8 8 5
'V-Triász m ész. k lo ritp a la . graa w acke.m etam orF pa/ a gra u w a cfre zö/cfkő fcfio r/ tj
17. ábra. A görögfalvi (bindti) és ötösbányai (kotterbachi) vasérctelérek összehasonlító szelvényei, Bartbls W . szerint.
SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG.
Uboc
7 9 3
54 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
áll. Tölteléke túlnyomóan pátvaskő, amely a felső szintájakban barnavas
kővé van átváltoztatva. A vaspátban lencseszerűen chalkopirit fordul elő, helyenkint nagy kiterjedésben, továbbá ezüsttartalmú fakóérc, s végül chalkosin, chrysokolla és a kvarcos erekben cinóber. A telér vastagsága elszórt barnavaskő hálózatban végződik. A göllniczbányai Grellseifen-völgy mindkét oldalán a Leger-hegység délkeleti folytatásában számos pátvaskő- telep fordul elő, amelyek közül fontosabbak a libóriai Mihálytelep 7h csa
pásban 60° déli dülésben, az Albrecht-telep 8h csapásban, 50° düléssel, vastagsága 1*3 m, a Kamilló-telep 7h csapásban 60° déli dülésben 2*8 m vas
tag; a koiszói határban a Katalin-telep 8h csap, 75° északi düléssel.
A Prakfalva és Helcmanóc határában levő telérek, amelyekben réz- ezüstérceket műveltek, többnyire a szalánk-gölniczi telérek folytatásai.
Igen érdekes Koiszótól és Prakfalvától délre, Szepes vármegye déli hosszaságban fedik. Pátvasköve bár tiszta, de vastartalma igen csekély.
II. A k r o m p a c h i K l i p p b e r g-telért csapásirányban 2‘5 kilo
méternyire fedték; a telér vastagsága 5—21 m, s dülés irányában 300 m mély
1 Ezen adatokat Ed vi Illés Ala d á r : A m a g y a r v a s k ő b á n y á s z a t cimü 1900-ban megjelent művének 89—97. oldalairól idézem. A régi neveket válto
zatlanul hagytam. A későbbi leírásban azonban a magyar helységneveket használom.
A szóbanforgó nevek : Krompach= Korompa, Folkmár=Solymár, Szlovinka=Szalánk, Zsakaróc = Zakárfalva, Helcmanóc= Kuncfalva.
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 55
ségig van feltárva. A weríeni palába ágyazott vaspát tiszta, csakhogy mag- nezia tartalma az olvasztást megnehezíti. Fejtésre 2 millió q van előkészítve.
III. A krompach-szlovinkai G r o b e r - t e l é r az Alt-Mária-Geburt és a telérek a helcmanócinál vastagabbnak látszanak. Barnavasköve 88—40%, pátvasköve 41*52% Fe és mindkettő 2% Mn tartalommal.
VI. Északon a zakárfalvi főtelér folytatásában F o l k m á r o n 8 km hosszaságban vörös vaskövek jelentkeznek, 3—10 m vastag telérrendszer- ben, 50—60 m mélységig. A vörös vaskő 30% vasat tartalmaz. Feltárva
4. Korompa határában 2 felsőmagyarországi hossz
mérték és 24 egyszerű bányam érték... 1.114,740 m2
56 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
Ezenkívül számos felsőmagyarországi hosszmértéke Ungmegye Nagy-Láz, Deng-Láz, Kisszlatina községeiben és több külmértéke Szepes- Jakabfalva, Korompa, Szomolnokhuta határában, valamint az ungmegyei Szerednye község határában vassalakra.
Ennek a társulatnak eredeti birtoka 5.438,852 m2 térmérték, s ezen
kívül 89 felsőmagyarországi hosszmértékre ( = 25,240 folyóméter) rúgott.
Jelenleg mind a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság igaz
gatása alatt van.
1. A k l i p p b e r g i b á n y a m ű v e l é s már a X V III. század
ban kezdődött, s kisebb-nagyobb megszakításokkal a múlt század végéig csendesen folyt. Az intenzivebb bányászat 1895-ben kezdődött, amikor a telepek a Hernádvölgyi Magyar Vasipar R. T. birtokába jutottak. A klipp
bergi bányaművelés jelenleg a Grober-teléren mozog, amely itt kb. 1 km.
hosszban fel van tárva. Feküje s fedüje kristályos pala, a telér vastagsága változó. Ebben a bányaüzemben 1907-ben 25,200 t. és 1908-ban 23,295 t.
pátvaskövet termeltek. (20. ábra I. lap.)
2. A n a g y k u n c f a l v i b á n y á s z a t a X IX . század közepén kezdődött, élénkebb üzemben azonban csak 1895 óta van. A nagykunc- falvi bányászat két teléren dolgozik, ú. m. a nagykuncfalvi Aranyteléren (Goldgang) s a Prakfalu határában levő Dániel-telérvonulaton. Mindakét telér kitöltése pátvaskő (sziderit), amelyben rézércek, főkép kalkopirit fordulnak elő; a tetőkön barnavaskő is van. A telérek feküje valamint fedüje kristályos pala; s vastagságuk 0*5—5*1 m között váltakozik.
Újabban a Katalin-tárnában 20 m mély aknát mélyítettek villamos szállításra s vízemelésre berendezve.
A nagykuncfalvi bányaüzemben termeltek 1907-ben 1908-ban pátvaskövet... 12,617 t. 14,302 t.
barnavaskövet... 677 << 1,153 «
összesen___ 13,294 t. 15,455 tonnát, azonkívül 1907-ben 78 tonna és 1908-ban 713 tonna kalkopiritet. A termelt érc értéke tonnánkint 8 korona volt.
A kppbergi s nagykuncfalvi üzem tárnabányászat, amelyben a telepeket beható tárnákkal nyitják meg, s ezekből a telért csapás irányában tárják föl. A feltárt telérben feltöréseket hajtanak a következő magasabb tárnáig, vagy fejtőszintig. Az így előkészített telérrészeket főtepászta fej
téssel művelik. A keletkezett üregeket gondosan tömedékelik. Az ércet villamos vasúton szállítják ki a külszínre. A Klippbergen termelt ércet a pörkölőtelepre szállítják, ahonnan pörkölés után sodronypályán a korompai nagy olvasztókba viszik. (20. ábra I. lap.)
I. A SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 57
A nagykuncfalvi érceket a bányatelepen levő ércválasztóban ki
válogatják, s azután 4*3 km hosszú kötélpályán a klippbergi pörkölőkhöz, majd a korompai vasolvasztókhoz szállítják.
8. N a g y s o l y m á r o n (Nagyfolkmár) a vörösvasérc jelentékeny kiterjedésben felsőtelepülést mutat, amelynek vastagsága helyenként 20 méter, de a meddő beágyazások nagy mértékben zavarják. A feltelepülés feküje kristályos pala, fedüje humusz. Bányaművelésében két külfejtés van telepítve és 3 tárna üzemben. A külfejtésekben 4—5 m magas eme
letekben fejtik a vörös vaskövet, a tárnákban pedig a fejtésre méltó kö
zökben feltöréseket dolgoznak ki, amelyekből az ércet főtepászták segé
lyével fejtik.
Az ércet 3*6 km hosszú sodronypályán a kassahámori vasúti állomás
hoz szállítják, ahonnét vasúton a korompai vasolvasztókhoz kerülnek fel
dolgozásra. Termelése 1907-ben 7843 tonna, 1908-ban 7576 tonna 30%-os vörös vaskő. A vörös vaskő értéke tonnánkint 5 korona. (21. ábra IV. lap.)
A társulat alsószalánki (szlovinkai) bányatelepén nagyobbszabású ércelőkészítő művet rendeztek be, amelyben a szegényebb vasérceket dúsít
ják és a vasércekben található réz- és fakó ércet elektromágneses erőhatás útján különválasztják.
Összefoglalva az I —VI alatt leírt vonulatokat, ezekre összesen több mint 4 km2 terület van adományozva, amelyből 1907-ben 46,338 tonna 1908-ban 47,0401,1909-ben 59,043 és 1910-ben 44,701 tonna ércet termeltek.
Az 1896. évi budapesti kiállításon bemutatott vasérceik elemzése a
58 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE.
7. K o r o m p a - K l u k n ó v a s é r c t e l e p e i .
(báró Jacobs Otto kár bányái.)
Báró Jacobs Ottokár kassahámori vasgyárának bányái Krompach,.
Göllniczbánya, Folkmár, Kojsó, Kluknó, Prakfalu s Felsőtőkés hatá
rában 1’ 6 km2 adományozott telken vannak. Vasérceinek fele pátvaskő, 86% Fe tartalommal, a többi barnavasérc és vörösvasérc 28—45% Fe tar
talommal. A nagyrészben szegény, de tiszta vasércet a báró saját kassa
hámori faszenes kohójában dolgozta fel s évenkint 6000—7000 tonna vas
ércet termelt. Feltárt ércmennyisége (AJ f é l m i l l i ó tonna s ugyan
ennyi a remélhető (B ) ércmennyiség. Lehetséges készlete (C2) csekély.
A korompai Vordergrund és Stolzberg északi vonulatán, a Hemád- völgyi Vasipartársulat telkeihez csatlakoznak a báró jACOBS-féle A n t a l , K l e m e n t , H e l é n a , E r n ő , O s z k á r bányatelkek s a kluknói határba eső A d o l f és L á s z l ó védnevű bányamezők. Hozzájuk igen közel dél felé van a zakárfalvi Antal védnevű hosszas alakú bánya
telek, amelyben újonnan hajtott tárnával pátvaskő telért tártak fel.
(20. ábra I. lap.) Ez az A n t a l - t e l é r a 921 m magas Boposteinhegy északkeleti lejtőjén Korompa, Zakárfalva és Kluknó községek határ- mesgyéinek összeszögelésén kezdődik és K DK-i irányban húzódik Kluknó és Zakárfalva községek hat ár dombja alatt, mígnem az Osztrák Bánya
társulat Ottó bányatelkében folytatódik. A pátvasércek telérekben fordul
nak elő, a tetőn barnavasérccel. Különálló jelenség a n a g y f o l k m á r i K l á r a b á n y a v ö r ö s v a s é r c e , amelynek feküje agyagpala, fedüje triaszkorú mészkő. Itt mintegy 1 millió tonna vörösvasérc van feltárva, amely azonban csak 80% vasat tartalmaz, a többi szilicium. Az érc réz-, kén- és foszformentes. A tömzs külfejtéssel is művelhető, sajnos ezidőszerint a vasérc magas kovatartalma miatt nem olvasztható. Báró Jacobs Ottokár
szepesmegyei bányatelkei 1.604,964 m2 területet foglalnak el. Termelése 1907-ben 6000 t, 1908-ban 5500 t, 1909-ben 4500 tonna vasérc volt, amely
nek fele pátvasércre, 40%-a barnavasércre és 10%-a vörösvasércre esett.
Üzeme jelenleg szünetel. A korompai Artúr bányatelket a magyar kincs
tár 1914-ben 20,000 K-ért megvásárolta (91. oldal).
8. J e k e l f a l v a és v i d é k e .
(We id in g e r József és társai vörösvaskő bányái.)
Jekelfalva és Nagysolymár közt a Svablice 528 m-es tető északi ol
dalán van Weidinger József göllnicbányai lakosnak M á r i a - G i z e l l a b á n y a t e l k e , négy egyszerű bányamérték (180,465 m2). Hozzá csat
I. A SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 59
lakozik a Hedvig bányatelek; míg a Dolina patak keleti oldalán Jekelfalva és Nagysolymár határdombja alatt az Irma bányatelekben folytatódik a telér. Az utóbbi a Hernádtól csak másfél kilométer távolságban van s a gróf Csáky-féle prakfalvai vasgyár tulajdona. (21. ábra II. lap.)
A jekelfalvi M á r i a - G i z e l l a bányamező telep telére a szer
pentin s paleozoós mészkő érülésén van s tömzsnek nevezik. A veresvas
ércet külfejtéssel művelik s a tulajdonos az ércet a Wittkowitzi Vasgyárnak szállítja. Weidinger József 1907. évi termelése 2420 tonna vasérc volt.
Ugyancsak Jekelfalván van Pillér Kálmán 90,232 m2 területet foglaló vasérckutatása. E helyütt említem a f e l s ő s z a l á n k i J ó z s e f b á n y a t á r s u l a t 4 egyszerű bányamértékből (180,465 m2) álló bánya
telkét, amelynek teléréből lencseszerűen betelepült gyenge mágnesvaskövet tártak fel 1895-ben. Tulajdonosai Weidinger József és Wolf Sándor. Weidinger igazgatása alatt van a z a k á r f a l v i «Dreikönig Grubengewerkschaft» 120,044 m2 adományozott területével, amely bánya
telekből az O s z t r á k B á n y a - é s K o h ó m ű T á r s a s á g leg
utóbb már 700 tonna pátvaskövet is termelt. Továbbá Görögfalu község határában ugyancsak Weidinger József és Zöllner János tulajdonában vannak a z a v a d k a i K a t a r i n a, L i p ó t , L a u r e n c , Á r p á d , F r i d e r i k a védnevű, összesen 8 felsőmagyarországi hosszmértéket kitevő é s a M á r i a J ó z s e f 1 bányamértékből álló, vas és rézérceket tartalmazó bányatelkei. A felsorolt s 0*5 km2 területet kitevő bányatelkek reménybeli (B ) ércmennyiségét 100,000 tonnára becsüljük. Lehetséges készlete (C2) csekély.
9. Z a k á r f a l v i b á n y á s z a t .
A z O s z t r á k B á n y a - és K o h ó m ű - T á r s a s á g (régenAlbrecht, majd Frigyes kir. herceg) tulajdonában. (20., 21. ábra.)
Bányái Göllniczbánya, Zakárfalva, Kluknó és Koiszó községek hatá
rában 7 km2-nél nagyobb adományozott területet foglalnak el. A klipp- bergi-zakárfalvi telkeket 1900-ban gróf Csáky Lászlótól vásárolták.
A korompa-szalánki határon levő Klippberg és másrészt a jekel
falva—nagy solymári telérek között, ezek összekötő vonalában vannak a zakárfalvi telérek, amelyek nyugatról keletre összefüggő vonulatban húzódnak. (20. ábra I. lap és 21. ábra II. lap.)
Az Osztrák Bánya - és Kohómű-Társaságnak m á r i a h u t a i b á n y a- g o n d n o k s á g a a következő adatokat k özli:
«A nagyobbmérvű bányamívelés 1882-ben Kezdődött, amikor Albrecht főherceg ezeket a bányákat megvette. A bányákat két csoportba oszt
hatjuk, ú. m.
60 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
I. Z a k á r f a l v a h a t á r á b a n, a K 1 i p p b e v g nevű hegy (1030 m. t. f. m.) 1 leleti oldalán.
II. G ö l n i c z b á ii y a határában a G r e 11 e n s e i f e n nevű völgy mindkét oldalán levő bányákra.
Az adományozott terület nagysága 1907-ben 7.180,420 m2; leg
utóbb pedig 193 egyszerű bányamérték =9,849,607 m2 volt, amely terü
leten 1907. évben 121,327 tonna, 1908-ban 150,000 tonna, legutóbb 112,500 t pátvaskövet termeltek. A nyers pátvasko értéke tonnánkiat 11 korona.')
A pátvasko telérekben fordul elő, amelyek csapása kelet-nyugati, dülése 7 0 - 90° között váltakozik és déli irányú. A telérek vastagsága igen különböző, s az 1 métertől egész 30 méterig terjed. Fekükőzetük világos
színű kloritpala, míg fedüjökben sötétszínű, grafitos palák vannak. A telé
rek mélysége még nem ösmeretes.
A hegygerinccel párhuzamosan húzódó, meredek dülésű teléreket tár
nákkal tárják fel, amelyek egyszersmind a bányák vízmentesítésére, lég
vezetésre, szállításra is szolgálnak. A t á r ó k a t a t e l é r e k f e k ü - k ő z e t é b e n h a j t j á k , s ezek egymástól való szint különbsége 4 0 m.
A telér feltárása céljából a táróból kiindulva, mintegy 40 méternyi távolsá
gokban keresztvágatokat hajtanak. A keresztvágatok közötti teleprészeket a csapás irányában talppásztákkal, a dőlés irányában pedig feltörésekkel tár
ják föl. Ezek a feltörések, amelyeket két-két s z o m s z é d o s k e r e s z t v á g a t k ö z e p é n hajtanak, fejtés alkalmával tömedék gurítok gyanánt szerepelnek. Az így feltárt teleprészeket azután íőtepászta fejtéssel mű
velik teljes tömedékeléssel. Az ehhez szükséges meddő anyagot a felsőbb szint lefejtett teleprészeiből nyerik. A tárók hajtására sűrített levegővel hajtott fúrógépeket, s a telérek lefejtésére elektromos fúrógépeket hasz
nálnak.
A pásztán termelt vasércet a szállító gurítókba zuhintják, s innét kocsikba rakva a tárón át a külszínre viszik, ahol azután kötélsikló szállítja a pörkölő telepre. A zakárfalvi telepről a pörkölt vaskövet sodronykötélpálya viszi a Kassa-Oderbergi istvánhutai állomásra, ahonnét legnagyobbrészét az osztrák sziléziai Trzynietz kohóiba küldik. Kisebb részét a Hernádvölgyi Bánya- és Kohótársulatnak Korompára, és a Prakfalvi Vasgyár Részvény- Társulatnak Prakfalvára szállítják. A vállalat a tisztátalan és szegényebb vasérceket is rendszeresen fejtvén, pár évvel ezelőtt a zakárfalvi telepen ércmosó, ülepítő és elektromágneses szeparáló berendezést létesített.
I. Az O s z t r á k B á n y a - és . K o h ó m ű - T á r s a s á g zakárfalvi vasércbányáinak részletrajzát és szelvényeit a 19. ábrán látjuk, amely a geológiai viszonyokat is feltünteti. Bányatelkeit a 20. ábra I., és a 21. ábra II. lapja mutatja.
A zakárfalvi t e l é r r e n d s z e r különböző színű és változatos,
metamorf palákban húzódik. Fedőjében fillitszerű, grafitos, földes pala az u. n. telérpala van, míg feküje szericites, kloritos talkpala. Ez a pala a telér közelében metamorfizált, a sötét pala szemcsés, világos színű, gyak
ran fehér palává válik. A telérek választólapja («salband»-ja) újjvastagságú fehér vagy szürke agyagszegélyt mutat. Vetődések a telérben nagyon gya
koriak, azonkívül a csúszási lapok sem hiányoznak. A gyakran 1 m széles üregeket fehér agyag tölti ki. A telérek szerkezete tömeges. A vetődések közelében rézkova-nd és fakóércfészkeket tartalmaz, azonkívül lyukacsos és zúzott külsejű kvarcot, sőt a vascsillám is állandó kísérője a vetődéses hasadékoknak.
A főtelér kitöltése
világos és szalmasárga18. ábra. A zakárfalvi bányatelep tájképe.
sziderit
85% vastartalommal A Durva-telért nyugati részein fehérszínű, finomszemű vaspát tölti ki. A hasadékok közelében tömött szer
kezetűvé válik, sok hámozatot és tükröző sávot mutat. A vaspáthoz kevés ankerit, kvarc és kalcit is keveredett. Ezenkívül fészkekben s apró szemek
ben kovandos érceket is tartalmaz, amelyek azonban a mélység felé fogy
nak. A felsőbb szintekben a sziderit barnavaskővé változott s ebben higany- tartalmú fakóércet is találunk, azonkívül kevés galenitet, szfaleritet és rézkovandot. A vaskalapban nagyon elterjedt a vascsillám is.