1. a „törzs” nyelve abszolút zárt, ilyen értelemben ezoterikus: csak a beavatottak ért-hetik. Beavatottak többféle értelemben is. először a közösségi élmény léte avatta be, ahogyan textíliát szokás, a majdan textussá váló nyelvüket. az utalások csak a közös élményből és a hozzá tartozó interpretációs mezőből érthetőek. ám nyelvük az utó -dok nyelvébe is beépült, és ez nyelvi kifejeződése egy mélyebb beavatottságnak, egy politikai-szociális és kulturális-intellektuális tőről fakadó, közös magatartásnak. egyik meghatározó eleme a már említett oppozíciós szemlélet imperatívusza: nem bedőlni semmilyen hatalomnak. „nem kiszolgálni semmilyen kartellt” (szabó). és nem lé -nyegtelen mozzanat, hogy erről az ezoterikus jellegről a magát szocializmusnak hazudó rákosizmus, ill. kádárizmus politikai rendőrsége is nagyvonalúan gondos-kodott!
2. szabó lajos és tábor Béla nyelve kohéziós nyelv, a nyelv és gondolkodás egysé-géből újjászülető nyelv. „mert ami archimedesnél a fajsúlytörvény felfedezése volt, az nálunk a nyelv teljes realitásának tudomásulvétele, a nyelvnek kiindulópontként, útként és célként való tekintése – másként: elidegenedett nyelvünk újból való meghó-dítása és megértése.” innen a szavak éles kontúrja, a képek hihetetlen pontossága és világító ereje. és, mint ezt a nyelvükről mondottakból láthatjuk, a szót mindig valaki formálja, és nem szótárból veszi. Hisznek „a nyelv, a szó emberi lét-meghatározó, kozmikus jelentőségében”. ettől elválaszthatatlanul az abszolút személyi pozícióból indulnak ki, „ahol az »abszolút« és »személyi« egyformán hangsúlyosak”, „a kettő polaritásában rejlik az egzisztencia”, teszik hozzá.7
3. Beckett nyelve szubverzív.8 attól szubverzív, hogy Joyce tanácsára megfogadja vico tanácsát: „aki kiváló költő akar lenni, felejtse el szülőföldje nyelvét, s térjen vissza a szavak őseredeti szegénységéhez.” a törzsnél a megértési nehézséget az adott szituáció, ember, kontextus nem-ismerete okozza, a mindenféle nyelvi bravúrok sokszor vagy segítik az exegézist, vagy a nyelvi élvezetért, ínyencségekért, a delicatesse -nért magáért olvassuk szívesen. szabó lajost és tábor Bélát azért olvassuk lelke-sülten, mert nyelvük koherens, kohéziós, egyszerre centripetális és centrifugális erejű gömböt alkot. a megértést szolgálja az alkotó és a befogadó oldaláról egyaránt.
7 szabó lajos – tábor Béla: Vádirat a szellem ellen, Pécs, comitatus, 1991. http://lajosszabo.com/
szl/vadirat.htm, utolsó letöltés dátuma 2017. február 20.
8 Judith Butler: Gender Trouble, new york, routledge, 1990. idézi Kállay eszter: La parole éthique et non-éthique – le langage de l’art engagé, szakdolgozat, 2016.
a FÖlFeslett nyelv – a nyelv ÚJBóli meGHóDítása
Beckettnél azonban „nincs „ez az átkozott logika”, ahogy ő maga mondta, „mikor a da rabjait magyarázták, hanem képsorok vannak, üres és teli képek váltakozása, a ré -szek szerteszórása, találomra benyitunk néhány bútorozott szobába.”9 a nagy ti tok:
ez a rejtett, mindig az érthető és érthetetlen, de megfejtésre váró közötti vil lódzás, ez a részben szintén ezoterikus művészet hogyan válhatott tömegsikerré? a titok megoldása a becketti nyelv szubverzivitásában van.10 Beckett egy akrobata me részségével, tehetségével és elszántságával közlekedik a komolyság („das ernste”) és a bo -hócság domíniumai között. ez a villódzás határozza meg a nyelvét is. ez a villódzó szaggatottság, ez az ugrálás – akár egy mondaton belül is! – az egyik témáról a másikra. és Beckett maga mondta, hogy „ki akarta lyuggatni a nyelvet”.11 Kilyug-gatni a nyelvet! Hogy könnyebben darabokra szedhesse? épp a nyelv ellenálló erejét akarta próbára tenni? ahogy az övét a történelem? a teljesen elvékonyodott, puszta technikai eszközzé, hatalmi akaratok nyelvjátékává zsugorodott, látszatra sima felületű nyelvet kell tehát kilyuggatni, azt a nyelvet, amelyen még auschwitz is „lebo -nyolítható” volt. leásni a felszín alá az eredeti, személyes nyelv nyomorához, és ott ke resni a nyelv léttágító erőinek forrását. vagyis a nyelvben, a nyelv segítségével benézni „gondolkodás és szenvedés szövetségének” válságával. a Beckett-oeuvre ebben az értelemben a nyelvvé zsugorodott, ugyanakkor a nyelven keresztül tágított lét nyomorúsága lenne?
4. és ami közös bennük: a háromféle szövegnek az egyik fő forrása, amelyből bőven merít, a Biblia és a bibliai zsidó-keresztény hagyomány. Két értelemben is. az egyik a nyelvben gondolkodás és szenvedés szövetsége, vagyis a prófétai-krisztusi magatartás lényege az aktuális történelem nyelvén megfogalmazva. a másik: a közvet-len merítés a Biblia képi-nyelvi, nyelvben gyökerező gondolkodásmódjából. ez szabó és tábor gondolkodásának közvetlenül is tárgya és forrása. tábor Béla például A biblicizmus két hangsúlya c. tanulmányában az élet fáját a nyelv fájaként interpretálja, ez a zsidó hangsúly, a tudás fáját a logosz fájaként, ez a görög hangsúly a bib -licizmuson belül.12 Beckettnél hol explicit, hol közvetett utalásokat találunk, a Végjá-tékban finoman rejtettek a noé-történetre való utalások: maga a szobabelső a két ablakkal, az egyik a szárazföldre néz, a másik a tengerre. vagy ezek a többértelmű mondatok: „ideje, hogy vége legyen, még itt, a menedékben is.” vagy: „e házon kívül nincs élet.”13 a Godot-ban azonban explicit utalások is vannak, egyet idéznék:
9 nathalie léger: Les vies intérieures de Samuel Beckett, Párizs, allia, 2015, 11. o.
10 Judith Butler: Gender Trouble, new york, routledge, 1990. idézi Kállay: id. mű.
11 léger: id. mű, 76. o.
12 in tábor Béla: Személyiség és logosz, 203–216. o.
13 samuel Beckett: Végjáték. ford. Horváth ágnes et al., megjelenés előtt.
172
HorvátH áGnes
vladimir: olvastad a Bibliát?
estragon: a Bibliát… (Gondolkodik.) Biztosan belenéztem.
vladimir: abban az isten-mentes iskolában?
estragon: mentes volt, vagy sem, azt nem t’om.
vladimir: a majré Gasséval téveszted össze.
estragon: az is lehet. a szentföld térképére emlékszem…14
a törzs tagjainál főleg az imaszövegek szerepelnek. Hivatkoznék – ugye, de minek, amikor elérhetetlen?! – lux Wer is der Mesümed? (Ki a kitért?) c. írására, egy másik szövegében a zsidó húsvét előestéjén, a széder-estén énekelt „dajenu” („már az is elég lett volna”) kezdetű hálaadásra, ami valóban a zsidó folklór egyik gyöngyszeme.
mérei mindig tudományosan alapozza meg a Bibliával kapcsolatos mondanivalóját, mint alább is látni fogjuk, de van egy olyan előadása is, amelyben a rendezvényiroda-lom szerzőit evangélistáknak tekinti. Bálint is a luxi vonalat követi jiddis-héber kité-teleivel, utalásaival.
A szövegek
az alábbiakban három szerzőtől idézek, majd röviden kommentálom is a szövegeket.
a parancsnokság tudomására jutott, hogy az utóbbi időben az elharapódzás ismét méreteket ölt. ezért abban az esetben, ha az előfordulások ismételten fel-ütik fejüket, elrendelem, hogy a legénység minden tagját megvonom, megtil-tom, beszüntetem, átadom az átveszem és átveszem az átadom. ez vonatkozik a kapuőrségre, a naposra és a laktanya-ügyeletes tisztre is. vitéz Kékesi lőrinc alezredes! Pihenj! csak azt nem értette, hogy miért csattant a végén, amikor már az elején is mindenki vigyázzban állt. az ilyen szabad szemmel ma még alig érthető problémákat utalják át szabóhoz.15
az év vége felé pediglen a Halott Besszarábiai egy elefántot vezetett a sivatagon által, aki magában ím ígyen szóla: ártunk és ormányunk, de mondatát befe-jezni nem tudta, mert a nagy Halott szigorúan szemei közé nézett, mire az ele-fánt visszalépett, belátta, megfogadta, levonta, és helyét átadta azoknak, akik már régen elejitől fogva és tanúi voltak, kitartottak megfogadták és tapasztala-taikat és a nehéz időkben könnyű tavaszi kabátban és töretlenül.16
14 uő., Godot-t várva, ford. Horváth ágnes et al., Színház, 2015, március, http://old.szinhaz.net/in-dex.php?option=com_content&view=category&id=104:2015-marcius&layout=archivum&itemid
=2&layout=default&layout=tartalom, utolsó letöltés dátuma 2017. február 23.
15 lux lászló, in György Péter: id. mű, 294. o.
16 A Halott Besszarábiai. Bálint endre a szöveg szerzője, amiként a következőé is.
a FÖlFeslett nyelv – a nyelv ÚJBóli meGHóDítása
a bölcs rabbi olaszliszka felé utazva kegyes beszédbe elegyedett a nagy mo -gullal, akinek kegyes példázatot mondott az életről, a halálról, a szerelemről, a Hungária útról, Balázs Béláról és a meglogodi utcáról. mert tudja, kedves mogul, az élet nem kutyaizé, és hogy mennyire nem az, arra egy régi kelta szöveg a mérvadó: egy zöld leveli béka természetesen annak idején jóízűen el akart fogyasztani egy vízilovat, de rosszul fogott hozzá, és kérte a vízilovat, hogy segítsen neki… a víziló jóságos víziló volt, és elkezdte a tanítást: előbb a fejét ette meg a kis békucinak, aztán a testét, majd beüzent a gyomrának, hogy a tandíjat ne felejtse el befizetni a kis békuci.
egy emberi közösség ideológiai értékét, színezetét nem forrásánál, hanem a le ágazásainál kell felmérni. Ha valaki a forrásánál próbálta volna felmérni a mo -noteizmust, és az ebből fakadó prófétakultuszt, azaz a közéleti kitekintésű ideológiát, melyből zsidóság, katolicizmus, szocializmus sztálinizmus és troc -kijizmus született, akkor azt találta volna, hogy egy jómódú babilóniai keres-kedőember, bizonyos ábrahám megérkezik az egyiptomi Hegyeshalomhoz, útlevele nincs, szocialista összeköttetésekkel nem rendelkezik, Henrik tele-fonszámát nem tudja, be se tud jutni micráimba. De ötlete támad, a későbbi tapasztalatok szerint nyilván isteni sugallat, s erre bizonyos sára nevű, jó for-májú feleségét… egyszóval ezt a jóforfor-májú sárát felöltözteti fényes ruhadarab-okba, ékszereket rak rá, szemhéját kifesti, az egész nőt kikészíti, és felajánlja a micráimi főnöknek…
a három szerző stílusa jól felismerhető, ugyanakkor a közös jegy is, hogy a törzs tag-jairól van szó, egy közös alapállásból, egy közös gyökérzetből kinőtt törzsről, amely-nek ágazata különböző leveleket hajt. lux szövege akár egy kaleidoszkóp vagy ready made. csupa szövegpanel, amely óhatatlanul a fülünkbe mászott, mert ez folyt a rádióból, ez állt az újságokban. nem kellett kitennie a mondat tárgyát, mert úgyis mindenki tudta. tudta, hogy ami „nagymértékben elharapódzott”, az mindig valami ellenséges (propaganda). egy másik lux-szöveg mutatja, mennyire: „Két osztály van:
az egyik így, míg ugyanakkor a másik úgy, de vagy velünk, vagy mellenünk…”17 a két osztály a munkás-paraszt és a többi. emlékszünk, betűkkel – hálistennek nem szá-mokkal! – jelölték származásunkat. apropó származás. a „származású férfi” dupla találat: zsidó és/vagy értelmiségi, és/vagy, de ettől óvjon az ég! mindennek az alja, egyéb (e-jelű): burzsuj, arisztokrata. mindenképpen az elnyomó osztály tagja.
Bálint első szövegére ugyanez érvényes, csak egy játékkal megspékelve. az ártunk és ormányunk zseniális trouvaille. az unos-untalan ismételt „pártunk és kormányunk”,
17 György Péter: id. mű, 288. o.
174
HorvátH áGnes
amelyik megint jól teljesít, csonkolt formája. nyilván az ormány adta az ötletet.
a belátta, megfogadta… a szocialista embertípus egyik nagy erénye. ő az, akin még lehet segíteni, mert hajlamos az önkritikára. az önkritika lehetett pozitív – ha jobb szelek fújtak, de lehetett életveszélyes is. ehhez lásd rajk és szász imre történetét.
a nehéz időkben könnyű tavaszi kabátban töretlenül dupla antifrázisa a végszóval, ami egyaránt illik a kabáthoz és az ifjúgárdista optimizmusához – remek végszó.
a második szöveg szívbe markoló soa-igazság.
a különbségeket zsámboki egy interjúban így fogalmazza meg:
mérei direkt hosszú, jó unalmas, tudományos szövegeket írt. a lux az egészen érdekes groteszk humorral, azt senki sem hitte volna róla, hogy ezt így tudja, mert amit ő nyomtatásban adott, az, mint a fűrészpor, olyan unalmas volt.
a Bá lint meg hát csupa sziporka volt, minden mellékmondata, minden jelzője ötlet. na most ezeket fölolvastuk. volt olyan szilveszter, az 55-ös szilveszter, hogy elkezdődött a fölolvasás este tízkor és hajnali háromig tartott.18
lux groteszk humora két dologgal függhet össze: az egyik, hogy a harmincas évek-ben ő alapította egy személyévek-ben a magyar dada-mozgalmat. és ezt szó szerint kell érteni. egyszemélyes mozgalom – alapítás – dada. csupa ellentmondás – mint a dada maga. és ehhez vegyük hozzá azt a szigort, amely a zsidó hagyományban gyökerezik:
ne a neked legfontosabbal keresd a kenyered (Pirké avót – az atyák mondásai 4,7).
luxnak a szó volt a legfontosabb. azt ő nem adja oda „ezeknek”. innen a „fűrészpor”
jelleg. mégis, ez a szigor a dolgok külön tartásában a forrása annak a bizonyos „gro-teszk humornak”. és mindez azért történhetett, mert a bértollnokságra nem adta a maga legjavát. azt, ezt a „legjavát” ui. csakis a saját közösségének tudta adni. in gyen, vagyis számítás és számolás nélkül.
a Bálint meg hát csupa sziporka volt. meg különlegesen érzékeny. a „békuci”-mese nem volna olyan kínzóan pontos, ha csak-sziporka volna. a nyelvi játék a mély-séges fájdalom és szenvedés nélkül megmaradna komolyság nélküli játéknak, ingyen játéknak. Holott csakis érzékenység és lelemény szülhet olyan mondatokat, mint
„élek a haláltól”.19
a tudós méreihez szinte alig kell kommentár. azzal, hogy „jó hosszú, unalmas”, az előadó is tisztában van, rá is játszik. De nagyon jól tudja, mit akar: visszacsatolni
18 interjú zsámboki zoltánnal 1987 novemberétől 1988 májusáig, interjúkészítő Kovács andrás, 1956-os intézet, oral History archívum.
19 levendel lászló: „élek a haláltól” – Bálint endrére emlékezem, Kritika, 1994/11. Helyszűke miatt tőlem külön méltánytalanul kihagytam Kelemen imrét. az atmoszférája megízleléséhez lásd Ba-jomi-lázár endre: éhező inasévek Párizsban. egy régi beszélgetés Kelemen imrével, Kritika, 1983/7.
a FÖlFeslett nyelv – a nyelv ÚJBóli meGHóDítása
a törzset az eredetéhez-zsidóságához, a bibliai történetet pedig meg- és átélhető
„sztorivá” oldani. meg hát a pszichológus általános gyanakvása az eredettel szem-ben, a pszichológus-nyomozó öniróniájával. az pedig, hogy a magyarokkal „egy ívá-súaknak” mutatja be önmagukat, zsidókat – nagyon is fájdalmas és közeli történeti tapasztalatra vezethető vissza.
idézném Hamvas Bélát is, aki gondolkodásában a szabó–tábor vonalhoz áll köze-lebb, nyelvében viszont nagy rokonságot mutat a „törzs” nyelvi humorával. Bár jobb-oldali honlapok visszaélnek vele, az Óda a XX. századhoz c. pamfletből vett alábbi idézetet Hamvas ellenük is írta. Bizony. az „intelligens európai” idegen ország hatá-rára érve az útlevél- és vámvizsgálat után ezt kérdi valakitől:
ebben az országban idegen vagyok. legyen olyan szíves, kérem, mondja meg, mi az, amit önök itt most hazudnak?
a bennszülött erre azt feleli.
arrobori.
mit jelent ez a szó?
Pontosan senki se tudja.
Hatása észrevehető?
Hatása észrevehetően nagy. régebben paota-ban éltünk, de az megbukott.
azóta egész életünk az arrobori jegyében áll és az országban arroboriális virágzás tapasztalható.20