CHRIST. CELLAR1I
GRAMMATICA
LATINA,
L I N G V A E H V N G A R I C A E
A C C O M I O D A T A .
P A R S S E C U N D A .
ED 1 T1 O T E R T I A .
C A S S O V I ASE,
E X T Y P O G R A P H I A E L L I N G E R I A E A Anno M. DCCC, XXIV.
•
I
/•
G R A M M A T I C A E
L A T I N A K
P A K S S E C V N D A
S TNT AXIS.
DE S Y N T A X I.
SYNTAXIS CON VEN1ENTIAE.
Adiectiuum et Subßantiuum.
§. i 3 8 .
A
dieetiuum, Participium et Pronomen plurium terminationum, conuenit cum Substantiuo, de quo dicitur, eodem G e n e r e , Numero ,^ C a s u , v t : Vir doctus, Virtus pulc/ira, Illud ftra nunquam est ad bonos mores via.
Inftnitiuu» aut tota Oratio nonnunquam hic pro Neutro habentur; vt: Vsque adeone fcire tuurn, (i. e. fcientia ,tua) nihil eft ; nifi te fcire hoc , toiat a l t e r ? Contenti viuunt, rebus fuis , quod proprium (quae res propria) eil verarum diui- i tiarum. (ybi Relatiuum Quod, refpicit ad to- tum Comma, pro Neutro pofitum.)
3. Subftantiuö virili , aut muliebri, itemque Infini- tiuo faepius addi videtur Generis Neutrius Ad- iectiuum , quod tarnen proprio non cum eo oonuenit,; tod potius vim Subßantiuorum laten-
A 5 tiutu
6 DE SYNTJN1. < 1 ~.Q
• irim ; Negotium, oput, res, (dolog, állat, por- téka) vei etiam; quid, quiddam, aliquid, vna Complectitur; v t : lurpe fenex Miles, turpe fe- j r u l iu m o r . O v r n . ( p r o : negotium turpe, vei re»
turpi*. í Variuni Óz mutabile temper fémina. VIRG.
Duice Óz decorum eil pro patria mori. Hon.
* Q u a e tarnen SubJlantiua faepifsime difertim ex- prununtur ; v t : Ate quidem etiam illa res (illud)
c o n f o at ur. C i c . 1 u vetim tibi ita persuadeas, nul- lám rom (nihil) effe , quae,- (quod) ad te perti- neat , quae (quod) mihi nun carior (cariuQ fit;
quam meae res omnes ( inea o m n i a . ) Idem- Negotium magnum elt nauigare; atque id mente Qumliti. /'lern. Altuni quiddam eil virtus, excel jam & regale. SKN.
8. D u o Subilnntma ita fociata , vt vnum a terum interpretetur, aut lllullret, necelVe eft Cafu con- uettire: (quod. Appofitio vocatur, fed Gerrere aut Numero , nihil necelle ; v t : Vrbs Athvnae.
Celtibori nuus miles, ingere. Anna Sorer, Ei- num abjinthues, (masc.) Jbatis uuäonbus. V . 1Ö5. N.' VII. Syllepfis.
Relatiuum ad Subftantiuum antecedens,
tf Verbum sequens.
t 3q. P r o n o m e n R e l a t i u u m c o n u e n i t , cujn praecedeute Substanliuo , (aut P r o n o i n i n e Demon-»
stratiuo) G e n e r e et N u m e r o ; lion y e r o G a s u : nam ^ i s a V e r b o regi t u r v t : B o n a est res, quam D e a s t
rreauit. Ilium, ama, qui Virtutem amát.
i . Quandoque Relatiuum refertur etiam ad Subftan- tiuum f e q u e n s , v t : Eft locus in c a r c e t e , quod
Tuliiunum appellaiur. S a n n . Idem v e l l e , idein n ő b e , ea demum tirina eft amicitia. Idem.
j . Eft e t i a m , cum Relatiuum cum Subftantiuo prae- c e d e n t i , cafu c o n u e n i t , v t : Vrbem quam ftatuo.
veil ra eft. V i k g . V . $. i f ó . N. IV.
5. Pro-
F 140 DE SVNTAXI. J 5. Pronomen: Hic vt plurímum refertut ad SnbJJan-
tiuum pofterius, lile autem ad prins, vf.Ignn- uia Corpus hebetat, labor firmát; Illa matúra»
Seneciuiein ; Hic longam adolesctntiam parit.
Cels.
Sic etiarn Aduerbia : Hinc 81 Jnde; qnaa tamatt inuer a t-ubinde reperias,
Reciproca ad Nominatiuum.
§ 140. Pronominibus I W i p r o e i s ; Sut et Jiius vtimur, r u m Rociprocum Hungarorum : a' maga %
alque. eliam Relatiua: az ő, néki, annak, ötet , cctera.
I. Ad aliquem . in vno eodemque C o m m a t e , C a s u i u r e f e r n n t u r ; v t: Scqmmem Jui ferui inter- fecerunt. Scipiót a ' m a g a szolgái ölték-meg; vagy :
»Scipiót meg-iüték az ö szolgái. D e u s misit Filium Juurn. A z isten a' maga (az Ó) Fiját el-botsátotta.
II. In primis , quotieScunque : Ki-ki; Quisque, a'dditur, v t ; Cári sunt fui cuique Liberi. K i n e k , kinek kedvesek a' maga Gyermekei. Trahit J u a quemque Voluptas. V I R G ,
I I I . Quin etiam, si eadem Pronomina Hnngarica, ad Nominatiuum, Verbo Personali additum, prae- cedenlis Commatis, respiciant; vt: fíera orare ius- sit: ad JE vt venias. Aszszonyoyn azon kéret : hogy menj ö hozzája. Caesar rogat , vt Jüas partes so- quaris. Hogy állj az ö- részére. Ccthegus orauit. vt idern illi (Gálli) facercnt. quae Jibi (Cethego) legati.
eorum recepisserit. Hogy ók i-> ( a ' Hallosok) tselc- kednék-meg, a' mit az ő K ö v e t e i k , néki ((jcthcgtts- nak) meg-igértek , vagv fogadtak,
A 4 1 - S?
DE SEN TAXI.
1 . Si nulla Peifonarum oriatur c o n f u ű o , vtrumque, fuus, & eiui, adhiberi p o t e l t , v t : Coepi Colum-
bam cum pullis fuis, vei eius. Námque hic Hominatiuus eft Prirnae Perfonae , (Ego) Juus autem tertiam tantum refpicit.
*2. Ceterum, nulla haruin, ümiliumque Legum ra- tione habita non raro vfu venit , v t Relatiua:
Is, ipfe, illő, pro Reciprocis: fui vei Juus; con- traque, haec pro illis accipiantur: v . gr. Ario- uijius refpondit: Si quid ipsi, (pro Jibi) a Cae- fare opus ellet; feje ad eum venturuxn fuiffe; íi quid ille a fe velit, illum ad Te venire oportere.
Caes. Ariouiftus azt felelte: hogy ha néki v a l a - mit kellett volna Caesartól k é r n i ; Ő maga ment
vólna h o z z á ; a z é r t , ha Caefar-is valamit akar véle , fzükség hogy maga menjen hozzája. In-
' cidit in eamdem inuidiam, quam Páter fuus, . (pro eius) MEP.
* 5. E x quo intelligi p o t e f l , íi ab vfu difcelleris, certi vix quicquam v e i de ftructura Reciproco- ium conftitui porté; ftullatnque adeo viam &
rationein aliam Linguae Latinae perdifcendae relinqul, quam diligentem veterum lectionem.
§. 1 4 1 . M E J , T V I , S v i , N O S T R I , Y E S T R I , Genitiui ab EGO, T v , cet. iunguntur S t i b s t a n t i u i ; A f f e c t u u m , atque Passiue p l c r u m q u e signilicant, v t : Arnore tui fecit. A ' te hozzád való szeretet b o l tselekcdte. Odio nojiri recusauit.
* Ait tamen Terentius: neque negligentia tua, neque odio id fecit tuo. bem azért t s e l e k e d t e , hogy tégedet femmibcíi hajtana, vagy gyűlölne. L a - ctimi epplel os tojum ñ b i ; vt íacile fcires, de/t- dt rio i,i fieri tuo. A ' te hozzád való kívánság miatt. Ábellé .e. mea caujfa, moleíle fero, tuo guudeo. Magamra nézve bánom hogy oda v a g y , reád nézve örülő A . C I C E I I O .
§. 142.
$. 142. 145- DE SYNTAX I. 9 142. Coriiuncliones: ET , A c , ATQVE, OVE , (encliticum,) és, ETIAM , QVOQVK, -is, NKC , NEQVE, fern, SI V E, AV T, YE L, YE ( e n c l i t i c . ) vágj, S E D , de, hanem , connectunt simile,s Casus, Modus, et T e m p ó r a , vt: Coelqm et Terra. Ho- nor diuitiaeque. Non vidi, neque audita'. Non amauit, fed odit.
1. Idem faciunt, Cum, turn, turn-turn, tamquam, vt- pote, nempe, vt, & quam, (comparationis) cet.
ex. gr. Luxuria cum omni aetate turpis; turn fenectuti foedifsima eft. A' bujaság mind más idejű Emberben elég rut, mind pedig kivált a' Vénekben felette nagy otsmanyság. Crc. Turn f e , turn alios perdidit. C I C E R O tamquam Con-
ful. cet.
2. Quandoque conuenientia Cafuum, alterius Re- gulae interuentu, tollitur, v t : Romai & Athe- nis bene viuitur. -
S Y N T A X I S NQMINATIYI
Ad quaeftionem Quid? (in Neutr. Quid?)
§. 143.
I. " V f o m i n a t i u u s conuenit cum Yerbo Personal), -EY quod de eo dicitur, Numero et Persona , v t : Puer difcit. Aues volant.
1. Quindoque Nominatiuus omjttitur, v t : Pluit (Deus, Coelum.) Aiunt (homines.) Pertur (fa- ma.) Dicitur. (fermo.) Accidit hoc in Verbis Prímáé & Secundae Perfonae ; omifg» fere fe;n- per Pronominibus < ( v t : Fides meam f o r t é m , Fuimus Troes.) nifi cum difcernendae funt Per- f o n a e , aut cum emphasi quadam , effereudae ,
v t : Ego nego, tu ais. Tu Ulorum corfumpifinis.
Én azt mondom: nem; te azt, hogy igen.. ( 1 . -- A 5 • * - T - v En
10 DE SYNTAX1. $• 144.
Én tagadom,, te állítod) Te vagy a z , a* kí meg engeded hogy rofzra vetemedjék.
3. Nonnunquam infuiitiuu* aut tota Oratio , pro Nó- minatiuo vfurpatur, v t : Didicifi'e fideliter artes:
emollit more... OVID. Incertuui eji\ quam longa noftrutn euiúsque vita futura lit. Cic.
II. Duos Nominatiuos, quorum vuuui de altero dicilur aut negatur, connectuut:
1. Verba Substantiua; SVM, FOREM, FLO , EXISTO, vt: Chrijius ejt Redemptor noster.. A' Kristus a' mi (minékünk) meg-vaiiónk. Dominus fit feruus. Az U R szolga fio gava) leszsz.
Cato exjtitit accujator vitiorum. Kató a' vétkek- nek meg-í'eddője volt..
' Kft vero dignum animaduerftone , Húngaros, perpe- tua hic Ellipii, omittere tertias Perfonas Praes.
Indic. Verbi áubftantiui: SEM, (vagyon, van vágynák,) v t : Craffus eji mifer. A ' Kraftus bol- dogtalan. Mortui Jünt beüti. A' megholtak bol-
dogok , 's a' t.
2, Verba Passiua Nuncupandi, Aestimandi et íimilia, qualia sunt : NOMINOR, JLÍÍCOR, NVN- CVPUR , VOCOR , FEROR , MABEOR, PERHIBEOR , DESIGNOR , CE-NSKOR , CREOR , EUGOR , Exi- STIMOR , IVDICÜR. , RFCPVTOR , Vlt)EOR , PRÁE- DicoR. cet. Quibus accenscntur: EVADO, APP.A*
REO, MANEO, ÍNASCOR; v t : Deus dicitur Páter omnium. A z Isten mindeneknek Attyának monda- tik. Salomo fertur sapientifsimus. Salamon lég- ből tsebbnck mondatik, Pideqr ne tibi mifer í Nem láttatom é boldogtalannak előtted ? Cicero creatus eft Confuí, (non autem Confuli; quomodo llun- garicc) Cicero Consiilnak tétetett. Lazarus euaft beatus. Lázár meg-bóldogiílt, (boldoggá lett,)
Quod
I44- DE SRXTAXI.
Quod ad Regulás generales adtinet : recte dixcris ytruiuque: Fidetur te ejfe a okúm: Úgy játfzik hogy tudós vagy; & : Fíderis tjfe doíiur.h Tudós- nak láttatói, Cy rum dicitur effe mortuum, & ; Cy- rus dicitur in lectulo fuo mortuus ejfe , Pofterius tainen vfitatius; eftque paullo rarius, quod Nepo»
habét: Dicitur matrem Paufaniae vixiff'e, cet.
Verbo : VIDEÓK ; vtimur hoc pacío : Videor: raihi videre. Úgy tetfzik, mintha látnám. Fidoris (tu) mihi effe iratus. Úgy tetfzik, hogy haragfzol reám.
Láttatói haragudni. Caius videbatur ejfe eruditus.
Kájus tudósnak tartatik v. gondoltatik vala.
3. Verba , quae sequitur Nominatiuus slatum aut gestum significans ; v l : Corjrdon jacet fupinus.
dormit fecurus, incedit nudus. Kóridon hanyatl f e k s z i k , bátran a l u s z i k , m e z í t e l e n jár.
S Y N T A X I S GENITIVI.
§. 144. G e n i t i u u m r e g m i n t
Ad quaeftionem: Cuius? Ki-é?
I. / ~ \ u o d l i b e t Substantiuum ; si id aliud Sub*
stantiuum rei diuersae excipiat, cui Ge- niliuö in Lingua Hungarica Datiuus íere respondet, vl : Timor Dei. A z Isten' (istennek) íélelme, Caput hominis. A z Ember' (embernek) feje. Vir- tute militum deuir.it Hojtium exercitus. NEPOS.
Opino siue Sufpicio D'torum. (JtcÉuo. A z Iste- neknek letelek eránt való vélekedés, vagy gyanú- ság. Vulnere tardus Vtyfsi. VIRG. A z Uiyssestől veit sebb miatt késedclmező.
j . Sin duo Subllantiua non fint rei diuerfae, renmt ad eatndein vem referantur, eodem etiam Cafa iunguniur , vt : Rcx Alexander, Sándor Király, id quod ó.ppofnio vcca tir. Vvd. tbS. 5.
;2. Nö»-
DR SYNTAX!.
a. Nonnunquam Subftantiuum Regens Pronomine Poffefsiuo gaudet, quod eleganter Genitiuo jun- gitur, v t : Solius me um peccatum corrigi non poteft. Veßra ipforum culpa factum. V. 141, 5. Hue pertinent locutiones per ellipiin formatae
(Ad) Infiar patris. (De) delicti caujfa. (In) ho- minum gratia, lllius ergo, venimus.
II. Saepius etiam recipiunt Genitiuum Adiectiua Neutra ; (quae plerumque vim Substautiuorum : .Negotium, res, locus, pars, cet. celant.) H o c , HD , ILIVD , ISTVD, QVID, QV O D, ALIQVID,
•QVIDQVID , - TANIVM , QVANXVM , MVLTVM, ÍPLVS , PLVRIMVM , IVELIQVVM, ALIQVANTVM, v t : Id commodi. A z a' haszon; vagy azt a hasz- not, Tantum labor is. Annyi m u n k a , vagy mun- kát. Reliquus noctis. A z éj (szakának hátra ma- radóit része, vagy részét. Quod muri. A' meliy kőfal, vagy falat. P r o : Id commodum. Tantus labor. cet. Sic ctiam: Ardua ( l o c a ) montium.
Magas hegyek. Humilia (loca) vallium. cet.
ILI. Adiectiua in AX et NAy et quae Noli- tiam, eufam, metum, desiderium, et his contraria, significant, vt: Tempus edax rerum. A z idő min- deneknek megemésztője. Impatiens morae. Con- Jcius, praefeius, gnarus , peritus, rerum , rectiy
Tiniidus periculi. A' ki fél a' veszedelemtől. Cu- pidus gloriae. Ditséretnek kívánója. Imperitus y
ignarus belli. A ' ki tudatlan az hadi dolgokban, i. Hue referuntur Verba, quae dubitationem óz cu-
ram fignificant; v t : Pendeo, deferutior (ratione) animi. Kételkedem, gyötrődöm. Quae tarnen
etiam Ablatiuum recipiunt.
3. Nonnunquam ioco Genitiui Praepofitio cum fuo Cafu ponitur, v t : Cartas de re (pro rei.) Rudis in arte (pro art is.) Rudis ad bellum, (belli.)
IV.
§. 144- DE SYNTAX!.
I V . Adiectiua, el Verba Memoriae, Obliuio- nis , atquc Accusnndi , absoluendi, eL condemnan- di, v t : Memor promijjorum. A' ki mcg-emlékezik Ígéreteiről. Admonere confilii. i l e a emlékeztetni szándékára. Obliuifci iniuriarum. Reus furti; A ' ki büntetéssel tartozik a' lopásért.
l. Memoriae & Obliuionis Verba adfcifcunt quoque Accufatiuum, ex. gr. Numeros memini. Sic etiam dicimus: Venit mihi in mentem haec res, huius rei; (i. e. memoria, recordatio, v. meminijfe.) de hac re; & cum Infinitiuo, v t : Saepe mihi venit in mentem admirari ftultitiam eorum. Sokfzor tsudálkozom magában az ő bolondságokon,
a. Verba Accufandi, damnandi cet. regunt etiam Ablatiuum , virtute tarnen Praepofitionis intel- lectae, De, & Ex, vt : Lyfander accufatos hos erirnine, Iudicumque abfolutus fententiis,) (i. e.
de hoc Crimine, ex fententiis.) Nonnunquam.
ex & de expreffe ponuntur; v t : Accufari de multis Criminibus. Condemnari ex Criminibus.
5. Hue etiam referri poíle videtur: Potiri (potefta- tem) Hofiium, rerum. cet. Meg-gyó'zni az Ellen- séget, uralkodni. V. §. 148. IV.
V . A d i e c t i u a , Verba et, Aduerbia, quae C o - piam aut Inopiam significant, qualia sunt: Diues, plenus, expers, egeo, Játago (quasi sat ago) Satis,
affatim, abunde, cet. v t : Diues pecoris. Gazdag barommal. Plenus rimarum. Eget cbnjilii. S z ű - kölködöm tanáts nélkül. Satis teftium. E l é g bi- zonyság, vagy bizonyságot. Ajffatim auxilii. E l é g segítség, vagy segítséget.
1. Huius generis Adiectiua & Verba recipiunt etiam Ablatiuum V. §. 148. III. A t , c o m p o s , impos , prodi&us, exfors, temper Genitiuum.
2. Aduerbia Copiae quandoque fine Cafu ponuntur , v t : Abftinentiae hoc erit íatis teílimonium. NEP.
IV.
»4 PR SYNTAX!, S' 144.
V L N o m i n a Substantiua, et Verbum Substariti- uum SVM, quam f o r m a i n , slue qualitalem , /per Adiectiua vei Pronomina describunt, quae Substan- tiua Hungaris fere in vel it, terminantur, v t : Puer bonae indolis, egregiae formae , eximiae spei; J ó természetű, jeles formájú, nagy remény- ségei gyermek. Homo procerae ftaturae, magnae audaciae, nullius fidei. Npn multi cibi hospitem accipiés, sed multi joci. Nem nagy értu, hanem tréfás vendég lészen. Huius ingenii erat Socrates.
Illyen természetű vala Sókrátes. ( D e Ablat. Vid. § 148 V.
Hue a quibusdam Iocantur locutiones Ellipticas, Bo- ni Pajloris (Officium) eft, quod tamen ad N. 1.
potius referendum. Dicitur quoque: Meum (Offi- cium) ejl f-acere, quidquid juft'eris. Az én köteles- ségem hogy végbe v i g y e m , valamit parantsolsz.
V I I . Verba aestimandi , emendi , aut vendendi adsciscunt Genitiuos: TANTI, QVANTI, MAGNI, MI- NORIS, MAXIMI, PARVI, PLVRIS, PLVRIMI, NIHILI, ex. gr. Magni aejiimari, Nagyra betsűitetni. Parui fieri , Kevésre betsűitetni. Tanti spem non emo.
Olly' drágán nem vészek magamnak puszta remény- séget.
1. Aeftímandi Verba funt: Aeftimo, fácio, fio, fum.
duco, habeo, quandoque etiam: inter fit & rfi'ert, eet. Ad hos tamen Genitiuos v o x : Pretii, aut alia fimilis subaudienda , v. gr. Magni cejtimo, integre eft: rem rnagni pretii aeftiino, v. pro rtt magni pretii duco, id quod etiam de notibima
formula; eequi bonique consulo, tenendum; quod fuppleas ; eequi bonique virt factum ftatuo. (Quín iinmo diligenter vbique diftinguendum eft, ve- rum Verborum & Adiectiuorum regimen , a fisl-
«0 atqüe Ellipuco ; quod tamen cum faepius vire»
§. 144. DE SYNTAXI.
vires aetatis tenerae fuperare videator , Fra«-
«eptoris erit videre: quid puerorura forant Un.
meri, quid recuient ferre.)
S. Hic quoque nonnumquam pro Genitiuo Ablatiana, isque cum Praepoíitione , aut íirie illa, ponitur, v t : Magnó aeflimare. Pro nihilo habere, Magnó mihi conjtat ( i. e. pretio , aere, v. laboré.) VIII. Impcrsonaíia Motiones Auimi signiücantia;
PÜENITET, PVDET , MTSERET, PLGET, TAEDET , ha- b e n t , cum Accusatiuo Personae, Genitiu'um R e i , super qua oriiur affectus ; aut loco huius Infiniti- u u m , vt.: Quemtjue fortunae fuae poenitet. Senki nem elégszik-meg a' maga áüapotjával. Pudeat te dixijfe. Szégyen: hogy azt mondottad.
Hu us qucque Conftructionis cauffa eft EUipfis s Poe.
nitet me ( p o e n a , i . e. capit me dolor ) huius mi. Pudet me (pudor) huius facti. Taedet me, (taedium) labor is. V. $ 88.
I X Impersonalia: INTEREST, et. REFERT. A z o n áll, attól függ, használ, szolgál, kötelességében áll, s z ü k s é g , illik, cet. ex. gr. Interest omnitim recte
facere. Szükség mindennek jót tselekédni. Exempli interest. Hasznos a' példa adásra. Plus interest Jieipublicae. (Többet basznál az hazának , Perma- gni nojtra interest, te esse Romae. Illorum refe- rebat hoc íieri. Rájok nézve szükség vólt így esni.
"Hic quoque latét Ellip?is, v t : Interest (inter nego- tia) omnium recte facere. Refert (fe ad negotia) iilórum hoc fieri. Sic: Interest (inter negotia) tua , Jua. Refert (fe ad negotia) rnea, tua,Jua,
Sunt enim: mea, tua, Jua, non Ablatiui, verura Accufatiui plur. INeque eft non viitalum; Pluri- tnurn interest; Multum refert. Iteui s Magni int ereit ad decus & ad laudem Ciuitatia. cet«
DE SYNTAX I.
§.
144.X. Quacdam ? Aduerbia Lóri adsumunt certos quosdam Genitiuos : GENITYM , TERRARVM , L o c i , LOCORVM , v t : Vbi loci sunt spes meae ? Hová lelt az én reménységem ? Vbi gentium agas ncseio. Nem t u d o m , hol légy. Vbi terra- rum éjjes, ne suspicabar quidem. Vbique terra- rum„ Mindenütt a' Földön. Nusquarn gentium.
Sohol e' Világon. Longe gentium abest. Igen meszsze vagyon. Idem faciunt Adverbia : H v c , F o z Q v o , ADEO, MINIMÉ, cet. v t : Eo au- daciae proeessit. Ollyan vakmerő bátorságra ve- temedett. Hue malorum ventum est. Hlyen nyo- morúságra jutott a' dolog. Minimé gentium. Sem- miképpen nem.
1 . P R I D I E & P O S T R I D I E (quaíi pofteri díe)j praeter Accufatiuum , (qui per Praepositiones: ANTE, POST, explicandus eft,) habent etiam Gcniti- u u m , v t : Pridie (ante Calendar, (ante diem) Calendarum. Pridie eius diei. A z előtt való napon.
2. Huius loci funt etiam: Quoad eius fieri potejl. A' mennyive Yak lehetséges. Inuenias quoque, licet rarius : interea loci. Ter. Az alatt. Pojtea loci, Tunc Temporis. De P.aticula: Ergo, Conf. §.
144.1. 5.
X L Ponuntur etiam in Genitiuo Casu Nomina Vrbium Primae et Secundae Deelin. et quidem Singularis Numeri , ad quaestionem : Vbi ? v t : Habitat (in Vrbe.) Cibinii, Debrecini. Szeben- ben , Debretzeuben lakik. Vellem Romae fuiJJes.
Datae Enyedini litterae. Enyeden írattatott a' levél.
1. Hoc idem & Subilantiua quaedam: Dornus cum fuo Genit. dotni. Item: Humus, helium, militia,
imitantur: v t : Do mi, militiieque clarus. Mind ott-
144- J)E SYJSTAXL 17 otthon, mind a' hadban hires. Humi repit. A ' földön tsűfz. Domi alienae, Domi Caefaris. A' T áfzár házában. Recipiunt tamen & Praepo- fitionem, v t ; In domo mea. Priora illa elliptice dicuniur.
#
2. Nomina Regionum nonnumquam fine Praepofitio- ne hanc flructurain fequuntur; v t : Domurn Si- ciliae, Cherfonesi habsre. Siciliában vapy Cher- fonefunban lakni. Pompeium Cypri vifum. Hogy Pompejust Cyprus Szigetében látták. Contra ea d ; c i t u r : In Alexandria. Alek ándria Város- sában.
X I I . Genitiuum P l u r a l c m , quem gentiliter Prae- positionibus (verius Substanliuis) Között, körüly
efíerimus , saepc recipiunt Comparatiui et Superla- tiui ; nec non etiam : Vter, altér, illius, nullus, quis , cjuisqiiis, plerhjue, multi, pauci , plurimi, quotus, nemo, cet. v t : Maior (in numero) /'>«- trum. A ' Testvérek között a' nagyobbik. Pulchtr- rimus hominurn. Leg-szebb az emberek között.
Quisque mortaliunu Ki-ki az emberek közzül.
l . In Partitionibus iftis vtimur Genitiuis: N O S T R V M
VESTKVM , v t : Quotui noftrum ? JScmo veflrum , (non autem, N O S T R I , V E S T R I ) . Sic quoque:
Frequentia veftrum, A' ti gyülekezetetek.
3. Nomina Collectiua (quae in Singulari inultitudi-
\ nem fignificant,) qualia f u n t : Collegium, con- cilium, coneio, cohors, ciuitas, coetus, exercitus, fucultas, fumilia, gens, rnanus, vppidum , pars,
* populus, fchola, túrba, vicinia, cet. iunguntur Superlatiuis in Genitiuo fingulari, v t : Hector fortifsunus Gentis, Troianae. Hektor leg-erőffebb
a' Trójai Nép között. Totius Graeciae faciie docüfsimus Plató. A z fcgéíz Görög Orfzágban, 's a ' t .
t e l i . Gr. Pnrs. I I . B SYN-
§. 145.
SYNTAXISj DATIV1.
Ad quaestionem: Cui? Kinek? Minek?
Kihez? Mihez? Mire?
§• 1 4 5 .
I. T u n g i t u r Datiuus Adiectiuis , V e r lós atque elinni l n t e r i e c t i o n i b u s , quod idein fere in Lingua nostra gentili obtinet; ex. gr. Vtile est rnihi. H a s z - n o s nékem. Dedit nobis. Sufficit, iubet, contigit rnihi. Vae tibi. Ejt rnihi liber. V a g y o n nékem K ö n y v e m . Sunt tibi o p e s , vágynák neked javaid.
Similis Patri. Hasonló az Atyához. Cunctis esto benignus, nernini biandus paucisfamiliáris, omni- bus aequus. SEN. M i n d e n e k h e z légy k e g y e l m e s , senkihez ne hízelkedő, kevéshez baratságos, min- denekhez igaz.
1. A d i e c t i u a , quae íimilitudinem aut cognationem &
hií cóntraria) íignificant, quandoque Geniiiuuin recipiunt, v t : Domini ¡imilis es. Ollyan v a g y mint az Urad. Vera voluptas Sapientum propria.
A ' valóságos gyönyörűség a'bőltseknek tulajdona.
2. Verba: Succedo, inuideo, illudo, infulto, irafcor, perfuadeo, medeor, nubo, antejlo , moderor, au- ] fculto; aliaque permulta (compolita imprimis,
vfu difcenda) Datiuum apud Latinos plerum- quae a m a n t ; quae tamen Hungarice diueríis Ca- I
fibus coniungantur, v t : Succefsit illi; Őutánna, v a g y helyébe következett. Perfuadeo tibi. El- hitetem veled. Anteflare alicui. Feljűl múlni va-
lakit. Studeo litteris, cet. Contra e a : Habeo, iubeo, oro, queror, juuo, faluto, decet, oportet, cet. Hungaris, vt plurinium, Datiuo iunguntur, quae apud L a t i n o s , in alia omnia difcedunt, v t : Omnia habeo. luba hunc abire hinc aliquo.
Orare Deum. Qúejius e(i apud me, iuu.ire, falu- i tare aliquem.
§. 145. DE SYJSTAXL '9 II. Duos Datiuos , Personae et Rei , habent Verba quaedam Impulandi, et Aestímandi: D v c o , D o , VERÍO , TRIBVO , HABEO , et SVM , v t : Quod aliis vitio vertis, id tu tibi ne laucíi duxe- ris. VAR. A ' mit másoknak vétekül tulajdonítasz;
azt magadnak ne tartsad ditséretnek. Magnó malo ejt hominibus auaritia. Cic. Nagy gonoszszokra van' az Embereknek a' fösvénység. Magnae mihi voluptati fuerunt tuae litterae. Igen kedves volt nékem a te Leveled. Id mihi curae cordique efi.
Hoc magnó nobis erit ornamento.
1. Notandae hic Formuláé Nominandi; Ejl mihi Nő- mén Petro (Petri, Petrus). Scipio, cui Aficuno fűit cognomen. L i v . Cui nunc Cognomen Iulo.
VIRG.
2. Huc referri poteft fingularis illa locutio. DiSo au- diens alicui, i. e. Obediens , ex. gr. Milites di&o audientes Ducibfls.non erant. Nem akartak en- gedelmeskedni a' Tifzteknek.
ö. Nonnumquam Datiuus Perfonae omitti'ur ; v t : Turpe Litteras quaeftui (fibi) habere. Rút dolog kereskedésre fordítana a' Tudományt. Sic eíiam Habere Religioni. Nem merni, tartani. Habere odio, Gyűlölni. Habere dereli&ui. Fel-bagyni.
Item: Dare nuptui, pignori dono. Férjek, aján- dékban , záíogúl adni. Canere receptui. Trom.
bitát fúni a* vifzfza' menetelre.
4. Datiuus Rei exprimi etiam poteft vei per Prae- pofitionem, v t : EJje in mura, (morae). Vertere in vitium (vitio). Vei per Nominatiuum cum Verbo Sum; v t : Dejidia eft exitium adolefcentis.
(pro exitio, vei in exitium adolefcenti.) 5. Contra: loco Ablatiui cum Praepofitione a, po-
nitur Datiuus: v.t: Audita tibi putabam , pro : a' te; 5. V. l5g. IV. 5. ítem §. 166. 2.
B 2 SYN-
30 DE SYNTAX1. 146.
SYNTAXIS ACCUSATIVI.
Ad qiiaestionem: Quem? (Neutr.) Quid?
Kit t Mit t 146. Acciifatiuum regunt :
1, A ctiua Vcrba omni a , et Deponentia, quae
•LA. Actiuc signilicant , quam legem eamdem seruat quoque Huiigarorum Lingua, v t : Ama vir- tutem. Szeressed a' Virtust. Hortamur amicum.
Intjük a' mi barátunkat.
I. Verba haec: Habeo , iubeo, iuuo , faluto , cet.
Vid. §. 145. I. NOT. 3.
3. Neutra proprio non regunt Accufatinum; nifi per ellipfin Praepofitionis, v t : Horreo (ob) tenebras.
Irtózom a' fetétfégtől. Aut íi is fit cognatae ori- ginis aut fignificationis ; v t : Viuere vitám bea- tam. Boldog életet élni. lurare iusiurandum.
Gaudium gaudcre. Currere ftadium. Meg-futni a' pályát.
Quae Conftructio fnbinde in Nominatiuum & tertiam perfonam Pafsiui mutatur; v t : Pugna pugnataeft, Meg-efett az ütközet. Tota mihi dormitur hierns.
Egéíz télen alufzom. Nunc tertia viuitur aetat.
Moft a' harmadik időt éljük.
- /
II. Impersonalia: DECET , OPORTET, ( illik hozzám, szükség n é k e m , ) item quod ad Casum Personae attinet ; PoENITET , PvDET , MLSERET, recipiunt Accusatiuum; (§. 90.) v t : Te oportet pie viuere. Szükség néked kegyesen élned, vagy szükség hogy kegyesen élj. Poenitet me (facti).
Bánom azt a' tsejekedetel. Mi/eret nos, ( tui).
Szánunk téged.
Decet
$. 146. DE SDN TAXI. 31 Decet non Temper Imperfonale eft (v. §. 88.) fed
quandoque gaudet Nominatiuo , v t : Pudor decet adolefcentem. Szemérmetefség illeti az Ifjat. Pa- rtium parua decent. HOB. A' kitsinhezkitsínyek il- lenek. Te omnia dedecent. SEN. SindefitNominati- uus, tum vero Accufatiuus videtur ad Infinitiuum fequentem referendus, (quod idem forfan imita- tur oportet) vt : Decet te ejje pium. I l l i k , hogy te kegyea légy. Quandoque tarnen decet, more Hungarico Datiuum h a b e t ; v t : Ita nobis decet.
TEB. Ugy illik nékünk.
I I I . Praepositiones: Ad, apud, ante, aduerfus, et aduerfum, circa et circum, circiter, eis, citray
contra, erga, extra, infra y inter, intra, iuxta y
ohy penes, per, pone, pofi, propter, prope, prae- ter , fupra, fecundum, trans, verfus, ultra. Vid.
i 3 i . atque de illarum elipsi. §. 1 6 4 .
I V . IN et SYPER , ad Quáestionem : Q v o ? QVORSVM? Hová ? Mibe? Mire? nee non etiam SV B, c u m Nominibns Tempore? ; et p l e r u m q u e , S Y R I E R ; v t : In ignem posita est. A ' t ű z r e , vagy tűzbe tétetett. S e s e in ignem iniicere. Sub noctem.
Kjtszakára kelve. Sab tucem. \irradtakor. Subter Collem. A ' D o m b alá.
1. Eaedem hae Praepoiitione? et Ablatiuum requi- runt; V i d . §. i35. et 148: VI.
2. Non tarnen femper Accufatiuo iunguntur, quoties fignificant motum, ad l o c u m : neque femper A h - l a t i u u m , quum quietem notant: nam dicitur etiara: In arborem relinquito. Hadd a' fán, In fornacem coquilo. Super ceenam. Vatsora felelt.
Super omnia. Mindenek felelt. Ex contrario a u t e i n j Illata in fundo. Mitte in olla. T e d d a' fazékba. In aero incidore. Rézre fel-raetfzeni.
B 5 V . Par-
22 BE SYNTAX1. J. i/|6.
V, Parliculae : A H , PROH , 0 , E N , ECCE, JIEV, v t : O //»emiserum! Jaj szegény fejem ! Profi Deum Immortalem! Jaj az Istenért! Heu me in*
feliccm!
Ah; Proh, O ponuntur etiara cuín Vocatiuo : 0, En Ecce, cum Nominatiuo: v t : Ah Virgo infe- lix! En dextra fidesque ! Nefze néked! ez a' kéz- fogás és a' hívségl A t in hoc: Me miferuml Par- tícula omittitur.
VI. Duos Accusatiuos, Personae et R e í , reci- piunt Verba ROGANOI , MONENDI , DOCENDI , | et CELO ; v t : Doceo te litteras. Tanítlak téged j a' tudományokra. Me J'ententiam rogavit. Voksot kérdett én tőllem. Id vos celare nolo. Nem aka- rom azt tőletek el-titkolui.
J. Dicitur tamen : Colo de te hac re: et non potuit celari Alcibiadi.
2. Hue referuntur pleraque Verba, quae in Pafsiuo duos habent #Nominátiuos , eandem rem conno- tantes, (v. § 1 4 5 tí 2 ) v t : Ciceronem pcerunt CanJ'ulem. Cicerót Confulnak tették. Voco le Deum.
5. Verba i t e m , quae ad Quaeftionem Q V A L E M ?
Qvxu ? cerium ftatum , aut modum indicant, v t : Da te mihi facilem. Engedj az én kéréfem- ; nek. Da ñliulem uxorem. Add nékem a' te leá- ¡ nyodat feleségül Prwfia te virum. Ember légy.
Copio te arbitrum. Tégedet Köz - bírónak vá- lafztlak.
4- Pofterior tamen Accufatiuus Rei, ab omilTa Prae- . pofit ioné faepe regi videtur; id quod in Pal'siuo
Verborum: Boceo, moneo , rogo, pnfeo , exoro, Incide patet, v t : Rogamur (propter) Sententiam.
Celo, (apud) (tr culpara, cet.
5, Hinc etiam non impetit Regula, quo minus Prae- pofitiones, quae Ablatiuum rpguut , cum Ver-
bis
§. 146. DE STNTAXI. 23 bis iíliusmodi exprelTe ponantnr, v t : Interrogare percontari\, monere , kortari, docere, aliquem de
re. P e t e r e , pofcere ab aliquo.
lnftituere, informare, injlruere , imbuere, habent cura Accufatiuo Perfonae , Ablatiuum r e i , v t : Imbuere aliquem litteris Graecis.
6. Neque vero omnia illa Verba quoslibet Accufati- vos< accipiunt; fed multa hos tantum: Hoc id, illud, quod, quid, aliquid, idom, nihil, multa, pauca, vnum, duo, cet. v t : Páter illud me ad-
monuit, Az A p á m arra intett engemet. Hoc te óro et hortor. Erré kérlek és intlek. Pauca docendus eris. Rövid fzóval , e'rtéfedre kell adnom.
VII. In Accufatiuo etiarn ponuntur:
1. Nomina V r b i u m (et D o m u s R u s , ) ad Q u a e - s t i o n e m : Qvo? QVORSVM? ( H o v á ? ) v t : Profi- cifcitur (in vei ad) Romám , Athcnas. R ó m á b a , Athéné-be mégyen. Claudiopolin fe contulit. K o - losvárra ment. Rediit domum. Haza jött. Abi rus.
E r e d j a* mezőre.
Nomina Regionum ordinarie habent Praepofitionem expreffam; faepe tamen reperies: Feni Cariam,
haliam, Porto Cyprum. Pervanit Hellespontum.
Quin e t ; Frbem adferimur. Abducite terras, (pro in terras). A t ex corjtrario: In hphefum abii. Pro- fectus fum ad Qapuum, cet.
2. Nomina T e m p ó rum ad O u a e s t i o n e m : QVAM- DIV?; M e d d i g ? M e n n y i t ? v t : Tres annos vix.il.
Három E s z t e n d ő t , (v. Esztendeig) élt.
6. Nomina Menstirae et S p a t i i , -ark Quaestio- nem : QVAM ALTVS ? QVAM MAGSVA •? QVAM LONGE ? QVAM LATF. ? Mekkora ? Mitsoda nagy-
í j 4 s á g ú ?
DE SYNTAX!. §. 147-
ságú? Magasságú? Hoszszúságű? Szélességű? vagy Mekkorán? Mennyire? v t : Centum cubitos alta Turris. Száz sing magasságú Torony. Aberam ab Vrbe iter vnius dici. Egy napi járó földre valék a*
Várostól.
1. Recipiunt tainen Nomina Tetnporum, Menjurae, et Spatii ad quaeftionem : Q V A M D I V ? Q V A M
LONGE? etiara Ablatiuos; v t ; Triduo nullás litteraS accepi. Három napig (nap a'att) femmi levelet nem vettem. Vixit triginta Annis, bi- dui J'patio abeji a nobis. Két napi járó földre van tőlünk.
2. Saepe etiam Nominibus Temporum additur Prae- poűtio PER; inprimis fi duratio indicanda eft, v t : Per Annum. Egéfz Efztendöt által. Per hofce dies. A' közelebb el-múlt napokon.
S Y N T A X I S VOCATIVI.
§• 147.
T \ e Vocatiuo pauca tantum notanda sunt: nempc quod semper ad sccundam Personam respiciat;
vt : Chrifte veni. Quodque Interiectiones sibi prae- mittere consueuerit.
S Y N T A X I S ABLATIVI.
148. Ponitur Ablatiuus :
1 A d Quaestiones : Mivel ? Mi által ? Mi
»¡v Dm. miatt ? Mire nézve ?' Mi képpen? vagy Mi m ó d o n ? Item: Mi á r i o n ? Hogy? M i n ? et quidem sine Praepositfone expressa, v t : Occidit (cuin) gladio. Fegyverrel nicg-Öltc. Corrumpitur ( a b vei p r a e ) otio. A ' henyeseg által (miatt.) mcg-romlik. Promtus ( c u m ) mariu. Kézre j ó ,
§. 148. DE SYJSTAXL. 25 kész. Aeger (a vei iu) pedibus. F á j a' lába , rosz- szúl van a' lábával. Iter facit magná (rum) cele- ritate. Nagy sietséggel, útaz. Oderunt peccare mali ( e x ) formidine pocnae. A ' büntetéstől való féle- lemből. Oderunt peccare boni (ex) V irtutis amo- re. A ' Virtushoz való szeretetből. Emit ( p r o ) tfibus nnmis. Három pénzen vette.
Huius generis Ablatiui vocantur: Jnftrumenticuuf- sae, partit, modi, prrtii, eorumque flructura, pen- det ab ellipfi. Praepoiitionura: Ex, in, cutn, a , pro; vti iam indicatum; quae faepe nuiqero eliam expreffe inveniuniur.
II. Post Comparatiuos, quum Partieula: QV AM , Mint, omiltitür, et Hungarice per nál, nel, effe- runtur; v t : Doctior (prac) Cicerone (pro: quam Cicero). Tudósabb Cicerónál, v. mint Cicero. Di- tior Croefo, Gazdagabb Krésusnál. író pauperior, Kóldúsabb Irusnál , cet.
1. Sic etiam Aduerbia Comparatiui Gradus: Plus, ampliut, rninus, v t : Dies triginta , et plus e.o, in naui fui. Harmintz napig 's ínég annál-is tovább voltam a' hajóban. Minus quinquennio eft.
Nints öt efztendeje. Pariliter Ablatiui: Quanto, tanto, mu/to, pr.ulo, aliquanto, hoc, co, quo, quibus Adverbiorum loco vtimur, Comparatiui»
plerumque adduntur , vt : Quanto fuperiorcs Turnus tanto Jubmiffius nos geramus , Men- nél nagyobbak vagyunk ; annál alázatofabban vifeljük magunkat. Cic. Quo quis doctior eo humanior. ELT tamen apud TE K E N T . Ali- quantum ad rem elt auidior. Egy kevéfsé fös- vény.
a. Nonnunquam Comparatiuis : Plus, minus, amplius, iungitur Nominitiuus, aliu ue Cafu» per ellipfiw Particulae: Quam, v t : Interfecti plus trecenti.
B 5 . * Há-
I
a6 DE SYNTAXL $. 148.
Három fzáznál többen ölettek-meg. Vulnerati amplius fexcenti. Sebben eftek többen hatfzáz- nál. Plus duo milia hoftium eo die caefa tra- duntur. Romanorum minus quingenti. Az ellen-
ség közzűl két ezernél többen ellenek e l , azt mondják, a' Rómaiak közzűl pedig öt fzáznál, kevefebben.
III. Post Adiectiua: DIGNVS , INDIGNVS , FRE- TVS , PRAEDI r v s ; Adiectiua itern et Verba C o - piae et Inoplae , qualia sunt: REFERTVS , ORBYS , CAREO , VACO , ABVNDO ; atque post Substantimim;
ÜPVS , (Kell szükség nékem) v t : Dignus ( p r o ) honore. Méltó tisztességre. Praeditus ( c u m ) ingenio. F e l - ékesittetett , ruháztatott elmével.
Orbus ( a ) parentibus. Szüléitől meg-fosztatott.
Careo ( d e ) pecunia. Szűkölködöm pénz nélkül, nints pénzem, Vaco ( a ) Culpa. Üres vagyok a' vétektől, nints vétkem. Abundamus ( a ) fru- mento. Gabonával bövölködiink , Elég gabonánk van. Opus est nobis (ab) auxilio aliorum, Má- soknak segítségek, kívántatik nékünk.
1. Quae et quod Copiam et Inopiam fignificantia Genitiuis iungantur, docuimus $. 144. V.
3. Vaco, etiam Datiuo gaudet, fed in alia íignifica.
tione; v t : Vacare rei, Egefzen rá adni magát valamire.
3, Opus, Subftantiuum, loco Ablatiui, nonnunquam Nominatiuum adfcifcit; v t : Deus et auBor nobis opus elt. Vezér és E1Ő1 járó kell nékünk. Ali-
quando Infinitinum, v t : Opus eíl hoc fieri, qui plerumque in Participium mutatur, v t : Opus eft facto maturato. Meg kell lenni. Sietni kell. Ce-
temül l'oetae prö Opus, faepo adhibent VJus, v t : nunc (in) viribus vjus. V r n c . Moll keil az erő. Vnde iutelligitur, quid lit q u o d , Opus,
faepe
5. »48, DE SYS TAXI. 27 faepe fungatur munere Subftantiui Regentis, v t ; Nobis magni laboris , et multae impenfae opus fuit , cet.
IV. Post Deponentia: V r o R , FRYOR , FVN- GOR , POTIOR , NITOR , DIGNOR , LAETOR , GLORIOR , VESCOR , (quae bonam partem, per ellipsin Praepositionis : in, exponi possunt) v t : Decet vti occafione. Illik élűi az alkalmatosság- gal. Fruimur pace. Békességben élünk. Fungor officio. Tisztemben el-járok. Potior voto. Meg- nyertem kívánságomat. Sapiens virtute nititur. A*
bölts a' virtusban bízik. Dignari aliquem honore , Valakit betsületre méltóztatni. Vefci glanc/e, Lae- tari opibus. Gloriari forma, cet.
1. Idem et de Compofitis: Abutor, defungar,perfun- gor, intelligendum; atque etiam de qnibusdam Neutris, quae fignificatione cuin praedictis con- veniunt, veluti; Gaudeo, victito , viuo, laboro,
cet.
2. Subinde tamen, Ftor quidem apud antiquifsimos 1 lungor, Iwlor, potior, gaudeo, apud optimos quosque Scriptores Accufatiuo iuncta leguntur, vt : Datames-militare munus fungens NEP. Sum- mám imperii potiri. Cic. (propter) Vtrumque laetor. Cic. Gauijus (propter) fuum dolorem.Cic.
De Verbo Potior cum Genitiuo. Víd. §. 144.
Num. IV. not. 5, ! • . V. Post Nomen Substanliuum et Verbum SVM, vbi forma aut qualitas cum Adiectiuts vol Prono- minibus describilur , (quod Substanliuum gentili- ter fere in « , vei ű deiinil) vt: Ptier bona indo- le. J ó természetű gyermek. Solerti ejt ingenii. Se- rény elméjű. Mo in me animo fuit, Gllyau iinlú- lattal (indulatú) volt'hozzám.
Confer. 144. N. VI.
IV.
28 DE SYNTÀXL. §. 146.
V I . P o s t Praepositiones  , A B , A B S Q V E , C V M , ( v a l , vel,) CORAM , DE , E , E x „ PRAE , PRO , SINE , et saepius etiam : CLAM et TENVS ; atque ; I N , SVB, SVPER, SVBTER, ad Q u a e s t i o n e m : Vbi't H o l ? M i b e n ?
1. A, Communiter, cum Pafsiua V o c e , fignificat Caufsam; De, Obiectum feu rein de qua agitur v e l qua occupauiur; v t : C r e d a s , non de puero fcriptum, fed a puero. Nem a* gyermektői íra- t o t t , hanem gyermektől. PLIN.
2, A et E, non ponuntur ante vocem , quae a V o - cali vel Littera H incipit, verum AB, et EX;
tamen AB, etiam adhibetur ante Consonantes, maxime ante R, et S, v t : Ab re, ab Senatu,
fereque fernper ante Jod, v t : Ab loue, quem- admodum videre eít in compofitis : Abiicio, ab- iudico. ABS fequente T, et Q, v t : Abs te, abs quovis, (fine víitatius eíl quain absque.) Z. Quodfi Verbum Actiu'um cum Praepoíitione A,
vel AB, confiruatur; eadem Praepoíitione in Paf- s i u o , v t i alias f o l e t , locuin Commode habere n e q u i t , ob ambiguitatem, ex. gr. Redimere, li- berare aiiquern ab hojle; Sic ambiguë diceretur:
A* Chrijio redempti furnus; cum etiam dici que- a t : A Diabalo redempti fumus. A z Ördög ha- | talmából.
4. CLAM , habét Accufatiuum, et A b l a t i u u m ; v t : Clam, pâtre et patrem. Saepius fine Cafu A d - uerbium eű.
5. TENVS. casui poflponitur et habét in Pluralibus Genitiuum; v t : Collo tenus. Nyakig. Crurum te- nus. Szár középig.
V I I . Ponitnr etiam A b l a t i u u s c u m Nomiuibus V r b i u m Tertiae Deciinationis; aut Plurális Numo- ri ad Q u a e s t i o n e m : Vbit H o l ? Meliy h e l y e n ?
S. ,14". DE SVA TAXI. 29 v t : Sum (in) Carthagine. Kártágóban vagyok.
Studet (in) Athenis. Athéné Várossában tanúi.
Scriptum Claudiopoli. Kolo'svárátt írattatott. Hac cadem lege tcnentur omnia Vrbium Nomina , et Substantiua: DOMVS , I\vs , HVMVS , ad Quae- stionem: VNDK ? Honnan ? Miből ? Miről ? cet.
A c denique JNornina T e m p o r u m , ad Quaestionem : QVANDO? Mikor? v t : Feriit ( E ) Koma. Rómá- ból jött. Hédit (a) rure. A' mezőről ( m a j o r b ó l ) jö. Surgit (ab) humo. Fcl-kél a' főidről. Hoc (in die. E z 'napon. Superiori anno. Tavaly, a*
múlt Esztendőben.
His omnibus fubeft: EUipfis Praepofitionis; vt in Exemplis allatis indicatum. Quare nihil mirum : fi Praepoíitiones eaedem, perfaepe difertim ex- preffe legantur, v t : In Hifpali, in Cramone, inPhU lippis. Filippiben. A Roma. Ab Athenis. In vna Domo, Hoc in Tempore. In Domo furfura factura, ab eo , qui domi fűit. Contraria ratione Noinina
Regionum íubinde Praepoíitionem araittunt , vt : Vagari Ajia tota. Eramus Pelago. Ibam via fa- cra, Id quod Poetis folenne e ü ,
VIII. Pronomina: Mea , tua , Jiia, cet. cum Impersonalibus: Interejl et Refert, constructa, vi- desis. §. 144. N. IX.
• Ad haec, vnum illud iterum iteruuique repe'endum et generatim rnonenduiu: Régimén Verborum non tam ex his legibus Grammaticis; quam v f u , et nocturna diurnaque fcriptoruui aeui veteris lectio- ne, adhibitis optiinae notae Lexicis, addifcendum eíl'e. Iam enim tandem aliquando conilat inter omnei, longe plus femper, ad veram Línguae Latinae notitiam, diligentem auctorutn lectionem fine Grammatica'; quam iine Lectione, valuiff©
Graminaticam.
SYN-
So DE SIN TAX].
$. i/ig.
SYNTAXIS CONIYNCTIVI.
§• »49-
C
oniunctiuum Modum requirit omnis oratio, qua aliquid dubii neque satis determinati signitica- mus; id quod indicant non raro, quae apponuntur Particulae indefinitae. Faciunt h o c :I. Omnes Particulae Interrogandi , quando non intcrrogant, sed dubitationem quamdam innuunt , vt: Nescio quis habeat. Nem tudom k i é (légyen).
Die , vbi fuerit. Mond-meg , hol volt (légyen).
Quando venerit. Mikor jött? ( l é g y e n ) . Nosh, quam Jim sollicitus. Tudod , melly nyughatatlan vagyok (tegyek).
Neque hie tamen certifsiuia Lex figi poicft, nam- que retinent Indicatiuuin eaedem Particulae, si po- nantur Relatiuae, neque interrogate, v t : Qualem te inuenio, talem iudico. A' mulyennek talállak, ollyannak ítéljek. Imuio etiam cutn rein du- biam fignificant, v t : Quid nobis agendum eji nofcio. Nem tudóin mit kell tselekedniink. C i c . Quid facit, ignorans. Nem tudván rait tselekfzik Uvxn.
II. Loquendi Formulae significationem habentes:
©.) Potentialem et Optatiuam, quae per Ver- bum nostrum potentiale: Hatok. Item: kell, le- het. cet. exponi possunt, atque ipsis Adformanti- bus etiam particulis Coniunctiui: Jak , jek, nam, nem, nék, légyen, et válna, simul apud Hungaros distinguuntur, vt: Recte, die as, (dixeris). Jól mondhatnád. Cogita: quae rejpondeas. Gondold- m e g ; mit felelj (kelljen, lehessen felelned). Roget
quis.
$. 149. DE SFXTAXl. Si (juis. Kérdhetné valaki. Diceret., Azt mondaná ,
(mondhatná.) Hem praediceres. Ugy de mondtad Volna (mondhatnád) meg-előre. Quid facet em. Mit tehettem volna. Facerim crediderim. Köauyen el-hi- szem, (el-lehet hinnem). Aufugerim potius , quani redeam. Inkább el-fulnék, mint haza menjek.
b.) Permissiuam, v t : Abeat. Hadd, (hagyjad) menjen. Sirn ego stultus. Á m (bár) legyek én bo- lond. Fuerint cupidi. Tégyiik-Í'el bár, hogy igen kívánták. V e r u m anceps belli fuerat fortuna ;fuis- J'et! VlRG. .Úgy de kétséges leszsz vala a' hadnak
ki-menetele, 's osztán? liadd lett volna ott.
c.) Suasoriam, qnae pariter ex Adformantibus Coniunctiui Linguae gentill fere patet; vt : Hoc facias. Ezt tselekedjcd. Militemus. Bono fis ani-
ma. Ne búsulj. T u nihil incommodo valctudinis tuae feceris. Egésségednck kárával semmit ne tsc-
lekcdjél.
A t ne hic quidem Particulis Adformantibus Con- iunctiui niinis ftrictae adhaerefeendum ; fed potius
Vis et Sententia Orationis, atque Vfus vei maxi- mé considerandus, ex, gr. Ego nonfm tibi auctor.
Id quod aeque reddi poteft- Nem javallom ; a c ; Nem javallanám. At contra funt, quae cum Hun- garice Permifsiuam fignificationem habere videan- tur, Latiné tamen iu Indicatiuo pofita reperiuntur;
v t : Quisquis es. Akárki légy. Quidquid id ejl, timeo. Akárhogy légyen, félely. Quiscunqueílatu.-:
ejlfuturus. Akármitsoda állapot légyen (léfzen) ezután. Vtcunque fe res habuit. Akár hogy volt 1 (légyen). Quisquis ide erat. Akárki vala az. Adeo fub iugum Grammaticum linguae f? mitti non pa- tiuntur! Nam in his, aliisque infinitis, vtrumque 1 modum adhiberé poffe , tam patrium noltrum,
quam Latiuum fermonein, dubitari nequit.
ü l . /
5a 1)E SYNTAX1. 5. 149.
III. Coniunctioaes : V T , Q v o . (Hogy , Azért liogy,) NE, QVIN (Ne hogy , Hogyne) et Pro- nomen: () v i , Q'VAE, QVOD, cum Caussam si- gnilicat; et cum V T , vei QYOD , (Hogy, Micrt) permutari potest , ex. gr. Hortor t e , vt dij'cas, quo exspectationi parcnluui fatis facias. Arra int- lck tégedet hogy tanulj ; hogy így a' te Szüléidnek reménységeknek meg-fclelhess. F ü g e , ne capiaris.
Fúss-el; ne hogy meg-fogattassál, vagy hogy meg- ne fogattassál. Non duhito, quin me ames. Nem kételkedem, hogy ne szeretnél engem. T u d o m hogy szeretsz. Dignus est, qui ametur, (i. e. vt).
Méltó hogy szerettessék. Nihil est, quod vereare Semmi niatsen, miért félj. Satin fanus es, quin me id rogites, (i. e. quod rogites). Van-é eszed hogy azt kérdezed ea tóiem. TEU.
1. Si Praefens aut Futurum, Particulas: VT, NE, cet. praecefsit; fequitur Praefen Coniunctiui:
fin autem Praeteritum praeceíl'erit; fequitur Im- perfcctum Coniunctiui , ex. gr. Rogabo, vt ve- niat. Hogaui, vt veniret. Nili forte actio Prae- teriti nondum fit confummata; tunc enim Prae- fens Coniunctiuo fequitur, ex. gr. Páter mo- nuit, vt di/cas. Az Apád intett, hogy uiofi is tanúq.
2. NE, Prohibendi Imperatinum quoque adfeifeit, v t : Ne cede malis. Ne tstiggedj el a'nyomorú- ságok miatt.
O. VT, (Miólta Hogy, Minekutánna) Indicatiuo gau- det , ex. gr. Vt furnus in Ponto, ter frigore con- ílitit lfier. Miólta (hogy) Pontusban v a g y o k , háromfzor fagyott-bé a' D u n a , (három eízten- deje).
4. Etiam Relatiuum Q v i , QVAE, Q v o n , fequitur Cóniunctiuus , maximé in Conunatibus , quae
§. 149« DE SYNTAXI. 35 a prioré Commate pendent: at que adeo^ quo- ties p e r : Ft, quipps, vtpote, quia, ( Ugy
mint, a' k i , h o g y , ) expicari- poteft. (Nam Indicatiuus adhibetur, ad indicandam fimplici-
ter rem ipfam, et proiude in abfoluta Oratione, feu in Commate "cuiusque Periodi priore, ordi- narie poniiur, ex. gr. Qui fortis eft, idem eft fidens Cic.) v t : Praeterea neceffe élt, qui for- tis jit , eundem eiTe magni atnini; qui magni animi Jit, inuictum; qui inu cius /it, eum res humanas defpicere. Cic. Laudant enina eos , qui aequo animo moriantur„ qui alterius mor- tem aequo animo farant, eos putant vitupe- randos Cic. Nam & fruges & reliqua, quae terra pariat, cet. Quid faciendum iis, qui ni- hil in bonis ducendum, quod honeftate careat,
exiftimant? C i c .
I V . QVVM vel GYM , (Mint-hogy, mivelhogy) initio Periodi Compositae, rccipit ordinarie Con- iunctiuum; Indicatiuum vero , si quod enuntiatitm praecessit, cuius ratio per earn particulam redden- da s i t , v t : Quae cum ita Jint, A ' mellyek így lévén. Cum vexent mala fala honos. Minthogy a* gonosz szcrentse háborgatja a' jókat, cet. A t ; Qratulor tibi cum taittum vales apud Dolabellam.
Örülök rajta , bogy ollyan sokat tehetsz Dolabella
elölt.
Indicatiuus adhibetur, etiam , cum ordine mutato, Pronuntiatum pofteriore loco collocatur, v t : Cunt tu liber es, gaudeo, Plaut.
V. QVVM (CVM) (Midőn, m i k o r , ) si Imper- fectum aut Plusquamperfcctum sequi debent , in aliis Temporibus, gauflet Indicatiuo, vt : Cum ad-
v<fperafceret. Midőn bé-setétülue. Cum rediijjet.
Mikor viszsza jött vólna. Quod cum audiui, sta-
men. Gr. Pars. II. C tim
64 DA SYNTAX]. $. 1 4 g .
V :...: t lira ad te veni. Mellyet mikor meg-hallottam , mindjárt hozzád mentem v. jöttem.
1. Rarifsime Cum ,\( midőn, mikor, h o g y , ) reperi- tur cum Imperfecto Indicatiui; v t : Nunc de- mum annus eft, cum iílúc commigrabam. Moít már efztendeje, hogy oda költöztem. A t , Cum;
quoties Hungarico: Ha , exponi poteft; fere femper Indicatiuo gaudet, v t : Cum aderit, (ad- fuerit $. 77.) mihi nuntia. Ha el-jő, (mikor meg érkezik) jelentsd-meg nékem. Facile omnes, cum valemus , recta confilia aegtotis damus.
T E H ,
2. Cum, ( h o l o t t , pedig) recipit etiam Coniuncti- v u m , feu Particulam: Tarnen, expreííam; fiue intellectam habeat, v t : Difsimnlat fe fcire; cum (tarnen) intdfuerit. T é t e t i mintha nem tnd- ná; pedig jelen vólt a* dologban.
VI. DVMMODO , DVM , ( T s a k . t s a k - l i o g y , hogy). DVM NE, ( T s a k liogy ne, ) vt; Oderint, dum metuant. Bár gyűlöljenek, tsak féljenek. F e - ram , dum ne tu mihi imfcaris. Tsak hogy nc haragudjál reám.
A t , Dum, (a' m í z ) fi terapus refpiciat, Indicatiuo gaudet; v t : Dum ego patria cano. A' míg én hazámon kivííl bujdosom.
V I I . S í , SIN , NI SI , SIMVLAC , et S1MVL- A T Q V E , ( M i h e l y t . ) SIQV1DEM , PRIVSQYAM , DVM , ( a' míg , ) DONEC , cet. proprio nullum certum respiciunt Modum, sed aliis Örationis circumstan- tiis, sese plerumque accommodant, ex. gr,
1. Particulae formatiuae Coniunctiui: Ak, ek , am, em, ndm, nem, nnk, légyen, válna, cet.
2. Oratio Dubia, Potentialis & Optatiua, requirunt Coniunctiuum, Quodfi Futurum, vt Perfectum
flue
»49. DE SYNTAX!. ,
U
íiue Praeteritum refpiciatur; vtendnm érit Fu- turo Exacto. (§. 7 7 . ) Praeter ha« Conditioneí fere m.nnet Indications, v t : Si quidam me 11 ma-
rét ; turn iftuc prodeífet. Hogy ha engem'fzc- retne; úgy vóina annak hafzna. Ni metuam Patrem. Ha nem félnék Apámtól. Neque poftn- lem abs te; ni fi ipfa res monnat. Nem is kíván- nám tőled; ha a' dolog önnön maga nem kén fzerítene. Donec eris felix. Dont c fulveris. Vala míg nem fizctfz. Si moritur. Ha meg-hal. Si muriatur. Ha meg kelljen hallnia.
Non tamen hoc perpetuum eít. Ncqne, íi ab vfu difceíToris , Linguae libertás hic certis Legibu»
il'igari poífe videtur. Nam in Oratione vei ma- ximé dubia, ritu prorfus Hungarico, faepe Indi- catiuus ponitur, v t ; Miruin ni domi e/i. Tsuda ha otthon nints. Vifam ji domi eji. A t : Abi, vife, redivritne, an nondum, dotnum Sic: Quod íi fit, pereo funditus. Si il'ura relinquo, eius vitae ti- meo; fin opitulor, httius minas. cet.
Sin ponitur, quum, in priori Commate, Sí prae- cefsit, & valet: Ha pedig, Ha pedig nem.
VIII. Particulae Goncessiuae, quarum Scntentia Hungarice per: Jóllehet, noha, ámbár, ha flin- kén, cet. eifcrtur, varii sunt generis: nam
1. LICET, VT , CVM , semper Coniunctiuum Postulant.
2. ETSI , TAMEN , ETIAMSI , iis fere Legibus P-'trcrit , quae. Num. VII. de Gonditionalibus: S i , N i s i , cct. praediclae fuere; h. e. crebrius Indi- candi Modo iunguntur.
3 . QVAMLIBET , QVAMQVAM , QVAMVIS , p r o
qiuerso respectu , nunc lndicatiuo , nunc Gon-
"incliuo gaudent: ex. - gr. Quamvis tjl impudens.
Nka'rmelly szemtelen. Quamuis Jit impudens :
C a tamen
5 6 DE SYNTAXI. $. M 9 - tamen hoc non faciei. Akármelly szemtelen lé- gyen cet. Ft f i ejt hodie tertius dies. Jóllehet ma harmad napja. Etji octauus fit. Ila szintén nyóltzadik-is. Ámbár , noha , nyóltzadik légyen.
Amant vero magis Coniunctiuum; quum non initio Perlődi, sed post aliud C o m m a , ponuntur.
IX. QVOD , ( H o g y , ) reuera Pronomen Re.la- tiuum est, quod ante s c , per ellipsin, supressum habét aliquid , estque , pro diuersitate Circum-
stantial , varia eius cum significatio , tum structura.
Etenim:
] . Vim tantum Relatiuam poffidet, eoque íiruitur cum Indicatiuo; nifi peculiaris Cauflfa Conjucti- vum requirat ; vt : Probo , ( i d ) quod libellos meos legifti, Jól tetted, hogy az én íráfimat meg- olvaftad. Pungit me, (illud) quod fnribis, te iftic effe libenter. Nehezen eíik nékem, hogy a'mint írod, örömeit vagy ott. Bene fecifti, (illud) quod libertuin recepifíi. Jól tetted, hogy a' fzolgát vifzfza vetted. (Quantum ad id). Quod ad me faepe fcripfjii, de noftro amico placando: feci et. expertus fum omnia. A' mit a' mi barátunk- nak meg-békélieté e eránt fokfzor írtál nékem, mindent véghez vittem, és meg-próbaltam, 2. Eadem Particula : QV O B . ( Mivel , mivelhogy,
azért hogy, mintha, ) refpicit faepius ad Prae- pofttionem : Propter , per elliplin omiflam; ac proinde Indicatiuum aut Coniunctiuum eisdem ferine legibus, quae Num. 7/110 propofitae funt, praecedere foíet; v t : Laetor, (propter id) quod omnia ábfetis os confecutus. Örülök rajta, hogy mindent úgy meg nyertél távol létedben. Is , ( propter id ) quod tlorere Epaminondam in re militari videbat, hortari folebat Thebanos. Mi- vel látja v a l a , hogy Epaminondásnak n a g y Ilire volna az hadi dolgokban, cet. Non quod Octa-
vium
$. 149- iSo. DE SVNTAXl.
vium ibi reftitiíTe fciret; fed quod eum, longius progrellúm infequi decreverat. Nem azért, mint- ha gondolna, hogy Octavius ott meg á l l ó t ; ha- nem azért, mert el-végezte v a l a , hogy őtet ak- kor űzze meg, minekutánna mefzfzebb ment vol- na. Nihil eft, propter) quud gratias agas. Nlnts
mit köfzönj. Adfpergebatur infamia , quod in domo fua, facere Myfteria dicehatur; quod nefas erat more Athenieníium. Gyalázatba keverték v a l a , mivel azt mondják v a l a , hogy a' Ceres titkos tífzleletet a' maga házánál vinné véghez, a' melly , cet. Abfentcm , quod facra violafjet, reum fecerunt. Mintha fzeniaég törésben esett volna.
a. Quare fi quis dicat: Succenfes mihi, quod arcana tua euulgarim. Haragfzol reám; mintha a' te tit- kaidat, -ki befzéltem volna; is non propterea con- fentiat, fe arcana illius euulgaíTe. Sin autem dixe- ritt Succenfes mihi, quod inuitum te feruaui; hos ipfo affmnet,. reuera fe illum feruau.ffe.
b. Recte Latineque dixeris: Miror, gaudco, doleo , quod cet. Non autem: Scio, dico, fcntio , quod ' cet. Vid. §. i 5 l . Num. II. (neque tamen hoc eft perpetuum, nec veri fimile eft, Analogiae nullaiu adeo habitam effe rationem.)
O B S E I W A T I Ö N E S
De aliis Particulis Coniuucüuuin
regentibus.
§. i 5 o .
I./^Vuodsi pro tíonditionibus superius exposilis , W Oralto Futurum GoniUttCliui rcquúat : ad- hibendum, non illud .Futurum in Hü , quod vul- go , Couiunctiui Fulurum audil , ( ttam id polius
G 3 1"-
DE S IN TAXI. i5o.
Indicatiuo accensendum, atque Exactutn sí UH Prae- teritum Futurum appellandum esse diximus. 77.) sed Futurum Pcriphrasticum. ex. gr. Ita prpstrauit cuncta; vt numquam refurrectura Jint. Ugy le- rontott mindeneket : hogy solia fel-nem fognak kelni. Non dubito, quin ad nos rediturus Jis.
Nem kételkedem , hogy hozzánk viszsza ne jöjj.
Nescio an facturus Jis. Nem tudom, ha véghez viszed - é?
II. Post Verba, quae timorcm aut periculum notant , Particula V T , (Ne hogy, hogy ne,) negatiue; NE v e r o , (hogy) aflirmatiue signilicat ; et vtrobique Coniunctiuus ponitur, ex. gr. Vereor, vt pax iirma Jit. Félek , hogy a' Békesség nem le.izsz tartós. Periculum est, ne hostis irruat. F é - lő, hogy bé-üt az ellenség, (ne hogy az ellenség bé-üssön, v, hogy bé ne üssön az ellenség.)
t 1. Ex hoc Labyrintho facile temet expediaa; fi poít eiusmodi Verba cogitatiorie adiicias: quia eupio, is, -it, cet. ex. gr. Id paues, (quia pupis) no ducas tu illám: tu autem (quia cupis) vtducns.
T e azon félfz, hogy el-kell venned. Qui igitur follicirus eít de puella, qua nollet exeidere , dneenda; dicit: Metuo vt ducam ; at qui ea- dem iiberari exoptet: Metuo, no ducam.
f S. Quemadinodum alibi, duae negationes, vnius poteftatem affirmationis habent; ad eandein rationcm hic quoque: JSe pon, ne parum, idem
eft ac; vt; ex. gr. Vereor, ne fullinere «0« pof Jis, (i. e. vt pofsis). F é l e k , hogy el nem állha-
tod. Metuo, ne parum tibi projit, Félek, hogy kevefet fog néked liafználni,
T Quandoque V K H E O R N E (aeque a c , N K S C I « A N ) tantum elt atque; F O R S A N . (Talám) ex. gr.
Ve-
$. i5o. DE SYS TAXI.
Vereor, ne Confolatio vlla pofiit vera reperiri, praeter illám. Talám nem-is lehet foha találni femmi egyéb valóságos vígaíztaláft.
f 4 . Particulis: V T , N E , Q V O , Q V I N , cet. in Lin- guain gentilem conuertendis, faepius vfu venire folet, vt noftrum il ud; Hogy, identidem recur- fet; quae tam crebra vnms eiusdemque vocia repetitio, cura nonnihil auribus ingraia accidere videatur ; quaritum per Sententiae perfpicuita- tem licuerit, vitanda eft. ex. gr. B o g o , vt ma- neas. Kérlek, maradj meg. Inprimis autem hoc notandum, vbi Latinorum frequentes Infinitiui cum Accűí'atiuis , explicandi íunt, (v. Num- feq. item i 5 i . ) ex. gr. Legatos mittunt, qut dicerent; íibi etl'e in animo, íine vlio maleíicio iter per Prouinciatn facere. Caes. Követeket kül- döttek, a' kik mondanak meg Caefárnak, hogy ök minden kár tétel nélkül fzándékoznak a' Rómaiak' tartományokon által menni. Non autem: Követeket küldöttek; hogy mondanák- meg, hogy ök ollyan fzándékkal vágynák, hogy minden kár nélkül, 's 3' t.
III. Post NON DVBITO , NON ( H A V D ) D>"
BtVM EST, aliasquc huiusmodi formulas rem cer- lam significantes ; sequitur, Quin (Hogyne, nej) cum Coniunctiuo, interdum autem Inlmiüuus; v t : Nemo dubitat, quin DeuS sit, Sqnki nem kétel- kedik , hogy Isten ne légyen. Non dubium ejt, quin Vxorem nolit íilius, Nam hocce haud dubium ejt , quin páter non det tilii pccuniam. Mert az bizo- nyos , hogy néked apád pénzt nem ád. Non du- bito, quin te facturum neges. T u d o m világoson azt mondod , . hogy le bizony nem tselekeszed.
Non dubitamus Mcssiam venijfe, Nem kételke- dünk, hogy a' Messiás el-nem jött volna. A n dw
C 4 bd us
40 DE SYNTAX1. §. l5o.
bitaS, quin venturus fit. Gomlolod-é, hogy ci- nem jönne?
* QVIN, interdum idein íignificat, quod: Imo , cur non ? quin non, cet. v t : Quin dic, quid cft? TF.H.
Quin tu animo bono es? Miért nints jó kedved í Neuno eft, quin (qui non) inlelligat. Senki nintsen, a' ki ne értse. cet.
IV. Post NON POSSVM, NON POSSVM FACERE, NON POTEST F.IERI, PARVM ABEST; sequitur etiam QVIN : (H o g y ne fi) cum Coniunctiuo, ex. gr.
Non potui, ( teneri) quin te rogarem. Nem állhatám , hogy ne kérjelek. Facere non potui, quin tibi voluntatem declararem meam. Nem áll- hattam meg , hogy néked akaratomat egészen ki- ne jelentsem. Fieri non poteji, quin fientiant. Le- hetetlen , hogy észre ne vegyék. Farum (mini- mum) abfuit, quin interirem. Szinte szinte el-ve-
szék : kitsínybe múltáéi , kevés híjjá volt, tsak alig, hogy meg-nem balek.
N O N P O T E S T F I E R I , habét quoque, V T , poil fe; fi Connna fequens fit adfirmatiuum, v t : Non potefl fieri: vt Deu^ fallat. Lehetetlen hogy az líten va-
lakit meg-tsaljon.
V. Post locutionís formulas, quibus impedimen- tum signiticamus , elegantius et vsitatius. ponilur:
Q v o MINVS ; interdum etiam QVIN et. NE, id- que ibidem cum Coniunctiuo ; ,vt: Impeditus fűi, quo minus venirem. Bajom volt, ném mehettem.
Nihil objtat , quo minus emergas. Semmi ok nints, hogy elő ne-mehess. Non recujamus quin dedatur. N5m bánjuk, ha kézbe adatik, (nem ál- lunk ellent , hogy kézbe ue adassék). Discnrdia
oh-
$, i5o. DE SYNTAXi. 4 1 . obftitit, ne vinceremus. A z egyenetlenség miatt nem lehettünk győzedelmesek.
• V I . V T , (hogy,) non verő QVOD sequitur:
a. Particqlas Intendendi: T A M , TANTVS, T A L I S , IS, et H i e , (pro talis,) TOT, ITA , s i c , EO, AUEO, cet. quae noftra Lingua efferuntur p e r ,
Ollyan, olly nagy , ol/y fok, ally igen , ally eröfsen , úgy, annyira, olly kevéjsé ' s a ' t . (quae Particulae, non femper , NE, fed VTNE , v e i VTNON requirunt,) e. g. Tam eftdiue , vt nihil dfderet ampliu . Ollyan gazdag, hogy feramit nem kívánhat többet. Eo in me animo eft, v t n/nnibús eum amicis anteferam. Ollyan indulat- tal vau én h o z z á m , hogy minden barátimnál
q L b b betsüllöra,
b. Poll Verba V O L V N T A T I S , quaeque R O G A T V M , M O N I T V M , H O R T A T V M I M P E U I V M ; item: E V K N - T V M , E F F K C T V M , C O N S E Q V E N T I A M Cet. flgni- ficant; Inprimis poft; Fore, futurum ed, acci- dit, contingit, euenit, fequitur, facere, efficere , üt, faSlurn eft, ntcefe ejt, caufia eft, fas ejt, non commit tam, cet. v t : Cum abeffent Parentes, factum ejt, vt indulgentius viueret. A ' S z ü l é i ' o t t -
hon nem létekben esett, hogy kényesebben élne.
Rogo et hortor, vt per gas qua coepifti. Kérlek és mtlek, hogy a' melly úton el-indúltál, kövesd azt ezután is Quibus rebus fiebat, vt, cet. A*
mellyből a' következett, hogy, 's a' t.
c. V b i Cauda Finalis, p e r : VT (Hogy, azért, hogy, a' régre,) indicanda eft. ex. gr. Cura vt vaiaas.
Légyeu gondod egésségedre.
V I I . NON, Imporatiuo Iungi n e q u i t , cuius loco Nts, c u m Imperaliuo, aut C o n i u n c t i u o , vei etiam N o n , ( P o é t i c e : Pqrce) cum sequentc Inlinitiuo, vei G A V E , cum Coniunctiuo a d h i b e t u r , v t : N e
G 5 ti-
Z)E SYNTAX1. $. L£O. ISI.
tirneas. Ne cede. Noli malos irnitari. Ne köves*
»ed a* roszszakah Caue dubites. Ne kételkedjél.
Parce pías federare marras. Ne fertőztesd - meg szent kezeidét.
* Negatio femper Verbum praecedere debet.
Accusatiuus cum Infuiitiuo.
1 5 1 . I. Ponitur ppst Verba:
1. Sensuum Externorum : Video, cerno, audio, cet. et Interuorum; Sentio , intelligo, animaduer- to, percipio , puto , reor , arbitror , rnemini, re•
cordor. cet. ex. gr. Video te efe triftem. Látom, hogy te szomorú vagy. Audijiin hojíem ejj'e fu- gatum? Halottad-é, hogy az ellenség el-úzetctt ?
Videbam illud jacere. Látom vala, hogy fekszik.
Putasne me ignorare? Gondolod, hogy nem tudom?
Memini me legere (non autem legisse). Emlékezem, hogy olvastam.
2. Dicendi: Dico , aio , negó , fateor , narro y refero, cet. ex gr. Negat fe fecife. Azt mondja, hogy ö nem tselckedté.
3. Signilicandi : Ofendo, demonftro, probo ; cer- tum, apertum, manifeftum, probabile, verojimile, falfum eft , cet. Item: Apero, conjido; ñique iu bis
ómnibus, Nominatiuus llungaricus mutalur in Ac- eusatiuum, et Indicatiuus, omissa Partícula: Hogy, in Iniinitiuum; (id quod ne ab Hungarico quidem sermone plañe abhorret; vt : Senkit nem látok ilt lenni) ex. gr. Spero Patrern venturum efe. Re- ményiem, hogy Apám el-jő, Conjido rem , vt
volumus; efe. Ctc.
" Hú
5- )5l. DE SYNTAX!. ti
* His Verbis et Conditionibns Particula : Q v o n , non conuenit; adeo vt nonnulii exiftiment. Latinis am ribus minimé conuenire; Dico quod, Jcio quoi, cet. Ipfaque vetérum Scriptorum loca, ad hoc firmaridum proferri foiita', non effe genuina, fed corrupia, aut falso excitata.
II. Verba Affectuum: Gaudeo, doleo , metifo , poenitet me, vereor, miror, conjido, cet. pariim
eidejn legi parent, quae Num. I. proposita est; par- tim tamen etiam : Quod aut cum admittunt, 'ma- ximé quoties in nostra Lingua non modo: Hogy ; verum etiam: Mivel, minthogy, adhiberi potest;
ex. gr. Laelor te felicem ejfe, vei quod., sine cum í'olix es. Pariter: Gaudeo miror, doleo , queror.
A t Metuo cet. VijJ. i 5 o . II.
III. Verba etiam Voluntatis , cet. ( d e quibus i 5 o . VI. b) nonnumquam oinissa Particula : V T , (H o g y, ) Coniunctiuum verlunt in Infinitir vum cum Accusatiuo ; ex, gr. Hos honores tihi Deum fortunare volo. Kívánom , hogy az Isten adjon szerentsét néked ebez a Tisztséghez. lubeo te saluere. Köszöntlek téged. Ne id a fe fieri poi Jtularent. Ne kívánnák, hogy ö azt tselekedje.
1. Quodíi Perfona, cuius ope quid velimus, non ex- primatur; haec Verba recipiunt etiam Inflnitiuuin Pafniuum , v t : lujsit , curavit, voluit, fibi vés- tem fieri. Köntöst tsináitátott magának.
2. Erit quoque eligendus Infinitums Pafsiuus; cum duo Accufatiui Sententiam ambiguam redderent vt si dicas: Nuntiatum ejt, Milonem Clodium interjeciffo: relitiquiiur incertum, vtrum Mihr Ciodium, an Milonem Clodius ocpidifi'et: qua- re dicendum potius : Clodium a Milone interfe- eturn fife.
