Első Rész,
gallása 9 s elméje 9 megyőződése szerint tisztelni
Mire nézve senki, se személyében, se szabadsá-gában, se vagyonában, ne kénszeríttessék, nehá-borgattassék 9s ne akadályoztassék, vallásos hité-ért, érzelméért és gondolkozásáért: vagy is, iste-ni tiszteletének belső meggyőződése 9s neki legal-kalmasabb mód szerint tetsző véghezviteléért Úgy mindazonáltal, hogy a9 köz csendességet 9s mások istenitiszteletét meg ne háborítsa.
6. Minden vallásos felekezetnek kirekesztő
. tne 's tartása iránt egyezni Azért tehát senki, ftkármely megkülöaözött, vagy nevezet alatt lévő vallásos felekezetből legyen is, soha nem kén-sseríttethetikarra, hogy a9 más felekezeten, gon-dolkodáson vagy nevezeten lévő vallás Papjának, akár mii is fizessen.
Továbbá, bár mely nevezetű keresztyének, nyugalmason, és mint státus9 jó polgárai viselvén magokat, egyenlőleg a9 törvény9 oltalma alattiész-nek; arról: hogy akármely n e v e z e t ű val-l á s o s f e val-l e k e z e t , a'másnak aval-lája vettes-sék, vagy a9 más f e l e t t e l s ő s é g e l e g y e n , soha t ö r v é n y nem hozattathatik. — Mi-vet pedig a9 különböző vallások9 Papjai, az iste-nitisztelet9 kiszolgáltatására, 9s csak a9 lelki dol-gok körülli ügyeletre vannak választva, — erre nézve, akármely vallás9 Papja, semmi időben, és semmi szín és ok alatt, sem polgárt sem kato-jtai hivatalra nem választathatik, 's azt nem vi-selhet, míg papi hivatalát folytatja (N. y.)
És végtére, akármely Papnak vagy vallásos felekezetnek ajándékozott föld bírtok, vagy föld vásár, azon feltétellel: hogy az örökösön Papról Papra száljon, vagy vallás9 földje legyen, erőte-len a9 törvényhozóság9 engedelme nélkül j és csak templom és temetkezőnek való föld örökösítési* » re lehet jusa, de ez is két hóidnál több ne le-gyen. —
7. Ezen státus népességének egyedfllli 's ki-rekesztő jusa van, önmagát mint szabad, füg-getlen 9s önhatalmú státus, igazgatni Mire ttéz*
Digitized by
ve, most és minden időben, minden hatalom*
mai, törvényhatósággal és jósokkal,él *s azokat gyakorolja mint tulajdonait Kivéván saokat me-lyeket általadott vagy ezután nyilvánosan általad az amerikai egyesült státusok congressusáaak. ;
8. Mivel minden hatalom ere^etifeg a' aépe és a9 néptől ered, az igazgatóság9 minden hiva-talai és tisztviselöji, a9 pépnek csak hellyettesaei és ügyvivői, 98 minden időben a9 nép számolta-tása alatt vannak;
9. Semmi névvel nevezendő hivatal vagy el-sőség , az igazgatásban soha nem lehet örökség szerint járój — a9 minden hivatalra megkívánta-tó elme és lélek9 tehetségei, $' maradéknak vagy atyafiaknak, nem lévén által testálhatók. Továb-bá, a9 státusban soha se titulus, nemesség vagy örökség szerint járó megkülönböztetés, se sem-mi privilégium, rang vagy kizáró haszon, sei*-kinek ne engedtessék, 9s oly hivatal se állitasr sék soha, melynek folytatása ideje, a9 nép tet-szésétől ne fügjön. Senki i s , egy köz hivatal-nál többet, egyszerre nem viselhet. A9 főbb hi-vataloknak, egyes személyek általi igen hosszas viselése, veszedelmes, lévén a9 szabadságnak, er-re nézve, ezen hivataloknak forgását (Rotation,) mint a9 szabadság9 egyik nevezetesebb bátorságát, a' nép fenntartja magának.
10. Az igazgatás, az egész közönség, közös javáért, oltalmazásáért 9s bátorságára, nem pedig semmi névvel nevezendő egyes ember, nemzetség,
váért vagy jövedelméért lévén alapítva, arra nést, akármikor is az igazgatás a9 kiszabott czéltól el-térne, hatalmával visszaélne, vagy a9 kOs szabad-ságot nyilvánosan veszedelmeztetné, és ha min-den más módok ezeknek megorvoslására sikeredé-nek lennésikeredé-nek,.— akkor a9 nép önnön jósánál fogva, változtathatja az i^acgatátt, vagy egészen újat is alkothat* Mert azpn állítás és tudomány, hogy az önnkényes hatalom és nyomatatásnak el-lent ne lehessen álla ni, képtelen, rabszolgai és az emberi nem9 javát és boldogságát veszedelmezo állítás. (Doctrine of non resistence.)
• 11. Minden választásnak szabadnak kell len*
ni, és ezen státus minden polgárainak, — bír*
ván a9 szükséges tulajdonokkal, — egyénid ju-sok van a' közönséges hivatalokra válási tani,—és választatni. — Akármely névvel nevezendő vaüás-beli felekezethez tartozás,,senkit el nem zárhatván ezen jusoktól. De, akárkiről, bírói ítélet által megbizonyosodik, hogy valamely hivatal9 megnye-réséért a9 választókat megvesztegette, tíz eszten-deig semmi hivatalra nem választathatik, *• vá-lasztói jussát is elveszti. *
12. A9 közönség minden tagjának jusa van, hogy élete, szabadsága és vagyona oltalmaitas*
•ék a9 közönség által 5 de köteles minden tag is, ezen oltalom9 fenntartására a9 réáeső részt hor-dozni, 9s ha szükség kivan ja, személyes szolga-latjával, vagy ezen szolgálatnak hason becsüjé-vel azt előmozdítani. Mindazonáltal, senki va-gyonának semmi része, a9 köz haszonra fordítás
Digitized by
végett el ne vetessék, a' tulajdonos, vagy a9 nép képvlselőji tnegegyezésök nélkül.
13* Minden embernek szabad á9 maga és kö-zönség9 oltalmazására fegyvert tartani és hordozni.
14. Ezen státus minden polgárainak, ha sze-mély ök, vagyon jok vagy becsülletjökben akár-mely méltatlanságot szenvedtek, folyamodván a9 törvényekhez, jusok van a* bizonyos elégtétel fs jnegorvosoltatás9 kívánására. Jusok van, hogy né-kiek a' törvény és igazság, szabadon halogatás és fizetés nélkül, teljesen és pontoson szolgáltassék-ki.
15. Senki, semmi maga elleni vád vagy pa-naszra nem tartozik addig felelni, míg az ne-kie tökéletesen minden részéiben és körülmé-nyeivel le nem íratott 9s vele nem közöltetett.
Arra sem kénszerittethetik senki, hogy az ellene feladott vádban megesküdjék. De, akárkinek ju-sa van, a9 maga mentségére tartozó minden ked-vező bizonyításokat és próbákat fölhozhatni, 9s kívánni, hogy ez ellene való bizonyságok vele szembesíttessenek, az ő mentségei tökéletesen ki-halgattassanak, akár maga, akár választott ügy-védje által adja elé azokat.
16. Senki nem idéztethetik újra törvény9 elei-be azon vád vagy panaszért, mely alól már egy-szer felmentetett. És a9 törvényhozó test ne is hozhasson oly tőrvényt, mely esküdtek9 (Jury) ítélete nélkül, valakit halálos büntetés alá ves-sen (kivévén a9 szárazi és tengeri tábor9 igazga-tását.) —
17. Criminalís esetekben, a' tettnek a9 bfin helyén kinyomozása 's a' pernek ottani folytatá-sa, szükségesen megkivántató a' polgári szabad-ságra nézve; és azért, semmi bűn vagy véttség-érti per, másutt nem folytattathatik, csak azon . kerület9 ítélöszéke előtt, hol az történt
18. Minden büntetésnek a' véttség természe-téhez mérsékeltnek kell lenni. A* törvényhozó test, a' józan okosság9 sugallatánál fogva is nem fogja ugyan azon büntetéseket szabni a9 lopás, hamisítás és éhez hasonlók9 vétkére, a9 melyeket szabni kell a9 gyilkosság és hazaárulásra. Hol egyforma keménységgel bűntettetnek minden hi-bák, ott a9 nép felejti a9 vétkek közti különbsé-get, 's a9 legundokabb bűnt oly kevés leikies-mérettel követi-el, mint a9 legcsekélyebb hibát Mire nézve, a9 halálos kegyetlen törvények9 sok-sága, igazságtalan is 9s politikai képen nem ezé-los is. Minden büntetésnek a9 meg jobbítás 9s nem az emberi nem9 kiirtása lévén czélja.
1Q. Jusa van mindenkinek, személye, háza, vagyona, írásai, 's minden birtokai ok nélkülü megmotóztatása 9s letartóztatásától bátorságba helyeztetödni. Azért tehát, minden oly rende-lések melyek valamely gyanús hely9 megmotózá-sa iránt, valamely személy9 letaróz tatására ki val-latás végett, vagy criminális tárgyakban! üldö-zésre nézve kelnek, ellenkezők ezen törvények-kel, hogy ha a9 tárgynak mivolta 9s alapja, elő-re esküvéssel, vagy hitelesnek találtató bebizo-nyításokkal nem támogattatikj és továbbá, ha az
Digitized by
e' végre kiadott rendelésben, tisztán és nyílva*
nosan ki nincsenek írva a' megmotozandó helyek vagy letartandó személyek. Ily nemű rendelések pedig, csak a' törvényben meghatározott esetek-ben és formalitásokkal kelhetnek*
20. A' vagyon felett és minden más perle-kedésekben, jusok van a9 feleknek, esküdtek*
széke előtt leendő kihalgatásokra, és ezen jus szentnek és sérthetlennek tartassék.
21. A9 nyomtatás9 szabadsága
egystá-% tusban a polgári szabadságnak legfontosabb fen-tartója lévén: ez, megsérthetlenül fenmaradjon és oltalmaztassék. Ezen szabadsággal minden ember egyformán élhet, és soha semmi törvény nem hozattathatik, mely e9 just megszoríthatná.
A9 gondolatok* és vélekedések9 szabados közlése, az ember megbecsülhetlen jussainak egyike lé-vén, azért, minden polgár szabadosán szólhat, írhat és nyomtathat,* akármely tárgyról. Felelet-tel tartozván az esküdtek' széke előtt, ezen sza-badsággali visszaélésért.
92. A9 visszaható törvények, kiváltképen meg-sértők, elnyomók és igazságtalanok, mire néz-ve, semmi némü ily törvények, se a* polgári pe-rek9 eldöntésére, se a9 hibák9 megbüntetésére ne hozattassanak.
23. A9 nemzeti katonaság, tulajdonképen va-ló, termézetes és, bátorságos oltalma egy státus-nak. —
24. Az állandó armadák veszedelmesek a9
naság a9 törvényhozó test9 megegyeacsén kívül, ne állítassék 9s ne tartassék.
25. Minden esetben és időben a' katonaság-nak a9 polgári hatalom igazgatása 9s szoros füg-gése alatt kell lenni.
26. Béke idején senki házához ne szállítás-sék katona a9 tulajdonos9 megegyezése nélkül 5 há ború idején pedig az ily szállások, csak a9 pol-gári hivatal által rendeltethetnek-ki a9 törvény-hozóság által megállított mód szerint.
27. Semmi adó, vám, rovatai, segedelem, vagy akármely tereh, a9 nép9 megegyezése,- vagy annak a9 törvényhozásra egybegyült képviselőji akaratja nélkül, semmi szín alatt nem határoz-tathatik 9s fel sem vétethetik.
28. A9 törvények felfüggeszthetésének hatal-ma, csak a9 törvényhozó test által, a9 nyilváno-san meghatározott esetekben gyakoroltathatok.
2Q. A9 két törvényhozó házaUbannj szaba-dos tanácskozás, beszélés és vitatás, a9 nép ju-sainak oly különösképen való tulajdona, hogy a9 tagok ottan kimondott vélekedéseikért sem-mi per alá nem jöhetnek, egy itélőszék előtt is.
30.,A9 törvényhozó test, a9 köz sérelmek9 orvoslása és a9 köz jó előmozdítására megkiván-tató törvények' hozatala végett gyűl egybe.
31. Jusa van a9 népnek, rendes és békés módon, akár mikor egybegyülekezni, a' köz jó felett tanácskozni, képviselőinek utasítást adni, sérelmeit, terheltetéseit, a9 törvénjrhozóság9 elei*
be terjeszteni.
Digitized by
32* Minden fogoly kezeségen elbocsátható^
végső megitéltetése előtt 5 kivévén a' főbenjáró vétkeket^ hol a* tett bizonyos. Sem tisztviselö-ség , sem itélőszék nem kivánhat rendkívülli vagy szerfeletti kezességet és bátorságot, 's nem szabhat kegyetlen vagy szokatlan büntetéseket.
33. Senki martialis törvény alá nem vettet-hetik. Kivévén, a' szolgálatra felhívutt szárazi és tengeri katonaságot} de ezek is csak a1 törvény-hozóság9 hatalmánál fogva.
34. Minden ember* élete, vagyona és sza-badsága fentártására szükséges, hogy a* törvé-nyek részre hajlás nélkül magyaráztassanak 's az igazság egyenes mértékben szolgáltassak ki.
Annál fogva, az előre vigyázat és jusok' bátor-ságositása azt kívánja, hogy a9 felsőbb itélöszé-hek' birái, csak addig viselhessék hivatal jókat, míg törvényes és igazságos magokviseletök által a' nép' bizodalmát megérdemlik*
35. Ezen státus igazgatásában a* három fő hatalmak, úgymint: törvényhozó, végrehajtó és itélő birói hatalmak, oly annyira megkülön-böztessenek egymástól, hogy azok, kik a9 tör-vényhozóságnál ülnek, a' végrehajtó és birói hatalmaknál, semmi hivatalt nem viselhetnek}
és megfordítva: a' végrehajtó hatalomnál lévők, af törvényhozó *s birói hatalomnál, valamint a*
birói is a* más kettőnél semmi hivatalt nem vá-lalhat, hogy ezen mód szerint, a' törvények 's ne az emberek9 igazgatása legyen.
36. A9 tudomány és mivelődésnek az egész státus9 minden- tagjai közti elterjesztése legne-vezetesebb fenntartója és védje a9 nép jusainak, a9 szabadságnak és szabad igazgatásnak. És mi-vel az ezeket megszerző 's ezekhez eljuttatható minden alkalmak és módoknak: a* nevelés 's ta-nításnak az egész hazábanni elterjesztése, legsi-keresebb módok ezen czélraj — érre nézve, a' törvényhozóságnak 's tisztviselöségnek, a9 jö-vendő minden időszakaiban kötelességők leszen:
a9 tudomány, literatura, 9s köz iskolák érde-keit minden módon pártfogolni, egyes szemé-lyek 's közönségek által alapított intézeteket a-polgatni, a9 főldmivelés, mesterségek, kereske-dés, tudományok, kezmív és az ezen haza ter-mészet históriájának előmozdítóit megjutalmazni fs kijelelni 5 az emberiség 's köz jóltévőség9 elveit, a* szorgalmat, gazdálkodást, pontosságot, becsűl-letcsséget. szerénységet 9s józanságot, és min-den társasági szeretetet 's nemes érzelmeket a9 nép közt apolgatni 9s serkenteni.
37. Ezen constiiutio alapos elveinek és az igazságnak szüntelen szem előtt tartása, a9 szor-galom, mértékletes élet, takarékosság és a9 tár-sasági virtusok lévén elmúlbatlanul szükségesek a' szabadság áldásai 9s a9 szabad igazgatás'fenn-tartására, midőn a9 nép képviselőit 's hivatalbe-lieit választja, mind ezen elveket különös szem ügyben tartja 5 és meg is kívánja törvényhozói-tól és tisztviselőitől, hogy a9 törvények9
hozata-Digitized by
la 9s végrehajtása alkalmával ezen elveket ők