által az ország belseje felé bajtatik, s ennélfogva Bayonne, Arcacbon és La Teste de Bucb kikötői csak jelentéktelenek; az összes közlekedés Bor-deauxban öszpontosul. Tovább északra La Rochelle és Bocbefort ismét a homokkal küzd és a fő-közlekedés Nantesban. Öszpóntosül. Innét északra Bretagne félsziget szirtes partjaival következik, e félsziget régóta élénk hajózás színhelye vala, mivel pedig semmi folyó sem köti össze az ország belsejével, a kereskedése sem lehet jelentékeny, főkikötője Lorient és Brest, leginkább hadi· czéloknak szolgál. A Normann félsziget Cherbourg kikötője óriási összegen hadi kikötővé lett. A most következő kikötők, m i n t : Le Hávre, Rouen, Dieppe, Boulogne és Calais, folytonos kotrást igényelnek; mert az angol partok felől jövő áram a franczia partokon rakja le üledékeit. A felhozottakból látható, hogy Franeziaország a tengerre van ugyan utalva, de sok helyütt mesterséges kikötőket kellett teremtenie, vagy a meglevőket nagy erőmegfeszítéssel fentartania; innét magyarázható azon körülmény is, hogy míg a szomszéd Anglia flottájában büszkeségét látja, addig Franeziaország politikai kényszerűségből tartja fen tengeri ere-jét, s azért nem is mívelhetett nagy dolgokat azzal a tengeren.
' " H e g y e k . Franeziaország legnagyobb emelkedése az A1 p o k, ezek az ország délkeleti határán húzódnak délről északra, egyes nyúlványai a Rhone völgyéig érnek, keletre Olaszország felé, rövidebb s így meredekebb lejtőit találjuk, felosztjuk 3 részre, u. m . :
. 1. a T e n g e r i A l p o k r a , a tengertől egészen a Monté-Visóig (3800 m . ) ; rajtok a C o l d i T e n d a hágó Nizza és Coni közt közvetíti az élénk közlekedést;
2. a C o t t i A l p o k r a egészen a M o n t - C e n i s i g (3600 m.), mely alatt 12,226 m. hosszú vasúti alagút vezet; fölötte kényelmes műút van; itt van a Mont Genevrei hágó is; '
3. a G r á j i A l p o k r a egészen a Mont:Blanc-ig, ezeken a
Kis-Bernát hágó (2200 m.) legrégibb út Olaszország felé. . A Rhone áttörésétől északra a Nyugati Alpok emelkedési irányába
esik a J u r a hegység, a Rhone-Saöne, Aar és a Rajna közt.
Délen a P i r e n é k választják Francziaországot Spanyolországtól.
Franeziaország belsejében alacsonyabb hegysorok és fensíkok emel-kednek, melyek az előbbeni hegységekkei nincsenek összefüggésben, ilyenek:
: A Franeziaország déli részén kiterjedt felföld, mely délnyugatra lassan eltörpül, keleten pedig a félkör alakban vonuló C e v e n n é k r e tá-maszkodik. Ezen emelkedés különösen az A u v e r g n e i F e l f ö l d ö n számos kialudt vulkán jelenségeit mutatja a megdermedt láva és számos harang alakú bazalt kúpjaiban. E feltérség belső Franeziaország legmaga-"
sabb emelkedése, benne a folyók mély völgyeket vájtak maguknak; hegy-csoportjai közül megemlítendő: a Mont d'Or (1900 m.), a Cantal (1860 m.), a Puy de Döme (1466 m.)
A kopár terméketlen C e v e n n é k északkeleti folytatásául
tekint-hető az erdődús F o r e z hegység is; a Loire és a Rhone-Saőne közt a Cevennekhez csatlakozik a C ő t e d ' O r ; tovább északra a L a n g r e s i és a B u r g n n d i Plateau, mely termékeny talaja és jó bora által tiinik ki. Odább északra hullámos és szelíd völgyek által hasogatott fokterűs dombvidék összeköti az előbbeni felföldet a L o t h r i n g e n i felfölddel és a V o g e z e k k e l . Végre az A r g o n n e i erdő nyugatra átmenetet képez a Szajna síkságához.
Külön emelkedésnek tekinthető a B r e t a g n e i és a N o r m a n -d i a i hegyes vi-dék, az előbbeni zor-d, kopár terület, az utóbbi termékeny.
és Európa egyik legáldottabb vidéke. -S í k s á g o k . A franczia alföld főtömege a közép hegységtől nyugatra terül el a Garonne, Loire és a Szajna alsó szakaszainál, de csak a partoknál, tökéletesen sík jellegű; e túlnyomóan kréta- és mészkőtalaj vékony, de termékeny üledékfölddel van takarva, mely igen alkalmas a szőlőmívelésre:
és szántásra. A Gironde és az Adour közti partvidék kietlen, puszta (les landes), mely a Proven9ali síksággal összeköttetésben áll. Ennek kiváló ter-mékenysége csak a homokos tengerparton szűnik meg. . . ~'
V i z e i.. Francziaország folyórendszere rendkívül kedvező a bel- és külkereskedőére nézve ; mert folyói különböző irányok felé tartva az ország belsejét nemcsak a határos tengerekkel, hanem a Rajnai vidékkel is össze-kötik, és miután a belső vízválasztók mindenütt résekkel dicsekedhetnek, az egyes folyók könnyű szerrel köthetők össze csatornákkal; Francziaország csatornarendszere már teljes.
-A R h o n e , Svájczból kiérve Lyonig nyugatra tart, hol délre fordul és négy ágban a Földközi tengerbe szakad. Bal-mellékfolyói az I s é r e és a D u r a n e e ; jobbról felveszi a Langresi felsíkról jövő S a ő n e t , melylyel balról a Jurából jövő D o u b s egyesül. ·
-A G a r o n n e , a Pirenékben ered, előbb északkeleti, utóbb észak-nyugati irányban folyik s Gironde név alatt szakad az Atlanti tengerbe.
Jobbról a T a r n és a L o t a Cevennekből, a D o r d o g n e pedig az Auvergnei felföldről jő.
A L o i r e közép Francziaország' fővízere, ered a Cevennekben előbb észak, utóbb nagy ívben nyugatra fordul. Bah'ól a z A l l i e r t veszi fel. '
A S z a j n a , a Langresi felsíktól délnyugotra ered s a Canal la Mancheba szakad; jobbfelől az Aube, a M a r n e és az 0 i s e - val egyesül ;
balról a Y o n n e t felveszi. "
A S e l d a é s a M á s z szintén itt erednek.
C s a t o r n á k . A N a p o l e o n - csatorna a Doubs segítségével a Rajnát a Rböne folyóval köti össze (a Jura és Vogesek közti nyíláson).
A B u r g u n d i csatorna a Rhone és Szajna közt. A K ö z é p p o n t i csatorna (Can. du Centre) a Saöne és a Loire közt. A D é 1 i csatorna (Canal du Midi, vagy Languedoci cs.) a Középtengert (Andet) a Garonne folyóval. A M a r n e-.
R a j n a i és a B a r - l e D u c - i csatorna a Rajna és Szajna közt, az
0 r 1 e a n s-i csatorna a Loire és Szajna közt, a St. Q u e n t i n i csatorna a Marne és Selda közt tartja fenn az összeköttetést. '
· ' É g h a j l a t , a n y a g i m ű v e l t s é g . Az enyhe égalj előmozdítja a hullámos terület termékenységét, a lakosság fele földmíveléssel foglalkozik.
A gabona termesztésén kívül, mely nem fedezi egészen a belszükségletet, főfontosságú a szőló'mívelés, e tekintetben Francziaország felülmúlja áz összes európai államokat; hol a szőlő nem termeszthető, ott mindenféle-nemes gyümölcs termesztése lép előtérbe. Erdőkben ellenben szűkölködik.
A' marbatenyésztés is nagyon el van hanyagolva; a folyó halászat azonban' sehol sem virágzik annyira, mint Francziaországban. Az ország északkeleti és keleti része bővelkedik vasban és kőszénben; vastermelésre nézve csak Anglia múlja felül. Fontos és rendkívül kifejlett a" franczia ipar, óriási selyem- és posztó-szövése mellett, a fényűzési és divatárúk gyártásában irányadó, szerepet játszik az egész világon; gyártmányai ízlésre és tartós-ságra nézve világhírűek. E feltételek" és a kedvező fekvés nagyban mozdíták elő kereskedését, e tekintetben csak Anglia és' az Egyesült-Államok múl-;
ják felül. . . ; • . L a . k o ss.ág. A mai francziák Gallia kelta lakóinak·utó.djai, kik"délen
a római,· északon pedig a germán élemmel vegyültek. A franczia közlékeny, víg, fürge, udvarias és jószívű, de igen' heves és ingerlékeny; a francziák e"
tulajdonságai, nyelvük simasága és ékességé által irányadói a világ társa-dalmi formáinak. A lakosság túlnyomóan kath. vallású. — A népnevelés a legújabb időkig el volt hanyagolva; de a felsőbb oktatás (Institut de Francé)?
régóta, igen magas fokon áll. A mathematikában," a természet- és katonai tudományokban a francziák igen sokra vitték. "
) . A l k o . t m á n y , k o r m á n y. Francziaország jelenleg köztársaság,, melyben a végrehajtó hatalmat az elnök, a törvényhozóit pedig a tanács és a;
képviselőház gyakorolja. ..
" Fran'cziaőrszágot hivatalosán 86. Departementra és Belfort Arronclis-;
semehfcra osztják. Mindén Departement járásokra (Arrondissement) és ezek kerületre (Canton) osztatnak. — Nagy területek beosztásánál azonban, gyakran azon tartományok történeti nevei' szerint indulnak, melyekből Francziaország keletkezett; mi ez utóbbi felosztást követtük. . .
Tartományok és városok.
. ; Északkeleti tartományok. Ezek a belga és német határok hosszában
kétszeres, sőt háromszoros erőd sorral védvék. . . I s l e d e F r a n c é . P á r i s , az ország fővárosa, a Marne és a'
Szajna egyesülésénél, északi Francziaország és az összes közlekedés közép-pontja a; Szajna mindkét partján terül el. Nincs város a világon, mely a történeti, politikai, ipar és szellemi tekintetben annyira közepét képezné;
valamely mívelt államnak, mint Pái-is. A város legrégibb része a Cité, a Szajna egyik nagyobb szigetén a Notre Dame székesegyházzal. A Szajna jobb partján a la Ville nevű városrész terül el, melyet a külvárosoktól (Faubourg) a belső boulevardok (széles befásított útak) választanak el.
E régi bástyák és árkok helyén létesített boulevardok Páris legélénkebb helyei : gazdag bazárjai, óriási épületei, színházai, kávéházai, nagyszerű
•látványt nyújtanak ;- kevésbbé élénkek a külső boulevardok, melyek a fau-bourgokat, az új, Páris kerületébe (enceinte) bekebelezett külvárosoktól eh különítik. A Szajna partján pompás rakpartok húzódnak, több remek híd pedig közvetíti az élénk közlekedést. A Citén alul, a folyó jobb partján Pá-ris tulajdonképeni palotavidéke van : itt à Louvre nagy műgyüjtemények-kel, ott a Palais Royal gyönyörű kirakataival (melyekben a világ fényűzési czikkei láthatók), a Palais de l'Elysée, a városháza, mely a forradalmak-ban kiváló szerepet játszik. A nagy Tuileriák kertjén át a pompás de la Concorde térre juthatni (XVI. Lajos f), ennek nyugati folytatásául tekint-hetők az Elysei mezők (Champs Elysées), de Neuilly Avenuevel, az elő-kelők kedvencz sétálóhelyévél. A Szajna túlsó oldalán van az Invalidok palotája (I. Napoléon holttetemével), közelében a Mars-mező, a főváros legnagyobb nyilvános tere. A város közepe felé van a Luxembourgi palota gyönyörű kertjével; tőle keletre a- Panthéon s számos tudományos inté1
zet. — Páris áz - ország- első gyár- és kereskedő városa, Európa egyik fő pénzpiacza, a világ legnagyobb erőssége. 2,300,000 1.
Közelében említésre méltó : St.-D e n i s, a franczia királyok temet-kezési helye ; a Szajna déli szögletében a hírhedt Boulognei erdő. St,-C l o u d , V e r s a i l l e s szép kastélyokkal; F o n t a i n e b l e a u tört.
kastélylyal. B r i e falu híres sajttal. S o i s s o n s , L a on, erődök. St.-Q u e n t i n, az északi csatorna-rendszer középpontja. .
F l a n d r i a és H e n n e g a n . L i l l e , erősség, a szövés közép-pontja 180,0001. R o u b a i x , szövéssel. V a l e n c i e n n e s, D o u a y és C a m b r a y erősségek, D u n k e r q u e (Dünkirchen) átkelőhely
Angol-országba. • A r t o i s . A r r a s, erősség, B o u l o g n e , tengeri fürdő. C a l a i s ,
átkelőhely. • ' ' P i c a r d i a , A m i e n s , élénk·iparral. H a m , erőd.
C h a m p a g n e . C h a l o n s , E p e r n a y , R e i m s a champagnei bor fö kiviteli helyei. S a i n t e - M e n e h o n l d tört. nevezetességű hely, valamint V a r é n n e s is. T r o y e s a tartomány második helye. S e d a n ,
tört. hely. • -- • '..
L o t h a r i n g i a . N a n c y (70.000 1.) V e r d u n , L u n é v i l l e , történelmi fontosságú helyek.
F r a n c z i a E l z á s z . - B e l f o r t a burgundi kapu kulcsa.
- F r a n c h e-C o m t é . B e s a n ç o n a Doubs mellett, erősség, óra-készítéssel. . .
B u r g u n d . D i j o n , a Burgundi csatorna mellett, M á c o . n és C h a l o n s - s u r - S a ő n e , a burgundi borok főkiviteli helye. L e C r e u-z o t au-z orsu-zág legnagyobb vasgyára. .
. L y o n n a i s . L y o n , az ország második városa, oly nagy, mint Budapest, az érez- és kőszéntelepek közelében, selyem- és bársony-szövői, melyekben 90,000 ember dolgozik, világhírre tettek szert. S t.-E t i e n n e, fegyvergyárai-, selyemszalagjai-, üveggyártása- és kőszénbányáiról neve-zetes. 125,000 1.
D a u p h i n é . G r e n o b l e az Isére m. nagy erősség; közelében a karthausiak kolostora. V i e n n e régi város. . - Délkeleti tartományok. Majdnem kizárólag a Rhone vízkörnyékéhez tartoznak, melynek széles völgye legkényelmesebb természetes útul szolgál északi és déli Francziaország közt. .
S z a v ó j a . C h a m b e r y . C h a m o u n y falut és völgyét igen látogatják.
P r o v e n c e . M a r s e i l l e , Francziaország legnagyobb kereskedő helye, oly nagy, mint Budapest. A i x, előbbitől északkeletre, tört. fontos.
T o u l o n , az ország főhadikikötője, nagy arzenállal (a bagnó-ban 4000 gályarab elfért). 80,000 lakossal. A r l e s , a Rhone m. F r é j u s kikötő-hely. Ide tartoznak az enyhe éghajlatú H y é r i szigetek is.
A v i g n o n . A v i g n o n közelében a híres V o u c l u s e , szikla-völgy, világhírű vízzel.
N i z z a . N.i z z a, valamint M e n t o n e enyhe égalját sokan láto-gatják. A két város közt van a kis M o n a c o herczegség. .
L a n g u e d o c . T o u l o u s e , a Garonne é3 a déli csatorna mel-lett 140,000 1. N a r b o n n e , N i m e s és M o n t p e l l i e r , nevezetes városok.
B o u s s i l l o n . P e r p i g n . a n és B e l l e g a r d e erődök.
Délnyugati tartományok. Teljesen a Garonne területéhez tartoznak.
G a s e o g n e és Q u i e n n e . B o r d e a u x a Gironde m., a bn.
bor kiviteli helye, nevezetes kikötő város, 220,000 1. A Gironde bal partján elvonuló M e . d o c terület vörös boráról nevezetes; B a y o n n e az Adour mellett 220,000 1., itt fekszik a B a g n é r e . s d e B i g o r r e fürdő is.
N a v a r r a é s B e a r n . P a u . . P e r i g o r d . P e r i g n e u x .
. A n g o u m a i s , S a i n t o n g e és A u n i s . A n g o u l é m e , a Charente m. L a R o c h e l l e , R o c h e f o r t , C o g n a c , ez utóbbi szőlő-pálinka főzéssel. A Bé szigete meg van erősítve és védi La Rochelle kikötőjét.
P ö i t o u . P o i t i e r s .
T o u r a i n e . T o u r s . . A n j o u és M a i n e . A n g e r s . L e M a n s .
Északnyugati_ tartományok. Bretagne és Normandia félszigeteken
terülnek el. .
B r e t a g n e . N a n t e s a Loire torkolatánál, nevezetes kikötőhely, 125,000 1. B e n n eb, a tartomány régi fővárosa. B r e s t , Franczia-ország legnevezetesebb hadikikötője 70,000 1. S t.-M a 1 o, nagy kereske-delmi hely.
N o r m a n d i a . B o n é n , a Szajna m., nagy gyár-város 150,0001.
L e H a v r e d e G r 8> C 6] ft Szajna széles torkolatánál, Páris főkikötője 100,000 1. C h e r b o u r g , nagy hadi kikötője az újkor vízműépítményei-nek egyik legnagyobbika. D i e p p e tengeri fürdőhely, C a e n nevezetes kikötőhely.
A belső tartományok. Túlnyomóan a Loire vízkörnyékén terülnek el az Auvergne vulkánikus területétől egészen a közép Loire szőlődombokkal takart és búzatermő medenczéjéhez.
O r l é a n n o i s . O r l é a n s , a Loire legészakibb pontjánál nagy kereskedelmi város. Fontos még B 1 o i s város és C h a m b o r d kastély.
B e r r y és N i v e r n a i s . B o u r g e s é s N e v e r s legnevezetesebb városok. '
B o u r b o n n a l s . M o u l i n .
A u v e r g n e . C l e r m o n t s tőle nem messze V i c b y fürdő, és C h a u d e s - A i g u e s , az ország egyik legjelesebb fürdője.
M a r c h e és L i m o u s i n . L i m o g e s .
Francziaországboz tartozik még K o r z i k a szigete A j a c e i o fő-helylyel és B a s t i a kereskedelmi várossal.