§•
»49-C
oniunctiuum Modum requirit omnis oratio, qua aliquid dubii neque satis determinati signitica-mus; id quod indicant non raro, quae apponuntur Particulae indefinitae. Faciunt h o c :I. Omnes Particulae Interrogandi , quando non intcrrogant, sed dubitationem quamdam innuunt , vt: Nescio quis habeat. Nem tudom k i é (légyen).
Die , vbi fuerit. Mond-meg , hol volt (légyen).
Quando venerit. Mikor jött? ( l é g y e n ) . Nosh, quam Jim sollicitus. Tudod , melly nyughatatlan vagyok (tegyek).
Neque hie tamen certifsiuia Lex figi poicft, nam-que retinent Indicatiuuin eaedem Particulae, si po-nantur Relatiuae, neque interrogate, v t : Qualem te inuenio, talem iudico. A' mulyennek talállak, ollyannak ítéljek. Imuio etiam cutn rein du-biam fignificant, v t : Quid nobis agendum eji nofcio. Nem tudóin mit kell tselekedniink. C i c . Quid facit, ignorans. Nem tudván rait tselekfzik Uvxn.
II. Loquendi Formulae significationem habentes:
©.) Potentialem et Optatiuam, quae per Ver-bum nostrum potentiale: Hatok. Item: kell, le-het. cet. exponi possunt, atque ipsis Adformanti-bus etiam particulis Coniunctiui: Jak , jek, nam, nem, nék, légyen, et válna, simul apud Hungaros distinguuntur, vt: Recte, die as, (dixeris). Jól mondhatnád. Cogita: quae rejpondeas. Gondold-m e g ; Gondold-mit felelj (kelljen, lehessen felelned). Roget
quis.
$. 149. DE SFXTAXl. Si (juis. Kérdhetné valaki. Diceret., Azt mondaná ,
(mondhatná.) Hem praediceres. Ugy de mondtad Volna (mondhatnád) meg-előre. Quid facet em. Mit tehettem volna. Facerim crediderim. Köauyen el-hi-szem, (el-lehet hinnem). Aufugerim potius , quani redeam. Inkább el-fulnék, mint haza menjek.
b.) Permissiuam, v t : Abeat. Hadd, (hagyjad) menjen. Sirn ego stultus. Á m (bár) legyek én bo-lond. Fuerint cupidi. Tégyiik-Í'el bár, hogy igen kívánták. V e r u m anceps belli fuerat fortuna ;fuis-J'et! VlRG. .Úgy de kétséges leszsz vala a' hadnak
ki-menetele, 's osztán? liadd lett volna ott.
c.) Suasoriam, qnae pariter ex Adformantibus Coniunctiui Linguae gentill fere patet; vt : Hoc facias. Ezt tselekedjcd. Militemus. Bono fis
ani-ma. Ne búsulj. T u nihil incommodo valctudinis tuae feceris. Egésségednck kárával semmit ne
tsc-lekcdjél.
A t ne hic quidem Particulis Adformantibus Con-iunctiui niinis ftrictae adhaerefeendum ; fed potius
Vis et Sententia Orationis, atque Vfus vei maxi-mé considerandus, ex, gr. Ego nonfm tibi auctor.
Id quod aeque reddi poteft- Nem javallom ; a c ; Nem javallanám. At contra funt, quae cum Hun-garice Permifsiuam fignificationem habere videan-tur, Latiné tamen iu Indicatiuo pofita reperiuntur;
v t : Quisquis es. Akárki légy. Quidquid id ejl, timeo. Akárhogy légyen, félely. Quiscunqueílatu.-:
ejlfuturus. Akármitsoda állapot légyen (léfzen) ezután. Vtcunque fe res habuit. Akár hogy volt 1 (légyen). Quisquis ide erat. Akárki vala az. Adeo fub iugum Grammaticum linguae f? mitti non pa-tiuntur! Nam in his, aliisque infinitis, vtrumque 1 modum adhiberé poffe , tam patrium noltrum,
quam Latiuum fermonein, dubitari nequit.
ü l . /
5a 1)E SYNTAX1. 5. 149.
III. Coniunctioaes : V T , Q v o . (Hogy , Azért liogy,) NE, QVIN (Ne hogy , Hogyne) et Pro-nomen: () v i , Q'VAE, QVOD, cum Caussam si-gnilicat; et cum V T , vei QYOD , (Hogy, Micrt) permutari potest , ex. gr. Hortor t e , vt dij'cas, quo exspectationi parcnluui fatis facias. Arra int-lck tégedet hogy tanulj ; hogy így a' te Szüléidnek reménységeknek meg-fclelhess. F ü g e , ne capiaris.
Fúss-el; ne hogy fogattassál, vagy hogy meg-ne fogattassál. Non duhito, quin me ames. Nem kételkedem, hogy ne szeretnél engem. T u d o m hogy szeretsz. Dignus est, qui ametur, (i. e. vt).
Méltó hogy szerettessék. Nihil est, quod vereare Semmi niatsen, miért félj. Satin fanus es, quin me id rogites, (i. e. quod rogites). Van-é eszed hogy azt kérdezed ea tóiem. TEU.
1. Si Praefens aut Futurum, Particulas: VT, NE, cet. praecefsit; fequitur Praefen Coniunctiui:
fin autem Praeteritum praeceíl'erit; fequitur Im-perfcctum Coniunctiui , ex. gr. Rogabo, vt ve-niat. Hogaui, vt veniret. Nili forte actio teriti nondum fit confummata; tunc enim Prae-fens Coniunctiuo fequitur, ex. gr. Páter mo-nuit, vt di/cas. Az Apád intett, hogy uiofi is tanúq.
2. NE, Prohibendi Imperatinum quoque adfeifeit, v t : Ne cede malis. Ne tstiggedj el a'nyomorú-ságok miatt.
O. VT, (Miólta Hogy, Minekutánna) Indicatiuo gau-det , ex. gr. Vt furnus in Ponto, ter frigore con-ílitit lfier. Miólta (hogy) Pontusban v a g y o k , háromfzor fagyott-bé a' D u n a , (három eízten-deje).
4. Etiam Relatiuum Q v i , QVAE, Q v o n , fequitur Cóniunctiuus , maximé in Conunatibus , quae
§. 149« DE SYNTAXI. 35 a prioré Commate pendent: at que adeo^ quo-ties p e r : Ft, quipps, vtpote, quia, ( Ugy
mint, a' k i , h o g y , ) expicari- poteft. (Nam Indicatiuus adhibetur, ad indicandam
fimplici-ter rem ipfam, et proiude in abfoluta Oratione, feu in Commate "cuiusque Periodi priore, ordi-narie poniiur, ex. gr. Qui fortis eft, idem eft fidens Cic.) v t : Praeterea neceffe élt, qui for-tis jit , eundem eiTe magni atnini; qui magni animi Jit, inuictum; qui inu cius /it, eum res humanas defpicere. Cic. Laudant enina eos , qui aequo animo moriantur„ qui alterius mor-tem aequo animo farant, eos putant vitupe-randos Cic. Nam & fruges & reliqua, quae terra pariat, cet. Quid faciendum iis, qui ni-hil in bonis ducendum, quod honeftate careat,
exiftimant? C i c .
I V . QVVM vel GYM , (Mint-hogy, mivelhogy) initio Periodi Compositae, rccipit ordinarie Con-iunctiuum; Indicatiuum vero , si quod enuntiatitm praecessit, cuius ratio per earn particulam redden-da s i t , v t : Quae cum ita Jint, A ' mellyek így lévén. Cum vexent mala fala honos. Minthogy a* gonosz szcrentse háborgatja a' jókat, cet. A t ; Qratulor tibi cum taittum vales apud Dolabellam.
Örülök rajta , bogy ollyan sokat tehetsz Dolabella
elölt.
Indicatiuus adhibetur, etiam , cum ordine mutato, Pronuntiatum pofteriore loco collocatur, v t : Cunt tu liber es, gaudeo, Plaut.
V. QVVM (CVM) (Midőn, m i k o r , ) si Imper-fectum aut Plusquamperfcctum sequi debent , in aliis Temporibus, gauflet Indicatiuo, vt : Cum
ad-v<fperafceret. Midőn bé-setétülue. Cum rediijjet.
Mikor viszsza jött vólna. Quod cum audiui,
sta-men. Gr. Pars. II. C tim
64 DA SYNTAX]. $. 1 4 g .
V :...: t lira ad te veni. Mellyet mikor meg-hallottam , mindjárt hozzád mentem v. jöttem.
1. Rarifsime Cum ,\( midőn, mikor, h o g y , ) reperi-tur cum Imperfecto Indicatiui; v t : Nunc de-mum annus eft, cum iílúc commigrabam. Moít már efztendeje, hogy oda költöztem. A t , Cum;
quoties Hungarico: Ha , exponi poteft; fere femper Indicatiuo gaudet, v t : Cum aderit, (ad-fuerit $. 77.) mihi nuntia. Ha el-jő, (mikor meg érkezik) jelentsd-meg nékem. Facile omnes, cum valemus , recta confilia aegtotis damus.
T E H ,
2. Cum, ( h o l o t t , pedig) recipit etiam Coniuncti-v u m , feu Particulam: Tarnen, expreííam; fiue intellectam habeat, v t : Difsimnlat fe fcire; cum (tarnen) intdfuerit. T é t e t i mintha nem tnd-ná; pedig jelen vólt a* dologban.
VI. DVMMODO , DVM , ( T s a k . t s a k - l i o g y , hogy). DVM NE, ( T s a k liogy ne, ) vt; Oderint, dum metuant. Bár gyűlöljenek, tsak féljenek. F e -ram , dum ne tu mihi imfcaris. Tsak hogy nc haragudjál reám.
A t , Dum, (a' m í z ) fi terapus refpiciat, Indicatiuo gaudet; v t : Dum ego patria cano. A' míg én hazámon kivííl bujdosom.
V I I . S í , SIN , NI SI , SIMVLAC , et S1MVL-A T Q V E , ( M i h e l y t . ) SIQV1DEM , PRIVSQYS1MVL-AM , DVM , ( a' míg , ) DONEC , cet. proprio nullum certum respiciunt Modum, sed aliis Örationis circumstan-tiis, sese plerumque accommodant, ex. gr,
1. Particulae formatiuae Coniunctiui: Ak, ek , am, em, ndm, nem, nnk, légyen, válna, cet.
2. Oratio Dubia, Potentialis & Optatiua, requirunt Coniunctiuum, Quodfi Futurum, vt Perfectum
flue
»49. DE SYNTAX!. ,
U
íiue Praeteritum refpiciatur; vtendnm érit Fu-turo Exacto. (§. 7 7 . ) Praeter ha« Conditioneí fere m.nnet Indications, v t : Si quidam me 11
ma-rét ; turn iftuc prodeífet. Hogy ha engem'fzc-retne; úgy vóina annak hafzna. Ni metuam Patrem. Ha nem félnék Apámtól. Neque poftn-lem abs te; ni fi ipfa res monnat. Nem is kíván-nám tőled; ha a' dolog önnön maga nem kén fzerítene. Donec eris felix. Dont c fulveris. Vala míg nem fizctfz. Si moritur. Ha meg-hal. Si muriatur. Ha meg kelljen hallnia.
Non tamen hoc perpetuum eít. Ncqne, íi ab vfu difceíToris , Linguae libertás hic certis Legibu»
il'igari poífe videtur. Nam in Oratione vei ma-ximé dubia, ritu prorfus Hungarico, faepe Indi-catiuus ponitur, v t ; Miruin ni domi e/i. Tsuda ha otthon nints. Vifam ji domi eji. A t : Abi, vife, redivritne, an nondum, dotnum Sic: Quod íi fit, pereo funditus. Si il'ura relinquo, eius vitae ti-meo; fin opitulor, httius minas. cet.
Sin ponitur, quum, in priori Commate, Sí prae-cefsit, & valet: Ha pedig, Ha pedig nem.
VIII. Particulae Goncessiuae, quarum Scntentia Hungarice per: Jóllehet, noha, ámbár, ha flin-kén, cet. eifcrtur, varii sunt generis: nam
1. LICET, VT , CVM , semper Coniunctiuum Postulant.
2. ETSI , TAMEN , ETIAMSI , iis fere Legibus P-'trcrit , quae. Num. VII. de Gonditionalibus: S i , N i s i , cct. praediclae fuere; h. e. crebrius Indi-candi Modo iunguntur.
3 . QVAMLIBET , QVAMQVAM , QVAMVIS , p r o
qiuerso respectu , nunc lndicatiuo , nunc
Gon-"incliuo gaudent: ex. - gr. Quamvis tjl impudens.
Nka'rmelly szemtelen. Quamuis Jit impudens :
C a tamen
5 6 DE SYNTAXI. $. M 9 -tamen hoc non faciei. Akármelly szemtelen lé-gyen cet. Ft f i ejt hodie tertius dies. Jóllehet ma harmad napja. Etji octauus fit. Ila szintén nyóltzadik-is. Ámbár , noha , nyóltzadik légyen.
Amant vero magis Coniunctiuum; quum non initio Perlődi, sed post aliud C o m m a , ponuntur.
IX. QVOD , ( H o g y , ) reuera Pronomen Re.la-tiuum est, quod ante s c , per ellipsin, supressum habét aliquid , estque , pro diuersitate
Circum-stantial , varia eius cum significatio , tum structura.
Etenim:
] . Vim tantum Relatiuam poffidet, eoque íiruitur cum Indicatiuo; nifi peculiaris Cauflfa Conjucti-vum requirat ; vt : Probo , ( i d ) quod libellos meos legifti, Jól tetted, hogy az én íráfimat meg-olvaftad. Pungit me, (illud) quod fnribis, te iftic effe libenter. Nehezen eíik nékem, hogy a'mint írod, örömeit vagy ott. Bene fecifti, (illud) quod libertuin recepifíi. Jól tetted, hogy a' fzolgát vifzfza vetted. (Quantum ad id). Quod ad me faepe fcripfjii, de noftro amico placando: feci et. expertus fum omnia. A' mit a' mi barátunk-nak meg-békélieté e eránt fokfzor írtál nékem, mindent véghez vittem, és meg-próbaltam, 2. Eadem Particula : QV O B . ( Mivel , mivelhogy,
azért hogy, mintha, ) refpicit faepius ad Prae-pofttionem : Propter , per elliplin omiflam; ac proinde Indicatiuum aut Coniunctiuum eisdem ferine legibus, quae Num. 7/110 propofitae funt, praecedere foíet; v t : Laetor, (propter id) quod omnia ábfetis os confecutus. Örülök rajta, hogy mindent úgy meg nyertél távol létedben. Is , ( propter id ) quod tlorere Epaminondam in re militari videbat, hortari folebat Thebanos. Mi-vel látja v a l a , hogy Epaminondásnak n a g y Ilire volna az hadi dolgokban, cet. Non quod
Octa-vium
$. 149- iSo. DE SVNTAXl.
vium ibi reftitiíTe fciret; fed quod eum, longius progrellúm infequi decreverat. Nem azért, mint-ha gondolna, hogy Octavius ott meg á l l ó t ; mint- ha-nem azért, mert el-végezte v a l a , hogy őtet ak-kor űzze meg, minekutánna mefzfzebb ment vol-na. Nihil eft, propter) quud gratias agas. Nlnts
mit köfzönj. Adfpergebatur infamia , quod in domo fua, facere Myfteria dicehatur; quod nefas erat more Athenieníium. Gyalázatba keverték v a l a , mivel azt mondják v a l a , hogy a' Ceres titkos tífzleletet a' maga házánál vinné véghez, a' melly , cet. Abfentcm , quod facra violafjet, reum fecerunt. Mintha fzeniaég törésben esett volna.
a. Quare fi quis dicat: Succenfes mihi, quod arcana tua euulgarim. Haragfzol reám; mintha a' te tit-kaidat, -ki befzéltem volna; is non propterea con-fentiat, fe arcana illius euulgaíTe. Sin autem dixe-ritt Succenfes mihi, quod inuitum te feruaui; hos ipfo affmnet,. reuera fe illum feruau.ffe.
b. Recte Latineque dixeris: Miror, gaudco, doleo , quod cet. Non autem: Scio, dico, fcntio , quod ' cet. Vid. §. i 5 l . Num. II. (neque tamen hoc eft perpetuum, nec veri fimile eft, Analogiae nullaiu adeo habitam effe rationem.)
O B S E I W A T I Ö N E S
De aliis Particulis Coniuucüuuin
regentibus.
§. i 5 o .
I./^Vuodsi pro tíonditionibus superius exposilis , W Oralto Futurum GoniUttCliui rcquúat : ad-hibendum, non illud .Futurum in Hü , quod vul-go , Couiunctiui Fulurum audil , ( ttam id polius
G 3
1"-DE S IN TAXI. i5o.
Indicatiuo accensendum, atque Exactutn sí UH Prae-teritum Futurum appellandum esse diximus. 77.) sed Futurum Pcriphrasticum. ex. gr. Ita prpstrauit cuncta; vt numquam refurrectura Jint. Ugy le-rontott mindeneket : hogy solia fel-nem fognak kelni. Non dubito, quin ad nos rediturus Jis.
Nem kételkedem , hogy hozzánk viszsza ne jöjj.
Nescio an facturus Jis. Nem tudom, ha véghez viszed - é?
II. Post Verba, quae timorcm aut periculum notant , Particula V T , (Ne hogy, hogy ne,) negatiue; NE v e r o , (hogy) aflirmatiue signilicat ; et vtrobique Coniunctiuus ponitur, ex. gr. Vereor, vt pax iirma Jit. Félek , hogy a' Békesség nem le.izsz tartós. Periculum est, ne hostis irruat. F é -lő, hogy bé-üt az ellenség, (ne hogy az ellenség bé-üssön, v, hogy bé ne üssön az ellenség.)
t 1. Ex hoc Labyrintho facile temet expediaa; fi poít eiusmodi Verba cogitatiorie adiicias: quia eupio, is, -it, cet. ex. gr. Id paues, (quia pupis) no ducas tu illám: tu autem (quia cupis) vtducns.
T e azon félfz, hogy el-kell venned. Qui igitur follicirus eít de puella, qua nollet exeidere , dneenda; dicit: Metuo vt ducam ; at qui ea-dem iiberari exoptet: Metuo, no ducam.
f S. Quemadinodum alibi, duae negationes, vnius poteftatem affirmationis habent; ad eandein rationcm hic quoque: JSe pon, ne parum, idem
eft ac; vt; ex. gr. Vereor, ne fullinere «0« pof Jis, (i. e. vt pofsis). F é l e k , hogy el nem
állha-tod. Metuo, ne parum tibi projit, Félek, hogy kevefet fog néked liafználni,
T Quandoque V K H E O R N E (aeque a c , N K S C I « A N ) tantum elt atque; F O R S A N . (Talám) ex. gr.
Ve-$. i5o. DE SYS TAXI.
Vereor, ne Confolatio vlla pofiit vera reperiri, praeter illám. Talám nem-is lehet foha találni femmi egyéb valóságos vígaíztaláft.
f 4 . Particulis: V T , N E , Q V O , Q V I N , cet. in Lin-guain gentilem conuertendis, faepius vfu venire folet, vt noftrum il ud; Hogy, identidem recur-fet; quae tam crebra vnms eiusdemque vocia repetitio, cura nonnihil auribus ingraia accidere videatur ; quaritum per Sententiae perfpicuita-tem licuerit, vitanda eft. ex. gr. B o g o , vt ma-neas. Kérlek, maradj meg. Inprimis autem hoc notandum, vbi Latinorum frequentes Infinitiui cum Accűí'atiuis , explicandi íunt, (v. Num-feq. item i 5 i . ) ex. gr. Legatos mittunt, qut dicerent; íibi etl'e in animo, íine vlio maleíicio iter per Prouinciatn facere. Caes. Követeket kül-döttek, a' kik mondanak meg Caefárnak, hogy ök minden kár tétel nélkül fzándékoznak a' Rómaiak' tartományokon által menni. Non autem: Követeket küldöttek; hogy mondanák-meg, hogy ök ollyan fzándékkal vágynák, hogy minden kár nélkül, 's 3' t.
III. Post NON DVBITO , NON ( H A V D ) D>"
BtVM EST, aliasquc huiusmodi formulas rem cer-lam significantes ; sequitur, Quin (Hogyne, nej) cum Coniunctiuo, interdum autem Inlmiüuus; v t : Nemo dubitat, quin DeuS sit, Sqnki nem kétel-kedik , hogy Isten ne légyen. Non dubium ejt, quin Vxorem nolit íilius, Nam hocce haud dubium ejt , quin páter non det tilii pccuniam. Mert az bizo-nyos , hogy néked apád pénzt nem ád. Non du-bito, quin te facturum neges. T u d o m világoson azt mondod , . hogy le bizony nem tselekeszed.
Non dubitamus Mcssiam venijfe, Nem kételke-dünk, hogy a' Messiás el-nem jött volna. A n dw
C 4 bd us
40 DE SYNTAX1. §. l5o.
bitaS, quin venturus fit. Gomlolod-é, hogy ci-nem jönne?
* QVIN, interdum idein íignificat, quod: Imo , cur non ? quin non, cet. v t : Quin dic, quid cft? TF.H.
Quin tu animo bono es? Miért nints jó kedved í Neuno eft, quin (qui non) inlelligat. Senki nintsen, a' ki ne értse. cet.
IV. Post NON POSSVM, NON POSSVM FACERE, NON POTEST F.IERI, PARVM ABEST; sequitur etiam QVIN : (H o g y ne fi) cum Coniunctiuo, ex. gr.
Non potui, ( teneri) quin te rogarem. Nem állhatám , hogy ne kérjelek. Facere non potui, quin tibi voluntatem declararem meam. Nem áll-hattam meg , hogy néked akaratomat egészen ki-ne jelentsem. Fieri non poteji, quin fientiant. Le-hetetlen , hogy észre ne vegyék. Farum (mini-mum) abfuit, quin interirem. Szinte szinte
el-ve-szék : kitsínybe múltáéi , kevés híjjá volt, tsak alig, hogy meg-nem balek.
N O N P O T E S T F I E R I , habét quoque, V T , poil fe; fi Connna fequens fit adfirmatiuum, v t : Non potefl fieri: vt Deu^ fallat. Lehetetlen hogy az líten
va-lakit meg-tsaljon.
V. Post locutionís formulas, quibus impedimen-tum signiticamus , elegantius et vsitatius. ponilur:
Q v o MINVS ; interdum etiam QVIN et. NE, id-que ibidem cum Coniunctiuo ; ,vt: Impeditus fűi, quo minus venirem. Bajom volt, ném mehettem.
Nihil objtat , quo minus emergas. Semmi ok nints, hogy elő ne-mehess. Non recujamus quin dedatur. N5m bánjuk, ha kézbe adatik, (nem ál-lunk ellent , hogy kézbe ue adassék). Discnrdia
oh-$, i5o. DE SYNTAXi. 4 1 . obftitit, ne vinceremus. A z egyenetlenség miatt nem lehettünk győzedelmesek.
• V I . V T , (hogy,) non verő QVOD sequitur:
a. Particqlas Intendendi: T A M , TANTVS, T A L I S , IS, et H i e , (pro talis,) TOT, ITA , s i c , EO, AUEO, cet. quae noftra Lingua efferuntur p e r ,
Ollyan, olly nagy , ol/y fok, ally igen , ally eröfsen , úgy, annyira, olly kevéjsé ' s a ' t . (quae Particulae, non femper , NE, fed VTNE , v e i VTNON requirunt,) e. g. Tam eftdiue , vt nihil dfderet ampliu . Ollyan gazdag, hogy feramit nem kívánhat többet. Eo in me animo eft, v t n/nnibús eum amicis anteferam. Ollyan indulat-tal vau én h o z z á m , hogy minden barátimnál
q L b b betsüllöra,
b. Poll Verba V O L V N T A T I S , quaeque R O G A T V M , M O N I T V M , H O R T A T V M I M P E U I V M ; item: E V K N -T V M , E F F K C -T V M , C O N S E Q V E N -T I A M Cet. flgni-ficant; Inprimis poft; Fore, futurum ed, acci-dit, contingit, euenit, fequitur, facere, efficere , üt, faSlurn eft, ntcefe ejt, caufia eft, fas ejt, non commit tam, cet. v t : Cum abeffent Parentes, factum ejt, vt indulgentius viueret. A ' S z ü l é i ' o t t
-hon nem létekben esett, hogy kényesebben élne.
Rogo et hortor, vt per gas qua coepifti. Kérlek és mtlek, hogy a' melly úton el-indúltál, kövesd azt ezután is Quibus rebus fiebat, vt, cet. A*
mellyből a' következett, hogy, 's a' t.
c. V b i Cauda Finalis, p e r : VT (Hogy, azért, hogy, a' régre,) indicanda eft. ex. gr. Cura vt vaiaas.
Légyeu gondod egésségedre.
V I I . NON, Imporatiuo Iungi n e q u i t , cuius loco Nts, c u m Imperaliuo, aut C o n i u n c t i u o , vei etiam N o n , ( P o é t i c e : Pqrce) cum sequentc Inlinitiuo, vei G A V E , cum Coniunctiuo a d h i b e t u r , v t : N e
G 5
ti-Z)E SYNTAX1. $. L£O. ISI.
tirneas. Ne cede. Noli malos irnitari. Ne köves*
»ed a* roszszakah Caue dubites. Ne kételkedjél.
Parce pías federare marras. Ne fertőztesd - meg szent kezeidét.
* Negatio femper Verbum praecedere debet.
Accusatiuus cum Infuiitiuo.
1 5 1 . I. Ponitur ppst Verba:
1. Sensuum Externorum : Video, cerno, audio, cet. et Interuorum; Sentio , intelligo, animaduer-to, percipio , puto , reor , arbitror , rnemini, re•
cordor. cet. ex. gr. Video te efe triftem. Látom, hogy te szomorú vagy. Audijiin hojíem ejj'e fu-gatum? Halottad-é, hogy az ellenség el-úzetctt ?
Videbam illud jacere. Látom vala, hogy fekszik.
Putasne me ignorare? Gondolod, hogy nem tudom?
Memini me legere (non autem legisse). Emlékezem, hogy olvastam.
2. Dicendi: Dico , aio , negó , fateor , narro y refero, cet. ex gr. Negat fe fecife. Azt mondja, hogy ö nem tselckedté.
3. Signilicandi : Ofendo, demonftro, probo ; cer-tum, apercer-tum, manifefcer-tum, probabile, verojimile, falfum eft , cet. Item: Apero, conjido; ñique iu bis
ómnibus, Nominatiuus llungaricus mutalur in Ac-eusatiuum, et Indicatiuus, omissa Partícula: Hogy, in Iniinitiuum; (id quod ne ab Hungarico quidem sermone plañe abhorret; vt : Senkit nem látok ilt lenni) ex. gr. Spero Patrern venturum efe. Re-ményiem, hogy Apám el-jő, Conjido rem , vt
volumus; efe. Ctc.
" Hú
5- )5l. DE SYNTAX!. ti
* His Verbis et Conditionibns Particula : Q v o n , non conuenit; adeo vt nonnulii exiftiment. Latinis am ribus minimé conuenire; Dico quod, Jcio quoi, cet. Ipfaque vetérum Scriptorum loca, ad hoc firmaridum proferri foiita', non effe genuina, fed corrupia, aut falso excitata.
II. Verba Affectuum: Gaudeo, doleo , metifo , poenitet me, vereor, miror, conjido, cet. pariim
eidejn legi parent, quae Num. I. proposita est; par-tim tamen etiam : Quod aut cum admittunt, 'ma-ximé quoties in nostra Lingua non modo: Hogy ; verum etiam: Mivel, minthogy, adhiberi potest;
ex. gr. Laelor te felicem ejfe, vei quod., sine cum í'olix es. Pariter: Gaudeo miror, doleo , queror.
A t Metuo cet. VijJ. i 5 o . II.
III. Verba etiam Voluntatis , cet. ( d e quibus i 5 o . VI. b) nonnumquam oinissa Particula : V T , (H o g y, ) Coniunctiuum verlunt in Infinitir vum cum Accusatiuo ; ex, gr. Hos honores tihi Deum fortunare volo. Kívánom , hogy az Isten adjon szerentsét néked ebez a Tisztséghez. lubeo te saluere. Köszöntlek téged. Ne id a fe fieri poi Jtularent. Ne kívánnák, hogy ö azt tselekedje.
1. Quodíi Perfona, cuius ope quid velimus, non ex-primatur; haec Verba recipiunt etiam Inflnitiuuin Pafniuum , v t : lujsit , curavit, voluit, fibi vés-tem fieri. Köntöst tsináitátott magának.
2. Erit quoque eligendus Infinitums Pafsiuus; cum duo Accufatiui Sententiam ambiguam redderent vt si dicas: Nuntiatum ejt, Milonem Clodium interjeciffo: relitiquiiur incertum, vtrum Mihr Ciodium, an Milonem Clodius ocpidifi'et: qua-re dicendum potius : Clodium a Milone interfe-eturn fife.
IV.
44 DE SYX TAXI. f. i 5 i . IV. C a s u s , qui sequitur Infinitiuum: ESSE, FIE-RI, similesque ; item c o s , quibus Denominatio-ncm , statum vol gestum describimus, cum antece-dente conueuirte debet; v t : Didici ( e g o ) ejje in-felix. Meg szoktam hogy boldogtalan legyek. Non
omnibus contingit tje eruditis. iNem mindenek le-hetnek tudósok. Qui cup it doctus fieri, cet. C u r video te incedere trijtiorem ? Miért látlak téged*
szomorúnak lenni,? Miki non licet efi'e tam felici.
Nem lehet nékem oilyan boldognak lennem.
ínterdum Accufatiuus fequi poteft Datiuum, vt: Chri-Jiiano licet ejfe Militem. A' (íerefzttnynek íiabad
Katonának lenni.
V. Adiectiua Latinorum non recipiúnt Iníiniti-vos , séd cos ' circumscribunt per Praepositionem A D , et Gerundium; vei per V T , cum Coniuncti-v o , quin et, interdum Supino posteriqre, Coniuncti-vei Ge-rundio in D t ; v t : Hoc facile ad mtelligendum est.
E ' könnyű dolog a' mcg-értésre. Iíönnyu ezt meg-érteni., Dignus, vt laudctur. Méltó ditsérni, dicsé-retre, bogy ditsériessék. Mirabiíe vifiu. Tsuda do-l o g , ha nézzük. Cup idus dificendi. 'do-ltmúdo-lni kívánó.
1. Inuenias tamen in primis apud Poe'tas Adiectiua pene innumerabilia, quae more Graecanico In-íinitiuis iungantur; v t : Celer irafci. Et cantara pares ÓL refpondcra paruti. Cere us flu 51 i, cet.
3. A t : Dulce ejl dejipere in loco. Kedves ( d o l o g ) bolondoskodni, az hol he;ye van, cet. Item:
Pudor, fcnlus , tempus facere. Szegyen, v é l e k , ideje t elekedni, cet. pertinet ad Syntaxim Con-venientiae , cuiu Infinitiuus ioco Nominatiui
ponitur. Vid. lő'ö. not. X. & -¿,
§. 1Ö2.
DE syjstaxi. 45.
De Gerundiis, Supinis, et Participiis.
1 . / " ^ erundia in D i , praccipue ponuntur post No-Y J mina Temporis, Voluntatis aut Facultatis, quae Gerundia Hungari, modo per Substantiutim , cui Praepositio ra re, hoz, hez, ért, végett, cet.
adhaerct ; modo per Régimen ; nonnumquam et.
per Iiduvitiuum, aut Coniuncliuum, cum Particuia : Hogy, efferunt, ex. gr. Animus dijeendi, Kedv a*
tanulásra, tanuláshoz , tanulni, bogy tanuljak , ta-n u l j , tata-nuljota-n, cet. Tempus diceta-ndi. Idő a' mota-n- mon-dásra. Ideje a' mondásnak, bogy mondjam, cet.
Vocendi caujfa. Tanításnak okáért, tanítás v é g e t t , hogy tanítsak, cet. Legendi gratia. Olvasásnak okáért; olvasás v é g e t t ; hogy olvassam, -ssad, -ssa.
Foluntas occidendi. Akarat a' m e g - ö l é s r e , meg-ölni , hogy meg-öljem cet. Amor, cupido, fiudium profic'Jbendi. Illecebra peccandi. Hitegetés a'
vé-tekre. Occofio emergendi. Alkalmatossag az elő-menetelre. Locus ignojeendi. Auctor CiaJJ'em ex-Jpectandi. Jovalija , hogy az hajós-sereget
meg-kelljen várni, topta, faeultas, initium , otiurn, potejtas, ratio, rnodus Jcribendi. Fas factus etua JiJtendi. Kezes lett, hogy clö-állitsa ótet.
1. Idein imitantur & certy. quaedam Adiectiua, vt.:
Cupidus videndi Certus eundi. Studiofus videndU JnJ'uvtus nauignndi.
2,' Haec Gerundia ponuntur aliquando loco Infini-tiui , vt: Cum in animo haberem ( consiliuin ) nauigandi, pro nauignre.
2. Habent etiam quandoque loco Cafus Verbi fui, Genitiuuui, v t : JSotninandi tibi ifiorum érit
Co-\ f i a , pro ijios. Sidoium ct>ilucandi caufla, cet.
DE SIN TAXI. §. i5a.
II. Gerundia in D o , Ablatiuorum ritu, vei per fllipsin Praepositionis, ponuutur, ad qnaestionem:
QVOMODO? Hogy ? miképpen, mi által? (cui in-terdnm respondet nostrum Parlicipium in ván, ven) v t : (in) Docendo difeimus. Tanítván (v. mikor tanítunk) tamilunk, (in) Bibendo periit. A z ital-közben hólt-meg. Vei ram Praepositione expressa, vt: Dtterruit a feribendo. El-íjcsztet az Írástól (hogy ne írjak). In fupponendo oua. Alája tévén, (mikor alája tészik) a tojást. Reíutalio est in ne-gando, defendendo. A'meg-tzáfolás, a' tagadás-ban és oltalmazástagadás-ban áll. Quaedam vulnera maiora fiunt curando (i. e. dum curantur conf. 80. 1.)
gyógyítás v, orvoslás által. Ex defendendo. A z oltalmazásból.
* Inucnitur etiam Datiuus liujus Gerundii, v t : Charta inutilis feribendo. Non ejt foluendo. fcit. por, Ru-bena ferrum non éft habile tundendo, (nani inutilis habiiis cet. Datiuo gaudent.)
III. Gerundia in DVM , construuntur cum Prae-positione Aecusatiuiun regente , et plerumque vim pariter habent Substantiui cum Praepositione con-structi, v t : Ad docendum se composuit. A ' tanítás-hoz (tanításra) készítette magát. Inter dimican-dum multi occubuerunt. A z ütközetben sokan vesz-tek-el. A n l e domandum. A ' meg szehdittetés előtt, (antequam domarentur.)
* Ponuntur etiam haec Gerundia íine Praepoíitinne, fequentc Caíu Verbi fui, ad necefútalem fign;fi-candam, v t : Videndum haec r/uatuor. E' négy Dolgokról kell látnunk. Fociendum (pem.
Gye-pül kell tsinalni. áerendurn lantom. Lentsét kell 1
vetni.