szentandrássúr,­Egyházassúr/Egyházfa

Egyházfa­középkori­története­szintén­szorosan­összefonódik­a­többi­súr­faluéval,­sőt templomos­helyként­központi­szerepet­játszott­a­vidék­társadalmi,­gazdasági­és­kultu-rális­fejlődésében.

Wertner­mór­már­1910-ben­bizonyította­Egyházfa­azonosságát­szentandrássúral.³² Ez­a­tény­alig­vagy­nem­kellőképpen­került­be­a­szenc­környékével­foglalkozó­helytör-téneti­munkákba.³³ Elsőként­mező­András­próbált­rendet­teremteni,­Wertnerre­támasz- kodva,­1996-ban­a­három­súr­modelljének­(Egyházassúr,­Hegysúr,­Pénteksúr)­a­beve-zetésével.­A­szent­András­tiszteletére­felszentelt­szentandrássúr­1332-ben­említődik villa­ sancti­ Andrae­ néven,­ és­ a­ pozsonyi­ főesperességbe­ tartozott.³⁴ 1390-ben Eghazassur­és­zentanderyaswr-ként­fordul­elő,­és­1398-ra­már­Eghazasfalu-ként­jegy-zik.­ még­ majd­ száz­ év­ elteltével­ is­ él­ a­ kétféle­ megnevezés­ (zenthandraswr­ alias Egyhazfalwa).­1407-ben­ismét­felbukkan­az­Eghazassur­változat.­Egyházassúr­jelen-tése­’egyházas­sur/falu’,­melyből­kialakult­az­Egyházasfalu,­Egyházasfalva­és­végül­az Egyházfa­ forma.­ mező­ András­ az­ ún.­ intra­ metas­ falvak­ kategóriájába­ sorolta Egyházassúrt,­Hegysúrt­és­Pénteksúrt.­Ezek­a­települések­egy­határon­belüli­birtok-megoszlás­ vagy­ a­ lakosság­ széttelepítése­ következtében­ kaptak­ megkülönböztető nevet.­(Borovszky­1904,­540.­p.;­mező­1996,­54.,­56.,­57.­p.;­mező­2003,­36.­p.)­mező András­új­keretbe­emelte­a­súr­falvak­értelmezését,­helyesen­mutatott­rá­a­regionális egyházszervezet­szerepére­a­településfejlődésben,­azonban­Hegysúr­elődfalvait­és­a többi­falut­(nádassúr,­nánasúr)­nem­vonta­be­vizsgálódásaiba.

nánasúrhoz­hasonlóan­itt­is­a­falu­nevéről­vette­fel­az­egyik­legrégebbi­birtokos­csa-lád­az­Egyházassúri,­illetve­szentandrássúri­előnevet.­1340-ben­Egyházassúri­mihály fia­András­birtokrészéhez­csatolták­Herman­fia­miklós­földjét.­Az­Elefántiak­Hegysúrhoz hasonlóan­itt­is­érvényesítették­birtokjogaikat.­Elefánti­miklós­zalai­apát³⁵(és­istván­fia lászló)­1390-ben­követelték­jogos­birtokukat­a­faluban,­melyet­Pelcz­istván­budai­pol-gár­és­Adorjánfalvi­csolnok­György­birtokoltak­törvényellenesen.­rá­egy­évre­beiktatták őket­birtokukba.­Egyházassúri­mihály­fia­Andrásnak­és­feleségének­ilonának­volt­itt udvartelke­ 1411-ben.­ Egyházassúr­ néhány­ birtokrésze­ (talán­ 14­ telek)­ 1419-ben­ a

semptei­váruradalomhoz­került­és­még­1423-ban­is­oda­tartozott.­1421-ben­egy­csalá-FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

36­ Engel­1995;­maksay­Ferenc­1990.­Pozsony­megye­birtokviszonyai­(térkép).

37­ minden­bizonnyal­arról­a­kumpurd­comesról­van­szó,­aki­1279-ben­40­ezüst­márkáért­meg-vásárolta­az­Újvásár­(vyuasar)­nevű­földet­az­esztergomi­keresztesektől.­(szentpétery­1961, 255.­p.)

38­ l.­még­az­1474-es­és­1488-as­adatokat:­Házi­2000,­329.­p.

di­ ellentétre­ és­ gyilkosságra­ gyanakodhatunk.­ Egyházassúri­ János­ fia­ Jakab­ lánya margit­bevádolta­Hermanházi­Herman­János­fiát,­miklóst,­hogy­megölte­danka­János fiát,­Pétert,­aki­neki­testvére­volt.­Elégtételként­a­bűnös­birtokának­a­negyedét­kapta.

Egyházassúron­1439-ben­nyolc­jobbágytelket­számláltak­össze,­melyek­Egyházassúri miklóséi­ voltak.­ Az­ Egyházassúri­ család­ talán­ utolsó­ tagja­ lehetett,­ mert­ a­ birtokát, mivel­utódja­nem­volt,­Albert­király­kisfaludi­demeter­fia­mihály­diáknak­adta.­Erzsébet királyné­1440-ben­Balázsétei­mihály­fiainak,­Pálnak,­Benedeknek­és­Jánosnak­adomá- nyozta­Egyházassúrt.­szentandrássúri­illés­és­fiai,­mihály­és­istván­1441-ben­voltak­bir-tokosok.­(Házi­2000,­326–329.­p.)­Egyházfa­egytelkes­nemesekkel­1549-ben­serédy Gáspár­birtokait­gyarapította.³⁶

nádassúr

nádassúr­neve­a­falu­vízközeli,­náddal­benőtt­helyzetére­utal.­A­még­földrajzilag­be nem­ határolt­ településről­ kevés­ írott­ forrás­ áll­ rendelkezésünkre.­ 1505-ben­ kereki Aczél­istván­kapott­nádassúri­birtokrészt,­de­ezt­alsóborsai­chorba­András­és­alsóbor-sai­vizközy­Pál­özvegye,­Borbála­és­János­fia­nem­fogadták­el.­(Házi­2000,­239.­p.) 1533-ban­csorba­Gergely­és­Pál­fiaié,­1540-ben­az­illésházyaké­és­a­saághyaké­volt.

(Borovszky­1904,­70.­p.)

nánasúr

A­nánasúrra,­melynek­hozzávetőleges­földrajzi­elhelyezkedése­nádassúrhoz­hasonló-an­szintén­ismeretlen­(a­mai­Hegysúr­és­nagyborsa­között­lehetett),­vonatkozó­híradás 1299-ből­egyrészt­magára­a­birtokra,­részbirtokosokra­szolgáltat­adatokat,­másrészt utal­a­névadóra­is.­A­pozsonyi­káptalan­előtt­lipold­fia­lőrinc,­kumpurd­ispán³⁷ fiai kumpurd­és­ruich,­valamint­nana­fia­nana­mester­örökségként­kapott­sur­falujukat­15 ezüst­márkáért­eladták­János­fiainak,­András­ispánnak­és­chamának.­nana­mester apjáról­kaphatta­ez­a­súr­falu­az­előtagját,­egyben­a­jól­adatolható­helyi­kisnemesi­bir- tokos­család­a­nánasúri­nevet­használta.­(Házi­2000,­325.­p.)­A­faluban­a­14.­század-ban­két­nagyobb­rokon­család­élt:­a­nánasúriak­és­a­lőrincek.

nánasúri­ András­ fia­ lászló­ megfelezte­ nánasúrt­ 1371-ben­ rokonával,­ lőrinc­ fia Pállal.­Pál­1383-ban­nánasúri­András­fia­lászló­birtokrészéből­járó­leánynegyedet­10 fehér­márkáért­megvette.­Egy­újabb­nánasúri–lőrinc-földügyletről­áll­rendelkezésünk-re­ egy­ adat­ 1392-ből.­ A­ Borsamellettsúri­ András­ fia­ nánasúri­ János­ fia­ András­ fia lászló­4­hold­földet­4­márka­dénárért­adta­el­rokonának,­lőrinc­fia­Pálnak.­(Házi­2000, 326.­p.)­A­forrás­egyértelműen­jelzi,­hogy­nánasúr­az­akkori­kisborsához­közel,­annak irányában­helyezkedett­el.³⁸

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

39­ Engel­1995;­maksay­1990.­Pozsony­megye­birtokviszonyai­(térkép).

40­ Egy­riasztó­példára­l.­somogyi­2003.

nánasúr­további­okleveles­említése­1400-ból­származik.­nánasúri­miklós­pozsonyi kanonok­és­anyja­sebi­70­dénármárkáért­zálogba­vette­testvére,­Tamás­nánasúri­birtok-részét­(mihály­és­Tamás­nánasúri­Pál­fiai­voltak).­(mályusz­1956,­23.­p.;­zichy­1888, 154–155.­p.;­Házi­2000,­327.­p.)­A­pozsonyi­káptalan­rétei­György­fiát­Jánost­beiktatta zálogjogon­1407-ben­a­nánasúri­birtokrészbe.­1412-ben­nánasúri­lászló­lányai,­ilona­és katalin­pereskedés­után­megkapták­nánasúrt­54­márka­3­forint­lefizetése­ellenében.­A birtokon­meg­is­osztoztak.­(Házi­2000,­327.­p.)­Újabb­nánasúri­zálogbirtok­beiktatására került­sor­1463-ban.­A­pozsonyi­káptalan­beiktatta­jogaiba­Féli­ravasz­György­fia­Jánost Jókai­Gáspár­fia­Ulrik­nánasúri­birtokrészébe­(itt­újra­említődik­nánasúr­borsai­határa).

1496-ban­a­nánasúri­határban­Alsóborsai­szüllő­mihály­nejének,­dorottyának­és­fiuknak, Györgynek­volt­birtokrésze.­(Borovszky­1904,­70.­p.;­Házi­2000,­329.­p.)

Pénteksúr

Pénteksúrra­vonatkozóan­gyérebb­adatok­állnak­a­rendelkezésünkre.­Egy­1316-os­vagyon­- egyezség,­mely­szerint­suri­Pintik­(Péntek)­fia­istván­pereskedett­chene­fia­Farkas­özvegyé-vel,­katalinnal,­hitbér­és­jegyajándék­miatt.­végül­10­márkában­egyeztek­meg.­Pintiknek két­gyermekét­is­felsorolják,­istvánt­és­rózsát.­Pénteksúr­(Pynthekswr)­erről­a­helyi­birto-kosról­kapta­a­nevét.­(Házi­2000,­325.­p.;­mező­1996,­54.­p.)­Pénteksúr­a­quartáját­(érseki tizedekből­ származó­ negyedrészét)­ az­ esztergomi­ őrkanonoknak­ fizette­ 1335-től.­ (Házi 2000,­326.­p.)­A­falu­a­16.­század­közepén­királyi­birtok­volt.³⁹

Összegzés

Ez­a­tanulmány­egy­kisközség­korai­történetének­ugyan­mozaikszerű,­de­az­eddigi­értel- mezések­és­a­rendelkezésre­álló­források­alapján­egy­árnyaltabb,­több­szempontú­vizs- gálatára­tett­kísérletet.­Ugyanakkor­tudatosítom,­hogy­a­középkori­településszerkezet- re,­birtokviszonyokra,­a­lokális­társadalmi­színterekre­vonatkozó­írott­és­tárgyi­forrása-ink­éppen­a­súr­nevű­településekre­vonatkozóan­korlátozottak,­ezért­a­messzemenő, kategorikus­következtetésekkel­óvatosan­kell­bánni.

A­közelebbről­megfoghatatlan­személyi­(törzsfő,­vezér)­identitás­és­a­„vegytisztá-nak”­tűnő,­de­alapjaiban­kevert­etnikai,­törzsi,­nemzetségi­identitások­(esetünkben­a besenyő,­részben­az­ószlovák­elmélet)­skrupulusok­nélküli­megfeleltetése­a­település nevével­tévútra­viszi­a­múltról­alkotott­elképzeléseinket,­és­a­kalandregények­ingová- nyos­területére­tévedünk.­Ez­nem­szolgálja­a­mértéktartó­történelemszemlélet­kialakí-tását,­és­az­egészséges­lokálpatriotizmust­zsákutcába­vezeti.⁴⁰

Az­ sem­ hagyható­ figyelmen­ kívül,­ hogy­ a­ kellően­ alá­ nem­ támasztott,­ feltételes módokba­csomagolt­gondolatok,­sőt­kategorikusan­megfogalmazott­szentenciák­a­lel-kes­honismereti­kutatók­munkájára­hatnak­negatívan,­nem­kívánt­irányba­téríthetik­el

az­őszintén­gondolt­kezdeményezéseket­és­egy­súlyosabb­következménnyel­is­számol-FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

ni­kell:­a­szakmaiság­köpenyébe­burkolt­hiteltelen­történeti­konstrukciók­az­érdeklődő olvasókat,­a­lelkes­múltbúvárokat­könnyen­megtéveszthetik.

irodalom

Bartík,­ Juraj­ 2008.­ okresy­ Pezinok,­ senec,­ Bratislava,­ osídlenie­ v­ dobe­ bronzovej.­ in Prospechová,­ Petra–Witgrúber,­ Peter­ (szerk.):­ carnuntum­ –­ Gerulata.­Germánske osídlenie pri Dunaji v priestore Bratislavskej brány ako širšie hospodárske a sociálne zázemie Carnunta a Gerulaty.­h.­n.,­mestské­múzeum­v­Pezinku.

Bazovský,­igor­2008.­osídlenie­v­dobe­rímskej­v­okrese­senec.­in­Prospechová,­Petra–Witgrúber, Peter­ (szerk.):­Carnuntum – Gerulata. Germánske osídlenie pri Dunaji v priestore Bratislavskej brány ako širšie hospodárske a sociálne zázemie Carnunta a Gerulaty.

h.­n.,­mestské­múzeum­v­Pezinku.

Belitzky­ János­ 1937.­ A­ nyugatdunántúli­ és­ felvidéki­ besenyő­ telepek.­ in:­ Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére 1937 május 27.

Budapest,­királyi­magyar­Egyetemi­nyomda.

Blaskovics­József­1993.­Az újvári ejálet török adóösszeírásai.­Pozsony,­Erdem.

Borovszky­samu­(szerk.)­1904.­Pozsony vármegye, Pozsony szab. kir. város, Nagyszombat, Bazin és Szentgyörgy r. t. városok. Budapest,­Apollo.

Budaj,­marek­2008.­nálezy­mincí­ako­historický­prameň­pre­poznanie­dejín­okresov­Pezinok­a senec.­ in­ Prospechová,­ Petra–Witgrúber,­ Peter­ (szerk.):­ carnuntum­ –­ Gerulata.

Germánske osídlenie pri Dunaji v priestore Bratislavskej brány ako širšie hospodárs-ke a sociálne zázemie Carnunta a Gerulaty.­h.­n.,­mestské­múzeum­v­Pezinku.

Budaj,­marek­2013.­význam­nálezov­mincí­pre­poznanie­dejín­senca­a­jeho­okolia­od­antických čias­po­stredovek.­in­strešňák­Gábor­(szerk.):­Senec. Stáročia mesta. Zborník štúdií.

senec,­mesto­senec.

Čambal,­ Jaroslav­ 2008.­ osídlenie­ okresov­ Bratislava,­ senec­ a­ Pezinok­ v­ dobe­ halšatskej.­ in Prospechová,­ Petra–Witgrúber,­ Peter­ (szerk.):­ carnuntum­ –­ Gerulata.­Germánske osídlenie pri Dunaji v priestore Bratislavskej brány ako širšie hospodárske a sociálne zázemie Carnunta a Gerulaty.­h.­n.,­mestské­múzeum­v­Pezinku.

Engel­Pál­1995.­magyarország­középkori­helységnévtára­(kézirat).

Fügedi­ Erik­ 1992.­Az Elefántiak. A középkori magyar nemes és klánja.­ Budapest,­ magvető könyvkiadó.

Györffy­György­1940.­Besenyők és magyarok.­/különlenyomat­a­kőrösi-csoma­Archívum­i.­kiegé-szítő­kötetéből/,­Budapest,­kertész­József­könyvnyomdája.

Györffy­György­1971.­A­besenyők­európai­honfoglalásának­kérdéséhez.­in:­Történelmi Szemle, 14.­évf.­3–4.­sz.­281–288.­p.

Házi­Jenő­2000.­Pozsony vármegye középkori földrajza.­Pozsony,­kalligram­könyvkiadó.

Hoffmann­istván­2010.­A tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás.­debrecen,­debreceni Egyetemi­kiadó.

Hrubý Šúr – Hegysúr.­h.­n.,­é.­n.­[1995]

kiss­lajos­1988a.­Földrajzi nevek etimológiai szótára.­i.­kötet,­Budapest,­Akadémiai­kiadó.

kiss­lajos­1988b.­Földrajzi nevek etimológiai szótára.­ii.­kötet,­Budapest,­Akadémiai­kiadó.

kniezsa­istván­1937.­A­nyugatmagyarországi­besenyők­kérdéséhez.­in­Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére 1937 május 27.­ Budapest, királyi­magyar­Egyetemi­nyomda.

könig,­Tomáš­2003.­Galantský región v praveku.­Galanta,­vlastivedné­múzeum­Galanta.

könig,­Tomáš­2013.­vývoj­osídlenia­a­vznik­mesta­senec­v­zrkadle­archeologických­nálezov.­in strešňák­Gábor­(szerk.):­Senec. Stáročia mesta. Zborník štúdií.­senec,­mesto­senec.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

körmendy­Adrienne­1986.­A­falusi­plébániák­hatása­a­faluközösség­kialakulására.­A­szepesség példája.­in­Fügedi­Erik­(szerk.):­Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkor-ról.­Budapest,­Gondolat.

kristó­Gyula­1983.­Tanulmányok az Árpád-korról.­Budapest,­magvető­könyvkiadó.

kristó­Gyula­1988.­A vármegyék kialakulása Magyarországon.­Budapest,­magvető­könyvkiadó.

lelkes­György­(szerk.)­1998.­Magyar helységnév-azonosító szótár.­Baja,­Talma.

Magyar Nagylexikon, 9.­kötet.­1999.­Budapest,­Akadémiai­kiadó.

majtán,­milan­1998.­Názvy obcí Slovenskej republiky (Vývin v rokoch 1773 –1997).­Bratislava, veda.

maksay­ Ferenc­ 1990.­Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén.­ ii.­ kötet,­ magyar országos­levéltár­kiadványai,­ii.­Forráskiadványok­16.­Budapest.

mályusz­Elemér­1951.­Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399).­magyar­országos­levéltár­kiad-ványai,­ii.­Forráskiadványok­1.­Budapest.

mályusz­Elemér­1956.­Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410).­Első­rész­1400–1406.­magyar országos­levéltár­kiadványai,­ii.­Forráskiadványok­3.­Budapest.

mályusz­Elemér­1958.­Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410).­magyar­országos­levéltár­kiad-ványai,­ii.­Forráskiadványok­4.­Budapest.

marek,­miloš­2003.­Pečenehovia­a­úzi­na­slovensku.­Historický časopis,­51,­2.­sz.

marsina,­richard­(szerk.)­1987.­Codex Diplomaticus et epistolaris Slovaciae. Slovenský diploma-tár.­Tomus­ii.­Bratislavae.

mező­ András­ 1996.­A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. század).­ Budapest, magyar­Egyháztörténeti­Enciklopédia­munkaközösség.

mező­András­2003.­Patrocíniumok­a­középkori­magyarországon.­Budapest,­mETEm.

négyesi­lajos­2003.­Az­augsburgi­csata.­Hadtörténelmi Közlemények,­116.­évf.­1.­sz.

némethy­Gyula­1991.­A honfoglaló magyarság kialakulása.­Budapest,­Akadémiai­kiadó.

nevizánszky,­ Gabriel­ 2007.­ k­ otázke­ pôvodu­ a­ datovania­ včasnostredovekých­ jednodielnych sedadiel.­in:­Zborník Slovenského národného múzea – Archeológia.

novák­ veronika­ 2005.­ mátyusföldi­ települések­ az­ okleveles­ források­ tükrében.­ in­ Bukovszky lászló­(szerk.):­Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig.­komárom–

dunaszerdahely,­Fórum­kisebbségkutató­intézet–lilium­Aurum­könyvkiadó.

novák­veronika­2008.­A­mátyusföldi­települések­történelmi­pecsétjeiről.­in­Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv.

nováková,­veronika­2008.­Pečate miest a obcí v regióne Galanty a Šale.­Štátny­okresný­archív­v Šali,­h.­n.,­é.­n.

ortvay­Tivadar­1898.­Pozsony­város­és­Pozsonymegye.­in:­Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Felső-Magyarország (I. rész).­ Budapest,­ A­ magyar­ királyi­ államnyomda kiadása.

Pallas Nagy Lexikona,­15.­kötet,­Budapest.

Pálóczi­ Horváth­ András­ 1988.­Besenyők, úzok, kunok. Magyarrá lett keleti népek.­ Budapest, Panoráma.

Pálóczi­ Horváth­ András­ 1989.­Pechenegs, Cumans, Iasians. Steppe peoples in Medieval Hungary.­Budapest,­corvina.

Pálóczi­ Horváth­ András­ 1996.­ nomád­ népek­ a­ kelet-európai­ steppén­ és­ a­ középkori magyarországon.­ in­Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyők, kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Mezőföldön/Gyulai­katalógusok,­2./­Gyula.

Pántocsek­ József­ 1907.­ Pozsony­ és­ környékének­ természetrajzi­ viszonyai.­ in­ Fischer­ Jakab–

ortvay­ Tivadar–Polikeit­ károly­ (szerk.):­1856 – 1906 emlékmű. Kiadja a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmá-ból.­Pozsony,­Az­egyesület­kiadása.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia.­i.­zväzok,­1.­časť­1989.

nitra,­Archeologický­ústav­sAv.

Putz­Tibor­2003.­Hegysúr község rövid történelme és jelene.­Hegysúr­község.

Püspöki­nagy­Péter­1980.­Quintus­Atilius­és­családja­sírfelirata­Boldogfán­a­ii.­század­közepéről.

in­Új Mindenes Gyűjtemény,­Bratislava,­madách.

rábik,­ vladimír­ 2010.­ Formovanie­ farskej­ siete­ na­ juhozápadnom­ slovensku­ v­ stredoveku (Bratislavské­prepoštstvo).­in:­Vývoj cirkevnej správy na Slovensku.­krakov,­katedra histórie­a­inštitút­pre­výskum­prameňov­k­slovenským­dejinám–spolok­slovákov­v Poľsku.

rábik,­vladimír­2013.­sídliskový­a­správny­vývoj­senca­a­jeho­okolia­v­stredoveku.­in­strešňák Gábor­(szerk.):­Senec. Stáročia mesta. Zborník štúdií.­senec,­mesto­senec.

somogyi­lászló­2003.­Vajon a mátyusföldi Kismácsédon volt-e a kazárbesenyők Súr vezérének a vára, aki 955-ben az augsburgi csata egyik nagy vesztese volt.­h.­n.

steinhübel,­Ján­2013.­The­county­of­Bratislava.­Historický časopis,­61,­supplement.

szabó­ istván­ 1966.­A falurendszer kialakulása Magyarországon (X – XV. század).­ Budapest, Akadémiai­kiadó.

szentpétery­imre­1961..­Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke.­ii.­kötet,­2–3.­füzet, 1272–1290,­magyar­országos­levéltár­kiadványai,­ii.­Forráskiadványok­9.­Budapest.

vörös­lászló­2010.­Problém­s­pojmom­„starí­slováci”.­otázka­narábania­s­etnonynami­v­histori-ografii.­História,­3–4.­sz.

Wertner­mór­1910.­kiadatlan­oklevelek.­Új­sorozat,­negyedik­közlemény.­in­Történelmi Tár.

Witgrúber,­ Peter­ 2008.­ metodika­ projektu­ carnuntum­ –­ Gerulata.­ in­ Prospechová,­ Petra–

Witgrúber,­Peter­(szerk.):­Carnuntum – Gerulata. Germánske osídlenie pri Dunaji v priestore Bratislavskej brány ako širšie hospodárske a sociálne zázemie Carnunta a Gerulaty.­h.­n.,­mestské­múzeum­v­Pezinku.

zábojník,­ Jozef­ 2009.­Slovensko a avarský kaganát.­ Bratislava,­ Univerzita­ komenského­ v Bratislave.

zichy­ Ferencz­ 1888.­ A­ zichy­ és­ vásonkeői­ gróf­ zichy-család­ idősb­ ágának­ okmánytára.­ Pest, magyar­Történelmi­Társulat.

isTvánGAUcsík

missinGcHAPTErs.­conTriBUTions To THEmEdiEvAlHisTory oFHEGysÚr

This­ study­ is­ devoted­ to­ the­ medieval­ history­ of­ Hegysúr­ (Hrubý­ Šúr),­ a­ small village­ near­ szenc­ (senec).­ The­ writing­ inspired­ by­ local­ history­ is­ looking­ for answers­to­subjects­and­issues­which­have­not­yet­been­examined­on­the­regional level­ and­ from­ a­ comparative­ approach.­ These­ include­ the­ criticism­ of­ the Pecheneg­ and­ old-slovak­ theory­ regarding­ the­ origin­ of­ the­ place­ name­ súr.

special­attention­is­given­to­the­results­of­archaeological­excavations­conducted in­Hegysúr­and­the­region,­as­well­as­the­evaluation­of­the­relating­unsupported explanations­or­even­preconceptions.­The­author­draws­attention­to­the­proble­-matic­character­of­the­two­excavation­sites­in­Hegysúr­(csandal,­kerektó)­and­the unprocessedness­ of­ the­ finds.­ He­ has­ made­ an­ attempt­ for­ a­ settlement­ and estate­reconstruction.­Property­relationships­of­eight­villages­called­súr­(Alsósúr, középsősúr,­ Felsősúr,­ Egyházassúr,­ Hegysúr,­ nádassúr,­ nánasúr,­ Pénteksúr) situated­in­the­near­vicinity­between­11th­and­17th­centuries­are­presented­in­the study­as­well.­it­also­discusses­the­history­of­the­three­predecessor­villages­of Hegysúr­ (Alsósúr,­ középsősúr,­ Felsősúr),­ their­ uniformization­ and­ medieval settlement­structure­existing­until­the­19th­century.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4,

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

In document Fó­rUm­Tár­sA­dA­lom­TU­do­má­nyi­szEm­lE nEGyEdévEnkénT­mEGJElEnő­TU­do­má­nyos­Fo­lyó­irA­T Xvii.­év­fo­lyam (Pldal 150-157)