• Nem Talált Eredményt

miután­március­utolsó­napjaiban­a­Tiso-rezsim­adminisztrációja­elhagyta­Pozsonyt,­oda 1945.­április­4-én­a­vörös­Hadsereg­vonult­be.­mint­ismeretes,­1945.­április­19-én­a szlovákiai­magyar­közélet­és­a­magyar­Párt­Esterházy­mögött­álló­frakciójának­több­fen-tebb­már­említett­tagja­(stelczer,­neumann,­czibók,­Garzuly,­Peéry,­szalatnai)­egy,­a szlovák­nemzeti­Tanácsnak­címzett­memorandumot­írt­alá,­amelyet­Gustáv­Husáknak és­Tomáš­Tvarožeknek­nyújtottak­át.117A­memorandum­azonban,­amelyben­a­szlovákiai magyarok­demokratikus­magatartását­és­a­fasizmustól­való­elhatárolódásukat­emel-ték­ki,­válasz­nélkül­maradt,­sőt­a­szlovák­hatóságok­a­következő­napokban­a­magyar Párt­több­vezetőjét­is­letartóztatták­–­függetlenül­attól,­hogy­azok­a­jelen­tanulmányban jelzett­vitában­melyik­oldalon­álltak.­közülük­lényegében­csak­Esterházy­János­sorsa közismert.­őt­a­szovjetunióba­hurcolták,­távollétében­pedig­a­szlovák­nemzeti­Bíróság 1947.­szeptember­16-án­halálra­ítélte.­A­szovjetek­1949­áprilisában­adták­ki­a­magyar politikust­csehszlovákiának.­kivégzésére­azonban­nem­került­sor,­mivel­1948­júniusá-ban­klement­Gottwald­köztársasági­elnök­a­hozzá­eljuttatott­számos­kegyelmi­kérvényt figyelembe­véve­életfogytiglanira­változtatta­büntetését.­Esterházy­János­1957-ben­a morvaországi­mírov­börtönében­hunyt­el.­személyének­és­politikai­tevékenységének megítélése­máig­történészi­és­politikai­viták­tárgya.

A­ történet­ további­ szereplőivel­ eddig­ nem­ nagyon­ törődött­ a­ historiográfia,­ s­ máig keveset­tudunk­róluk.­A­jelen­dolgozatban­németbarátnak­címkézett­csoport­tagjainak többsége­a­háború­utáni­szlovák­népbíráskodás­célkeresztjébe­került,­ám­legtöbbjükkel szemben­még­ez­az­ártatlanság­vélelmét­általában­figyelmen­kívül­hagyó­gépezet­sem tudott­a­vádakat­alátámasztó­bizonyítékokat­felsorakoztatni.­Ez­történt­csáky­mihály­és ludwig­Aurél­esetében­is,­akik­ellen­ugyan­megindult­a­bűnvádi­eljárás,­amelyet­azonban 1948-ban­bizonyítékok­hiányában­megszüntettek.118A­csáky­elleni­vád­–­a­fasizmussal való­kollaboráció­–­bizonyítékai­már­az­eljárás­megindításakor­igen­soványnak­tűntek, amit­a­nemzetbiztonsági­szervek­1946-ban­lényegében­azzal­magyaráztak,­hogy­a­gróf csak­ritkán­fordult­meg­Pozsonyban,­s­mivel­„egyszerű­halandókkal­szinte­nem­is­érintke- zett”,­nincs,­aki­valljon­ellene.­így­a­vádat­csupán­olyan­bizonyítékkal­próbálták­alátá-masztani,­ mint­ hogy­ 1942-ben­ nyári­ gyermektábort­ szervezett,­ ahol­ a­ gyerekek­ csak magyarul­tanultak,­magyar­nótákat­és­a­magyar­himnuszt­énekeltek,­s­a­„szebb­jövőt”119 volt­a­köszönésük.­ludwig­Aurélról­szintén­nem­tudtak­érdemleges­bizonyítékokat­össze-szedni.­vele­kapcsolatban­több­irat­is­azt­tartalmazza,­hogy­a­„sarló”­elnevezésű­magyar párt­(sic)­tagja­volt,­s­hogy­közismerten­csak­magyarokkal­érintkezett.

Persze­az­ellenük­folytatott­eljárás­megszüntetése­azzal­is­összefügghetett,­hogy 1948-ban­ már­ egyikük­ sem­ volt­ csehszlovákiában.­ csáky­ mihályt­ 1945­ tavaszán­ a szlovák­szervek­Esterházyval­együtt­adták­át­az­nkvd-nek,­akik­őt­is­a­szovjetunióba hurcolták.­csákynak­azonban­sikerült­túlélni­a­szovjet­gulágot,­majd­nyugatra­szöknie.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

120 ludwig­patinás­német­gyökerű­evangélikus­család­sarja­volt.

121 Amerikába­vezető­útjáról­és­ottani­lelkészi­tevékenységéről­a­debreceni­déri­múzem­sarló-gyűjteményében­ olvashatók­ értékes­ információk.­ déri­ múzeum,­ debrecen,­ sarló Gyűjtemény,­dsX.­86.1091

122 ŠA­Ba,­okresný­ľudový­súd­v­Bratislave,­250/1946.

123 védirat­ duka-zólyomi­ norbert­ és­ Brogyányi­ kálmán­ állásfoglalásai­ védelmében.­ déri múzeum,­debrecen,­sarló­Gyűjtemény,­msX86707.

124 BArch,­f.­r­70-sloWAkEi/212.­1944.­december­12.

125 A­népbíróság­anyagai­szerint­a­lapban­csupán­négy­írást­jelentetett­meg­saját­neve­alatt.

Ezekből­a­náci­eszmék­iránti­nyílt­rajongás­ugyan­hiányzik,­de­átüt­rajtuk­a­német­győzelem-be­vetett­hit­és­az­októberi­budapesti­fordulat­helyeslése.

A­szlovákiai­magyar­közélettől­teljesen­elszigetelve­münchen­mellett­hunyt­el.­ludwig Aurél­a­szovjetek­megérkezését­be­sem­várva­Ausztriába­menekült­át,­ahol­családjával együtt­5­évig­egy­menekülttáborban­élt.­innen­1951-ben­tudott­az­UsA-ba­tovább­utaz­-ni,­ahol­átlépett­a­református­egyházba120és­lelkipásztorként­tevékenykedett­1981-ben bekövetkezett­haláláig.121 Jabloniczky­János­ellen­szintén­távollétében­indítottak­eljá-rást,­mert­ő­szintén­az­nkvd­által­elhurcoltak­között­volt.­ő­azonban­nem­élte­túl­a szovjet­fogságot,­s­1946­májusában­moszkvában­elhunyt.­A­magyar­Párt­németbarát vonalának­ képviselői­ közül­ ketten,­ Brogyányi­ kálmán­ és­ duka-zólyomi­ norbert­ nem tudták­elkerülni­a­felelősségre­vonást.­őket­1946-ban­a­pozsonyi­népbíróság­a­kolla- boráció­vádjában­bűnösnek­találta­és­elítélte.­Brogyányi­hét­évet­kapott,­amelyből­ket-tőt­fogházban,­a­maradék­ötöt­munkatáborban­kellett­letöltenie.­duka­egy­évvel­többet.

neki­három­év­fogházbüntetést­szabtak­ki.­Addigi­párhuzamos­életútjaik­innentől­kezd-ve­szétváltak.­Brogyányi­már­a­következő­évben­Ausztriába­szökött­át,­majd­az­UsA-ban telepedett­le.­duka-zólyomi­letöltötte­büntetését,­amelyet­követően­először­zeneiskolai tanárként­dolgozott,­a­hatvanas­években­azonban­orvostörténeti­tanulmányokat­kez-dett,­s­a­téma­kiemelkedő­jelentőségű­akadémiai­kutatójává­vált.

kettejük­bűnösségéről­a­mai­napig­viták­folynak.­Az­ellenük­folytatott­népbírósági eljárás­során­egykori­sarlós­társaik­–­szalatnai­rezső­és­Peéry­Pezső­–­határozottan ellenük­ vallottak,122 s­ a­ magyar­ Párton­ belüli­ pronáci,­ nyilasbarát­ szárny­ vezetőinek jelölték­meg­őket.­Peéry­szerint­Brogyányi­elsősorban­a­sajtót­akarta­a­nyilas­eszmék szolgálatába­állítani,­az­„intelligensebb”­duka-zólyomi­pedig­a­háttérből­irányítva­az egész­pártot­át­akarta­vezetni­a­náci­eszmék­oldalára.­A­sarlósok­krónikása,­Boross zoltán­ezzel­szemben­„megtévesztett,­álmodozó­hazafiaknak”­nevezi­őket,­akik­járatla-nok­ voltak­ a­ politikában,­ s­ nem­ ismerték­ fel­ időben­ a­ háború­ végkimenetelét.123 csakhogy­Brogyányi­és­duka-zólyomi­esetében­jól­tájékozott­értelmiségiekről­van­szó, akik­1944­végén­álltak­be­szálasiék­és­a­nácik­mögé,­s­lettek­azok­szálláscsinálói­a magyar­Párton­belül.­A­német­források­egyértelműen­Brogyányit­nevezik­meg­annak­az ötletnek­a­szorgalmazójaként,­hogy­felvidéki­magyarokat­is­sorozzák­be­a­Waffen­ss egységeibe,124s­az­sem­vet­rá­jó­fényt,­hogy­a­náci­irányítás­alatt­álló­Magyar Szó főszer-kesztője­volt.125

duka-zólyomi­esete­talán­nem­ilyen­egyértelmű.­miközben­ugyanis­az­sd­anyagai­a németbarát­szárny­egyik­vezetőjeként­nevezik­meg­–­a­duka-Flügel­kifejezés­több­eset-

ben­is­előfordul­ezekben­a­jelentésekben­–,­egy­szintén­az­ebből­a­körből­származó­jel-FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

126 ŠA­Ba,­okresný­ľudový­súd­v­Bratislave,­250/1946.

127 Ez­feltehetően­valamelyik­szlovákiai­gyűjtőtábor­lehetett.

lemzés­szerint­politikailag­teljesen­megbízhatatlan­volt,­aki­nem­hitt­őszintén­a­nyilas eszmékben,­s­lényegében­az­arisztokraták­beépített­emberének­a­szerepét­látta­el­a németbarát­táborban.

A­két­érintett­mellett­szól,­s­egyben­a­kor­összetettségét­jellemzi­az­is,­hogy­mind Brogyányi,­mind­duka-zólyomi­bizonyítottan­a­zsidóellenes­törvények­hatálya­alá­eső személyeknek­ segítettek.126 Brogyányi­ 1944­ őszén­ először­ saját­ lakásán,­ majd­ más helyszíneken­rejtegette­lászló­Erzsébetet­és­leányát,­akik­így­megmenekültek­a­depor- tálás­elől.­duka-zólyomi­mellett­két­személy­is­vallott.­Az­egyik­Barna­Béla­ügyvéd,­aki-nek­duka-zólyomi­a­„koncentrációs­táborba”127élelmiszert­és­ruházatot­juttatott­be.­A másik­Pollák­sándorné­mandl­Johanna,­akit­a­duka-zólyomi­család­1943­elejétől­neve- lőnőként­alkalmazott,­miközben­álnéven­jelentette­be­a­hatóságoknak.­így­az­megme-nekült­ az­ izraelitákat­ sújtó­ intézkedések­ hatálya­ alól.­ A­ felsorakoztatott­ információk alapján­magam­úgy­vélem,­hogy­Brogyányi­és­duka-zólyomi­esetében­nem­a­náci­rend-szer­elvhű­híveiről­van­szó,­de­nem­is­megtévesztett­álmodozókról,­hanem­személyes ambícióktól­túlfűtött­értelmiségiekről,­akik­a­németbarát­vonallal­való­azonosulás­árán akartak­pozíciókat­szerezni­maguknak.

A­történetben­kulcsszerepet­játszó­Ferber­viktor­szintén­nem­kerülte­el­a­felelősségre vonást.­ő­a­háború­utolsó­napjaiban­a­szlovák­kormánnyal­együtt­az­ausztriai­kre­mün­s­-terbe­menekült,­ahol­amerikai­fogságba­esett.­Az­amerikaiak­kiadták­magyarországnak, ahol­1946-ban­a­budapesti­népbíróság­15­évi­fegyházbüntetésre­ítélte.­A­fellebbezés­után büntetését­5­évre­mérsékelték.­szabadulása­után­először­fizikai­munkásként,­majd­egy vidéki­szövetkezet­elismert­gazdasági­vezetőjeként­dolgozott­nyugdíjazásáig.

Azoknak­a­további­sorsa,­akik­1944­végén­és­1945­elején­Esterházy­mögött­álltak, kevésbé­ ismert,­ hiszen­ róluk­ nem­ szól­ a­ népbírósági­ anyag.­ czibók­ János,­ Garzuly Ferenc­vagy­épp­stelczer­Elemér­sorsa­egy­szempontból­azonban­közös:­az­1945-től szláv­ nemzetállamot­ építő­ csehszlovákiában­ ők­ sem­ voltak­ kívánatosak.­ Garzuly Ferencről­fiának,­a­szintén­a­Ferenc­nevet­viselő­neves­orvosprofesszornak­a­könyvei-ből­ tudjuk­ (Garzuly­ 2011.;­ Garzuly­ 2008),­ hogy­ magyarországra­ költözött­ és szombathelyen­ élte­ le­ hátralévő­ éveit.­ stelzer­ Elemér­ lakóhelye­ 1948-ban­ már Budapest­volt,­s­magyarországra­került­czibók­János­is.­Az­ő­feltáratlan­történetük­is igazolja,­hogy­van­még­mit­kutatni­ebben­a­témában.

irodalom

Angyal­Béla­2002.­Érdekvédelem és önszerveződés.­somorja,­Fórum­kisebbségkutató­intézet.

Balogh­Edgár­1935.­valóság­és­kultúra­a­csehszlovákiai­magyarság­életében.­Korunk,­10­évf.

505–515.­p.

deák,­ladislav­1995.­Politický profil Jánoša Esterházyho.­Bratislava,­ministerstvo­kultúry­sr.

Čarnogurský,­Pavol­1992.­14. marec 1939. Bratislava,­veda Esterházy­lujza­1991.­Szívek az ár ellen.­Budapest,­Püski.

Fábry­zoltán­2014.­A­vádlott­megszólal.­A­cseh­és­szlovák­értelmiség­címére.­in­Tóth­lászló (szerk.):­ Hontalanok. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

1945–1948/1949. Emlékiratok, naplók, levelek, versek, novellák, egyéb írások.

Pozsony,­kalligram,­75–120.­p.

Fabricius,­miroslav–Hradská,­katarina­(ed.)­2007.­Jozef Tiso. Prejavy a články (1938-1944). 2.

diel.­Bratislava,­AEP.

Fogarassy­lászló­1991.­Adalékok­egy­főiskolás­mozgalom­történetéhez. Irodalmi Szemle,­1991, 12.­sz.­1235–1247.­p.

Garzuly­Ferenc­2008.Ismeretlen évszak. Szabálytalan napló.vasszilvágy.

Garzuly­Ferenc­2011.­Apám újságot olvas (1953–1959).vasszilvágy.

Hetényi,­martin­2007a.­Postavenie­maďarskej­menšiny­na­slovensku­v­rokoch­1939–1940.­in Pekar,­ martin–Pavlovič,­ richard­ (ed.):­Slovenská republika 1939–1945 očami mladých historikov VI. Slovenská republika medzi 14. marcom 1939 a salzburskými rokovaniami.­Prešov,­FF­PU,­93–111.­p.

Hetényi,­martin­2007b.­spoločenské­aktivity­maďarskej­menšiny­v­okrese­nitra­v­rokoch­1939­–

1944.­Historický časopis,­2.­sz.­503–530.­p.

Hetényi,­martin­2011.­(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939–1945.­nitra,­UkF.

Janek­istván­2005.­maďarsko-slovenské­diplomatické­vzťahy­v­rokoch­1939-1941.­in­Šmigel, michal–mičko,­Peter:­Slovenská republika 1939-1945 očami mladých historikov IV.

Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie.­Banská­Bystrica­14-15.

aprila­2005.­Banská­Bystrica.­334–351.­p.

kováč,­dušan­1991.­Nemecko a nemecká menšina na Slovensku (1871-1945).Bratislava,­veda.

kovács­lászló,­G­1993a.­A­szlovákiai­magyarság­a­második­világháború­éveiben­1939–1945.­in Gyurgyík,­ lászló­ (et­ al.):­Fejezetek a szlovákiai magyarság történetéből.­ Pozsony, kalligram,­127–155.­p.

kovács­lászló,­G­1993b.­magyarok­szlovákiában­(1939–1945).­in­Új Mindenes Gyűjtemény,­10.

évf.­29–74.­p.

mártonvölgyi­lászló­1976.­kulturtörténeti­jegyzetek.­Irodalmi Szemle,­2.­sz.­173–177.­p.

molnár­ imre­ 1990.­ Emlékirat­ és­ helyzetkép­ a­ csehszlovákiai­ magyarság­ sorsáról­ 1945-ben.

Regio,1.­sz.­112–131.­p.

molnár­imre­2008.­„Sem gyűlölettel, sem erőszakkal…” Esterházy János élete és mártírhalála.

komárom,­kecskés­lászló­Társaság.

nemcová,­zuzana­2011.­vplyv­historických­udalostí­na­osud­jednotlivca­a­jeho­rodiny­(na­príkla-de­bratislavského­obchodníka­k.­v.­ludwiga).­in­medvecký,­matej­(zost.):­Fenomén Bratislava.­Bratislava,­ÚPn,­351–363.­p.

Paksa­rudolf­2012.­Szálasi Ferenc és a hungarizmus.­Budapest,­Jaffa.

Pekár,­martin­2007.­Východné Slovensko 1939 – 1945. Politické a národnostné pomery v zrkad-le agendy Šarišsko-zemplínskej župy. Prešov,­Filozoficka­fakulta­PU,­47–60.­p.

schvarc,­michal­2006.­z­anonymity­k­oficialite­–­organizácia­sicherheitsdienstu­na­slovensku­v rámci­ Pohotovostnej­ skupiny­ H­ sipo­ a­ sd.­ in­ Šmigeľ,­ michal–mičko,­ Peter–syrný, marek­(eds.):­Slovenská republika 1939 – 1945 očami mladých historikov V.­Banská Bystrica,­katedra­histórie­FHv­UmB,­83–95.­p.

schvarc,­ michal–Holák,­ martin–schriff,­ david­ (eds.)­ 2008.­„Tretia ríša“ a vznik Slovenského štátu. Dokumenty I. Das „Dritte Reich“ und die Entstehung des Slowakischen Staates.

Dokumente I.Prešov,­vydavateľstvo­michala­vaška.

schvarc,­michal–schriff,­david­(eds.)­2013.„Tretia ríša“ a vznik Slovenského štátu. Dokumenty II. Das „Dritte Reich“ und die Entstehung des Slowakischen Staates. Dokumente II.

Prešov,­vydavateľstvo­michala­vaška.

schvarc,­michal­2013a.­Finis­Pressburg.­Germans­in­Bratislava­1918­-­1948.­in­Overcoming the Old Borders.Bratislava,­institute­of­History­sAv,­111–123.­p.

schvarc,­michal­2013b.­zwischen­Haken-­und­doppelkreuz.­die­„deutsche­Partei”­im­autono-men­landesteil­slowakei­(oktober­1938-märz­1939).­in­Politische Strategien

natio-FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

naler Minderheiten in der Zwischenkriegszeit.­ münchen,­ oldenbourg­ verlag,­ 269–

295.­p.

segeš,­dušan–Hertel,­maroš–Bystrický,­valerián­(eds.)­2012.­Slovensko a slovenská otázka v poľských a maďarských diplomatických dokumentoch v rokoch 1938–1939.

Bratislava,­spoločnost­Pro­Historia.

simon,­ Attila­ 2010.­Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban.­ /nostra Tempora,­16./­somorja,­Fórum­kisebbségkutató­intézet.

simon­ Attila­ 2011.­Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarok 1938–1939-ben.

/Pozsony­város­történetei/­Pozsony,­kalligram.

simon­ Attila­ 2014a.­Magyar idők a Felvidéken. Az első bécsi döntés és következményei.

Budapest,­Jaffa.

simon­ Attila­ (eds.)­ 2014b.Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok szlovákiai magyarok történetéhez (1938–1945). /Fontes­Historiae­Hungarorum,­6./­somorja, Fórum­kisebbségkutató­intézet.

szalatnai­rezső­2014.­A­csehszlovákiai­magyarok­1918­és­1945­között.­in­Tóth­lászló­(szerk.):

Hontalanok. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez 1945–1948/

1949. Emlékiratok, naplók, levelek, versek, novellák, egyéb írások. Pozsony, kalligram,­21–56.­p.

Tóth,­Andrej­2010.­nástup­hraběte­Jánose­Esterházyho­do­čela­maďarské­zemské­křesťansko-socialistické­strany­v­Československu­na­sklonku­roku­1932.­Moderní dějiny,­1.­sz.

77–101.­p.

Tóth,­Andrej­2012a.­maďarské­menšinové­politické­strany­v­Československu­a­volba­masarykova nástupce­ do­ úřadu­ prezidenta­ republiky­ v­ prosinci­ 1935.­ i.­ díl.­Moderní dějiny.

Časopis pro dějiny 19. a 20. století,­1.­sz.­157–201.­p.

Tóth,­Andrej­2012b.­maďarské­menšinové­politické­strany­v­Československu­a­volba­masarykova nástupce­ do­ úřadu­ prezidenta­ republiky­ v­ prosinci­ 1935.­ ii.­ díl.­Moderní dějiny.

Časopis pro dějiny 19. a 20. století,­2.­sz.­83–137.­p.

Ungváry­krisztián­2012.­kik­azok­a­nyilasok?­Beszélő,­6.­sz.­.­letöltve:­2013.­augusztus­12.

Ungváry­krisztián­2013.­A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemi-tizmus Magyarországon.Pécs–Budapest,­Jelenkor­kiadó–oszk,­313–330.­p.

ATTilAsimon

ArroWs in THEPAnTry.­FAr-riGHTATTEmPTs For THETrAnsFormATion oF THEHUnGAriAnPArTy in slovAkiA And For THErEmovAl oFPArTylEAdErJánosEsTErHázy BETWEEn1939­And1945 The­special­literature­mainly­focusing­on­the­conflict­between­the­slovak­state power­and­the­Hungarian­minority­in­slovakia,­has­so­far­less­dealt­with­fault­lines within­ the­ Hungarian­ Party­ operating­ in­ the­ war-time­ slovak­ republic­ (1939–

945).­ The­ situation­ of­ the­ Hungarian­ community­ remaining­ in­ slovakia­ had deteriorated­rapidly­after­the­First­vienna­Award,­for­which­some­party­officials blamed­ the­ traditional­ christian­ conservative­ policy­ advocated­ by­ party­ leader János­Esterházy­and­they­demanded­to­take­over­the­national­socialist­ideals.

However,­Esterházy­had­almost­had­unlimited­power­in­the­party,­the­national socialist­ change­ of­ policy­ direction­ would­ have­ only­ been­ possible­ after­ his removal.­From­october­1944,­the­main­advocate­of­Esterházy´s­removal­became the­Arrow­cross­(nyilas)­government­of­Budapest­which­also­found­allies­within the­ Hungarian­ Party­ as­ well.­ Although­ they­ had­ apparently­ reached­ their­ goal since­in­the­end­of­1944­Esterházy­could­not­help­abdicating­chairmanship,­but the­transformation­of­the­Hungarian­Party­was­unsuccessful.­more­than­that,­in February­1945­János­Esterházy­was­elected­president­of­the­party­again.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XVII. évfolyam 2015/4, Somorja

B i

A­Prohászka­ottokár­körök­szövetsége­az­első

csehszlovák­köztársaságban