(5.400,000 • kim. 84.000,0001.)
V í z s z i n t e s és f ü g g ő l e g e s t a g o l t s á g a , v i z e i . Az európai orosz birodalmat négy tenger határolja, csakhogy ezek közül három beltenger, a negyedik pedig hosszan tartó hideg miatt alig különbözik közlekedés tekin-tetében az előbbeniektől. A tengereket elválasztó szárazföldi négy híd közül csak a nyugati hozza e nagy birodalmat közelebbi érintkezésbe az európai műveltséggel; a keleti és déli Ázsiára utalja; az északi pedig annyira északra esik, hogy a dermesztő hideg miatt elveszti fontosságát. Ezekből láthatni, mily mostoha viszonyban van Oroszország érintkezése a külfölddel: a Jeges tenger távol esik, kikötőit csak néhány hónapon át lehet látogatni; a Balti tenger kikötői szintén félévig be vannak fagyva; a Fekete tenger téli ziva-tarai akadályozzák a kereskedést, a Kaspi tengerből pedig még kijárat sincsen.
S mégis e tengerpartok birtoka a birodalomra nézve életkérdést képez.
F ö l d j e . Európa keleti részén a S z a r m á t síkság terül, melyet ke-leten az U r a l hegység határol; ez a délkörök irányában vonuló hosszú (2100 kim. h.), keskeny hegyláncz mintegy 1000 méter gerinczmagassággal, délen több ágra szakad, melyek széles feltérség alakú lépcsőzetekben a pusz-tában végződnek. É s z a k o n a kopár sziklákat mocsárok és posványok kisérik. A K ö z é p s ő U r a l könnyen megközelíthető és kifogyhatatlan a nemes ércztelepekben, melyeknek kiaknázása a történet előtti korszakba esik.
A D é l i U r a l sűrű erdőkkel van borítva, délnyugati kiágazásaia Szarmát síkság középső termékeny vidékét a Kaspi tengertől északra elterülő sós pusztától elkülönítik. Á K a u k á z u s délen magas falként választja el Európát Ázsiától. E hegyláncz északra előhegyekkól végződik, délre mere-dekül esik, jéggel borított csúcsai közül az E l b r u s z 5600 méternyire
emelkedik. A jéggel borított gerincz átjáróihoz meredek és szűk völgybasa-dékok vezetnek (a Gmzini út·, mely Kazbek jeges mellett vezet, a legélén-kebb). A Kaukázus mindkét lejtőin gazdag kőolajforrások vannak (Apseron
félsziget örök tüze régen ismeretes). ' A S z a r m á t . s í k s á g a Fekete tengertől a J eges tengerig, és a Balti
tengertől a Kaspi tóig terül el. E síkság jellege eléggé változatos. Északon a puszta, posványos T u n d r á k csak télen közelíthetők meg, de sűrű feny-vesekkel vannak borítva. Ettől délre az U r a 1 - B a 11 i földhát szelíden emelkedik az Ural hegyláncz és a Balti tenger közt, e megszakadozott, erdők-kel borított földduzzadás legnagyobb emelkedését a V a l d a i fensíkon (leg-nagyobb emelkedése a Papova-Gorá 351 m.) találjuk. Nyugaton, a Finn és a Bottni öböl közt, a vízzel telt mélyedések által megszakított alacsony, gránit-ból álló sziklahát terűi el; e finnországi sziklahát erdőkkel van borítva, zord égalja miatt csak a völgyelésekben mívelhető. — A Szarmát síkság k ö z e -p é b ő l az egykori lombos erdők eltűntek, de helyüket buja búza-mezők foglalák el. E termékeny övet a keletről nyugatra elterülő, lombos erdőkkel borított U r a l - K á r p á t i f ö l d h á t zárja el, ez az Uraitól a Kárpátok északi előbegységeig húzódik. Tőle délre terül el az 0 r o s z P u s z t a , mely keleten sós homoktérség, nyugat felé pedig számos baromcsorda által föl-elevenített gyeptérség jellegét veszi fel.
F o 1 y ó k. Oroszország iblyórendszere szerencsésnek mondható. Fo-lyóinak nagyobb része csekély esésű s így hajózható; ehhez járul a víz-választók csekély emelkedése, miért is a csatomanépítés könnyen legyőz-hette az akadályokat, és végre a folyók minden irányban való kisugárzása.
E tekintetben Oroszország kiváltságosnak látszik, de nem szabad megfeledkez;
nünk arról, hogy e folyók nagyobb része félévig be van fagyva. Az Urai-Balti földhát Oroszország folyórendszerét két osztályra osztja, ezek egyike a Jegesr
tenger és a Balti-tenger vízkömyékéhez, a másika pedig a Kaspi és a Fekete-tenger környékéhez tartozik.
Az Északi Jeges-tenger felé tartanak: ' a P e c s o r a , mely az Ural-begylánczban ered és csak a nyári hóna- '
pókban ment a jégtől; a D v i n a, a V i i c s e g d a és a S z u c h o v a egye-süléséből támad, öt hónapig van befagyva.
A Balti-tengerbe ömlenek:
a N é v a, a Ladoga-tó lefolyása, öt hónapig van befagyva; a D ü n a, a Valdai magaslaton ered és a Rigai öbölbe szakad; a N j e m e n, erdőkkel borított posványos vidéken ered, középső folyásában áttöri az Urai-Balti földhátat és a Kurihaffba szakad. '
A Fekete-tenger folyói: . a D n j e s z t e r, mely a Kárpátokban ered; a D n j e p e r, az erdős és
posványos Urai-Balti földhát déli lejtőin ered, áttöri folyamrohanatokban az Urai-Kárpáti földhátat, ezután nádas posványok között tart délre és széles hman alakjában (öböl) torkobk a Fekete-tengerbe, melybe a B n g is szakad.
Mellékfolyói közt említendő a B e r e z i n a és a B o k i t n o i mocsárokban eredő P r i p e t ; a D o n , a Tulai kerületben ered és az Azovi-tengerbe szakad.
A Kaspi-tengerbe szakad :
a Y o 1 g a , mely a Valdai magaslat posványaiban ered, több kis tavon keresztül folyván, keletre fordul. Folyásában felveszi az O k á t , továbbá a haldús K á m a t , melynek irányát követve délre fordul. Áttöri az Urai-Kár-páti földhátat és az egykori tenger sós pusztáira ér s nagy deltát képezve a Kaspi tengerbe szakad. A Volga Európa legnagyobb- és leghaldúsabb folyója. A Volga alsó folyásától 280 kilométernyi távolságban déb-e, a folyó alsó szakaszával majdnem párhuzamosan van a M a n i t s holt medre, mely jelen időben nagyobbrészt víznélküli, de egykoron a Kaspi-tengert a
Fekete-tengerrel összeköté, mely közlekedés könnyen helyreállítható volna. Az U r a l folyó, mint batárfolyó nevezetes.
Legnevezetesebb tavak: a L a d o g a - , az O n e g a - , az I l m e n és a P e i p u s z - t ó .
É g a l j , a n y a g i m ű v e l t s é g . Oroszország kiterjedésénél fogva különböző égaljjal bir. Déli részein, különösen a Krimi félszigeten és a Fekete-tenger partján szelid, meleg klima uralkodik ; itt a telek rövidek, a nyarak hosszúak és melegek, még a déli gyümölcs is megérik a teve pedig teherhordásra alkalmaztatik. Középső Oroszországban mái- a szárazföldi égalj uralkodik igen kemény telekkel és forró nyarakkal. Északon már nagyon
hideg van. · Oroszország középső része a birodalom éléstárának nevezhető; mert
a fekete talaj trágyázás nélkül is gazdag aratást biztosít, s roppant sok gabona jut kivitelre. Északon óriási erdők terülnek el, melyekben szám-talan prémes állat tartózkodik; délen pedig a megmérhetetlen legelők elő-mozdítják a marbatenyésztést (ló, szarvasmarha és juh); folyóiban, tavaiban és tengereiben jelentékeny a halászat. Ásvány bányászat tekintetében Orosz-ország Európa első állama. Gazdag vas, réz és ólómbányászata nagy jelentő-ségre vergődött, mióta a birodalom különböző helyein nagy kőszéntelepeket sikerült fölfedezni. Az Ural hegységben sok aranyat és platinát bányásznak.
Az Ural folyó környéki pusztákon és a Kaspitó mélyedésében pedig nagy mennyiségű só gyűjtetik.
-Oroszország iparát, különösen a birodalom középső részeiben, jelen-tékenynek mondhatjuk ; iparczikkei fedezik a belszükségletet, de a nyugat-európai államokéival nem mérkőzhetnek. * Legfontosabb a gyapot-szövés, és
* Az ipar fejlődését maga az égalj is akadályozza: a hosszú, kemény telekre gyorsan következnek a rövid és forró n y a r a k ; a hó eltűnésével rövid idő alatt készen kell. lenni a mezei munkával, s azért a tavaszi és őszi mezei munkához kétszer, sőt háromszor annyi kéz kívántatik, mint nálunk. A szántás-vetés és aratás idejében a gyári tevékenység szünetel; mert minden kéz kény-telen a kedvező idő rövidségét felhasználni.
a len- (kötélverés) és gyapjuáruk készítése; világhírű a bőrgyártás (orosz bagaria és chagrin). Ujabb időben jelentékenyen emelkedett a vas- és a répa-czukorgyártás.
Kereskedése, különösen belkereskedése igen élénk; mert a nyerster-mények bősége a kiterjedt vízi- (34,000 kim.), közönséges és vasutakon minden irányban szállítható, azonkívül az orosz népben nagy bajiam mutat-kozik a kereskedéshez. Nagyban mozdítják elő az árúk kicserélését a vásárok, melyek közt a Niszni-Novgorodiak világhíre tettek szert. De a külkereskedés is, különösen középső Ázsia felé, mindig nagyobb mérveket ölt.
L a k o s o k . A lakosság nagyobbrészt szláv eredetű, ezek oroszok és lengyelek. Ezeken kívül·'számos más törzsekkel találkqzunk, ilyenek p l . : a litvánok és lettek, németek, finnek, zsidók (különösen Lengyelországban);
tatárok, kirgizek, kalmükök, örmények stb. Valamint nyelvi, ugy vallási tekintetben is a lakosság túlnyomó többsége nagy egységet tüntet fel; az államvallás a görög-keleti, melynek feje a ezár. A népnevelés alacsony fokon áll; a nagy tömeg majdnem minden iskoláztatást nélkülöz és babonás. Az orosz jószívű, barátságos, előzékeny és engedékeny; de a ravaszság bizonyos neme is megvan benne, mely, ha előnye megkívánja, hideg vérrel a legna-gyobb kegyetlenségre is képes. A nép vallásossága csekély befolyással van a nép erkölcsi, de annál nagyobb politikai életéré (háborúit a vallás ürügye alatt intézi).
A l k o t m á n y , k o r m á n y . Oroszország korlátlan egyeduralom, minden politikai és egyházi ügyekben a czár akarata mérvadó. Állami ügyek-ben legfőbb hivatal az á l l a m t a n á c s , egyházi ügyekügyek-ben a s z e n t z s i n a t , a bírói ügyekben az i g a z g a t ó t a n á c s és végre mint végre-hajtó hatalom az á l l a m m i n i s z t e r i u m szerepel.
Európai Oroszország kormánykerületekve oszlik, melyek rendesen fővárosaik szerint neveztetnek el. A Kaukázi tartományok helytartóságot képeznek, de már az Ázsiai Oroszországhoz számítják, Finnhon persona!
unió által függ össze a birodalommal s külön tartomány-gyűlése van.
Az u. n. B a l t i t a r t o m á n y o k talaja sík, de az égalj rendkívül nedves; nagy kiteijedésü mocsárok és erdők mellett a mívelhető terület mindenütt jól van kihasználva. S z.-P é t e r v á r, a Néva mellett·, már 1703:ban alapítása alkalmával nagyszabású városnak volt kitűzve s a szerint épült is. A többi európai fővárosok mellett épületeinek és palotáinak nagy-szerű kiteijedése által imponál. A város fénypontját képezik a Néva bal-partján húzódó quaik, ezeken vannak a nagyherczegek palotái, a Téli palota stb. A Téli palotától a fó'utczák egyenesen a városba vezetnek, ezek közt legélénkebb az «Alexander-Nevszki prospekt». Számos tudományos és mű-vészi intézete és gyűjteménye, akadémiája, egyeteme, technikai intézetei, gymnáziumai, reáliskolái stb. Szt.-Pétervárt méltó társává teszik az európai fővárosoknak. A város ipara és kereskedése igen nagy, de a kemény tél aka-dályozza a hajózást, 900,0001. K r o n s t a d t erősség és főhadikikötő védi a
fővárost a tenger felől. A főváros közelében van C z a f s z k o j e-Sz e 1 o, az uralkodó család nyári tartózkodás helyei közül a legjelentékenyebb. N a r v a, most jelentéktelen. E i g a, a birodalom második kereskedő városa, a lm. öböl mellett, 170,0001. ' ' * '
F i n n h o n n a g y h e r c z e g s é g bővelkedik tavakban és posvá-nyokban, de a talaja szegény. H e l z i n g f o r s z , főváros ; említendő- még
A b o és T o r n e a. • · • N a g y - 0 r o s z o r s z á g. Oroszország középső részeit nevezték úgy,
hová rendesen a Volgától északra egész-a Jeges tengerig elterülő vidéket is számították. E területnek az Urai-Balti földháttól délre fekvő része Orosz-ország valódi szive, mely termékenysége, lakóinak sűrűsége és ipara által kitűnik. M o ' s z k v a , az oroszok szent városa és a nagy birodalom bölcsője és valódi középpontja. A város a hn. folyó mindkét partján terül el, közepén hosszúkás dombhát emelkedik, melyen a K r e m 1 épült, ez rovátkos kőfallal és különböző alakú tornyokkal van körülvéve, benne a czári palotán kívül több templom és középület van elhelyezve. Moszkva az oroszok Eómája, a gazdagság városa, a nemesség, a kereskedők székhelye, 750,000 1. N o.v-g o r o d (nao.v-gy), az Ilmentó mellett, eo.v-gykori nao.v-gysáo.v-gának csak árnyéka.
N i z s n i - N o v g o r o d , az Okának a Volgába szakadásánál, nagy vásárairól (julius és augusztusban) nevezetes, melyek Európa és Ázsia közti kereskedést a szárazon közvetítik, árúforgalma 200 millió forint. K a l u g a , T u l a nagy fegyvergyárakkal. S z m o l e n s z k , B o r o d i n o , V o r o n e s é s O r e l népes városok. A r c h a n g e l , a Dvina torkolatánál, mint kiviteli hely fontos.
Kola félszigetét és Novaja-Zemlja szigetét csak a vadászok látogatják. Spitz-bergák is ide tartoznak.
K i s - O r o s z o r s z á g . K i j e v , a «szent város» egyetemmel, Orosz-ország legrégibb városa és a kereszténység kiindulási helye, barlang kolos-tora híres búcsújáróbely 130,000 1. P u 11 a v a, tört. fontos hely. C h a r k o w , az n. n. Ukrainában. '
N y u g a t i O r o s z o r s z á g (Podolia, Volbynia, Litvánia), a Bug, Diina, Dnieper és Dnieszter között, középső részében medenczeszerű mé-lyedés van, melyet a nagy Eokitnoi posványok kitöltenek. M o h i l e v , V i l n a , M i n s z k é s B o r i s z o v , nevezetes ipar- s kereskedelmi városok.
D é l i - 0 r o s z o r s z á g nagyrészt csak a baromtenyésztésre alkalmas pusztákból áll. T a g o n r o g, az Azovi tenger mellett hadi kikötő. S z i m f e-r o p o l és S z e b a s z t o p o l , töe-rténeti fontosságú helyek a Ke-rimi félszi-geten. Itt van Livadia is, a lezárok nyári tartózkodó helye. K e r t s , J e n i k a 1 e, szintén ott. K i s e n e v Beszarabia főhelye 112,000 1. A k k e r-m a n n kikötőjét túlszárnyalta a gyorsan er-melkedő O d e s s z a , a Fekete tenger főkikötője és Európa első gabonakereskedő helye, egyetemmel, 200,000 1. N i k o l a j e v a Bug mellett hadi kikötő é s C b e r z o n a Dnjeper
mellett kereskedő hely. . . A s z t r a c b á n c z á r s á g . A s z t r a c b á n , a Volga torkolatánál,