(mesmerista mutatványoK JóKai mór reGényeiBen)
„valamennyi okkult tudomány, minden telepatikus és telekinetikus experimentum, az alvalátók, az álomfejtők végső ágon mesmer »magnetikus« laboratóriumából származnak.”
(stefan zweig)1
„a magnetico mesmerismus olly tökélyre vitetik, hogy senkinek sem lehet titka, mert a magneticusok mindent kitudnak. vége a diplomatiának. a mit egy percben az elyséeben zárt ajtóknál határoznak, azt a másik percben már a Globe nagy betűkkel közli az ujdonságai közt. az ember még nem is fog gondolkozhatni átokban.”
(Jókai mór)2
az angol „mesmerize” szótári jelentései: „delejez”, „hipnotizál”, „megbabonáz”, „meg-igéz”. sehol nem találkozunk fordításként a „mesmerizál” szóval, jóllehet ez utalna vissza leginkább arra a cselekvésre, amelyet Franz anton mesmer (1734, iznang – 1815, meersburg) német orvos tanításaiból és orvosi gyakorlatából eredeztetnek.
mesmer orvostudományban és okkultizmusban egykor jól ismert neve mostanra a köztudatban feledésbe merült. élénken élt azonban a XiX. századi romantika hét-köznapi világában, amelynek ő maga hosszú élete és számos tanítványa által a részese lett. s él máig a tudománytörténetben, amelynek különböző területein rengeteg tanulmány készült róla. olvashatunk többek között a Bodeni-tó partján született csodadoktor teológiai, filozófiai és orvosi képzéséről és munkásságáról; mária teré-zia bécsi udvarát és a forradalmi Párizst is átszelő kalandos életéről; botrányt kavaró disszertációjáról3, amely Paracelsus nyomán feltételezi az égitestek közti, valamint a Föld és annak lélekkel bíró lakói közti mágneses fluidum létezését s annak befo-lyásolhatóságát, avagy az állati magnetizmus (animalische/tierische magnetismus) le hetőségét a gyógyításban; továbbá a magyar származású bécsi csillagásztól, Hell mik sától kapott, delejes gyógyításra használt mágnesvasáról; arisztokratákat és pór-népeket tömegesen mozgósító magnetizált dézsáiról (baquet magnétique); a Francia
1 stefan zweig: „mesmer”, ford. szegő istván, in uő: A lélek orvosai, Budapest, Kairosz, 2006, 27–127. o., itt: 125. o.
2 Jókai mór: „találmányok”, in uő: Cikkek és beszédek. 1850–1860, i. rész, 4. kötet, s. a. r. H. törő Györgyi, Budapest, akadémiai, 1968, 55–57. o., itt: 57. o.
3 Franz anton mesmer: Dissertatio Physica-Medica de Planetarum Influxu In Corpus Humanum (Orvos-fizikai értekezés a bolygók hatásáról az emberi testre), Bécs, 1766.
144
BartHa JuDit
akadémia tekintélyes bizottságának4 személyét elmarasztaló, tanait és gyógykezelését egész Franciaországban hosszú időre betiltó ítéletéről, vagy éppenséggel a mág -nesvas mellőzésekor is delejes álmot előidéző szuggesztív erejéről, amely a gyógyszer nélküli orvosi altatásnak, a pszichoanalízisben használt hipnózisnak és a spiritiszta szeánszoknak is az előfutárává tette. Hűséges tanítványai, fanatikus követői, elmés kritikusai és ádáz ellenségei saját korában és később is bőven akadtak. elsősorban mégsem róluk lesz most szó, hanem egy ugyancsak hosszú életű magyar íróról, Jókai mórról (1825, Komárom – 1904, Budapest), aki anélkül, hogy maga mesmeristává vált volna, sokat merített a magyar mesmerista hagyományból, hogy aztán az eredeti tanításokat a spiritizmussal és némi bűvészkedő „houdinizmussal” ötvözve a tu -dományos-fantasztikum mezején is hozzájáruljon a romantikus lélekábrázoláshoz.
i.
a magyarországi mesmerizmust hagyományosan reiner Bertalan kutatásaira ala-pozva5 Komáromy György máig tisztázatlan mesmerista tevékenységétől szokás ere-deztetni.6 reiner szerint Komáromy György (debreceni földbirtokos, a Xvii. századi Bibliafordító református teológus, Komáromi csipkés György leszármazottja) sze-mélyes kapcsolatban állt mesmerrel, s valamikor a Xviii. század vége felé tanul-mányt is közölt róla a bécsi Allgemeine Literatur-Zeitungban. Hogy hol és mikor ismerkedhetett meg Komáromy mesmerrel, mennyire volt szakmai jellegű kettejük kapcsolata, s mik a szóban forgó tanulmány pontos adatai, arról nem kapunk bővebb információt reinertől. csak annyi tudható, hogy 1775 nyarán maga a pályakezdő mer hosszabb ideig tartózkodott magyarországon a felvidéki nyitra vármegyében, Horeczky báró rohovi kastélyában, ahol delejezéssel gyógyította a vár urát és a kör-nyékbelieket, s Bécsbe való visszatérését megelőzően valóságos tömeg búcsúztatta.7
4 a mesmeri magnetizmus szakértői kivizsgálását Xvi. lajos 1784-ben udvari parancsban rendelte el. a felkért bizottság tagjai voltak: antoine lavoisier (kémikus), Joseph-ignace Guillotine (orvos), Jean sylvain Bailly (asztronómus), antoine laurent de Jussieu (botanikus), Benjamin Franklin (politikus, természettudós, feltaláló).
5 reiner Bertalan: Magyar kultúr-képek, Budapest, 1891, 74–75. o.
6 lásd sándor istván: „Gondolatolvasás és szuggesztió Jókai korában”, in Jókai mór: A lélekidomár, s. a. r. sándor istván, Budapest, akadémiai, 1967, 546–555. o., itt: 549. o.; vö. tarjányi eszter:
A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai, Budapest, universitas, 2002, 27. o., továbbá vö. Jászberényi József: „Kontextusok Köl-csey Ferenc magnetista tematikájú műveihez”, ITK, 105, 2001/3–4, 373–396. o., itt: 381. sk. o.
7 lásd erről Bugyi Balázs orvostörténész írását: „Franz anton mesmer és magyarországi tartózko-dása 1775-ben”, Comm. Hist. Artis Med., Budapest, 1971, 62–63, 117–120. o. lásd még: http://
orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/2.10.1/1971_062_063_bugyi_balazs_franz_anton.pdf.
sajnos a szerző a konkrét forrásokkal adósunk marad.
eGy romantiKus léleKzsonGlőr
Konkrétan bizonyítható, írásban is dokumentált formában azonban a mes me-rizmus csak az 1810-es évek végén tűnt fel magyarországon. Gyógymódként id. Bene Ferenc orvos alkalmazta először, aki Karl christian Wolfarttól sajátította el a mód-szer lényegét 1817-ben a Berlini egyetemen, majd széles körűen ismertté tette Pesten is. Bene 1817-ben friss információk birtokában érkezhetett vissza Pestre, mivel akko-riban Wolfartot mesmer egyik legbizalmasabb tanítványaként tartották számon.
Wolfart volt az, aki 1812-ben, Hardenberg kancellár megbízásából egy porosz orvosi bizottság képviselőjeként felkereste a Frauenfeldben önkéntes száműzetésben élő, már idős és beteg mesmert, hogy szakértői véleményt készítsen annak tanításairól, amit el is végzett, mi több, a mester 1812-ben saját maga által Mesmerizmus címen összeg-zett tanait magyarázó kommentárokkal is ellátta.
az első magyar nyelvű tanulmány születése a témában ugyancsak erre az időre tehető. szerzője lenhossék mihály ignác, a magyar Királyi universitas orvosprofesz-szora (szent-Györgyi albert dédapja), aki 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben Az állati magnetizmus rövid rajzolatja címmel jelentetett meg tanulmányt mesmerről.
lenhossék írásában hangsúlyozza, hogy bár a mesmer által alkalmazott módszer egészében nem elvetendő, részleteiben erős bírálatra szorul. magyarországon ettől kezdve egészen az 1850-es évek végéig szép számban jelentek meg tanulmányok a mesmeri magnetizmusról, mígnem az 1860-as évek végétől a problematika fokoza-tosan beleolvadt a medicinába, a pszichológiába és a spiritizmusba.8
ii.
Jókai ifjúkori mesmerista ismereteiről leginkább csak hipotézisek állnak a rendelke-zésünkre. első forrása a Tudományos Gyűjtemény címet viselő, 1817 és 1841 között kiadott enciklopédikus jellegű havi folyóirat lehetett, amely fennállásától fogva több cikket is közölt a mesmerizmusról. mivel a folyóiratnak Jókai édesapja rendszeres előfizetője volt, az ifjú Jókai könnyen hozzáférhetett az egyes számokban olvasható mesmerista írásokhoz.9 Későbbi regényei magnetikus témáihoz azonban a Tudományos Gyűjteményen felül is számos műből meríthetett. az 1840es években ma -gyarországon az egyik legfontosabb mesmerista orvos Kikó Károly volt, aki neves korabeli orvosi szaklapokban publikálta eredményeit (pl. „tökéletes szótalanság
8 lásd erről bővebben: tarjányi: id. mű, 24–43. o., valamint Jászberényi: id. mű, 381–387. skk. o.
9 a Tudományos Gyűjtemény Jókai számára is hozzáférhető számaiban megjelent mesmerista írá-sok: lenhossék mihály: „az állati magnetizmus rövid rajzolatja” (1817, 10. kötet, 3–41. o.), vala-mint „az állati mágnességnek négy históriája (1822, 6. kötet, 57–78. o.); cselkövi [Kölcsey Ferenc]:
„az állati magnetismus nyomairól a régiségben” (1828, 1. kötet, 5–19. o.). lásd Jókai mór: „a netizmus” című cikkéhez írt jegyzeteket, in uő: Cikkek és beszédek. 1850–1860, i. rész, 4. kötet, s. a.
r. H. törő Györgyi, Budapest, akadémiai, 1968, 615. o.
146
BartHa JuDit
érczdelejjel meggyógyítva”, Orvosi Tár, 1845, ii.). De a téma népszerűsítői közé tarto-zott a Jókai által nagyra becsült politikus és publicista lukács móric is, aki „az állati magnetizmus és annak viszonya a lélek- vagy kísértetlátáshoz” (Budapesti Szemle, 1840, i, 22–89. o.) című művében a természettudományos magyarázatokat filozófiai elmélkedésekkel ötvözte. az 1850-es évek magyarországának mesmerista divathul-lámában számos orvos-író követte őket. inspiratív művek született a témában pél-dául orosz antal (Schoderiana, Pest, 1850); mailáth János (Der animalische Mag ne-tismus als Heilkraft, regensburg, 1852); Bajkay endre (Az állati- vagy életmagnene-tismus [delejesség tudománya] mint biztos gyógymód, Pest, 1852); szapáry Ferenc (Magné-tisme et magnéto-thérapie, Párizs, 1853; 2. bőv. kiadás, 1854) vagy oroszhegyi szabó Jósa (Az ód és életdelejség közéleti értéke, Pest, 1858) tollából.10
Közülük is az egyik legfontosabb személy a már saját idejében európai hírnévre szert tevő, a mesterség alapjait állítólag magától Komáromy Györgytől elsajátító11 mesmerista orvos, szapáry Ferenc gróf volt. szapáry, aki orvosi praxisa kezdetén még nagyabonyi birtokán gyógyított, a ’40-es években már Pesten a váci utcában rende-lőt, később Drezdában magnetikus kórházat nyitott, közvetlenül a szabadságharc leverése után pedig több mint tíz évig Párizsban gyógyított magnetizmussal az általa alapított gyógyintézetben, hogy aztán az ’50-es évek közepén ismét visszaköltözve nagyabonyi birtokára, a környék betegeinek nyújtson segítséget, akár spiritiszta esz-közökkel is. tisztelői közé tartozott a korabeli író–költő-társadalom jó néhány jeles alakja, köztük a párizsi PierreJean de Béranger, id. alexandre Dumas, Prosper mé -rimée, Jules verne, a brüsszeli emigrációban élő Jósika miklós vagy a nagykőrösön tanító arany János. szapárytól tanulta a mesterséget mailáth János és Gárdos János is, akik az ’50-es években nagy sikerrel ötvözték a mesmeri delejezést a spiritizmus-sal, valamint a pályáját a ’40-es években Kossuth lajos titkáraként indító szöllősy Ferenc, aki a bukott szabadságharc utáni emigrációban előbb a törökországi Kutah-ban, majd Párizsban folytatott legendás mesmerista tevékenységet.12
iii.
a „mesmerizmus à la Jókai” hipotetikus receptkönyvének összeállításához a fenti hozzávalókat kell számba vennünk, hogy eljussunk a speciális fogásokig: (1) a klasszikus alapoktól (2) a spiritiszta és (3) az intellektualista változatokon át egészen (4) a tu -dományos-fantasztikus irodalmi kreációkig.
10 lásd tarjányi: id. mű, 32. skk. o.
11 lásd tarjányi: id. mű, 33. o., vö. sándor: id. mű, 549. o.
12 lásd sándor: id. mű. 549. sk. o.; valamint tarjányi: id. mű, 32. skk. o.
eGy romantiKus léleKzsonGlőr