Itélo hatalom

Az alsóbb székek ítéletei megvizsgálására egy fő Itélöszék állítátik, melynek bíráit a¹ Gu-bernátor nevezi ki a⁹ tanács⁹ megegyezésével.

Ezeknek hivatali esztendejök nem határoztatik meg ugyan, hanem mihelyt ellenök méltó vád a-datik fel, a⁹ Gubernátor' és a⁹ két ház' megegye-zésével hivatal jókból elmozdítathatnak, valamint a⁹ több bírák is.

Hogy a' státus' kerületeiben, az alsó szé-keknél lévő békéltető 's más bírák, hívataljok⁹ hosszas folytatása vagy kötelességeik nem pon-tos ⁹s nem hív véghez vitele miatt, a⁹ nép ne szenvedjen, minden ily alsó széki bírák hívatal-jok' ideje, csak öt esztendeig tarthat, ⁹s akkor vagy újra heghagyatnak, vagy ha a⁹ köz jó úgy

kívánja, helyettők mások választatnak.

Kik a⁹ hetven esztendőt már elérték, ftélS-bírói hivatalra nem választathatnak.

V é g t é r e pedig: ha a¹ tapasztalás szüksé-gessé tenné eaen constitut 19 valamely czikke-lyét megváltoztatni, raódosítni yagy eltörölni, az iránt jovallat tétethetik akár melyik házban, ⁹s ha a⁹ törvénybozóság' többsége jónak találja as ily változtatást, enntok jjovallatja mindenek tud-tára kihírdettetik, hogy azt fL¹ polgárok

megfon-törvényhozóság⁹ két harmad része, hasonlólag jónak találja a' változtatást, a⁹ tárgy a⁹ nép⁹ elei-be terjesztetik, ⁹s ha a⁹ választók⁹ többsége is elfogadja a⁹ jovallatot, az törvénnyé leszen.

XIV.

Gránit bányák. — Vermonti státus. — Az egyesület' népessége. — Burlington — Champlain tava. —Canada. — Szent Lc>-rincz vize.— Montreal. —Quebeck* r—

Canada colonialis igazgatása.—John Bull.

VJondcordból Enfield és H a n n o v e r felé indul-tunk Canadának. Már csak az út mellett vannak telep ed esek, 's belyebb meg sivatag erdők. E⁹ helyek a⁹ Geológusok előtt igen nevezetesek 5 egész sor hegyeket formál a⁹ szabadon álló leg-szebb gránit, két 's háromszáz öles darabokban minden megszakadás *s repedés nélkül. G e o l o

Digitized by

Google

g i a i t e k i n t e t b e n , több utazók járják- meg e' vidéket. A' lakosok' egyik fő keresetjök a⁹ gránit faragás, melyet a' Connecticut 's Mer-rimack vizein Bostonba, New-Yorkba 's az O-ceán parti minden városokba szélyel hordoznak.

Havennél a\ vermonti s t á t u s b a ér-tünk. M o n t p e l i e r b e n , a⁹ státus⁹ fő várossá-ban, megállapodtunk holmiTiet megnézni. A⁹ vá-ros az O n i o n vize partján, igen kedvezőiig fekszik. Népessége még kevés, mivel elébb Dőr-se tb én volt a⁹ státus⁹ háza. Vermontban az el-ső telepedésck 1731-ben kezdődtek V száz esz-tendő alatt 280,665 lakosra szaporodott. De ezen népesedés szaparodás, nem oly liitetsző az észa-ki státusokban, mint a⁹ közép és nyugotiakban.

A⁹ revolutio kezdetekor, az egész egyesület alig állott három millióból, ⁹s ötvenöt esztendő alatt, tizenhárom millióra szaparodoJA. A' státusok ma-gok kerületökben minden öt, a ' c o n g r e s s u s p e d i g minden tjz esztendőben az egész egye-sületben , uj felszámítást tétet, mivel a⁹ népesség*

mennyiségéhez van szabva a\ státus és a⁹ con-gressusba küldendő követek száma, A⁹ régibb felszámítások szerint 1790-től fogva > követke-zőleg szaparodtak:

1790 — — •— — 3,9*9*328 1800 — — — — 5,306,038 1810 — — — — 7,239*903 1820 — — ^: —• — 9*625,734 1830 — ' — — • — 12,836,426

Aa 1830íki c o n g r e s s u i u t o l s ó f ö l -s z á m í t á -s -szerint a9 státusoké egyenként/- 's as egész egyesület' népességé együttvéve, ek»

ként állott:

Montpelierböl as Onion gyönyörű víz-nren-lében Midlesex, Watterbury, Richmond, Darth-mouth és Willistonon által B u r l i n g t o n b a értünk, mely a⁹ Champlain t a v a partján .végső város a* vermonti státusban. Burlington*

.fekvését igen dicsérik 's onnan a⁹ kinézést a' .Champlain,tava szép környékeire, der rni estve érkezvén oda, vacsora után leköltöztünk a⁹ part-ba, várni a⁹ gőzhajó érkezését.

Éjszaka későn érkezett meg a⁹ Phaenix .kikötőnkbe, melyen beszéltünk a⁹ Champlain ta-,vára. Reggel a⁹ Saint HerQ szigeténél

virrad-tunk fel. Nem messze onnan, a' nyúgotti parton •

;éll Rouse Point nevű erősség. Az angolok és amerikaiak közötti ghenti e g y e z é s n é l .fogva, ezen; erősség a⁹ határ vonnál az egyesült

státusok és Ganada közt Onnan tizenegy mért -főidre megállptt hajónk 's a⁹ c a n a d a i első városban S a i n t John'sban száltunk ki.

Az erpsség' fokán és a⁹ városban sétáló angol katona őrök észrevétették már, hogy a⁹ szabad státusokat elhagytuk 's megint monarchiái igaz--gatás &lá értünk. Az egyesületben seholt egy . tisztviselőnek is, sőt még a⁹ Fraesidensnek sincs -katona őre. J^ partop már harminczadi

vizsga-lat yan. , ,, ^;

- . • S a i n t Johnénak az erősségen kivül, sem-mi nevezetessége nincs. Mihelyt.a' városból ki-, értünkki-, egészen európai színű mezőkre találtunk.

• Nincsenek többé, ,az Ata?j}f' jellemeit változtató

tos birtokost mutató gazdasági épületek aa út mellett. Puszta felszántott tér nyúlik végig, ^# bo-rázdákra osztott földekkel. A⁹ lakósok durra posztó öltözetben, jobbágyi alázatossággal izt-/mök ⁹s köszöntgetéseikben, csoportokban, dol-goznak 5 benye szélyeltekintgetéseik 's kenteién mozdulataikból úgy látszik, hogy tobottot róv-nak le. '

Az angol észak amerikai hírtokot teszi:

New-foundland, Nova Sc'oiia, Nevr-Bruns-w i c k , Cape B r e t o n , Két Canada, La-brador és S a i n t John szigete. —Canada, f e l , és a l - C a n a d á r a oszlik. Az al-cana-daiak többnyire XIV. Lajos alatt ide költözött franczla eredetűek. Az akkori feudális rendszer divatjaként/ aí-Canada franczia bárok> Mar-(juiek, Klastrdmók és Püspököknek dónátióttl osztatott ki5 ⁹s ámbár 1703-bari' Áz áiígolok

bír-* tokába jutott, a⁹ feudális rendszer itt' as úgy nevezett Seigneiiriákban máig is fenn áll.

A⁹ lakos, vagy zsellér¹, különböző taiákot fizet esztendőnként, 's a⁹ bírtok' adás ve veséből, szál-lói tizenkettőn, a⁹ Selgneurnek vagy Rlastrom-nak ád. A⁹ föld és lakósok' mivélödése néni ha-lad, 's a' Francziák, nyelvök , vallások > tude-mánnyok 's szokásaikban, most is a⁹ 16-ik s«i-//^ad elején állanak. Hátramaradásoknak igen szem-lie tűnő jele az is, hogy a⁹ szabad státusok és Canada határ sz'éfein lévő azon egy teroiéssetá, egy más végiében álló szomszéd földek, melye*

* ket csak egy víz vagy határjel választ-el

«gymáa-Digitized by

Google

n' ncw-yorki é$ vermonti részen tO — 15 Shillinget ér egy hóid, a⁹ kanadai részen pedig, u g y a n , ^ o n egy t e r m é s z e t ű hold föld, a-lig ér 1. vagy ,i|, Shillinget. *),.Hy varázs erejo van a' constitutionak j ily drágává teszi a* föl-áet is V, mbadság.

Az egyforma téren haladva, délre Laprai-r i e b e éLaprai-rtünk, 's halmaiLaprai-ról megpillantottuk a⁹

„fold golyóbisa második legnagyobb vízét. a* sz.

L p r i n c z e t . Elmerül a' szem 's elfogodik az

^zés^ e' pompás óriási* folyam* megtekintéséré!

Mint egy két angol mértfőid szélességén túl/ e-iqelkec}nek a* szembe lévő hegyek 's Montreál-. n^k büszke ípi;nyaiMontreál-. Lassú haladta rejti mélyse-. gxftj bámuló: némasággal kíséri a⁹ szem á' temér-dek tömeget, 's az Óceánnak nagy képe, *s V természetnek n^gy csudái tünedeznek fel. Ily nagy képekkel eltelve, jártuk végig L ap r a i rie t.

^L' szürke Apáczák' Klastroma teszi a' város' miíi-,dea nevezetességét, kik ennek és környékéhek

nfigy részét bírják.

A'-parton, Laprairie nevű gőzhajón,

be-^száltunk a' s z e n t Lörin ezre. Az átmene-tei Lapreirip és Montreál köfcött, bajos és

vé-^zedelmes. A' szent Lörincznek spk helyt oly

révészek kerülhetik ki. Számtalan apróbb hajót elragadott már a⁹ zúgó ^Ys fenekére Sodorta. A' közepén egészen tiszta a* folyam > 's néhány ól mélységre borzasztólag látszanak a⁹ siikla dart*

rabok. Két óra alatt által értünk Montreálba, al-Canadának legnépesebb várossába.

Az utazásnak különös kellémei közé tartom nak ugyan azon első órák, midőn az utazó egy idegen városba megérkezik, ⁹s még ismeretlenfll a' lakosokkal, a' helyről, az uj arczulatikról, szokások 's épületekről, hasonlítgatásoköt ⁹s meg-jegyzéseket tcszen.— Ezen első béhyomatök sok-szor kitörölhetlenek, ha bár későbbre ellenke-zőleg találja is a⁹ dolgokat. •— De midőn egy folytában hosszason utaz, 's ugyan azon tárgya-kot már több változásiban is látta, eztta -éisft órák⁹ örömei hamar kimerítődnek, kivált lka e-gyedül van az utazó. A⁹ mindig tartós '& hiiú-detn változásaiban ujabb iugéréket terjesztő örö-meket, csak az ismeretségekben, a⁹ nép⁹ intéze-tei, társasági élete, belső szokásai 's rendezke-dései megismerésében találjafel mindig uj kel-lemekkel. Ki kéntelenségből, hiúságból, vkgy rósz kedve üzése végett utaz, ⁹s nem óhajtja, Vagy restelli ismeretségeket szerezni, — annak

Digitized by

Google

útes&ti kfti^tAv&W^atfy? többnyiitc oly forma le«

saenV ftiiflt ama Uírfs-»neves, országokat ⁹s vilá-gait látott prágpi legényé, ki sok esztendei;

vándorlása lapátolásait, egy sju romában ekként fejezte ki.: h o g y , s o k —*-' sotk e m b e r e k e t , fro^k.—^ SQK p a g y v á r o s o k a t és m ^ g o s t o r n y o k a t l á t o t t ! 7^-És ezen eset szinte re-ánk is alkalmazható Montrealban, hol, minden ismeretség nélU(il^# a⁹ városi épületeket 's útszá-kot, visszajövet is megnéztük, 's egyebet nem mondhatunk, hanoin hogy ^Montrealban is két-gxer jártunk.^

\

-: Estve a⁹ J o h n M o l o s s o n g^bajora fil-tilnk, £ szent ^örix>cxen Q u e b e c k b e al-Ca-nad^ £5 várossába lcracnnl. T*rois Riviers?^

ué\ fát és uj útazókaj vcUünk fel Egész nap esett ^ hideg szél fútt 's csak ritkán tekiptget-bettünk & partok felé* A' sz<?nt Lőrinoz mindig rf^cya különböző hajókkal, 'a kivált temérdek bpsflzuságu tutajokkal, melyedet a⁹ Canada ren-geteg erdeiből vágva, Quebeckig úsztatják le^

!s ott hajókra rakják, Angliába szálitani által.

Harmad napján reggel, megérkeztünk a^f q u e b e c k i kikotöbe^f; A' szent Lőrincz itt már oíjr j^íéles, hogy aV túlsó partok csak. kékeivé lálszan^k által. Számtalan hajó nyüzsög fel 's

ros útszákból, kereskedői portékák rákiamból áll, mint minden nagyobb kereskedői ^helyetara.;

Különös figyelmet érdemlők, a^f hutfsohV biy-és l a b r a d o r i társaságok* vadbőr rakhelyeik, 'á különféle Indus munkák 's öltözetek' boltjai.

A' hegyen lévő rész, alsó és felső város ágve-zetékre oszlik. Az alsóban hasonlólag szűk és sáros útszák 5 de a⁹ felső rész, oly forma csudá-latos eredetiséggel van meredek hegyek oldalain építve, mint Edinburgh Scotiában. A⁹ felső vá-ros' végső szikláján áll a* híres e r ő s s é g , me»

lyet Gibraltárral, a⁹ leghozzá járulhatlanabbfiak tartanak, ⁹s akármely rohanással megvenni, le-hetlennek hiszik.

Az erősség⁹ igazgatója, Corner Harris úrnak, megadván ajánló levelünket, cngedelmet nyertünk a⁹ vár⁹ megnézésére. CoTner'Havris úrnak, mind két keze elvan lőve. — Külöabflsó kerengő utakon, ágyú tanyák, casamatak él sánczok közt, felértünk végre az úgy neieíett Cape Diamondra. Miolta a' fr&ncziák birtö^

kából az angolokéba jött által a⁹ vár, te épüle-tek szinte mind újból készülépüle-tek, új térVszérÍBt>

ys esztendőnkint 5000 font sterling ffdn&attk a' további építésre. — Cape DiámonAié-⁹' a- 'kW gyek sorából a⁹ szent Lörinczre egyödtil itíttré-szén benyúló szikla. A' víz⁹ színétől 34Ö ÍÁbnyi borzasztó meredekséggel nyúlik-felj'ftfeS'tatai*

jának tere, mint egy hat négyszegír hötórt w szén, melyre a⁹ várak építtettek. Á* sülAn V£&éé fokára alva, elmerül a hépzelödés' a^f'-Műd &

Digitized by

Google

lönféleségein. Alatt az óriási- szent Lőriiics, rak~^; ya lebegő hajókkal, ;S túl a¹ Itékellő kegyek ,SK yatag ereikkel, és körül, az, emberi elmének ily roppant munkája! . ,

Egy katona az erősség⁹ minden részeiben

$lhordozott. Minden szegletben ágyú tanyákrja-találtunk, 's; különböző készületü elfogadásara.

Qnnak ki ellenségesen merészlené megrohanni

$' várat. Az erősség megett nyúlik el a»^} úgy nevezett Á b r a h á m t e r e , melyen történt 175Q^

beii. angol GeneraL-Yolf és franczia ^ General

$Iarquis JVlonapalm közt $z ütközet,,mely

ríiin-^enik General; életébe 's a' francziák részéről a' vár 's egész Canada.elvesztésébe került.

„ A z erősségen, alól a* szent Lőrir^zre épít-ve áll az angoV igazgatás Gubernátora pompás Jakja. Mind két Canadát a⁹ Gubernátor igazgat-j ja, mint brittus király⁹ személyessé. Most Lord A y l r a e r s . , Vannak ugyan a⁹ canadaiaknak tor^

vényhozó házaik, die. a⁹ felső, házat örökqs ta-' gok tesa&ík> ^ristocratiai elveken alkotva, kiknek érdekeik ^' ^cmocratiéira hajló ^lsó házétól e-géazen különbözők, lé vén ^.szűntél enni egybeüt-Jiözésbea fllanak egymás ineUett. Hozott ^pr^

vényeik csak akkor jőneH.foganatba, ha a⁹ Qu^T bernátop: é3 brittu^ Jkirálj , . bp|ye^nelj talájjjjá]^

megerősíteni^; P o l i t ^ i a i . i ^ z g ^ ^ ai apgoj

co-loniai ^ l ^ ^ a

trózohból áll, ⁹a az igazgatás riem is akar ja, hogy a* helybeli lakosok katonáskodjanak. ^:

Ámbár ezen Colohiák, semmi egyenes adót nem fizetnek Angliának, sőt a⁹ brittus koroná-nak nagy költségébe kerülnek az itteni várak, idegen tisztviselők¹ és katonák⁹ tartása, ⁹s a⁹ co-loniák szinte minden szükségökrŐli gondosko-dás, — még is ezek tengeri és kereskedési te-kintetben, igen fontosok Angliának. Mert a* co-loniák' minden termékeit Anglia hordja ki ⁹8 adja el a⁹ világ több részeiben, — és a⁹ más coloniák' termékeit ⁹s otthoni minden készit-rnénhyeit, megint Anglia hordja bé ide, áraszt*

ja el okét azokkal ⁹s viszi haza a⁹ pénzt belőle.

Qjuebéck és az egész al-Canáda nem né-pes, minden kedvező helyzete mellét is; melyet különböző okoknak tutajdonítnak. Az által te-lepedők inkább igyekeznek fel-Canacíába menni, hol nincs feudális rendszer és a⁹ megvásárlott főidet őnn tulajdonának taifth&tjá a* tetferpéflő.

Al-Caiiadában á' klásttómok #s tajroh; Mgy ki-terjedésű helyek és g&zdagság bfrtdkáfcan, á⁹ népet is egészen hafchftohbkn tartják; Az iskín Iák nem terjedhetnek, a⁹ ihíVeltoég neth'íiafad*

hat Az angol Parlament sók pröbákat tett H⁹ franczia nyelv felényésztdsáre ^s á⁹ Papok hataU ina iieutráliasáláÍBára, de abban a' pa{)i jósíájjók*

dohátiói miatt, soká nem boídögiílt Mostg Szagos költségen *s á⁹ tehetősebb tfágól Iákdábk⁹

adománnyaiból, k'ezáötltfek iskolák al^íttatiii, '*

Digitized by

Google

d í t t a t i k / .'..> : r ;*. '.; !'• .. •: :f -/,. ^tj i . ,^; ;-ⁿ;'.^/lc As 1764-íki felszámítás eí^lnt,

63,338 népessége* volt; Fekfcnaída 'ípedig

majd egéseen puáatán bevbvt. A^: l^!831-iki iské-r mitás szerint,' Al-caflada B44vOÖÖ > Fel-canádk 200,00 a' több esaaki britttrs bírtakkoi egyült, most ÉL népesség lészen i^05+yO0O. Ezen

rodás nagyobb ráazéh irlahdiábóí telik-ki^

nan esztendőnként többtayíriö ax igazgatás' kojtséi gén, temérdekért vándorolnak iée. l g2§^b 15*()a4£

183O-b. 28,00Oi 1^834-b; 54,1094 kivéndorió ,Jört által Anglia, Irlandla és SoötíáWl; de ázoknaU egy részö lassafikéftt általszivárgot az egyesült s t á t u s o k b a ^ ••"..•••. •• :•*!..;••*.•., • » ) ? ; - ;s, - .:, , . f A' gubernatori lakáson alóláll Gea*r*l V * i&

n a k egy szép pyramidális emléke. — Af város' ne-vezetességei közé tartoznak a9 nagy számú tem-plomok és klastromok. Építéseikben semmi kü-lönös nincs; belsőjök egészen el van halmozva minden ízlés nélküli feleziírázott szent képekkel,

98 szinte minden lépten álló gyontató saékkeL

v Két napi quebecki mulatásunk után, Her-c u l e s gőzhajóra ⁹s megint a⁹ szent Lőrincre száltunk; hajónk tömve vplt európai

kivándorlók-bthilfea kivfll, tnég héi yitorlás ; hajó jriitaatatott Herculeshee^i felbontatni anyásén. A» idő gyfc nyőrü rolt, de ltínzott a⁹ lassú haladás ^fs; á⁹; ki*

Vándorlók' hfagy; tolongása. T r'o i s.. & inr i:e * *.b e n megint kiszád tűrik, fát, es utazókat vemü-fel. S<tt relb en mulattunk néhány órát. S o r é i a⁹: Ri-cHelieu ríze beömlésénél fekszik^'s nevezetes ke-véskedést! folytat,,af,ilzen;£el.Lakoásiai; franozjáb?

itt van a9 Gubernátor, nyári lakja fs egy katona osztály9 szállási. Délut&n ulálUo3tunk;-ft', J o h a B u l l nerfl új gőzhajóról, mely az addigi min-den gőzhajók közt, a?,.legnagyobb*. Hbafetta: I8<fe izéle to láb ^3 ÍSOO tonna terhet, yagy is ,56^000 írrírzsát bír-el Irigyelve ne ztUk a'nagy érte jü John Bulit elrcppenni mellettünk, míg m

haladó Herculesünken yesződtttnk ^fs ké&Q ka érkeztünk megiüt.Montíeálba. , :

: *-.-ni--;: . •

Digitized by

Google

i

HajQKazás veszedeiinei a sz, Lorinczen Hapidok T—: Kingston ^ MissíWagiia Vliij sok ^kiv^ndórl^sdrisa — ÁtístWa!

sok kiv^ndórl^sdrisa ÁtístWa!

éíárojs Ifiiigsiföiíbaiii"—"Az Ontario

^/r

á

. ; ; - . \; ; • * . : ; •

Xlogy a' Nígarához felérjünlt, Montreálból a- Ch^mplaírt tavává' kuliéiti Megtérnünk;/ vagy pedig egyéneáebben ^ 2 mértföldet a'-sii Lorio^

ezen S^^f V ^tneg nem ólj érdekes f a l * GAJI a da felé útazpank, r^viiebbs^ért a* «s. liönralcaétyi^

lasztott^k.iámfcár eléggé^r ismerttik már .áí hajói zás ' tmalmait-'* a' «aJ' J^rénc^ ircfezedelmjéit* \^-?

Montreal ^ö. La Chiné höicty ifoíhtegy' Q áiértfóld*

re ^ oiy ^ebébsf a⁹ í^ Lörincz^?/Ta g.y isna'au^

gók (Bdpids)¹ óly •ei«ied^felme84íK;és i^ikr 1 á s o k, hogy a⁹ három i lábnál • móljébbeáí iható göz — % más. n^g^obb'haíjóily íepekőn;haor^yo»

veszedelemnek itennékifeiumagokat.:: -^^f iúgák^ a X^igyobb, ^ ^ i U á k ^tirt följtó ^ekeíi> Mlöriöl

A* az. Lörincznek az Ontario tavától had-ve, Trois Riviéráig le, 218 lább esése van, 's midőn néhol néma lassúsággal hömpölyőg, e g y -s z e r r e , mint a¹ zsilip⁹ vize, zúgó sebös-s é g g c l i n d ú l - m c g : 'sebös-s magosebös-ssebös-s hullámokban csapkodik-fel az útjában álló sziklák közt. Má-sutt pedig oly kerengőket formál, hogy a⁹ mit színén talál, sebesen csavargó karikáiba,, facsar-ja, *s végre zúgó örvényébe sóldorjá-le. ^t—rÁ lia-jósok a⁹ víznek ily veszedelmes játékait,' > a p í i*

uak nevezik. Hosszas de soU$zor íieiserves ta-pasztalások után, már meglehetősen kitanulták a⁹ hajósok a' sz. Lőrincz* rapidjait, 's e^f végre ké-szült hosszukó kissebb rendű hajókkal ( D u r h a m b o a t ' s , ) ügyesen kikerülik a⁹ veszedelmet. De végé azon hajónak, melyet az örvény valamiként karikájába sodorhat! ^:' :;.-:,•.;/; "., , ⁴. A⁹ nagyobb hajók nem mernek a^f r«pidDk-kal mérkőzni:, mert ha kikerülhetnék i^^t M ÖVJ vényeket J Vfcnékéa rejtező aziitláU \még nin-osvnek itítantilya. A^vMontreal hözti r

kefníklni, L a Ghimeig szekerén

gözhöjóm, melynek éiegérhezéAürfkbiu^ tadindjári indulni kellett, holroi igazitandók voltak;! meg >n&>

hány órát vártunk, * az alatt La Ghinofc'inegt jártuk. A⁹ falu csak néhány új háiból Ul> '*

küzdik még az erdőkkel, hogy tért szerezhessen magának; főbb kereskedése halászat A'sz. Lő-rinoft¹ tűbó pattján G a a g h n awaga nmtt

falu fékszik. A* jJait míg málattuuk,

Digitized by

Google

Indus főit áftal csóáakoa ^fs jó kedve! Iddogáltáh pálinliájokat. ; .

Midőn, hajónk elkészült, alig haladtunk öé-hány ölet a' pártól, újra valamely része oieghi-bázott 's kenteiének voltunk a⁹ Kin^ Wi 11 iám-ra általköltözni. Haladtunkban, mutatták néhai a⁹ hajósok 's utazók a' kikerült rapidoktt, bestéi*

ték az ott történt veszedelbiekel*'* minél tovább^

annál több figyelemmel yisekettünk e* borzasztó játékok iránt Estvére C a s c a d e s b e értünk U az új rapidok miatt, sötétben és sárban Cot-teau de Lacig megint szekéren kellett mán*

nünk, hol újra még azon éjjen a⁹ S a i n t La ír-re ne e gőzhajóra szálvay Carnwailban virad*

tonk-meg. J Beértünk már Cornwallnál fel-Canadába, de újra kezdődtek aá eddigieknél veszedelmesebb rapidok 's megmt szekérre ú'Künk. Egész nap hideg szél, esö ^?i^rettenetes rosa utakon, örökös erdők közt, haladtuak-fel a' éz; Lörínoz' ipartjaia.

Az éjszakát egy szállókkal nytizsgő magános er-dei fogadóban >töltö«ltíü> máp nep érkcfetftrií F r e s c o t b a , hol míegáit V J i n e s K e m p»t gőzhajóra száltTüik. íUtitéfsamk¹ nagytfoh réttte kivándorlóhból állott Mari a* vösaedeltnesébb ra-ptdok megszűnték V^'iwjóízést igén kedvessé tet-ték az úgy nevfetótt y,e»ér JMsigetek.^ Prescottól fel KIngstonig '^f a' %&. Lörincz borítva van apró szigetekkel. Nétaetyebbeti fatfiiáok laknak -^r a" Nib-beket vadászat és kálásimtra

a' ví* mélyül 's a' hullámok nevekednét,/ mely jele volt, hogy az O n t a r i o h o z közel vagynnjí.

•Sötét voltniár, midőn Kingstönban, M Ontario -Öblénél; kiszáltunk • . ;• . - Hirigjtonban egész nap várakoztunk a'

! L a d y D a 1 h o u 8 i gfahájóra, melynek < Niagara-' -Boz kellett feliodnlni> de az ellenkező, azét nnatty

iiém érkezet-meg. ' Időnk maradt a* várost meg-i néznmeg-i, mély - nem meg-ifégmeg-i / telepedémeg-i. Azt mondják,

hölgy azon helyet ^f hol most Kingston fekszik, -tia'elsö ide telepedő, egy paláczk pálinkával vi--eárolta-meg egy Industól, 's most 6éOOMagossá -Tan b' helynek. ⁹s: az Ontarion, nagy iiécdskcdrfae.

-Az iángol igazgatás? .fel-canadai hajói/.aaritteani kikötőben hevernek 's egy regiment katona azái-íl'r*' A^J víz' partján ivarra hajónkat, egy csoprót csónakot vettünk észre. A' ^város. felé közelgetni 's a* parthoz érkeznn EzekiMiasisságua tri-busbeli Indusok voltak, vadászni mentekim' -szigetekre i's< Kin'gstoóban 'kiszáltak eléséget

-v*-bárolnL Csónakjául (Gánot) vékony deszkából, Jegeséén bevonva íakéreggelt igen különbözik. *a'

•fejérekéitől. Mihdénikbéa -egy família ült ^ gyer--melieikkel, vadászi., kutyákkal, fegyveryí> eátoc, vadbörök ⁹s eleséggel niiegierhelvei: AzLbdus b ö r e veres.réz soúi, hosazu fekete hajók külö-nösen sima,* termöteU csbntos. A' fárjfiak testaos vad bor ;^rs posfctó Kömöaben, mocassin pdjluosjfcién, kiléptek.a' p^rtxa i'a vásárol Wk^f , Az asszonyok V

rtóták j swnök fezetek !is.fé*

Digitized by

Google

gíma fekete hajók véllokra boci&ufoy caifra: aprö csiga 's gyöngy füzetekkel egybefonva^ alámqfyik*

nelí sok riemü apró csigából ^fs'gyöngyből* hosz-szán lenyúló fülbevalója 5! melleken V dereiokoh különféle özifraságok, sok színű gyöngyei» kira-kott mocassin 'papucsban. Midőn mind vissaaül-tek a⁹ csónakba, vezetöjök után egy' csoportbán ellibegtek a^f víe mentében.) Skegény indusok! ha-satokban tnar idegenek vagytok, 's eleiteket le-- gyilkolt ellenségeitek, már idegen rándóroknák

- t e k i n t ! ' — -^: . ^: :^:- •<••• '..•:.-•• - ,;• i» .

• • í A' parton V^gíg, néhány saaz kivándorolt vá-rakozott a¹ hajóra, tovább haladhatni. Ott ülték portékáik í közt >- ö' ^abád ég lalatt^ idegen föl*

- ddn, ismeretség nélkül, elhagyva régi ha^joUat, 's még nem tudva fa*on helyet/ hol új hbnnyok leénd. Ezeknek egy része aa angói) igazgatás*

költségén nevezetesen Irlandból jött* áital, meg-telepedni ' fel-Cáriadában, a^r kotmláitytól kiosztott földeken. A** más része Angliából^ Scotiáfcól.^

Európa különböző részeiből, önnön erején kől-tözött^kí 5 G s\regot> a n szándékozlak kí«aálm, a' szabad statuiokban keresni új hazát magoknak;

' Ateglepö nezlety ennyi Uivándprlót a* hajóhon.-i partokon látni:! Az océánbn által >: nagyobb¹

' Ateglepö nezlety ennyi Uivándprlót a* hajóhon.-i partokon látni:! Az océánbn által >: nagyobb¹

In document ÉSZAK AMERIKÁBAN. (Pldal 180-200)