Írásunk a Liverpoolban el nem hangzott elõadást alapul véve, két lépésben mutatta be a társadalmi korlátok és lehetõségek jelentõségét. Elsõ lépésként azt, hogyan határozhatja meg egy-egy adott rendszer, például a szocializmus, majd az azt követõ rendszerváltás a fogyatékossággal élõ személyek önérté-kelését, helyét a társadalomban. Második lépésként ismertette a kulturális fogyatékosságtudomány definícióját és szemléletét azzal a céllal, hogy e vi-szonylag új diszciplína segítségével kísérelje meg a fogyatékossággal élõ sze-mélyeket évezredek óta kísértõ szellemek, a sztereotípiák hatalmát a jelenleg érezhetõ gyanakvás, bizalmatlanság vagy tagadás helyett a fogyatékossággal élõ személyek iránti bizalommá változtatni.
Szerencsére ma már a világ szinte minden pontján számos elmélet írja fölül a morális és medikális modell több évszázados jelenlétét. A gyakorlat azonban – mint ez a fentiekbõl is kiderült – sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Úgy tûnik mint annyi minden mást, azt is meg kell tanulnunk, hogy az ember nagyon törékeny, és különféleképpen érzékeli az õt körülvevõ világot. „Csupán a lélek az, ami közös bennünk” (HAWKING2013).
Mivel a fogyatékossággal élõ ember elõreláthatólag még sokáig meghatá-rozó tényezõként lesz jelen a Földön, tudását, tapasztalatait semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, meg kell ismernünk sokszínû természetét, ezerféle arcát, értékeit, kérdeznünk kell õt tiszta, jól érthetõ szavakkal, hogy együtt élhessünk – méltóságban. A fogyatékossággal élõ személyek tudatos
jelenléte tehát elengedhetetlen. Tõlünk, elkötelezett, fogyatékossággal élõ személyektõl, pedagógusoktól, idejében és alázattal tevékenykedõ gyógy-pedagógusoktól ugyanis nagyon sok tekintetben függ, hogy meddig kísért még a múlt.
Felhasznált szakirodalom
ABBS, B.–FREEBAIRN, I. (2001): Dolphins To The Rescue. Blueprint Two Longman Pearson Education, First published 1991, Twenty third impression 2001.
ABBS, B.–FREEBAIRN, I. (2001): Good Vibrations. Blueprint Two Longman Pearson Education, First published 1991, Twenty third impression 2001.
BÁNFALVYCS. (szerk.) (2008): Az integrációs cunami. Tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
BIKLEN, D.–BOGDANR.(1977): In FRANKS, B.: Gutting the Golden Goose: Disability in Grimm’s Fairy Tales. In: WILSON, J. C.–LEWIECKI–WILSON, C. (eds) (2001):
Embodied Rhetorics; Disability in Language and Culture. Southern IllinoisPress, Carbondale–Edwardsville 244–258.
CONNOR, D. J.–GABELS. L.–GALLAGHERD. J.–MORTONM. (2008): Disability studies and inclusive education – implications for theory, research, and practice.
International Journal of Inclusive Education,Vol. 12, No. 5–6, September, 441–457.
www.academia.edu/…/Disability_Studies_and_Inclusive_... (A letöltés ideje:
2003. június 8., 14.35).
DARLING-HAMMOND, L.: 3.1 The case for university-based teacher education.
In COCHRAN-SMITH, M.–FEIMAN-NEMSER, SH.–MCINTYRE, D. J.–DEMERS, K. E. (eds) (2008):Handbook of Research on Teacher Education, Enduring Questions in Changing Context. Routledge, Taylor & Francis Group, Association of Teacher Educators. New York – London. 331–346.
DINGLE, M.–FALVEY, M. A.–GIVNER, CH. C.–HAAGER, D. (2004): Essential Special and General Education. Teacher Competencies for Preparing Teachers for Inclusive Settings. Issues in Teacher Education,v13 n1 35–50.
www.eric.ed.gov/ERICWebPortal/recordDetail?accno=EJ796426 (A letöltés ideje: 2010. április 12., 13.44)
DYLAN, B.: www.lyricstranslate.com/hu/bob-dylan-lyrics.html (A letöltés ideje: 2013.
szeptember 11., 17.20)
FALUSI. (2006a): A tanárképzés képesítési követelményei.ELTE PPK, Munkaanyag.
FALUSI. (2006b): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai.Gondolat Kiadó, Budapest.
FALUSI. (szerk.) (2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest.
FISCHERG. (2009): Az integrációval kapcsolatos attitûdök kutatása. Gyógy-pedagógiai Szemle,2009/4. www.prae.hu (A letöltés ideje: 2013. október 11., 17.00),
FLAMICHM.–HOFFMANNR. (2011): „Ízig-vérig része vagy a világnak”;
a fogyatékossággal élõ embert övezõ paradigmák történeti áttekintése.
In DÉRIB.–MENCZELG.–SZIJJI. (szerk.) (2011): Per multos annos; Faluba Kálmán tanár úr 70. születésnapjára.L’Harmattan, Budapest. 120–131.
FLAMICHM.–HOFFMANNR. (2014a): A sztereotípiákon túl – a fogyatékosság irodalmi ábrázolásainak kritikai, és kritikus elemzése. In GOLUBEVAI. (szerk.:)
A kulcskompetenciák fejlesztése a formális, a nem formális valamint az informális tanulás során a társadalmi kohézió és esélyegyenlõség érdekében.
Tanárok Európai Egyesülete, Veszprém. 83–92.
FLAMICHM.–HOFFMANNR. (2014b): Fogyatékos hõsök mesékben
és a mindennapokban; a kulturális fogyatékosságtudomány szerepe a pedagógusképzésben. In KOÓSI.–MOLNÁRB.„Velünk élõ tudomány”
A tanítóképzés múltja, jelene.Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
56–67.
FRANKS, B.: Gutting the Golden Goose: Disability in Grimm’s Fairy Tales In WILSON, J. C.–LEWIECKI-WILSON, C. (eds) (2001): Embodied Rhetorics;
Disability in Language and Culture.Southern IllinoisPress, Carbondale – Edwardsville. 244–258.
GARLAND-THOMSON, R.: In GOODLEY, D. (2011): Disability Studies
– An interdisciplinary Introduction.Sage Publications Ltd. Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC.
HAWKING, S.: www.hawking.org.uk (A letöltés ideje: 2013. november 22., 19.30) HOFFMANNR.–FLAMICHM. (2013): (Dis)kurzus A sztereotípiákról. Pedagógusképzés.
Kézirat (Megjelenõben).
INGSTAD, B.–REYNOLDSWHYTE, S. (eds) (1955): Disability and Culture. University of California Press, Berkeley.
KÁLMÁNZS.–KÖNCZEIGY. (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlõségig.Osiris Kiadó, Budapest.
KÖNCZEIGY. (2011): A megbámult végre visszanéz – Modellek, narratívák és fogalmaink változásai.
www.gurulo.hu/sites/default/files/.../konczei_megbamult_visszanez.pdf (A letöltés ideje: 2013. április 02., 18.39)
PELKA, F. (2012): What We have Done; An Oral History of Disability Rights Movement. University of Massachusetts Press, Amherst – Boston.
PETÕI. (2011): Az inkluzív nevelés és a debreceni tanárképzés. Pedagógusképzés, 3–4. szám. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. 143–152.
POORE, C. (2007): Disability in Twentieth-Century German Culture.The University of Michigan Press, Ann Arbor, USA.
REMACHAESTERAS–SANTIAGO– ELENAMARCOFABRÉ(2007): Professional English in Use:
ICT.Cambridge University Press, Cambridge – New York – Madrid – Melbourne – Cape Town – Singapore – São Paolo.
RILEY, CH. A. (2005): Disability and the Media; Prescriptions for Change. University Press of New England, Lebanon – United States of America.
SÁNDORE. (2013): Szegény anyám, ha látnám.Park Könyvkiadó, Budapest.
SCHAFFHAUSERF. (2004): „…Az ember mindig több, mint a fogyatékosságai…”
A Fogyatékosság jelensége a neveléstudományban. In ZÁSZKALICZKYP.–
VERDEST. (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE, BGGYFK és Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, Budapest. 209–231.
SOMORJAIÁ. (2008): A vak gyerekek integrációjáról.ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Társadalomtudományi Tanszék. Szakdolgozat.
STONE, J. H. (ed.) (2005): Culture and Disability; Providing Culturally Competent Services SAGE Publications, Thousand Oaks – London – New Delhi.
TITCHKOSKY, T. (2007): Reading & Writing Disability; The Textured Life of Embodiment.University of Toronto Press, Toronto – Buffalo – London.