(315,000 • kim. 30.000,0001.) ' . . • , • V í z s z i n t e s é s f ü g g é l y e s t a g o l t s á g a. A két nagy sziget
közöl .Nagy-Britannia szebb tagoltságú, mint nyugati szomszédja; amaz öbleivel, hosszúkás félszigeteivel és földszorósszérű szűkületeivel Görög-országra emlékeztet, csakhogy itt a szaggatottság délről észak felé növeke-dik. Partjai bővelkednek jó kikötőkben s a hol ezek hiányzanak, ott a folyók nyilt torkolatai a legnagyobb hajók befogadására alkalmatosak.
A déb és nyugati part kedvezőbb, mint a keleti. Fontosabb kikötők a követ-kezők és pedig keleten : London, számos nagy városból áll a Themse tor-kolatánál, a világ első kereskedő helye, H u l l (olv.Höll) a Humber (Hömbör) torkolatánál N e w c a s 1 1 e (Nyúkeszl) előkikötőivel,- E d i n b u r g (Edin-börg) Leith kikötőjével, D u n d e e (Döndi); G1 a s g o v (Gleszgó) a Clyde (Klajd) mellett, L i v e r p o o l (Livrpúl) a Mersey (Mörszi) torkolatánál és B r i s t o l (Brisztl)'a Szevern öblében a nyugati parton vannak; F a l -m o u t h , P l y -m o u t h (Ply-möth), P o r t s -m o u t h és B r i g h t o n (Braitn) pedig a déli parton. Irhon kikötői kevésbbé fontosak. ·
-J a b l o n s z l y : F ö l d r a j z . 9
H e g y e k és s í k s á g o k . A Brit szigeteken a kis síkságok és a kis hegységek váltakoznak. Anglia (Nagy-Britannia déli fele) keleti részén túl-nyomó a síkság, mely egyes kiágazásaival elválasztólag hatol a nyugati hegyes területre. A hol a hegység lánczolat alakot ölt, ott észak-déli irányt vesz fel. Skócziában, hol túlnyomó a hegység, épen az ellenkező irány tapasz-talható. Irhonban a középső síkság köré csoportosainak az egyes begycso-portok. A hegységebet a következő csoportokba foglalhatjuk össze: .
1 . A C o r n w a l l i (Kornual) h e g y s é g , a déli parttal párhuzamo-san húzódik, dombgerinczekből és hegysorokból áll.
2. A W a l e s i (Űelzi) h e g y e s v i d é k á tenger felől meredeken emelkedik; ez zord, szirtes és erdőszegény, de ásványgazdag hegyvidék;
Snowdon (Sznódn) csúcs 1093 m. magas. • • 3. A t u l a j d o n k é p e n i A n g o l h e g y v i d é k az Eden (Idn)
völgye által kisebb nyugati és nagyobb keleti részre oszlik. A nyugatit C u m b e r l a n d i (Kömbörlend) hegységnek (Cumbrian hegység) szokás nevezni, mely nagyon zord. és szaggatott; a keleti számos hegyes csúcsáról P e a k (Pik) hegységnek neveztetik. •
. A S k ó t f e l f ö l d természetes mélyedések által három főrészre oszlik, u. m . : .
-1. a H a t á r - h e g y s é g r e [Cheviot (Cseviot) hegység], ez kőszén-ben bővelkedik;
2. a S k ó t f e l f ö l d r e a. G r a m p i a n (Grempien) hegységgel, ez vadregényes emelkedés, éles csúcsokkal, sötét üregekkel és magányos
tavakkal, legnagyobb emelkedését az 1300 m. magas Ben Neviben (Ben Nivis) éri el; ettől természetes mélyedés (melyben több hosszúkás tó a Caledoniai csatorna építésére adott alkalmat) által van elválasztva;
3. a C a l e d o n i a i v a g y é s z a k i f e l f ö l d , mely alacsony, kopár és nagy kiterjedésű fenyér és posványos térséggel van borítva.
F o l y ó k é s c s a t o r n á k . A Brit szigeteken csak rövid, de a ten-ger dagálya által a hajózásra igen alkalmas folyókkal találkozunk, ilye-nek : a T h e m z e , a Humber ( T r e n t és O u s e (Auz) egyesüléséből származik), a S e v e r n és az irhoni S h a n n o n (Sennon), mely több tó lefolyásából származik. Legfontosabb csatornái: 1. a G r a n d - T r u n k (Grend trönk) csatorna, ez a Bridgewater (Bridzsuotr) csatorna Begélyével (Liverpool és Manchester (Mencseszter) közt az Ir tengert a Német tenger-rel köti össze; 2. R e g e n t (Rezsent) csatorna, London és Liverpool közt;
3. az O x f o r d i csatorna, Trent és Themze közt; 4. a S k ó t csatorna, Forth és Clyde folyók közt; 5. a C a l e d o n i csatorna, az Atlanti és a Német tenger közt; 6. a N a g y csatorna, Dubbn mellett; 7. a K i r á 1 y i csatorna, mely a Shannonba szakad.
. É g h a j l a t , a n y a g i m ű v e l t s é g . A n g b á n a k l e g n e d v e s e b b é g a l j a van Európa összes államai között, miért is a telek nem nagyon hidegek, a nyárak pedig bűvösek; a hó csak ritkán marad meg több napig. Gyakori
ködök sokszor délben is gyertyagyújtásra kényszeritik az embert. A folyók még télen is zöld partok közt folydogálnak és a pór szánt, vet. Skócziában a begyek miatt hidegebb v a n ; de Irhonban az égalj még kedvezőbb a
¡növényzetre, mint Angliában is; mért nedvesebb, mint ez és még-kisebb-mérvű a hideg és a meleg, mint emitt. . .
Különösen a rétmívelés kitűnő, de a búza, árpa (Angliában), zab (Skócziában) és burgonya (Irhonban) sikerrel termeszthető. Habár a mezei gazdálkodás sehol sem dicsekedhetik nagyobb eredménynyel, mint Angliá-ban, mégis a belföldi készlet nem elegendő a sűrű népesség élelmezésére. — A marhatenyésztés ősidők óta virágzó, híres az angol ló és szarvasmarha.
A halászat fontos szerepet játszik, említésre méltó külünösen a hering és
& kabljau (tőke-hal) halászat, a czethal-fogás ellenben hanyatlott. — Az ásványok közt első helyet foglal el a kőszén. Az angol kőszénbányászat majdnem olyan nagy, mint az egész világé együttvéve. A vasbányászat-nak nagy előnye a kőszén közelsége. Azonkívül említendő a réz, czinn, ólom és czink, valamint a kősó-bányászat is, nemkülönben a mészkő- és
palanyerés. • Angolország ipara fölülmúlja az összes országokéit kiterjedésre, sőt
sok tekintetben minőségre nézve is. A gőzgépek segélyével a nagy ipar kü-lönösen azon vidékeken fejlődött ki, hol elegendő kőszén mellett a ki- és bevitel a legkényelmesebb. Kiemelendő különösen a gyapot. és a gyapjú-szövés. A nyers gyapot főtömege az Amerikai Egyesült-Államokból hözatik be, újabb időben azonban a Brit Kelet-India is vetélkedni kezd az amerikai államokkal. A len- és selyemszövés kisebb fontosságú; ellenben az angol érez-és aezóláruk, a. gép-és fegyvergyártás a legjobb hírnévnek örvende-nek. E mellett az összes iparágak, mint pl. a vegyi ezikkek gyártása, a tökély legmagasabb fokán állanak.
óriási iparának megfelel kereskedése. Űtak, csatornák, de különösen vasutak és gőzhajók az összes jelentékenyebb helyeket összekötik. Az angol kereskedés a szó szoros értelmében világkereskedés; előmozdítja azt az ország sziget-volta, vizi-, mű- és vasutak hálózata, a lakosság jóléte és vállalkozási szelleme.
L a k o s o k . Az angol nép több törzskeverékből származott, ezek : a britek, a rómaiak, az angol-szászok, a normannok, mindezeknek és a francziáknak nyelvéből jött létre az angol nyelv, mely világnyelvvé fej-lődött. Az angol jellemre nézve sokban különbözik a többi európaitól;
ő komoly, sokszor komor; hazájára büszke, szereti a kényelmet, a tiszta-ságot, szabadságszerető és vallásos. Előszeretettel viseltetik a fogadá-sok és versenyzések iránt. Közmondásossá vált az angol gazdagság, csak-hogy a vagyon aránylag kevés kézben központosul, a lakosság nagyobb része nem' mondható vagyonosnak, azonkívül a munkás-osztály a leg-nagyobb nyomorban sinlődik. — A népnevelés alacsony fokon áll. A tudo-mányok közül a természettudotudo-mányok örvendenek legjobb ápolásnak.
9*
A lakosság nagyobb része anglikán vallású, mely állami vallás s melynek feje az uralkodó ; Skóeziában a lakosság nagyobb része presbiteriánus,
Irhonban pedig katholikus. - . A l k o t m á n y , k o r m á n y . Nagybritannia alkotmányos királyság ;
az állam élén a király áll, ki a végrehajtó hatalmat gyakorolja ; a törvény-hozó hatalmat pedig megosztja a parlamenttel, mely felső- (lordok háza) és alsóházból (képviselőházból) áll. Az alsóház kizárólagos jogaihoz tartozik a költségek megszavazása bárminemű nyilvános kiadásokra. Az örökösödés mindkét ágban érvényes.
. Nagy-Britannia és Irhon a Calais-i csatorna és az Északi tenger által Francziaországtól, Belgium-, Hollandia- és Skandináviától el van választva, Körülbelől a lakott félgömb közepén van s így mintegy teremtve látszik lenni a világforgalom közvetítésére. A királyság áll két szigetből és három kisebb csoportból ; a nagyobb szigetek : Nagy-Britannia (Anglia és Skóczia) és Irhon ; a kisebb szigetcsoportok pedig : a Hebridák, az Arkneyi és a
Shetlandi szigetcsoportok. , Anglia városai : L o n d o n, a világ legnagyobb kiterjedésű (3600 Q
kim.), legnépesebb városa és a világkereskedés középpontja, fekszik a biroda-lom legnagyobb folyójának torkolatánál, mely ott szakad a tengerbe, hol a királyság Európához közeledik. Ez .óriási város a Themze mindkét partján, fekszik és terjeszkedésében folyton új meg új helységeket vesz fel. London eredeti magva a City (Sziti), mely a nagy kereskedés és a pénzintézetek gyúpontja. Nyugatra a Westminster (Uesztminsztr) csatlakozik hozzája, ez az arisztokráczia városa. A Themzétől délre. Southwark és Lambeth.
(Lembeth) a munkások városrésze terül el ; más nevezetesebb· városrészek a következők: 0 Tower-Hamlets (Tauer Hemlet), East-End (Isztend) a város valódi kikötője. Számos gyepes és erdős tere (squares szkver),. vala-mint nagy kertjei jótékonyan hatnak az egészségre. Számos monumentális épülete közt említendő: a Buckingham (Bökkinem) és a James (Dzsemsz) palota, a parlamentházak, a Tower (most kincs- és okmánytár van benne elhelyezve) stb. A brit muzeum egyedül áll a maga nemében. Számos tudo·;
mányos és művészeti társulata, egylete és gyűjteménye hathatósan .mozdítja elő a felvilágosultságot. A város óriási közlekedését előmozdítják az utczák alatt és felett vezető vasutak, hidak, hajók, bérkocsik, stb. Jelentékeny iparán kívül kiemelendő különösen kereskedése, a városnak magának több kereskedelmi hajója van, mint egész Francziaországnak.Van 4.0000,000 la-kosa. — London felett, a Themze mellett, van W i n s o r (Uindzör), a.
királyi család pompás nyaralójával; G r e e n w i c h (Grinics), csillagvizsgáló intézettel és W o o l w i c h (Űulics), nagy arzenállal, .a főváros délkeleti
külvárosainak tekintendők. ., C h a t h a m (Csetem), hadi kikötő a Themze torkolatánál. D o v e r ,
átkelőhely. C a n t e r b u r y (Kentenböri), az angol érsekprimás székhelye:
H a s t i n g s (Hesztingsz), tört. nevezetességű hely. B r i g h t o n (Brájtn)
tengeri fürdőhely. P o r t s m o u t h és P l y m o u t h , hadi kikötők.
B r i s t o l (Brisztl), nagy kereskedőváros, a Severn mellett, 200,000 1.
B a t h (Beth), híres fürdő. O x f o r d (Oakszford) és C a m b r i d g e
(Kérn-•bridzs), egyetemekkel. N o r w i c h (Norics), iparos hely. Y o r k , régi város.
Anglia iparvidékén : B i r m i n g h a m (Börmingbem), a brit érczipar középpontja, fekszik a Trent mellett. Fontosabb iparczikkei a gőzgépek, fegyverek, tűk, aczéltollak, gombok stb., oly nagy, mint Budapesti S t a f f o r d (Stefford), Shakespeare születéshelye. D e r b y (Dörbi), N o t -t i n g h a m (No-t-tingem) és L e i c e s -t e r (Lesz-tör), harisnyakö-téssel.
S b e f f i e 1 d (Seffield), a vasipár (kések) második középpontja. L e e d s (Lidz), gyapjúszövéséről, B r a d f o r t (Bredfort), gyapotfonásáról és H a 1 i f a x (Helifeksz) vásiparáról nevezetes. M a n c h e s t e r , a gyapotipar főhelye, fél millió embert foglalkoztat. L i v e r p o o l , gyapotkereskédés főhelye, 550,000 1. C h e s t e r (Csesztör), sajtjáról, L a n c á s t e r
(Lenkesztör), fegyvergyártásáról híres. W h i t e h a v e n (Huajthévn), N e w -c a s t 1 e és a közeli G a t e s b e a d (Getszhed), köszónbányászatról neveze-tesek. M e r t h y r T v d f i l l (Mertajdfil), S w a n s e a (Szuanszi) és
• C a r d i f f , a Wales félszigetén, köszónbányászatról híresek.
• Skóczia városai: E d i n b u r g h, főváros L e i t h (Lith), kikötőjével
•230,000lakost számlál Ós egyeteméről nevezetes. G l a s g o w , Skóczia első ipar és kereskedelmi városa; gyapotszövés és vásárúk gyártásában Anglia bármely városával kiállja a versenyt, 500,000 1. P e r t (Pörtbj, D u n d e e
•és A b e r d e e n (Aberdín), nagy iparral. I n v e r n e s s , hadi kikötő. ·
• Irhán,: D u b l i n (Döblin), nagy kereskedéssel, 340,000 1. B e l f a s s (Belfeszt), vászonszövése virágzó. L o n d o n d e r r y , az ir kivándorlók
•gyűlhelye. G a l w a y (Geluei), a nyugati parton, kereskedést űz. C o r k , gabona és marbakivitellel. L i m m e r i k (Limrik),aShannon torkolatánál.
V a l e n c z i a , délnyugati parton a tenger alatti távíró kiindulási pontja.
Szigetek: H e b r i d á k (Hibridiz), a Fingal barlangjáról nevezetes kis Staffa (Steffa) szigettel; O r k n e y (Oarkniz) szigetek ¡ S h e t l a n d ! (Setlend) szigetek lakói juhászattal, harisnyakötéssel, sapkacsinálással és halászattal foglalkoznak. Man (Men) sziget az Ir tengerben. A Normann szigetek legfontosabbjai a Jersey (Dzsörszi) és Quersey (Kvörszi) szigetek Továbbá a sziklás Wight (Uajt) és a Scilly (Szillí) szigetek is Angolország-hoz tartoznak. Ezeken kívül Európában az angoloké: Gibraltar, Malta,
•Cyprus és Helgoland.