1. Az ombudsman eljárása
1.1. A panasz átvétele
1.1.2. A panasz elfogadhatóságának vizsgálata
A panasz elfogadhatóságát az Alapszabályban felsorolt követelményeknek való meg-felelés alapján ítélik meg. Ezek a beazonosíthatóság, a határidőkorlát, az előzetes megkeresés, folyamatban lévő vagy lezárt bírósági eljárás ténye és a munkaviszony dimenziója.
1.1.2.1. BEA ZONOSÍTHATÓSÁG
Előírás az, hogy a panasznak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a benyújtóját és a panasz tárgyát is beazonosíthassák.369 Értelemszerűen addig nem lehet az eljárást el-indítani, amíg nem egyértelmű a panaszos személye, és az az intézmény vagy szerv, amelynek eljárásával kapcsolatban panasszal él. Ennek hiányában nehezen lehetne elindítani bármilyen eljárást, hiszen nem lehetne tudni, kik is voltaképpen a panasz-szal érintett felek.
1.1.2.2. HATÁRIDŐKORLÁT
Az ombudsmanhoz benyújtható panaszra kétéves határidőkorlátot állapítottak meg.
Ennek a határidőnek a kezdő napja az a nap, amikor a panaszt tevőnek a panasz alapjául szolgáló tény(ek) tudomására jut(nak).370 Fontos megjegyezi, hogy a két-éves korlát azonban csak a benyújtott panaszokra vonatkozik, a saját döntés alap-ján indított vizsgálatokra nem. Amennyiben megnézzük az 1995-ös beszámolót, akkor az ombudsman még arra hivatkozva veti el a kétéves korlát pontos alkalmazá-sát, hogy az intézményt még éppen csak felállították, és túl szigorú lenne megköve-telni a panaszt tevőktől, hogy a tudomásra jutástól számított két éven belül tegyenek panaszt. Ugyanakkor a kétéves korlát szükségességét támasztja alá az, hogy arány-talan nagy terhet jelentene a most már 14 évesnek tekinthető hivatal számára fel-dolgozni a többéves panaszokat, beszerezni a vonatkozó dokumentumokat stb. Ez hátráltatná az aktuális panaszok feldolgozását is, és a hivatali dolgozók létszámát is növelni kellene. Arról nem is beszélve, hogy – a panaszok jellegéből adódóan – bizo-nyos panaszosok több évvel később történő elbírálása a panaszos számára már nem sok gyakorlati eredményt hozna, illetve szinte lehetetlen lenne a sérelmezett eljárás korrigálása. Megjegyzem, figyelembe kell venni azt, hogy még ilyen esetekben is lehet morális súlya az ombudsman eljárásának, s az üggyel kapcsolatos következtetései elő-segíthetik a jövőben a hasonló visszásságok megismétlődését. Példa a kétéves fel-tételre, hogy az ombudsman a kétéves időtartam túllépése miatt utasította el azt a panaszt, amelyet az ügyfél az Európai Bizottság elutasító döntésével szemben nyúj-tott be. A 1011/2002/ME számú ügy háttere, hogy a panaszos a Bizottság által kiírt nyílt pályázatban, az általános adminisztráció területén történő alkalmazásra jelent-kezett. A jelentkezését 1999 áprilisában elutasították, mivel nem teljesítette a 12 éves
369 Alapokmány 2. cikk (3) bek.
370 Alapokmány 2. cikk (4) bek.
szakmai tapasztalat követelményét. A panaszos kétszer fellebbezett a bizottsági dön-téssel szemben, de a Bizottság mind a kétszer elutasította (1999 júniusában). Az érin-tett személy 2002 májusában panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az 1999-es elutasító döntéssel szemben. Az ombudsman ezt követően tájékoztatta arról, hogy mivel a panaszos nem a tudomására jutott két éven belül tette meg a panaszát, ezért panaszával nem foglalkozhat.371
1.1.2.3. ELŐZETES MEGKERESÉS
A panaszos csak azt követően fordulhat az ombudsmanhoz, hogy az érintett intézmé-nyeknél vagy szerveknél a megfelelő közigazgatási lehetőségeket kimerítette.372 Tehát amennyiben a panaszos az intézménnyel vagy szervvel nem tud konszenzusra jutni a rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételével, akkor az ombudsmanhoz mint „köz-vetítőhöz” fordulhat. A megfelelő közigazgatási lehetőségeken itt nem a formális jog-orvoslatok kimerítését kell érteni, hanem azt, hogy a panaszos kapcsolatba lépett az intézménnyel vagy szervvel, például levélben vagy telefonon keresztül, ezáltal lehe-tőséget adva az intézménynek vagy szervnek, hogy panaszáról tudomást szerezzen, és azzal foglalkozzon.373 Erre példa a 761/2003/FA számú ügyben egy angol állam-polgárnak az Európai Parlament ellen benyújtott panasza. A panasz oka az volt, hogy a Parlament honlapján nem találta meg képviselője nevét és a kapcsolat felvételéhez szükséges információkat. Az ombudsman hivatala e-mailben tájékoztatta a panaszost a Parlament egyesült királyságbeli honlapjának címéről, ahol megtalálhatta a képvi-selőkkel kapcsolatos információt. A panaszos megköszönte a segítséget, és hajlandó volt panasza visszavonására, amennyiben a Parlament honlapjának keresőfunkciója az ilyen típusú információk megtalálására alkalmassá válik. Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy a panaszosnak e kérésével előbb közvetlenül az Európai Parlament honlapjának webmesteréhez kellene fordulnia, és erről az álláspontjáról tájékoztatta a panaszost.374
1.1.2.4. FOLYAMATBAN LÉVŐ, ILLETVE LEZÁRT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
Az ombudsmannak elfogadhatatlannak kell nyilvánítania a panaszt folyamatban lévő vagy lezárt bírósági eljárás esetén. Amennyiben már folyik a vizsgálat, akkor fentiek fennforgásakor le kell zárnia a vizsgálatot, a már esetleg elvégzett vizsgálatok ered-ményét pedig irattárba kell helyezni.375 A benyújtott panasz az igazgatási és bírósági eljárásokra érvényes fellebbezési határidőket nem szakítja meg.376 Ebből következően, amennyiben az ombudsmanhoz panaszt benyújtó személy úgy dönt, akkor az
ombuds-371 Case 1011/2002/ME. The European Ombudsman: Annual Report 2002 (Luxembourg: Publications Office 2003) 21.
372 Alapokmány 2. cikk (4) bek.
373 The European Ombudsman: Report for the year 1995 (Luxembourg: Publications Office 1996) I.3.3.
374 761/2003/FA számú ügy. Az Európai Ombudsman: Éves jelentés 2003 (Luxembourg: Kiadóhivatal 2004) 29.
375 Alapokmány 2. cikk (7) bek.
376 Alapokmány 2. cikk (6) bek.
man hivatala után ügyével bírósághoz is fordulhat. Viszont amennyiben panasza vala-mely bírósági eljárás tárgyát képezi, akkor vice versa nem fordulhat az ombudsman-hoz, mert ha a feltételezett tények bírósági eljárás tárgyát képezik, az ombudsman nem folytathat le ezeket érintő párhuzamos vizsgálatokat. Az ombudsmannak tehát nincs hatásköre, hogy folyamatban lévő ügybe beleavatkozzon. Nemcsak folyamatban lévő ügyben nem lehet az ombudsman hivatalához fordulni, hanem olyan tényekkel kapcsolatban sem, amelyek korábban bírósági eljárás tárgyát képezték; az ombuds-mannak ugyanis nincs hatásköre felülbírálni lezárt bírósági ügyet, illetve megkérdője-lezni bírósági határozatok megalapozottságát.377
Számos államban nem feltétel, hogy mielőtt valamely ügyben megkeresnék az ombudsmant, előzetesen a bírósághoz kell fordulni, vagy a jogorvoslati lehetősége-ket ki kell meríteni. Persze máshol ennek ellenkezője az irányadó, így Hollandiában azt követően lehet az ombudsmanhoz fordulni, hogy kimerítették a jogorvoslati lehe-tőségeket. Azokban az esetekben, ahol az ombudsman addig nem járhat el, amíg egy bíróság rendelkezik hatáskörrel, a polgároknak a hatáskörrel bíró bíróságokhoz tör-ténő utalása, és ebben való segítése megelőzi azt, hogy a polgárt a panasz orvoslásá-hoz szükséges formai előírások összetettsége összezavarja.378
Az elmondottaknak megfelelően járt el az ombudsman a 223/98/IJH számú ügy-ben, amelyben 1998 februárjában egy jogász az ügyfelét – egy céget – érintő jogi el-járás ügyében írásban megkereste. A cég korábban, 1997 márciusában a Bizottsághoz fordult két másik cég tervezett fúziójának kivizsgálása miatt. A Bizottság ugyanakkor visszautasította a vizsgálat megindítását, a cég pedig az Elsőfokú Bíróság elé vitte az ügyet az elutasítás megváltoztatására. A jogász kérésében az ombudsman beavatko-zását kérte a bíróság előtt folyó ügyben, illetve annak kivizsgálását, hogy a Bizottság korrekt volt-e akkor, amikor elutasította a cég panaszának kivizsgálását. Az ombuds-man válaszában tájékoztatta a panaszost, hogy nincs hatásköre beavatkozni a bíró-sági eljárásba, és nem vizsgálódhat a Bizottság kifogásolt eljárása miatt, mivel a fel-tételezett tények már bírósági eljárás tárgyát képezik.379
1.1.2.5. MUNKAVISZONNYA L KA PCSOLATOS PANASZ
Az ombudsmanhoz nem nyújtható be a közösségi intézmények vagy szervek, vala-mint azok tisztviselői vagy más alkalmazottai közötti munkaviszonnyal kapcsola-tos panasz, kivéve, ha az érintett személy valamennyi, belső igazgatási kérelem és panasz benyújtására rendelkezésre álló lehetőséget – különösen a személyzeti sza-bályzat 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett eljárásokat – kimerítette, és a megkeresett hatóság válaszadási határideje lejárt.380 Az ombudsman egyébként
rá-377 Alapokmány 1. cikk (3) bek.
378 F. M. Leonard Besselink: „Types of National Institutions for the Protection of Human Rights: An Overview of Organizational and Legal Issues” in Kamal Hossain – F. M. Leonard Besselink – Haile Selassie Gebre Selassie – Edmond Völker: Human Rights Commissions and Ombudsman Offices, National Experiences throughout the World (The Hague: Kluwer Law International 2000) 158.
379 223/98/IJH számú ügy. The European Ombudsman: Annual Report 1998 (Luxembourg: Publications Office 1999) 24.
380 Alapokmány 2. cikk (8) bek.
mutatott arra, hogy a 90. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott panasz megválaszolá-sának elmulasztása hivatali visszásságnak minősül.381 A személyzeti szabályzat sze-rint a négy hónapos határidőn belüli válaszadás elmaradása hallgatólagos negatív döntésnek tekintendő, vagyis e rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az érintett sze-mély a válaszadás elmaradását hallgatólagos negatív döntésnek véve fellebbezhet a Közszolgálati Törvényszékhez.