B r e t a g n e . N a n t e s a Loire torkolatánál, nevezetes kikötőhely, 125,000 1. B e n n eb, a tartomány régi fővárosa. B r e s t , Franczia-ország legnevezetesebb hadikikötője 70,000 1. S t.-M a 1 o, nagy kereske-delmi hely.
N o r m a n d i a . B o n é n , a Szajna m., nagy gyár-város 150,0001.
L e H a v r e d e G r 8> C 6] ft Szajna széles torkolatánál, Páris főkikötője 100,000 1. C h e r b o u r g , nagy hadi kikötője az újkor vízműépítményei-nek egyik legnagyobbika. D i e p p e tengeri fürdőhely, C a e n nevezetes kikötőhely.
A belső tartományok. Túlnyomóan a Loire vízkörnyékén terülnek el az Auvergne vulkánikus területétől egészen a közép Loire szőlődombokkal takart és búzatermő medenczéjéhez.
O r l é a n n o i s . O r l é a n s , a Loire legészakibb pontjánál nagy kereskedelmi város. Fontos még B 1 o i s város és C h a m b o r d kastély.
B e r r y és N i v e r n a i s . B o u r g e s é s N e v e r s legnevezetesebb városok. '
B o u r b o n n a l s . M o u l i n .
A u v e r g n e . C l e r m o n t s tőle nem messze V i c b y fürdő, és C h a u d e s - A i g u e s , az ország egyik legjelesebb fürdője.
M a r c h e és L i m o u s i n . L i m o g e s .
Francziaországboz tartozik még K o r z i k a szigete A j a c e i o fő-helylyel és B a s t i a kereskedelmi várossal.
világhírű Chamouny völgy. Nyugaton a Nagy-Bernát hágó (2500 m.) híres zárdájával közvetíti a közlekedést észak és dél között. Keleten a M o n t e-R o s a (4640 m.) tornyosul. A Szimplomon (2000 m.) keresztül kényelmes út vezet, tetején a zárda áll, mely a vándort vendégszeretőleg fogadja.
2. L e p o n t i n i A l p o k Szimplomnál kezdődnek és S t . G o 11-h a r d o n , L u c k m á n i e r e n és S t . B e r n 11-h a r d i n o n át a Hátsó-Rajna forrásánál a S p l ü g e n i g vonulnak; mind ezek hágók, melyek közül St. Gotthard, St. Bernhardin és Splügen kényelmes műútakkal dicsekszenek. E fő lánczolat különböző irányokban ágazik el s különösen St. Gotthard felöl, mint a svájczi Alpok középpontjából, Svájcz középső kan-tonjait elborítva, a következő lánczolatok terjednek szét.
a) A B e r n i A l p o k , a Penniniekkel párhuzamosan s ezektől csak a Rhone által elválasztva, délre merevélyesen megszakadva, tömegre, nagyszerűségre és a jegesek kiterjedésére nézve a Pennini Alpokkal is vetekednek. Legmagasabb csúcsai a hegység keleti részében vannak és a 4000 métert meghaladják (Jungfrau, Mönoh, Schreckhorn, Finstera-horn, Aletschorn). Megemlítendő a Gemmi és Grimsel gyalogösvény és a
Furka út. . b) A V i e r w a l d s t á t t i A l p o k az Aar és a Reusz völgyei közt,
ezekben a Rothstock és a Pilátus a legnevezetesebb csúcsok.
c) A G l a r n i és S c h w y z i Alpok a Reusz és az Elő-Rajna közt, ezeket Dödi lánczolatnak is szokás nevezni, bennök az Oberalp, a Dödi és a Rigi legérdekesebb csúcsok.
d) A T h u r i Alpok, S z a n t i s z s z e l és az A p p e n z e l l i Al-p o k k a l együtt a Walleni tótól északra terülnek el.
3. A R h á t i A l p o k Splügennél kezdődnek és Ausztriánál már említett Hl-Rosanna-Reschenscheideknél végződnek, ezek állanak a Grau-bündeni főtömegből; az északi és déli előcsoportból.
A G r a u b ü n d e n i A l p o k állanak:
« ) a S p l ü g e n é s M a l o j a közti főtömegből;
b) az A1 b u 1 a lánczolatból az Inn (Engadin) baloldalán, Malojától Szeptimeren, Julieren, Albulán és Flüelán keresztül Szelvretta csomóig.
A Szeptimer, Julier, Albula és Maloján szép utak vezetnek keresztül.
c) A B e r n i n a lánczból, mely a Malojától húzódik az Inn jobb partján Berninán keresztül Tirolig. '
Az északi és déli előcsoportról Ausztriánál volt szó.
St. Gotthard alatt 14,800 m. hosszú és 1300 m. magas alagúton vasút vezet át.
A J u r a . A Svájczi Jura a Rhone kanyarulatánál (Genf m.) észak-keleti irányban a Rajna kanyarulatáig (Básel m.) húzódik több párhuza-mos lánczolatban, ezek némelyike eléri a 2000 m. magasságot.
A S v á j c z i F e l f ö l d termékeny dombvidék, mely az Alpok felé csakhamar hegységbe megy át, délnyugaton pedig a Jura fala környezi.
J a b l o n s z k y : F ö l d r a j z .
F o l y ó k é s t a v a k . A R a j n a főforrása a St-.-Gotthardon van, az innét eredő patak E 1 ő - R a j n á n a k, a következő 'forráspatak Közép-Rajnának neveztetik .és Diszentisznél egyesül az előbbivel; a harmadik forráspatak H á t s ó - R a j n á n a k hívatik és Reichenaunál egyesül az előbbiekkel. Chur városától a Rajna északra tart s béömlik a B o d e n i tóba, honnét kiérve Lanfennál 20—22 m. magas és 110 m. Bzéles vízesést (Schaőhauseni vízesés) képez, ezentúl megtartja nyugati folyását egész Báselig, e városon túl középső folyását kezdi meg. Felső-Rajna legnagyobb mellékfolyója az Aar, mely Grimselen két Aarjegesből ered, keresztül folyik a B r i e n z i és a'Th-u n i tavakon s ezután széles völgyet képez a Svájczi felföldön, míg a Rajnával egyesül. Az Aar bal mellékvizei a S a a n e és a Z i h l , mely utóbbi a M ú r t e n i - , a Neuburgi- és a Bieli-tó vizét csapolja. Jobb mellékvizei a R e u s z , mely St.-Gotthard déli- lejtőin ered, keresztül folyik a mondadús Vierwaldstátti és Zugi tavon s Habsburg várán alól egyesül az' Aarral. A L i m m a t mint Linth, a Tödin ered, keresztül folyik a W a l l e n i és a Z ü r i c h i tavakon s egyesül az Aarral.
: A R h o n e , St.-Gotthard nyugati részén ered, közel a Furkához, előbb délnyugati, ezután északnyugati irányban tart s beleszakad a G e n f i tóba, melyből kiérve kis területen a Jura mészrétege alatt foly el (la perte du Rhone), mellékvize a Chamouny völgyből jövő A r v e.
A T i c i n o St.-Gotthard déli'lejtőin ered s sebes folyás után eléri a L a g o - M a g i o r e tavat.
Az I n n a Szeptimer közelében ered több forrásból, melyek kis tavakban egyesülnek, folyása északkeleti, regényes völgyét E n g a d i n -n a k -nevezik. . '
É g h a j l a t , a n y a g i m ű v e l t s é g . Svájcz Európa fellegvárának szokott neveztetni. A tartomány túlnyomóan alpi jellegű s ennélfogva a földmívelés jelentéktelennek mondható, csupán á gyümölcstermelés ter-jedtebb. A hegyek lakóinak főfoglalkozása a marhatenyésztés és tejgazdál-kodás. A bányászat csekély. Kiemelendő azonban az ipar, különösen az ország északi és nyugati részeiben, jóllehet a nyers anyagok behozatala sok nehézséggel jár. A fő iparágak a gyapot és gyapjúszövés (Zürich), a festés, nyomás s különösen a gyárilag előállított óraipar (a Jura hegység-ben) és az ékszerárúk (Genf). Nagy fontosságot nyer Svájcz az által, hogy részint szépségei kedvéért, részint pedig egészségi szempontból sokan láto-gatják, mely körülmény a lakosság jólétét tetemesen előmozdítja.
• L a k o s o k . A lakosság nyelvre nézve 4 osztályra osztható, ezek nyugaton a francziák, északkeleten és a tartomány belsejében a németek, Graubiindenben a románok és délen az olaszok. Vallásra nézve 3A reform.,
2/s-de róm. kath. A népnevelés jókarban van ; a felsőbb oktatásról a kanton"
iskolák, gymnáziumok, egyetemek, akadémiák és a zürichi műegyetem gondoskodik. · ·
/ A l k o t m á n y é s k o r m á n y . Svájcz 22 köztársasági kantonból
álló szövetségés állam ; a kantonok némelyike önálló félkantonra oszlik.
A legfelsőbb hatalmat a szövetségi gyűlés gyakorolja, mely nemzeti és rendi tanácsból áll. A legfelsőbb" végrehajtó hivatal a szövetségi tanács, melynek élén a szövetségi· elnök áll. A szövetség székhelye Bern.
A kantonok és városok.
Í . B e r n a hn. főlielylyel fekszik az Aar egy félszigetén 44,0001.' T b u n a bn. tónál, sok idegen látogatja. I n t e r l a k é n falu, számos szállóival a nagyvárosok kényelmét nyújtja! Itt vannak a nagyszerű Bemi felföld feljárásai. Az' Emrne völgye (Eirunentbal) sajtkészítéséről nevezetes.
2. U r i a belvét szabadság bölcsője, a Vierwaldstátti tó déli pariján.
A l t d o r f a kanton főhelye. A. K ü 11 i rét, Bürglein és Attinghausen, Teli Vilmosra és korára emlékeztet. A Rütli rétet a svájczi tanúló ifjúság a
nem-zet számára megvette. , 3. S c b w y z , a bn. főhelylyel. B r u n n e n , S t e i n e n és
K ü s z t n a c l i t történeti nevezetességű helyek. E i n s i e d e l n búcsú-járó hely.
4. U n t e r v a . l d e n 2 részre oszlik. O b w a l d e n b e n S z a r n e n ,
N i e d w a l d e n b ' e n S t a n z a főhely. . 5. G1 a r u s z lm. főhelylyel. . .
ö . ' Z u g hn. fővárosa a hn. tó partján fekszik. M o r g a r t e n tört..
nevezetességű hely. (1315. decz. 6. Lipót osztr. bg. veszt.) · 7. Z ü r i c h kanton és főváros a lm,tó mellett·. .Van.híres m ű ' e g y e -t e m e , egye-teme és -több más -tudományos in-téze-te és gyűj-teménye.
75,0001. . " . . ' · ' . . , 8. L u z e r n a hn. főhelylyel. (Thorwaldsen által készített óriási bal-, dokló oroszlán, mely előlábával a liliomot védi, a Párisban elesett syájcziak emlékét örökíté meg.) W á g g i s a Bigi tövénél.
9. F r e i b u r g , a bn. főhelye a Saane mellett fekszik 10,000 1.
M u r t e n , tört. belv. G r u y e r e s (Greyerz) világhírű sajtkészítéssél. ; 10. S z o 1 o t h u r n, bn. főhelye az Aar mellett fekszik,
11. B a s e 1, bn. városa a Bajna kanyarulatánál kereskedelmi fontos-ságú ; a tartomány összes bevitelének a fele e városon jut be. 60,000 1.
12. S c h a f f h a u s e n bn. várossal és vízeséssel, mely utóbbi egyéb-iránt Laufen kastélynál van. - ' " .
13. A p p e n z e l l . b n . főhelyét sokan látogatják.
' 14. S t . - G a l l e n hn. városában, .híres kolostor van, jeles iparral, 15,0001. . ' · · . ., .
' 15. G r a u b ü n d e n b e n C h u r a főhely. Splügen, Berhardin.é Lukmanier hágók emelik fontosságát.. - . ; . . " . „... ·
g*
16. A a r g a u b a n A a r a u physikai és matbematikai készülékei világ-hírűek. B a d e n , kénes fürdői világvilág-hírűek.
17. T b n r g a u b a n F r a u e n f e l d a f ő h e l y .
18. T e s s i n b e n B e l l i n z o n a a főhely, melynek már olaszias a kinézése; rnegemlítendők még L o c a r n o és Lugano városok.
19. W a l l i s z b e n S z i o n vagy S z i 1 1 é n a főhely, igen termékeny vidéken. L e n k, híres fürdő. B r i e g a Szimploni út kezdeténél.
20. " W a a d t b a n L o n s a n n e a kies Genfi tónál, hol V e v a y is fekszik.
21. N e u e n b n r g hn. városának ipara jelentékeny. L o c l e és L a
C h a u x d e F o n d s órakészítésükről nevezetesek. "
22. G e n f , hn. városa legszebb a svájczi városok közt. Arany, ezüst-árui, órakészítése és ékszerárúi világhírűek, 70,000 1.