Bevezetés
A NEO Magyar Segítõkutya Egyesület Érzékenyítõ programunk bemutatása A tevékenységek egymásra épülése Kutatási tapasztalatok
I. Hipotézisek
II. A vizsgálati minta kialakítása III. A vizsgálati módszer
IV. Az eredmények elemzése V. A hipotézis ellenõrzése Összegzés
Felhasznált szakirodalom
A személyes élményeken alapuló cikkben (jómagam is rendelkezem hangjelzõ kutyával) bemutatom azt az ép gyermekek és felnõttek számára tartott társa-dalmi szemléletformáló programot, amelyet NEO Magyar Segítõkutya Egyesület tagjaival és négylábú munkatársaink bevonásával valósítunk meg. A kutatás során a foglalkozások elõtti és utáni kikérdezés összehasonlító elemzése képezte a kiértékelés alapját. Kidolgoztunk egy – nyitott és zárt, direkt és indirekt kérdése-ket egyaránt tartalmazó – kérdõívet, amely a társadalom egyes rétegeinek a fo-gyatékossággal élõ személyekkel szembeni attitûdjét vizsgálja. Összesen 253 kérdõívet dolgoztunk fel, melyek elemzésével próbáltunk következtetéseket le-vonni a „rendhagyó osztályfõnöki órák” eredményességére vonatkozóan.
Bevezetés
Saját példámból kiindulva választottam az elõadásomban bemutatott kutatás témáját. Súlyos hallássérüléssel születtem. Szabadidõmben – önkéntesként – a segítõkutyák képzésével foglalkozó NEO Magyar Segítõkutya Egyesület-ben dolgozom, és nekem is van hangjelzõ kutyám (LOVÁNYI–MÁNYIK 2011;
LOVÁNYI–MÁNYIK2012). Hazánkban is sikerrel alkalmazzák a segítõkutyákat, amelyek a fogyatékossággal élõ személyt az egyenlõ esélyû hozzáféréshez fûzõdõ joga gyakorlásában, önálló életvitelében segítik. Ezenkívül a négy-lábúak veszélyhelyzet elhárításában is jól teljesítenek, valamint (re)habilitá-ciós feladatokat oldhatnak meg. E célok megvalósításához a jogszabályok különféle jogosítványokkal ruházzák föl gazdájukat társadalmi beilleszkedé-sük megkönnyítéséhez: például a fogyatékos személyek segítõkutyájukat be-vihetik a közszolgáltatást nyújtó szervek, intézmények, szolgáltatók mindenki számára nyitva álló területére [1998. évi XXVI. törvény; 27/2009. (XII. 3.) ren-delet].
A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a terápiás kutyáknak köszönhetõen olyanok is könnyebben teremtenek kapcsolatot, akik valamilyen probléma (pl. trauma, viselkedészavar, fogyatékosság) miatt nehezebben lépnek kontak-tusba másokkal (pl. gyógypedagógussal, fejlesztõpedagógussal). Autista gyer-mekeknél is megfigyelték, hogy kutyáknak adtak olyan együttmûködésre utaló jeleket (pl. mosolyt), amit embernek szinte soha (TOPÁL2004).
Tudományos ismeretterjesztõ tanulmányok és közös munkánk tapaszta-latai, személyes élményeink is alátámasztják, hogy az ilyen segítõtársak ren-geteget jelenthetnek a fogyatékos személyeknek: nemcsak fizikai segítséget adnak (pl. jelzik a hangokat, cipelik a kosarat), hanem szomatikus, kognitív, pszichés illetve, szociális hatásuk is jelentõs (TOPÁL–HERNÁDI2011; GRANDIN et al. 2010; KLIMKE 2003; KOVÁCS és mtsai 2003; KÖBÖL–TOPÁL2012; SÁTORI 2007). Ilyen értelemben tehát a segítõkutyák – a fizikai és a lelki segítségen túl – hozzájárulnak a fogyatékossággal élõ emberek társadalmi beilleszkedé-séhez (BÁNFALVY2002).
A NEO MAGYAR SEGÍTÕKUTYA EGYESÜLET
2011 elején alakult egyesületünk (www.segitokutya.net, www.facebook.hu/
segitokutya) egyik fõ célja olyan speciálisan képzett négylábú segítõ társak meghonosítása, amelyek eddig nem voltak Magyarországon elérhetõek a rá-szorulók számára. Az egyesület profiljába tartozó segítõkutya-típusok:
hazánk-ban még kevésbé ismert hallássérült-segítõ (hangjelzõ) kutya, személyi segítõ kutya (például látássérült-segítõ kutya, autizmussal élõ személyt segítõ kutya), mozgássérült-segítõ kutya, terápiás kutya, rohamjelzõ kutya.
A NEO MSKE másik küldetése a széles körû társadalmi szemléletformálás bemutatókon és érzékenyítõ tréningeken: a fogyatékossággal élõ személyek mindennapjainak megismertetése az érdeklõdõkkel – segítõkutyák bevoná-sával.
ÉRZÉKENYÍTÕ PROGRAMUNK BEMUTATÁSA
„Feszengés és zavart sugdolózás helyett szívbõl jövõ kacagással ismerkednek egymással az iskolások és a NEO Segítõkutya Egye-sület tagjai. A négylábúak és az önkéntes gazdik komoly üzenetet hoztak a gyerekeknek, amit játékosan adnak át.”
(Nõk Lapja Egészség)
Dienes Angéla újságíró ebben a néhány mondatban tökéletesen rátapintott a lényegre (DIENES 2012): társadalmi szemléletformáló programunk fõ célja, hogy hallás-, látás- és mozgássérüléssel élõ elõadóink, illetve terápiáskutya-felvezetõink közös ismeretterjesztõ foglalkozással hozzájáruljanak a fogyaté-kossággal élõ emberek elfogadtatásához.
A terápiáskutya-felvezetõk kutyájukkal együtt segítik a szakemberek (pl.
a gyógypedagógus, a pszichológus, a konduktor) munkáját. Számos intéz-ményben tartanak állatasszisztált foglalkozásokat valamilyen problémával élõ (pl. hiperaktív, tanulásban akadályozott, autizmussal élõ) gyermekeknek, vagy akár szociális otthonban lakó idõseknek (TOPÁL–HERNÁDI 2011). Így érzéke-nyítõ tréningjeinken a terápiás kutyák felvezetõi hitelesen be tudják mutatni ezeket a fogyatékossági típusokat is.
A különlegesen képzett segítõkutyákkal a fogyatékossággal élõ gazdák ne-hezebb élethelyzete pozitív élményként jeleníthetõ meg, ami azért is fontos, mert ezt a témát sokszor tabuként kezeli a társadalom. Segítõkutyát alkalma-zók gyakran számolnak be arról, hogy elõnyös megkülönböztetésben része-sülnek. Fogyatékosságukról elterelõdik a figyelem: az emberek bátrabban kö-zelednek hozzájuk, érdeklõdnek, beszélgetést kezdeményeznek (a téma adott:
„Milyen aranyos a kutya! Miben segít?”). Ebbõl mindkét partner „profitál”, a fogyatékossággal élõ személyek közelebb kerülnek a többi emberhez (társa-dalmi beilleszkedés), az utóbbiak pedig számukra addig távolinak és talán ijesztõnek tûnõ világgal ismerkedhetnek meg (LOVÁNYI 2015).
Érzékenyítõ tréningünk célja nemcsak a fogyatékossággal élõ emberek beil-leszkedésének elõsegítése, hanem az ép gyermekek és felnõttek szociális kész-ségének fejlesztése is (pl. elfogadás, segítõkészség, empátia), személyiség-, kö-zösségfejlesztés. Saját élményeink révén mutatjuk be, hogy
• mit jelent az akadálymentesítés mozgás-, hallás- vagy látássérüléssel, illetve autizmussal, értelmi vagy halmozott fogyatékossággal élõ szemé-lyek számára,
• milyen segédeszközöket használnak a különbözõ fogyatékossággal élõ emberek,
• hogyan tudnak mások segíteni nekik,
• miben különböznek, illetve miben egyeznek a fogyatékosságtípusok,
• segítõkutyák miként könnyítik meg az életünket,
• végül a legfontosabb tanulság: a fogyatékosságok ellenére a többiekkel együtt közös világban, társadalomban élünk.
Törekszünk a változatosságra és a különféle igények figyelembevételére:
negyvenöt-hatvan perces speciális foglalkozásaink módszerei között vannak interaktív és helyzetjátékok, kiscsoportos megbeszélések, közös csapatépítõ játékok egy-egy négylábú „játékvezetõvel”. Emellett a hagyományos segéd-eszközöket (pl. fehér bot, kerekes szék) is ki lehet próbálni, valamint egy rövid segítõkutya-bemutatót és videófilmet is láthatnak a résztvevõk.
Az új szemléletû tréningek tematikáját a segítõkutya-gazdák és szakembe-rek (pl. gyógypedagógus-szociológus, pszichológus-tréner, habilitációs kutya-kiképzõ) bevonásával dolgoztuk ki 2011-ben, eleinte a legnyitottabb korosz-tályok, az óvodás és az iskolás gyermekek számára. Késõbb foglalkozásainkat felnõttek számára is alkalmassá tettük, annak érdekében, hogy munkahelyekre is eljuthassunk programsorozatunkkal. Célunk az volt, hogy csupán néhány segítõkutyával és gazdával minél több nem fogyatékos személyt érjünk el.
Mindössze néhány év alatt 95 tréninget (2274 fõ) és 116 bemutatót tartottunk (2015. áprilisi adatok).
A TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE
Egyesületünk igyekszik kiaknázni a segítõkutyákban rejlõ minden lehetõséget, hiszen a segítõkutya hatása sokfunkciós lehet. Mint ahogy az alábbiakban látható, a gazdák és a terápiás kutyák felvezetõinek bevonásával többféle
„szolgáltatást” kínálunk, egymásra épülõ elemekkel(1. ábra):
1. Segítõkutyáink speciális képzésével és levizsgáztatásával
gazdáik és ezzel együtt azok családjaiban az életminõség javítása, majd velük további tevékenységek
A hallás-, a látás- és a mozgássérült-segítõ kutyák elsõsorban gazdáik önálló-ságát és életminõségét tudják javítani fizikai, illetve lelki segítség útján.
Ezenkívül a kutyatulajdonosok nagy része további közösségi programokon kamatoztatja önmaga és segítõkutyája tudását.
2. Kutyás parasportok
A kutyákkal együtt ûzhetõ sportokkal (pl. agility, frizbi, labda- és birkatere-lés) ösztönözni tudjuk az esetleg bezárkózó, magányos, fogyatékossággal élõ gazdákat. Több egyesületi tagunk rendszeresen együtt sportol a se-gítõkutyájával, hazai és nemzetközi versenyen vesz részt, sõt többszörös paragility világbajnok is van közöttünk. (Kiegészítõ információ: Az agility kutyaügyességi sport, ennek a fogyatékossággal élõ sportolók számára to-vábbfejlesztett változata a paragility. Magyar találmány, 2002-ben rendez-ték meg Gyulán az elsõ világkupát, ezzel felkerült a nemzetközileg jegy-zett kutyás sportágak közé. A sérülés típusa és súlyossága szerint többféle kategóriában versenyeznek a résztvevõk.)
1. ÁBRA.
ASZOLGÁLTATÁSI ELEMEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE
terápiás
3. Segítõkutyáink továbbképzése és levizsgáztatása terápiás kutyának Több segítõkutyánkat az alapvégzettségén (pl. hangjelzõ kutya) túl terápiás kutyának is levizsgáztattuk (pl. hangjelzõ és terápiás kutya, mozgássérült-segítõ és terápiás kutya). Ez még nem elterjedt megoldás, de mi két okból tartjuk fontosnak: egyrészt az érintett gazdák terápiás foglalkozásokkal sze-rettek volna sorstársaiknak segíteni, másrészt így még alaposabban felké-szíthetjük a kutya–gazda párosokat az érzékenyítõ tréningekre, a nagyobb létszámú csoportokban és zavaró körülmények közötti közös munkára (pl. iskolákban, rendezvényeken).
4. Segítõkutyáink és gazdáik részvételével új megközelítésû
társadalmi szemléletformálás óvodákban, iskolákban, munkahelyeken és rendezvényeken (bemutatók, érzékenyítõ tréningek)
Tapasztalataink és a visszajelzések szerint a hallás-, látás- és mozgássérült önkéntes elõadók, illetve segítõkutyáik a közös ismeretterjesztõ foglalkozá-sokkal, bemutatókkal is hozzájárulnak a fogyatékossággal élõ személyek egyenrangú társadalmi életéhez, az önrendelkezõ, független életvitel és a tolerancia fontosságának megismertetéséhez, elfogadtatásához, illetve elterjesztéséhez.
5. Felmérések, visszacsatolási lehetõségek tevékenységünk hatásairól Különféle módszerekkel vizsgáljuk programjaink hatásait. Az iskolás ép gyermekek körében végzett, az érzékenyítõ tréningünkkel kapcsolatos pszi-chológiai felmérésünk eredményeinek megismertetését az elõadás egyik legfontosabb céljának tekintettem. A pszichológus szakértõ bevonásával végzett kutatásról tanulmány is készült (LOVÁNYI–PICZKÓ2013).