ABölcsõtõl a sírig – Halál, haldoklás, halálkísérés, gyász elnevezésû szemi-náriumot 2014 szeptemberében hirdette meg elõször a cikk két szerzõje. Az elsõ, bevezetõ órán a félév kereteinek, céljainak, követelményeinek megbe-szélése, a közös szabályok lefektetése, illetve a tanegység témáinak bemuta-tása történik. Cél, hogy a kurzus résztvevõi megismerhessék egymást, a félévre vonatkozó csoportszabályokat közösen alkossák meg, és hogy megpróbálják a témát, annak szubjektív jelentését felfejteni, a maguk számára megfogal-mazni.
Ezekre az alapokra építve a következõ órán a kulturális antropológia szem-léletmódjával és kutatási eredményei révén kerül sor a téma megközelítésére.
A résztvevõk végiggondolják, mit tanulhatunk az elmúlással kapcsolatos glo-bális és lokális narratívák, illetve a halálhoz kapcsolódó eltérõ rítusok megis-merésébõl, s milyen szokásrendszereket ismernek és gyakorolnak õk maguk, ha saját kulturális közegükben találkoznak a halál jelenségével.
Néhány domináns vallás (a judaizmus, a kereszténység, a hinduizmus, a buddhizmus) halálképének, illetve a halál létkontextusként való értelmezé-sének megismerése elõtt a fogyatékosság és a halál kapcsolatát járjuk körül a zenében és a szépirodalomban. A kulturális fogyatékosságtudomány forrá-saival dolgozó órán méltóságról, felelõsségrõl, döntéskényszerrõl, manipulál-hatóságról és mindezekkel kapcsolatos sztereotípiákról beszélgetnek a részt-vevõk.
Az ötödik alkalom a (fogyatékossággal élõ) emberek méltó életéhez és halálához kapcsolódó etikai kérdéseket feszegeti a történeti kontextus figye-lembevételével. A fõbb témák: a magzati diagnosztika, az eutanázia (II. világ-háborúbeli és modern kori értelmezésében), valamint az önrendelkezéshez és az emberhez méltó élethez való jogok alapelveinek megvalósulási lehe-tõségei.
A haldokló emberek kísérése a gyógypedagógiai gyakorlatban tematikájú óra a halállal kapcsolatos kérdések megvitatásának lehetõségeit és következ-tetéseit járja körbe, intellektuális fogyatékossággal élõ emberek esetén. Az idõskori veszteségekre felkészítõ idõsképzés gyakorlata mellett szóba kerül-nek a gyászmunka támogatásának és a saját halálra való felkészítés módsze-reinek, valamint a haldokló ember kísérésének lehetõségei is.
Az utolsó találkozás alkalmával pedig a hallgatói és az oktatói visszajel-zések elõtt bemutatjuk a hospice intézményének célját, szemléletét és rövid történetét. A résztvevõk megismerik a gyermek-, valamint a babahospice
(peri-natális hospice) intézményét, közösen feltérképezik a magyarországi támo-gatói rendszer jellemzõit és elérhetõségeit, illetve kitérnek a fogyatékosságügy és a hospice lehetséges kapcsolódási pontjaira, az együttmûködésükkel kap-csolatos elsõ kutatások eredményeire.
A féléves munka értékelése projektfeladat bemutatása keretében történik:
a projekt közös bemutatását követõen a hallgatók értékelik saját teljesítményü-ket, majd minden, a projektfeladatban részt vevõ hallgató szóban véleményezi csoporttársai teljesítményét. Ezt követõen az oktatók is értékelik a munkát az alábbi szempontok alapján: a bemutatott tudás szakszerûsége, a tudás és a pro-duktum (pl. animációs film, képinstalláció, fotósorozat, interjú) rendszerezett-sége, a csoportmunkában való részvétel és a kreativitás.
A kurzus célja a kölcsönös ismeret- és tapasztalatátadás mellett elsõdlege-sen az önismeret és a szakmai kompetenciák fejlesztése, illetve a saját szerep-re való szerep-reflexiós készség fejlesztése. Az elsõdleges munkamódszer a blended learningés kooperatív tanulási technikák használata egy konstruktív pedagó-giai légkörben, ahol egyéni és csoportos gondolkozást facilitáló páros, egyéni, ill. csoportos tanulási helyzetek hallgatókkal való közös létrehozása a cél.
Befejezés
A halálhoz való hozzáállásunk tükrözi az élethez való viszonyunkat, és for-málja életutunkat. Egy személy halálához való hozzáállásunk ugyanígy tükrözi az adott ember életéhez való relációinkat. Eltérõek a társadalmi és az egyéni technikáink a halállal való szembenézéssel-félrenézéssel, a tudatos-sággal-ignorálással, a felkészülés lehetõségeit és lehetetlenségeit illetõ néze-tekkel kapcsolatban. Ahogyan a halált, a haldoklót, a halottat, a gyászolót kö-rülvevõ lelki és viselkedésbeli hagyományokat, rítusokat illetõen is. S mindig, amikor a halálról gondolkozunk, az életrõl is gondolkozunk. A halál körüli kép-zetek, szokások elõhozzák a legjellemzõbb kulturális értékeket, amelyek sze-rint éljük az életünket és értékeljük a tapasztalatainkat (HUNTINGTON–METCALF 1979). A halál tudata kultúraformáló erõ, része van az emberiség fejlõdésében (KUNT 1981). S habár eltérõek a válaszaink, abban hasonlítunk, hogy vannak kérdéseink a halállal kapcsolatban. Jelen esetben a közös gondolkodás, a kér-dezés, a figyelem, saját magunk pozicionálása és az átgondolt, felkészült cse-lekvésre való sarkallás a cél.
Mindezek keretében, a fogyatékosságtudomány szemlélet- és gondolkozás-módját alkalmazva a tanulmány egyrészt felhívja a figyelmet a halálról szóló
társadalmi diskurzus kezdeményezésének és folytatásának fontosságára, s be-mutatja ennek egy konkrét lehetõségét, egy egyetemi szeminárium tapaszta-latait. Másrészt rávilágít a fogyatékossággal élõ emberek asszisztált öngyilkos-ságával kapcsolatos nézetekre, lehetõségekre és dilemmákra, kihangsúlyozva a társadalom felelõsségét az egyén önrendelkezésének támogatását illetõen az életével kapcsolatos döntések meghozatalában.
A szerzõk természetesen tisztában vannak azzal, hogy számos további etikai dilemma vethetõ fel a halállal kapcsolatban. Zárszó helyett álljon itt egy példa:
https://www.youtube.com/watch?v=VDdZPFn_yxk
Ezúton is szeretnénk megköszönni oktatótársainknak a kurzusban való együttmûködést!
Felhasznált szakirodalom
ALTERS, S. M. (2008): Death and Dying. End-of-Life Controversies.Gale, Cengage Learning.
BEYETTE, B. (1992): The Reluctant Survivor: 9 Years After Helping Her Fight for the Right to Die, Elizabeth Bouvia's Lawyer and Confidante Killed Himself – Leaving Her Shaken and Living the Life She Dreaded. LA Times,1992. 09.
13.
http://articles.latimes.com/1992-09-13/news/vw-1154_1_elizabeth-bouvia (A letöltés ideje: 2014. november 22., 20.30)
BRYANT, C. D. (szerk.) (2003): Handbook of Death and Dying.SAGE Publications, Thousand Oaks.
CLARK, A. E. (2006): The Right to Die: The Broken Road from Quinlan to Schiavo.
Loyola University Chicago Law Journal, Vol. 37, 383–403.
CORR, C. A.–CORR, D. M. (2003): Death Education. In BRYANT, C. D. (ed.): Handbook of Death and Dying. SAGE Publications, Thousand Oaks.
DOKA, K. J. (2003): The Death Awareness Movement. n BRYANT, C. D. (ed.):
Handbook of Death and Dying.SAGE Publications, Thousand Oaks.
FARR, C. (2011): Quadriplegic Prefers Death to Nursing Home. NBC Chicago, 2011.
04. 12.
http://www.nbcchicago.com/news/health/dan-crews-119740714.html (A letöltés ideje: 2014. november 23., 10.43)
GHOSE, T. (2010): Paralyzed accident victim fights for right to die. Journal Sentinel, 2010. 11. 28.
http://www.jsonline.com/news/health/110948384.html (A letöltés ideje:
2014. november 23., 15.50)
HUNTINGTONR.–METCALF. P. (1979):Celebrations of death – the anthropology of mortuary ritual. Camridge Unicersity Press, Cambridge.
KUNTE. (1981): A halál tükrében. Magvetõ Kiadó, Budapest.
KUNTE. (1987): Az utolsó átváltozás – a magyar parasztság halálképe. Gondolat Kiadó, Budapest.
LONGMORE, P. K. (1986): Urging the Handicapped to Die: Bouvia Decision Is Victory for Bigotry, Not Self-Determination. LA Times,1986. 04. 25.
http://articles.latimes.com/1986-04-25/local/me-1395_1_disability (A letöltés ideje: 2014. november 23., 17.01)
LONGMORE, P. K. (1991): To Live, to Die – Who Decides? The Strange Death of David Rivlin. Rehabilitation Medicine – Adding Life to Years (Special Issue), 154, 615–616.
LONGMORE, P. K. (1996): Disability Community Leaders Denounce Jack Kevorkian http://www.independentliving.org/docs4/longmore96.html (A letöltés ideje:
2014. november 22., 22.01)
O’DELL, R. M. (2011): The Bouvia Case Revisited: An Introduction to the Bioethical Topics of Individual Rights, Acts of Conscience, and the Right to Die. Online Journal of Health Ethics, 7(2).
http://aquila.usm.edu/ojhe/vol7/iss2/5 (A letöltés ideje: 2014. november 23., 17.30)
PENCE, G. (2010): Medical Ethics. Accounts of Ground-Breaking Cases. McGraw-Hill.
SHEPHERD, L. (2009): If that ever happens to me: Making Life and Death Decisions after Terri Schiavo.The University of North Carolina Press, Chapel Hill.
TAYLOR, S. J. (2000): “Death with dignity” for people who are not dying?: the Gleitsman Foundation is wrong that Kevorkian stands for social justice.
http://thechp.syr.edu/resources/position-statements/death-with-dignity/
(A letöltés ideje: 2014. november 23., 17.50)
Mit és miért?
A kutatásetika hátterében Elvi alapok
Az emberkép és a fogyatékosember-kép A fogyatékosság-ontológia
Szabályok Ajánlások Elõírások