Stratégiai munka

1.2.1.1. STRATÉGIAI KEZDEMÉNYEZÉSEK

Az ombudsman eljárás megindítása nélkül is felhívhatja a figyelmet az uniós szerve-zetek rendszerszintű problémáira, például bizonyos ügyek tisztázását kérheti az intéz-ménytől mielőtt eldönti, hogy szükséges-e a vizsgálat megindítása, az

intézmények-386 (240. lj.) Végrehajtási rendelkezések 4. cikk (3) bek.

387 (240. lj.) Végrehajtási rendelkezések 4. cikk (5) bek.

388 Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikk [III-335] (1) bek. és Alapokmány 3. cikk (1) bek.

389 (240. lj.) Végrehajtási rendelkezések 5. cikk (5) bek.

nek javasolhat fontos ügyekben, közérdekű dolgokra hivhatja fel a figyelmet. Ezek tehát pontosítási kérelmek, és nem hivatalos eljárások. 2017-ben nyolc ilyen kezde-ményezést indított, ilyen volt az Európai Tanács lobbitevékenységének átláthatósága;

a Brexit átláthatósága; az európai polgári kezdeményezés fejlesztése; a közvélemény tájékoztatása az EU–Törökország „nyilatkozatról”; a „forgóajtó-jelenség” szabályai különböző uniós intézményekben és szervekben; az ENO párhuzamos kezdeménye-zése az ózonnal kapcsolatos szabályozásról.

Az EU–Törökország „nyilatkozat” kapcsán az ombudsman felhívta a Tanács figyel-mét arra, hogy az EU–Törökország megállapodásról szóló egyetlen hiteles informá-cióforrás egy sajtóközlemény volt. Mivel az EU Törvényszéke által 2017 elején tett megállapítás fényében az EU–Törökország nyilatkozat nem tekinthető az Európai Tanács vagy bármely más uniós intézmény intézkedésének, az ombudsman felhívta a Tanácsot, hogy fontolja meg a sajtóközlemény átfogalmazását annak érdekében, hogy az pontosabban tükrözze a jogi realitásokat.³⁹⁰

1.2.1.2. STRATÉGIAI VIZSGÁ LATOK

Az európai ombudsman hatásköre kiterjed a szélesebb körű stratégiai kérdések pro-aktív kezelésére is. Az ombudsman saját kezdeményezésű stratégiai vizsgálatokat is végez, melyek célja, hogy felhívja a figyelmet a közérdekű ügyekre és tanulmá-nyozza az uniós intézményeket és demokratikus döntéshozatali folyamatokat befo-lyásoló szélesebb körű rendszerszintű problémákat,³⁹¹ ahogyan a 2017-es éves jelen-tésben példaként felsorolják a Tanács átláthatóságát; a korábbi európai biztosok

„forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeit; a Bizottság weboldalainak akadálymen-tességét a fogyatékossággal élő személyek számára; az EMA gyógyszerértékelései-vel kapcsolatos előzetes engedélyeztetési tevékenységeket.³⁹² Az egyik lényeges stra-tégiai vizsgálat az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) előkészítő szervei jogszabálytervezetekkel kapcsolatos vitáinak az átláthatóságát érintette: a jogalko-tási tanácskozásnak kellően átláthatónak kell lennie ahhoz, hogy az európai polgá-rok megfelelően gyakorolhassák az uniós döntéshozatali eljárásban való demokratikus részvételi jogukat és az abban részt vevő személyek megfelelően elszámoltathatóak legyenek.

A jogszabályoknak a 28 tagállam kormánya általi hivatalos elfogadása során a Tanácsban az ülések és a jogalkotással kapcsolatos viták nyilvánosak. Azt megelő-zően azonban, hogy a Tanács kialakítaná hivatalos álláspontját, a megbeszélések több mint 150 előkészítő szervben zajlanak. Ezen a szinten történik a jogszabálytervezetek módosítási javaslatainak beterjesztése és a tagállamok közötti kompromisszumok kere-sése. Az előkészítő szervek ülései azonban nem nyilvánosak. A polgárok a jogalkotási viták nyomon követésére irányuló demokratikus jogukat kizárólag az e megbeszélések

390 Az Európai Ombudsman: Éves jelentés 2017, www.ombudsman.europa.eu/hu/annual/hu/94827

391 Az Európai Ombudsman: Éves jelentés 2017, www.ombudsman.europa.eu/hu/annual/hu/94827

392 Stratégiai munka 2017-ben. www.ombudsman.europa.eu/en/multimedia/infographics/hu/61

jegyzőkönyveibe való betekintésen keresztül gyakorolhatják. Ehhez arra van szükség, hogy az előkészítő szervek által folytatott jogalkotási vitákat megfelelően rögzítsék, és hogy a releváns dokumentumokhoz megfelelő időben hozzá lehessen férni. Mindezek alapján az ombudsman 2017 márciusában stratégiai vizsgálatot indított. Az ombuds-man konkrét kérdéseket tett fel a Tanácsnak, nyilvános konzultációt indított és meg-vizsgálta a Tanács jogalkotási dokumentumait. Az ombudsman megállapította, hogy a Tanács jelenlegi gyakorlatai hivatali visszásságnak minősülnek. Az ombudsman külö-nösen azt bírálta, hogy a Tanács elmulasztotta az előkészítő szervekben állást foglaló tagállamok szisztematikus azonosítását, valamint kifogásolta azt a széles körben elter-jedt gyakorlatot, miszerint a Tanács a döntéshozatali folyamat során korlátozta a jog-alkotási dokumentumokhoz való hozzáférést (az úgynevezett „LIMITE” jelölés). 2018.

február 9-én az ombudsman három konkrét ajánlást és számos javaslatot nyújtott be a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogyan javíthat jogalkotási eljárásának átláthatósá-gán. A Tanács nem válaszolt az ombudsman ajánlásaira a jogszabályban előírt három hónapos határidőn belül. Az ombudsman ezért lezárta az ügyet, megerősítve megál-lapításait, ajánlásait és a javításra vonatkozó tanácsait. A következő lépés az Európai Parlamentnek szóló külön jelentés lesz.³⁹³

Az ombudsman kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a már elfogadott jogszabályokkal kapcsolatban is több nyilvános információ álljon rendelkezésre, és alkalmasint stra-tégiai vizsgálatot is indít ezért. Így történt a Bizottság EU Pilotként ismert rendsze-rével kapcsolatban is, amellyel összefüggésben több panasz az átláthatóság hiányát rótta fel.

Az EU Pilotként ismert eljárás arra szolgál, hogy a Bizottság kötelezettségszegési el-járás megindítása nélkül nyomon követhesse a tagállamokat. Az ombudsamani vizs-gálat azt is megnézte, hogy mit tesz a Bizottság, ha egy tagállam többször késlelteti a válaszadást, vagy pedig nem válaszol kielégítő részletességgel. Az ombudsman szep-temberben olyan gyakorlati javaslatokkal zárta le a vizsgálatot, amelyek megkönnyíte-nék a nyilvánosság számára, hogy figyelemmel kövessék a Bizottság ezen a területen kifejtett tevékenységét, beleértve azt is, hogy a Bizottságnak nyilvánosan hozzáfér-hetővé kellene tennie a folyamatban lévő EU Pilot párbeszédek jegyzékét és az egyes ügyiratok állapotát.³⁹⁴

1.2.2. „FAST-TRACK”, AVAGY A GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

Az egyik legnagyobb esetcsoport, amikor egy uniós intézmény/szerv nem ad hozzáfé-rést egy adott dokumentumhoz. Éppen ezért az ombudsman kidolgozta a „Fast-Track”

vagy gyorsított eljárást, amely az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés gyorsított folyamata. Ezt az eljárást 2017 őszén kezdte alkalmazni kísérleti szakaszban, kifutási

393 A Tanács jogalkotási eljárásának átláthatóságáról szóló OI/2/2017/TE számú stratégiai vizsgálatra vonatkozó határozat összefoglalása: www.ombudsman.europa.eu/hu/summary/hu/94906.

394 Az Európai Ombudsman: Éves jelentés 2017, www.ombudsman.europa.eu/hu/annual/hu/94827

ideje pedig 2018 során lesz. A panaszos a panasz benyújtását követően öt napon belül tájékoztatást kap döntéséről, hogy indít-e vizsgálatot. Az Ombudsman törekszik 40 munkanapon belül határozatot hozni.³⁹⁵ Amennyiben az Ombudsman úgy találja, hogy az uniós intézmény vagy szerv tévesen járt el, amikor a dokumentumhoz való hozzáférést megtagadta, az Ombudsman ajánlást tehet az intézmény vagy szerv felé, hogy az haladéktalanul adjon teljes vagy részleges hozzáférést a kérdéses dokumen-tumokhoz. Bár az Ombudsman ajánlásai jogilag nem kötelező érvényűek, azok elfo-gadását elvárja. Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv nem tesz eleget az aján-lásnak, az Ombudsman külön jelentés formájában az ügyet az Európai Parlament elé terjesztheti.³⁹⁶