskertből. A t e n g e r i e r e d e t ű f a u n a , Frechszintezése alapján, a z a l s ó k a r b o n - b e 1 i n o e t s c h i - r é t e g e k képviselője, tehát a z a l s ó k a r b o n f e l s ő e m e l e t é b e t a r t o z i k .
Ezen fedőrétegeknek diszkordáns települése — amelyet Ahlburg
annyira hangsúlyoz — bizonytalan.
E) H o m o k k ő é s s ö t é t h o m o k o s p a l a . A rétegsorozat fedője nyugodt településű csillámos kvarcos homokkő, földpátdús, grau- wackeszerű betelepülésekkel. A grauwackéban gyakoriak a növénymarad- ványok: Calamites, Lepidodendron részek, amelyek f e l s ő k a r b o n jellegűek.
Áttekintve a dobsinai karbon elterjedését, azt találjuk, hogy ez két vonulatban fordul elő. I. A Rozlozsnik úrtól szintezett karbon a d é l i , n a g y o b b v o n u l a t r a v o n a t k o z i k . II. Az é s z a k i v o n u l a t a G u g 1 h e g y c s ú c s a k ö r ü l . A Gugl karbonjában Wold- rich a Spiriferina octoplicata Sow. alapján az alsó karbont és a Neuropteris flexuosa Brongt. alapján a felső karbont is kimutatta.
D o b s i n a b á n y á s z a t i v i s z o n y a i a m ú l t b a n . Dobsina már a római imperátorok idején bányászkodó kvád telepít- vény volt és az Árpádok alatt is mint bányászhelység ismeretes. Az olvasz
tókból álló telepítvényt németek — a kvádok maradékai — alapíták, amely néptörzs a Garam-folyó mentén lakott s bányászattal foglalkozott. Ez az ősgermán elem az Árpádházi királyok alatt a behívott németországi tele
pesekkel nyert kiegészítést, amint ez IV. Béla király 1248. évi okmányából kitűnik, amikor ez a helység a mellette folyó patakról már D o b s nevet viselt. 1826-ban Bebek Miklósönálló községet alapít itt, amelyet 1417-ben már városnak (opidium) neveznek. Dobsinán nemcsak rezet és vasat ter
meltek, hanem kitűnő acélt is gyártottak. A pelsőci és a csetneki Bebek
család között, a jászói konvent előtt 1408-ban létrejött egyezségben, a
dob-I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 113
sinai vaskőbányászat is szerepelt. Amikor 1476-ban Miklai Mihály s Te- mesváry Lőrinc, Mátyás király parancsára, a két Bebek család közt folyó pör miatt, a czembergi rézbányákat bejárják, egyhangúlag jelentik, hogy a várostól északra fekvő hegység csúcsán és oldalain tömérdek vaskőbányát találtak. Ismeretes, hogy Mátyás király győzelmes hadai Dobsinán készült fegyverekkel harcoltak. 1553-ban a füleki várat a törökök elfoglalván, Dobsina bányaváros is török uralom alá került, amikor a bányászkodás is hanyatlásnak indult. Javulás csak 1686-ban állott be, amikor a kassai királyi kamara a bányaipart nagy erővel újra éleszti. Az 1706—1708.
évi okmányokból kitűnik, hogy Rákóczi alatt a vasbányászat magas fokon állott, s ekkor Dobsina fegyvergyárai elsőrendű fegyvereket gyár
tottak. Dobsina város jövedelmeit kezdetben csak a vas- s rézbányák szol
gáltatták, 1780 óta azonban .a k o b a l t - s n i k k e 1-ércek is szerepet já t
szanak, amire bizonyos Schön Gottlieb Jánosszászországi eredetű bányász hívta fel a figyelmet. A kobalt-nikkel ércbányászkodás a X IX . században magas lendületet vett, azonban a század második felében az új-kaledoniai nikkel és kobaltércek felfedezése után 1867-ben ismét lehanyatlott.
Gesell Sándor A d o b s i n a i b á n y a t e r ü l e t f ö l d t a n i és t e l é r v i s z o n y a i c. művében (M. kir. Földtani Intézet 1901. Évi Jelentése, 107. oldal) Mikulik József munkája nyomán a következő
ket írja :
«Dobsina város területén a reánk maradt okiratok és emlékek szerint, követ
kező négy vaskőtelep lett az idők során feltárva, mívelve és részben kizsák
mányolva.
1. A legrégibb ismert és legnagyobb ezek közül a várostól északkeletre fekvő Spreng, Gugl, Langenberg, Steinberg, Fabianscheuer, Steinseifen, Teschen- grund és Eberberg hegyrészektől megjelölt vasércterület és erről Miklai Mihály
A vaskövet szolgáltató Bingarten, Büdöskút, Roszing, Haséin, Altenberg, Spreng, Gugf, Langenberg és más dűlők már a XVII. század elején dúsgazdag vaskőbányákkal voltak ellepve, sőt még 1725-ben is van Remenik ANDRÁsnak több mint 46, Lux ANDRÁs-nak 14 stb. bányarésze e tájon, mely már több millió tonna vaskövet adott.
A Steinberg, Scharfenberg, Fabriciusscheuer, Steinseifen és Teschengrund, valamint a Langenberg és Wolfsberg alá is benyulik e telep, mely dűlőkben a XVII.
és XVIII. században szintén gazdag vaskőbányák léteztek.
2. Régi a Höhe-dűlőben fekvő vaskőtelep is. Közvetlen közelében állott a XV.
és XVI. században három kohó; a XVII. század vége felé pedig és a XVIII-dik
Papp Károly: A magyar birodalom vasérc- és köszénkészlete. 8
114 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE
Alaprajz. Szelvények.
7^
Szelvények. Jelmagyarázat.
B
r
L y 1 Városi bányamezők.
fXe. 1 Coburg hercegi b-me*>6k ] Magg. ál/. £>.-mej>ok.
L I Andrassygróf fr.-mejok.
1 y 1 Társu/crti é? -rr?e?oÁ.
1 Vaspert-. 2. Artker/f.
Termo főid.
k(var cos d/ár/t
SZEPES-GÖMÖKI ÉlíCHEGYSEG.
H-*cn
116 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE. hámorok munkásai által eszközöltetett, de a feltárások rendbentartását, különö
sen pedig a termelési helyek felkutatását és megnyitását állandó bányamunkások végezték. Sok bánya olyanok tulajdona volt, kik vasművet ntm birván, kizárólag a vaskő termelésével és eladásával foglalkoztak és ilyen bányászokkal még a X IX . század első felében is találkozunk, mely időig egyrészt a még romlatlan szorgalmas és szerény lakosság, ha vagyonos volt is, a munkát nem restelte, másrészt pedig ben és fészkekben a legszabálytalanabb alakokban felrakodva, melynek vastag
sága a 80 m-t is meghaladja.
Felületén a pátvaskő többnyire barnavaskővé átváltozott, majd csekély televényréteg vagy homokkő fedi.
Fel- és lerakodások mészvaskőből is fordulnak elő; ez t. i. egy FeCOz é3 barnavaskővel impregnált mészkő itten «quaden> elnevezéssel, melyet csekély vastartalmánál fogva ki kell válogatni.
Dobsinán három nagy pátvaskőtömzs képezte és képezi most is a lefejtés tárgyát, melyek a Langenberg déli oldalán léteznek és egymással összeköttetésben nem állanak.
Ezek az altenbergi, a biengarten-massörteri és a Gugl-tömzs; a fedő alatt imitt-amott fakóércet, a feküben kobalt-nikelérceket találnak.
A pátvaskő tiszta, ritkán van benne kénkovand, ellenben gyakrabban találni szénsavas mangánt és titán nyomokat; a pátvaskőtömegekben kisebb- nagyobb mennyiségben ankerit is fordul elő.
A pátvaskő kibúvó részein átváltozik barnavaskővé; a vaskő lefejtése kül- vájásszerűleg történik. A vastartalom 39—44% között ingadozik.))
Dobsinától északra és északkeletre két vaskővonulatot különböz
tethetünk meg, ú. m. a délit és az északit.
I . A d é l i v a s k ő v o n u l a t a K ő p a t a k i v a s é r c - t e l e p - v o n u l a t néven ösmeretes és a Teschnergrundtól nyugati
I. A SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 117
irányban a Kőpatak (Steinseifen), Farkasvölgy (Wolfseifen) területén
•át a Tittersgrunclig húzódik és ankeritet, barna vaskövet, valamint mállott pátvaskövet tartalmaz. Ezen vaskővonulat több helyütt a felszínre bukkan, így a Kisfarkas-völgyben (Klein-Wolfseifen), ahol a Coburg-hercegi kül
fejtések találhatók. A vonulat birtokában a Magyar Állam, a Rimamurányi Társulat, Coburg herceg, a Sárkány-örökösök és néhány magánfél osztoz
kodnak.
II. A z é s z a k i v a s k ő t e l e p a G o l y ó - h e g y (Gugel) t e l e p t ö m z s e . Ez a vaskőtelep a dioritra települt, s közvetlenül a diorittal való érintkezésén ankerit lép fel, amelyet a dobsinai bányász k v á d é r n é k nevez. A vaskőtömzs anyaga legnagyobbrészt pátvaskő, amely helyenkint limonittá változott. A pátvaskő Fe tartalma 84—46%, a barna vaskőé 80—49% között váltakozik.
Ezen északi vaskőtömzs legnagyobb része Co b u r g hercegé, kisebb részét D o b s i n a v á r o s , a M a g y a r Á 11 a m, a gróf An d r á s s y
GYÖRGY-féle hitbizomány, s nehány kisebb társaság bírja. Jelenleg a követ
kező bányamezők vannak művelésben:
a) G o l y ó h e g y (Gugl) dűlőben, a Jóremény és Czemberg bánya
mezők.
b) Ö r e g h e g y (Altenberg) dűlőben, a Simon és x\ntal bánya
mezők.
c) M é h e s k e r t (Biengarten) dűlőben, a Rókus, Károly és József bányamezők.
d) B á n y a t e l k e k (Massörter) dűlőben, a Teskovics bányamező.
e) F a r k a s p a t a k (Wolfseifen) dűlőben, az Ágoston, József- s Mihály bányamezők.
A d o b s i n a i é r c t e 1 e p e k á s v á n y a i .
A dobsinai érctelérek és érctelepek egyaránt metaszomatikus erede
tűek.1 A nikkeltartalmú érctelérek végeredményben a vaspáttelérek külö
nös kiképződését mutatják, mert a városi altárnában a nikkeltartalmú ércek szorosan összefüggenek a pátvas-telérekkel. A telérek képződésével
1 Metaszomatikusnak az olyan képződési módot nevezik, amelynél a primér ásvány
nak egy csekély részecskéje feloldódik, s az oldat a mellékkőzet üregecskéjét kitölti. A ki
szorító ásvány lerakódását a régi anyag molekulák szerint végbemenő teljes eltávolítása előzi meg. Például a mésznek vagy dolomitnak egy kicsiny részecskéje feloldódik, s ennek helyébe egy ércrészecske rakódik le. A mész vagy dolomit tehát metaszomatikusan fémszul- fidokká vagy vaskarbonáttá alakul át. Minthogy az ásványos oldatok többnyire a földkéreg hasadékaiban cirkulálnak és az ilyen hasadékok kitöltései az éretelepeket tárják elénk, -azért a metaszomatikus telepek a legbensőbben összefüggenek az érctelérekkel.
118 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
viszont szoros kapcsolatban vannak azok a hatalmas vaspát-telepek, ame
lyek a Golyóhegy déli lejtőjén kiszélesedve, itt-ott 85 m vastagságot is elérnek. Az ankerites vaspáttelepek bázisán ott látjuk a nikkel- és réztar
talmú fészkeket. A dobsinai nikkel- és réztartalmú pát vastelepek tehát a felsőmagyarországi teleptelérek egy szélsőséges típusát tárják elénk.
A Bányamértékek, a Méheskert és az Öreghegy vasérctelepeit, vala
mint mészköveit repedések járják át. Ezek a repedések valóságos vetődések, amelyek a mészkő alatt is folytatódnak. Nem egyebek ezek, mint a fémek oldatait vezető egykori csatornák, amelyeken át a fémoldatok a mészkövet metaszomatikusan ankeritté és szideritté alakították át.
A m e t a s z ó m a t i k u s e r ő t e l e p e k egyik típusos példája hogy a dobsinai érctelepek nemcsak formájukban, hanem jellegükben is a földkerekség legszélsőlegesebb vegyes érctelepei közé tartoznak. Ugyanis a dobsinai telepek az ezüst-, réz- és nikkeltartalmú vaspát-telepek közé sorozandók, amelyeknek különböző jellegű ásványai nem igen tűrik az egyazon zónába való sorozást. Némelyik telér fönt csaknem tiszta
vaspát-I. SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 119
ból, vagy barnavasércből állott, a nagyobb mélységben chalkopirit, tet- raedrit, még mélyebben pedig a nikkel-kobaltérc mutatkozott, míg legalul ismét vaspátot találtak nikkelérccel együtt. Más telepek a mélységben csaknem tiszta vaspátot tartalmaznak. A diorit déli határán a durva levelű vaspát uralkodik, kevés kvarc, mészpát és ankerit társaságában, továbbá turmalinnal és szulfid behintésekkel, amilyenek a kénkovand, rézkovand.
arzénkovand s végül az ezüst- és higanytartalmú fakóérc. A legtöbb dob- sinai telérben azonban azt az általános szabályt mégis megtaláljuk, hogy a
arzénkovand s végül az ezüst- és higanytartalmú fakóérc. A legtöbb dob- sinai telérben azonban azt az általános szabályt mégis megtaláljuk, hogy a