259
Minden törvényt - mint a 12 táblás törvényeket - réztáblákra kellene írni, s kitéve, a lég változásinak kitenni, hogy elrozsdásodva, idővel olvashatatlanokká legyenek.
ERCSI,2015 Oldal 78
276
Előítéletnek nevezi Helvetius a hazaszeretetet, s ki a természet törvényét valóul ösmeri, ki mindent hideg filozófiai rendszabályok szerént ítél, véle e részben talán egyetért. De legyen bár úgy, előítéletek nem kevésbé szükségesek az embernek, mint a hit; ez boldogítja, amazok szerencsésítik.
278
Ha mint gyermek, fájdalom szorongatá szívemet, a jövőben találék vigasztalást; nagy leszek majd én is, mint ők, s szabad és boldog - így gondolék, ezer örömtervet koholva magamnak. - A várt idő eljött, csak kincseit nem hozta magával, és ismét vigasztalást keresve, a halálhoz utasíta szívem. - Hátha e remény is olyan volna, mint az előbbi? ha éltünk nem volna más, mint hosszú vigasztalás, s fájdalmainkért csak a pár enyhítő könny a jutalom? Ó, annyi sírt találunk e földön, s csak egy feltámadásról beszél a történetek könyve.
280
Mi nyugodtan fekszik e temető! A tavasz boldog álomként lebeg felette, s a
könnyáztatott földből virágok teremnek; mennyi gyönyör s fájdalom, mennyi szerelem s gyűlölség fekszik mélyen elrejtve itt, s nem háborítja a csendet. Ó, mi kedves körüljárni e virágos hantok között, s gondolni, hogy ők is szenvedtek egykoron, mint én, hogy végre én is nyugodhatok, mint ők.
283
Nincs szomorúabb dolog a világon, mint azon szerencsétlen pártoskodás, mely minden képviselő kormányban, mindég a nemzet javának felét nemcsak a közdolgokból kizárja, hanem erejeket csak arra használhatja, hogy a jó is, mit az ellenkező párt tenne,
elrontassék. - Minden politikus felekezet, mely egy nagy ellenpárttal küszködik, koncessziókra kényteleníttetik; s ennek következése az, hogy az ország, mely egy tory kormány alatt talán éppen úgy gyarapodhatnék, mintha whigektől kormányoztatik, végre oly törvényeket kap, melyek sem az egyik, sem a másik párt meggyőződésének rezultátumai. Mikor pártok tranzigálnak, mindég az ország fizeti meg békességek árát.
291
Nagyobb következetesség nincs, mint hogy hazánkat szeretjük.
297
Midőn az emberek büszkeségekben Babilon tornyát építék, Isten megbünteté büszkeségekért, s nyelveiket felzavará, hogy ne érthessék egymást. - Nem ösmerek nagyszerűbb allegóriát; nem értjük egymást - ez átkunk, gyengén s nyomorultan állunk egymás mellett, semmisítve elkülönözésünk által; ha ez nem volna, az eget érhetjük el építményeinkkel.
ERCSI,2015 Oldal 79
311
Minden hegy csúcsban végződik. Emelkedjetek bátran, s kik kiindulva a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok.
316
A természet bosszút áll azokon, kik útjaitól eltávoznak.
325
Ne szánd soha, ha jót téve megcsalattál; magadnak tevéd, mert minden jótett emeli lelkedet.
328
Csúnya a zsarnokság, de fortélyos elnyomás még undokabb.
332
Azon országok polgárjainak sorsa irigyelhető, kik honokra tekintve magokat hasznosaknak érezhetik.
359
A napsugártól világítva egyformán ragyog minden: a mocsár, mint a tiszta forrás, ragyogva állnak előtted; s így az ember boldogsága között. De nézd őket homályos napjainkban, s csak akkor ítélhetsz tisztaságokról.
362
Nem hiszi senki, mennyit hazudunk e világon: a gonosz erényeket színlel, a jobb sokszor hibákat, hogy a többségnél jobbnak ne látszassék, s mindenki legalább hallgatás által sérti az igazságot. S vajon ez jobb-e? Ha szólni mernénk, természetünk - mely, bármit mondjanak is néhányan, mindég csak jobbhoz vezérel - rég kivítta volna győzelmét, de gyáván hallgatunk, s az alávalóság dúsan sarjadozik engedékenységünktől ápolva. - Nemcsak nem hazudni, hanem az igazságot megmondani - ez kötelességünk, s ki ezt nem tevé, vétkezett, ki hallgat, hazudott.
379
Hétpecsétű könyv az élet, s ha ezeket egymás után feltörtük, s a könyv nyitva
fekszik előttünk, benne idegen nyelv ismeretlen betűit találjuk, s miután végre ezt is megfejtettük, hosszú fáradságunk eredménye többnyire csak azon meggyőződés, hogy a könyv nem felelt meg várakozásunknak.
ERCSI,2015 Oldal 80
382
Az ember örökre rejtély fog maradni, de leginkább annak, ki csak anyagi részét tekintve, azt, mit kézzel nem foghatunk, valónak ösmerni nem akar, s elfelejti, hogy anyagi külszínünk alatt még valami rejtezik, valami, minek éppen oly kívánati s szükségei vannak, mint testünknek, s néha tettekhez kényszerít, melyek a
materialistának balgatagságnak tetszenek, s mégis éppen oly ellentállhatatlan szükség eredményei, mint hogy eszünk. - De valamint hallanunk kell a muzsikát, hogy a táncosok lépéseit értsük, úgy csak az, ki a lélek belső hangjait ösmeri, ítélhet az emberek tetteiről.
437
Nem mindig csalnak, néha valók az emberek, s egynek hív szeretete visszaadja azon boldogságot, melyet százszor csalódva elvesztettünk.
438
Meg kell vallani, ha látjuk, miként szereztetik a köztisztelet, nemigen kívánatosnak látszhatik. Ha látjuk, miként emeli ez ingadó hullámzat éppen a legkönnyebbet legmagasabbra, miként hódol éppen annak, ki a zsarnok tömegnek szolgaként engedelmes vala, mint zajog ezerszájú örömében, ha dicső férfiainak egyike éljenért árura bocsátva meggyőződését, magát megalázta, nyugodtabban kezdünk gondolkozni a népszerűségről; s eszünkbe jut, hogy kár azért annyit fáradnunk, minek csalás
elnyerésére sokszor elég, megtartására szükséges; s hogy miután a sokaság csak azt emeli s hurcolja magával, ki magát karjainak akarat nélkül átengedé, talán jobb valamivel alantabb állani, de legalább önlábainkon.
445
Iparkodjál látni! Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen.
466
A fa oda hinti virágait, honnan felnőtt; s így tegyen a költő honával.
ERCSI,2015 Oldal 81
1842-1851
1842. szeptember 13.
237
Ha két darab fát összeteszünk, kereszt lesz belőle. Ez szép allegória a házasságra.
ERCSI,2015 Oldal 82
266 Boldogság
E földön nincs nagyobb szerencse, mint Oly nő, kitől szerettetünk; egyéb
Bármíly örömmel töltse is szivünket, Egy perc, s elmúlt a nagy gyönyör; de ez Idővel még nagyobb leszen, ha majd Karjai közé szorít, s azt mondja néked, Hogy semmit nálad inkább nem szeret, Ha sír keserveidnek, és örül,
Ha téged lát örülni. Ó, barátom!
Minden keservről elfelejtkezel,
Mert minden nap csak új gyönyört hozand.
Ó, boldog az, aki szerettetik.
Trefort Ágoston önéletleírásából:
Marcibányi Liviusz[25] házában ismerkedtem meg Eötvös Pepivel.[26] Dénessel[27] már korábbról ismertük egymást. Serényi volt az, aki bevezetett Eötvöséknél.
ERCSI,2015 Oldal 83
Az Eötvös-féle házban aztán sok kellemes órát töltöttem a késő ősz folyamán, különösen Pepivel, aki akkoriban sokat betegeskedett és hosszabb időt töltött Pesten.
A barátságom Pepivel mindegyre bensőségesebb lett, hasonlóképpen Szalayval[37] is.
Akkor még nagyon keveset tudtam a Rosty-családról; igaz, tudtam arról, hogy
Ecksteinékkel rokonságban vannak, s tudtam még a papa zeneszeretetéről is, de mivel Pepi mind a lányokat, mind a családot nagyon dicsérte, úgy gondoltam, meg kell fontolni a dolgot.
Áprilisban Pepivel Sályban[41] voltam, ahol elszántuk magunkat egy negyedéves folyóirat kiadására. Ezen az utazáson történt, hogy beszédbe elegyedtünk a házasságról is, s ő azt mondta nekem, hogy feleségül kellene vennünk a Rosty-családból származó két lányt.
Akkor még nagyon keveset tudtam a Rosty-családról; igaz, tudtam arról, hogy
Ecksteinékkel rokonságban vannak, s tudtam még a papa zeneszeretetéről is, de mivel Pepi mind a lányokat, mind a családot nagyon dicsérte, úgy gondoltam, meg kell fontolni a dolgot.
Nem sokkal erre ismeretségbe kerültem a papával, s éppen egy, a Műegylet által tartott árverésen láttam a lányokat is, akik még nagyon fiatalok, noha igen csinosak voltak.
December vége felé Pestre jött Liszt Ferenc[45], a fiatal zongoravirtuóz, akit rendkívüli lelkesedéssel fogadtunk. Az ünneplés nemcsak a művészetnek szólt, hanem a hazafi, a liberális művésznek is, aki George Sand[46] és Lammenais[47] barátja volt.
ERCSI,2015 Oldal 84
Liszt első pesti tartózkodása. Az ő tiszteletére táncos estélyt adtak a Kaszinó termében, amin én is ott voltam. Ez volt az első bál, amin a Rosty-családból való lányok, vagyis a feleségem, a sógornőm, és Eötvös Ágnes is részt vettek. Nagybátyjuk, Eckstein Rudolf[49]
mutatott be a még csak tizenhárom éves Ilkának, akivel egy valcert táncoltam.
Liszt első pesti tartózkodása. Az ő tiszteletére táncos estélyt adtak a Kaszinó termében, amin én is ott voltam. Ez volt az első bál, amin a Rosty-családból való lányok, vagyis a feleségem, a sógornőm, és Eötvös Ágnes is részt vettek. Nagybátyjuk, Eckstein Rudolf[49]
mutatott be a még csak tizenhárom éves Ilkának, akivel egy valcert táncoltam.
Ősszel Pepivel és Pulszkyval sokat időztem a Rosty-féle házban, - ezek voltak az én legboldogabb óráim.
Eötvös megkérte Rosty Ágnes kezét februárban, s az esküvőt szeptemberben tartották meg.
Ágnes esküvője után a család lement vidékre Csabacsüdre
Eötvösék tavasszal felköltöztek a Svábhegyre a Friedvalszky-féle házba[61845.
1846 - Eötvösék májusban átköltöztek a Krisztinavárosba Ilonával[70], aki Krisztus mennybemenetelének napján született.
1848 - Eötvös elküldte a családját. Éjszakánként mindig zavargások voltak, különösen szeptember 28-án lett nagyon feszült a város: Pepivel esténként felmentünk a
Svábhegyre és ott töltöttük az éjszakáinkat. Pepi délután úgy döntött, hogy elutazik Bécsbe. Én még nem döntöttem, s azt mondtam neki, hogy ne várjon rám, de azért az is lehetséges, hogy mégis elutazom vele. Kocsit fogadtam, elmentem a lakásomra, szintén utoljára, magamhoz vettem a pénzt és egy télikabátot, lekocsiztam a Vízivárosba
ERCSI,2015 Oldal 85
Bucsánszkyhoz[77], Pepit már ott találtam, majd nehéz szívvel elhagytuk a várost. 31-én[78] délben Bécsben voltunk. Itt, a „Stadt Frankfurt”-ban[79] láttam utoljára Batthyány Lajost. A csomagjainkat vártuk, hogy továbbutazhassunk.
Október 6-án meggyilkolták Latourt.[80] Bécsben félelmetes volt a helyzet, s még az este továbbutaztunk Nussdorfba. Éjjel bombázták a fegyverraktárakat; iszonyú éjszaka volt.
Csak a hajón, ami Linz felé vitt minket, kaptunk némileg bátorságra, ha egyáltalán bátorságra kaphat ilyen helyzetben az ember. Mindenesetre legalább a feleségemmel és a gyermekemmel együtt voltam.
9-én érkeztünk meg Passauba, onnan egy bérkocsis omnibuszon három nap alatt, vagyis október 12-én Münchenbe.
1850 - Eötvösék még áprilisban elutaztak Tutzingba. Szeptemberben Pestre utaztam.
November végén Eötvösék is megérkeztek, és a telet Velencén[89] töltötték.
1851 - Nina[90], a sógornőm, az elmúlt év szeptemberében férjhez ment Amadéhoz, s ezzel a még közös Rosty-féle javakat is megosztotta. A feleségem kapta Csabacsüdöt és még ötven holdat Szent-Tornyán[91], amit hatvanezer gulden adósság terhelt. Ez, és a svábhegyi ház[92] gondja, ami most Eötvösé, noha közösen kezdtünk el 1848-ban építeni, ekkorára már beköltözhető állapotban volt, s legalább a reményt tartotta bennem. Április 24-én költöztünk ki a házból, Eötvösék májusban költöztek be.
ERCSI,2015 Oldal 86
1844
ERCSI,2015 Oldal 87
ERCSI,2015 Oldal 88
ERCSI,2015 Oldal 89
ERCSI,2015 Oldal 90
ERCSI,2015 Oldal 91