A l k o t ó r é s z
A n k e r i t P á t v a s k ő B a r n a v a s k ő Rostos
barnavaskő Rozsnyó
Lipót Góts Tamástelep
Betlér
Góts
Gampel Henczkó Alsósajó Ignác
Rozsnyó
Károly Góts Alsósajó Emánuel
Rozsnyó Szadlovszky
Vasoxidul F e O __ ._. 10SI 17*10 49*44 49*41 47*71 54*51 _ 11*47 — —
Vasoxid Fe20 3 ____ — — 1 *05 — 2*80 — 00*73 37*17 77*71 81*59
Mangánoxidul M n O 0*12 S(i0 2*91 3*19 2*82 2*53 — 2*59 0*25 —
Kovasav S i 0 2_ ... 1 *52 22*88 0*44 2-50 0*50 0*73 21*07 23*20 4*04 3*30
Timföld A /20 3 ... — 4*10 2*08 1*10 1*44 — — 7*49 4*32 2*24
Mész C a O... _ .... 24*50 13-01 1-42 0*05 1*34 0*31 0*40 0*82 1*20 1*53
Magnézia M g O 10-70 3*80 4-12 4*91 4*95 2*90 0*80 1*89 0*50 —
Rézoxid C u O _ .... .... — 0*08 — — — — 0*29 — 0*17 0*01
Antimon S b... .... — 0*01 — — — — 0*01 — — 0*01
Foszforsav P2Or>.. „. 0*07 — 0*04 0*12 — — 0*79 0*48 — 0*22
Kénsav S 0 : i... 0*02 Í 001 0*01 — — 0*01 0*40 0*50 0*33 0*33
Szénsav C 0 2 .... _ .... 43*30 ! 30*28 37*00 38*09 38*21 38*80 8*74 10*10 10*57 10*77
Víz / / 20 ... ... — 0*04 0*23 0*03 0*11 ; 0*09 0 11 4*40 0*85 —
Összesen ... 100-13 100*— 100*— 100-— 1 0 0 * - 100- - 100*— 100*17 100*— 100*—
Vas F e ._ ... ... . 15*41 13*30 39*01 38*43 39*10 42*40 40*71 33*20 54*33 57*12
Mangán M n... 0*00 0*00 2*05 2*4(1 2*18 1*90 — 1*80 0*18 —
Foszfor P .... ™ ... . 0*03 — 0*02 0*05 — — 0*34 0*21 1
0*17
Kén S ... ... — — — — — — 0*10 0*30 0*13 0*13
Réz C u _ .. . . ____ .... — — — — — — 0*23 — 0*14 0*01
Elem ezte: .._ Kerpely Antal 187'2-ben Schneider
L. 1870 Kerpely i 1872.
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG. 145
A sajómenti vasérctelepek eredetét illetőleg a következőket mond
hatjuk. Az érctelepek fekvője porfiroid, amelyre metaszomatikusan átalakult mészkövek következnek, amelyek a fedő felé sötét, kovasavban gazdag agyagfillitekbe mennek át. Az alsósajói vasérctelepek e szerint megegyező eredetűek úgy a dobsinai, mint a vashegyi vasérctelepekkel, amelyek között közbülső geográfiái helyzetben is vannak. Az alsósajói I g n á c és M á r i a telep-telérek Ah l b u r g Já n o s szerint hatalmas, szideritté alakult mészkő- szirtek, amelyek porfiroid és sötét agyagfillitek közé települtek.
B) A r o z s n y ó i I v á g y ó h e g y b á n y á i n a k f o n t o s a b b á s v á n y a i .
A Rozsnyó, Sajóháza (Nadabula), Rudna és Sebespatak (Bisztra) határában fekvő bányászat az Ivágyóhegy (954) és a Bányaoldal (727) lejtőin húzódó teléreken mozog, amelyek délről északfelé a következőkép sorakoznak: legdélibb a K e 1 e m e n-telér 28—33° ÉNy-i dülésben, ezután következnek az A u g u s z t a, I s t v á n és Mi. h á l y-telérek. Az I s t v á n- telértől vízszintesen mérve 425 m távolságra van a L i p ó t- vagy S z á d - 1 o v s z k y-telér 35—50° ÉNy-i dülésben. A S z a d 1 o v s z k y-telértől 1100 m távolságban vele párvonalasan a B o d n á r k a i vagy B e r n á r d i - telér 16—40° ÉNy-i dülésben. Valószínű, hogy eme hatalmas telér DNy-felé a rudnai Lajos-telérben folytatódik. A többi kisebb telérről majd később szólunk. Az Ivágyóhegy lejtőin levő telérek alaprajzát a 40. ábra szemlélteti.
Rozsnyó várostól keletre vannak a Rákosihegy telérei, míg északra a csucsomi telérek.
Az Ivágyóhegy teléreinek ásványait Me l c z e r Gu s z t á v, Sc h a f a r z i k Fe r e n c dr. és Zi m á n y i Ká r o l y oly részletesen tanulmányozták, hogy műveik alapján most már megkísérelhetjük emez ásványoknak zónák szerint való csoportosítását. I.
I. E 1 s ő d 1 e g e s (p r i m é r) á s v á n y o k .
1. T ú r i n á l i n. A rozsnyói telérekben a turmalin fontosságát
Sc h a f a r z i k Fe r e n c mutatta ki. A turmalin az ásványképző agenciáknak:
a bor-, klór- s fluor-emanációknak egyedül fenmaradt tanúja. Mennyisége s gyakorisága bámulatos. Legfeltűnőbb szereplése a rudnai és sebespataki teléreken, ahol nagy fekete rostos halmazokat alkot, más esetekben, mint a nadabulai Auguszta-telér szélein kvarccal és szericittel együtt, a Ber- nárdi-telér szélein pedig albittal együtt, a turmalin apró kristálykákban halmozódik fel. A szélesebb telérekről azonban a turmalin bevándorolt az összes porfiroidokba és számos metamorfpalába is. Rudnán és
Sebes-Papp K ároly: A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete. 10
146 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
patakon a teléreken nagy csomókban, durván rostos szénfekete turmalin- tűket találunk. A turmalintűket kvarc és sziderit veszik körül, amiből a egyszerű vaskarbonát kiválását, sem a levegő hozzájárulására, sem az oldatok elpárolgására nem vezethetjük vissza. Ez csakis oly módon történhetett, hogy a vaskarbonát-oldat az üregekben kovasavas alkáliákat tartalmazó oldatokkal találkozván, cserebomlás történt, amelyben az alkaliák a fölös szénsavat lekötvén, oldatban maradtak és eltávolodtak, míg az egyszerű vaskarbonát mint sziderit és a kovasav mint kvarc a telér-üregekben kivált. A vaspát az Ivágyóhegy porfiroid palái közt többé-kevésbbé lencsés telérekben és többnyire nagyszemű, helyenkint jól kikristályodott romboéde- rekben terem. A régebben termelt s így a telérek magasabb részeiből szár
mazó pátvaskő Ke r p e l y An t a l elemzései szerint a múlt század hetvenes éveiben, 40—45% vasat tartalmazott, a jelenleg fejtett s mélyebb telér- részletek vaspátja azonban átlag csak 38—40% vasat ad. A Lipót-telér 250 m magasságban feltárt zónájában, 70 m-től lefelé kezdődik a sziderit; e fölött a vaspát limonittá alakultát.
3. K v a r c. A vaspátnak egyik leggyakoribb telérásvánva a kvarc.
Úgy a sziderit, mint az egyidejűleg képződött kvarc eljutott azonban a mellékkőzetnek, főleg a porfiroidnak legtávolabbi hajszálrepedéseibe és üregecskéibe is. Az ivágyói telérekben szép kristályokban található.
4. A 1 b i t. A sajóházai Alsó Károly-tárnában találták szemekben és kristályokban a vaspátromboédereken és azok közt. A kristályok az 1 mm-től 2 cm-ig váltakozó nagyságúak, a nagyobbak felvetések, a kisebbek egészen víztiszták. Az albit egyidejű a vaspáttal, mert vele összenőtt.1 2 3
5. P i r i t . Mint a vaspát rondítója a telérek legmélyebb részeiben is előfordul és pedig apró pentagondodekaeder-kristályokban. így a Bod
nárkai telér durvaszemű, rózsaszínű pátvaskövében, amelyben földpát s kvarcerek is vannak, több helyütt piritfészkek is akadnak. Különösen
I. A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉG 147 az antimon-fakóércekhez tartozik. A sajóházai István-táró vaskos tetraed- ritje Lo c z k a elemzése szerint a rendes alkotórészeken kívül sok vasat, arzént, kevés bizmutot, cinket s nyomokban kobaltot is tartalmaz. A Szád- lovszky-bánya teléreiben lencsealakban fordul elő rézércek társaságában, -amiket kiválogatnak, s a tetraedritet ezüsttartalma miatt Selmecbányára küldik. Rozsnyótól északra a Csengőbánya, de különösen a Kengyel-János- bánya teléreinek középső részein, különösen az erek találkozásán, vas- pátban dús fakóérclencsék voltak, amelyek különösen ezüstben bővel
kedtek.
7. R é z k o v a n d (chalkopirit). Az ivágyói vaspáttelepek közül különösen a rudnai Lajos és Béla bányákban gyakori, behintés formájában;
Rozsnyótól északra a lucspataki Sámuel-telepben, s különösen a doboskai apró feltárásokban gyakori, ahol a vaspáttelepeket épen a rondító rézkovan- dok miatt nem is művelik. Az Ivágyóhegy alatt a Szadlovszky és a Ber- nárdi-telér csoport között az Ilona és Elek mezőkben két telérvonulat isme- Tetes, amiket ezüst- és rézérctartalmuk miatt a régiek nagy buzgalommal tár
tak fel, de épen eme rondító ércek miatt jelenleg vasércnek nem használják. váltakoznak s többnyire csoportosan ülnek a vaspáton. Gyakran stalaktitos képződményekre emlékeztető fürtökbe csoportosulnak. A piritkristálvok pentagondodekaederes termetűek, diakiszdodekaeder- és oktaederlapokkal kombinálva.
9. A r z e n o p i r i t . A Rimamurányi Vasbányatársulat Szadlovszky- bányájából Zi m á n y i Ká r o l y" ismertette. Az arzenopirit kristálykái öreg
szemű pátvaskő üregeiben, a lencsealakú sziderit-romboéderekben ülnek,
1 0 *
148 A MAGYAR BIRODALOM VASÉRCKÉSZLETE.
chalkopirit, tetraedrit társaságában. Vékonyoszlopos, csaknem tűalakú kristályai 1—3 mm hosszúságúak. Egy másik arzenopiritnek fémfényű és ónfehér kristályai vaskos fakóércbe nőttek, amelyben oszlopos kvarc - kristályok és chalkopiritszemek is vannak. Az arzenopirit a rendes alkotó
részeken kívül még nikkelt, kobaltot s kevés ólmot is tartalmaz.
10. K e r é k é r e (Bournonit). Szintén Zimányi Károly ismertette a Szadlovszky-bányából. Vastagtáblás rhombos kristálykái 1 mm-től 4 mm-ig váltakoznak s szideriten ülnek. Kísérő ásványai: tetraedrit, chalko
pirit, galenit és szfalerit. A bournonitnak az ivágyói vasbányákban való föllépte igen ritka jelenség.1
11. S ú l y p á t (barit). A sajóházai Bernárdi-telérből, a Károlv- bánya V III. szintjéből Zimányi Kár o l y1 2 ismertette. A barit kristályok 2—15 mm átmérőjűek, s áttetsző, szürkés fehérszínűek. A kristályos barit vaspátra telepedett, zöldesre futtatott pirít apró hexaederei és fehér kvarc társaságában. Régóta ismerjük a szőlőmáli és málhegyi limonitokba zárt baritokat, amiket régebben \v o 1 n y n o k n a k is neveztek, s amelyek vaskos erekben a vascsillám társaságában fordulnak elő.3
12. V a s c s i l l á m . A csengőbányai telepben az alsó szint áj bán levő pátvaskő, s a felső szinteket alkotó barnavaskő között, üreges vérvaskő- fészkek gyakoriak. Rozsnyótól keletre a rákosi Magastető körül a János Dubova s János Volárszka telérek üregeiben remek alakzatú vérvaskőcsopor- tok s kvarckristályok találhatók.
III. A z o x i d á c i ó s z ó n a f o n t o s a b b á s v á n y a i . 13. L i m o n i t (barnavaskő). Az Ivágyóhegy teléreinek kitöltése a mélyebb szintekben állandóan a vaspát, amelynek egyes zónáiban a fakóércek vannak, s felső szintjei állandóan limonittá alakultak. A Szad- lovszky-telér barna vasköve 54%, a Lipót-telér rostos barna vasköve 57%
vasat is tartalmazott. A Lipót-telér kitöltése a kibúvástól 70 m mélységig ódoros barnavaskő. A leggazdagabb limonit-telepek Rozsnyótól keletre voltak, a János és Juliana-telérek felső részein, a Rákoshegy környékén.
A jelentékenyebb barnavaskőtelepeket már lefejtették, az itt-ott megmaradt vaskalap ÍVtartalm a 48% körül van.
14. S t i l p n o s z i d é r i t (G ö t hi t ) . Sajóházán a limoniton szép rubinvörös színjátszó pikkelyekben terem.
1 Zi m á n y i K. : Arzenopirit és bournonit Rozsnyóról. Math. és Természettudományi Értesítő, Budapest, 1914, 32. köt. 705. old.
2 Zimányi K. : Baryt Sajóházáról. Földtani Közlöny 39. köt. 12. old.
3 Sc h m id t Sá n d o r : A krasznahorkaváraljai wolnynok. Természetrajzi Füzetek, 1879. III. köt.
I. A SZEPES-GÖMÖRI ERCHEGYSEG. 149
15. S k o r o d i t ( v í z t a r t a l m ú v a s a r z e n á l ) az Istvántáró fakó
érceinek üregeiben, s a limonit üregeiben zöldes, fénylő kiistálykákban.
16. P i r o l ú z i t . A sajóházai limoniton gyakori. A csucsom-lász- pataki Fekete-bányán a mangán telepek felső részein porhanyó barnavas- kővel együtt.
17. P s z i 1 o in e 1 á n. A nadabulai limonittal együtt cseppköves kiképződésű, kékesfekete színű darabokban. Magvaiban sugarasan rostos goethit gyakori.
18. M a 1 a c h i t. A limonittal egy zónában gyakori, így például a Lipót-teléren 70 m mélységig látjuk zöldes befuttatásait. Rozsnyótól ÉK-re még gyakoribb volt, ahol a Kálvária-hegy s Szőlőmái teléreinek legfelső részein le is művelték.
19. A z u r i t. A malachittal együtt szintén nagyobbrészt le van fejtve. Az István-táróban a fakóérc üregeiben papirvékony táblás kristály- kákban található S k o r o d i t, azaz víztartalmú vasarzenát társaságában.
S a j ó r é d e és F e l s ő s a j ó v i d é k é n e k v a s é r c t e l e p e i . Dobsinától délre a Dobsch-patak és a Felső Sajó-patak össze
folyásának szögében régi híres fémbányák voltak, amelyeket újabban ismét feltárnak. A Dobsch patakkal párhuzamosan nyugatról keletre foly- dogál a Felsősajó, amelynek mentén két kisebb község: Sajóréde (Rédova) és Felsősajó van. Amint a Felsősajó a Dobsch-patakkal egyesül, hirtelen irányt változtat, s Károlyhutánál egyenes délnek fordul, Oláh-patak és Alsósajó községek felé. Az érces telérekben gazdag vidék térképét a 89.
ábra mutatja. Az előbbi fejezetben, a Magyar Bányarészvénytársaság réz
bányái kapcsán (188. old.) ismertettem a Hinnnelskron és a Friedwald-bánya tel éréit. A Hegyes-domb (Spitzenhügel 782 m) nyugati és keleti lejtőin ősi bányák evéseit találjuk. Gesell Sándor leírása szerint (M. k. Földtani Intézet 1902. évi Jelentése 116. old.) a S p i t z e n h ü g e 1 nyugati oldalán 1690-ben a F r i e d w a 1 d i és B ü r g e r teléreket, keleti oldalán a H i in
ni e 1 s k r o n, T i e f e - G r ü n d 1 és a P e c k e n b e r g-bányákat művel
ték. A tiefesgründli bányában ezüst- és antimontartalmú teléren bányász- kodtak; a telér feküje lágy, fehér kőzet, fedője szilárd pala.
A P e c k e n b e r g i - b á n v a1 telére 1690-ben, fehérszínű réz- és pzüsttartalmú pátos ércet mutatott, amelynek kibúvásán vasérc is látszott.
A régiek kalapácscsal és ékkel aknaszerűen művelték, de 1690 körül már 900 méteres alt áróval volt feltárva, amelyből gazdag ércet fejtettek. A X V III.
1 Peckenberg a 39. ábra felső részén a Rozália bánya-telek északnyugati csücs
kén levő 683 m. ponttal van jelölve.
150 A MAGYAR BIRODALOM VASERCKESZLETE.
39. ábra. Fel sósa jó, Kisfeketepatak, Oláhpatak és Alsósajó vidékének bányatelkei.
század végén 570 m hosszú alt áróról szólnak, amelyből 290 m a telérben volt hajtva, s a telért a talp felett és alatt egyaránt lefejtették. Lehetséges, hogy ez az utóbbi altárna a Trenken-Michaeli tárnára vonatkozik, amelyet 1690 körül a Peckenberg alá, ezüsttartalmú páttelérre kezdtek hajtani.
A peckenbergi telér, amelyet jelenleg a Rimamurányi Társulat Rozália Oláhpatak,