a közös ős az oppozíciós mozgalom, Karl Korsch intranzigens marxizmusának és anti-organisation álláspontjának magyar változata. az oppozíció: gondolkodásmód és magatartás. van egy politikai, és van egy szellemi vonulata. a politikai vonal meg-állt a mindenkori társadalmi intézményrendszer kritikájánál és elutasításánál, a szel-lemi irány továbbment, és a szabadság erőforrásait kutatta, mert a kutatás „kút-ásás”
(szabó), örökös keresés-kérdezés, ennyiben is kérgesedés – tehát intézményellenes.
„minden határt, amit felfedezünk, felhasználjuk a felrobbantására. a meg ismerés a határok átlépése…, és akkor új határokra bukkanunk. Para doxon: minél előbbre
1 mind a törzsnek, mind a szellemi oppozícióból születő Budapesti Dialogikus iskolának ma már viszonylag nagy irodalma van. utóbbihoz lásd http://lajosszabo.com/BPDisKmaGy.html. az oppo-zícióhoz: tábor Béla: szocializmus, gnózis és oppozíció, in Személyiség és logosz, Budapest, Balassi, 2003; K. Horváth zsolt: Szexuál-lélektani szubkultúra Budapesten: Szempontok a Törzs keletkezé-séhez és politikai szocializációjához, Budapest, Új-mandátum, 2006; Konok Péter: a „munka-kör”
politikai, szellemi hátországa, Múltunk, 2004/1, 245–257. o.; román József: Bálint Endre és az
„oppozíció”, Budapest, ceu Press, 2004; a Hamvas Béla, Kemény Katalin, mándy stefánia, szabó lajos és tábor Béla között folyt ún. „csütörtöki beszélgetésekről” tábor ádám: találkozás a cent-rumban, in Szellem és költészet, Pozsony, Kalligram, 2007. a törzs „rendezvényirodalma” zárt ben és szóban, szájról szájra, nemzedékről nemzedékre terjedt. ezen változtatott valamelyest György Péter könyvének (Az ismeretlen nyelv – A hatalom színrevitele, Budapest, magvető, 2016) ve get tartalmazó utolsó blokkja (275–315. o.), amely inspirálóan hatott írásomra. írá som idézetei a – fenti okból hivatkozhatat lan – Vulgata Profana c., Bíró Gábor 60. és zsámboki zoltán 50. szü-letésnapjára készült kötetből valók.
168
HorvátH áGnes
megyek, annál több és tágabb a határ. csak erről van szó.”2 ezt képviselte szabó la -jos, tábor Béla, egy ideig velük, majd a maga útját járva Hamvas Béla, s ebből merí-tette erejét a fiatalabb generációból Kotányi attila és Kunszt György, a két építész.
a politikai oppozíciót a párizsi évek közös élménye is formálta, „vastagította” törzs-zsé. a törzs törzstagja: Bálint endre, Bíró Gábor, Kelemen imre, lux lászló, mérei Ferenc és zsámboki zoltán voltak.3 a törzs szóból – mely mérei szava – kicseng a nem vérségi, hanem nyelvi-magatartásbeli kötelék.
a törzs rendezvényirodalmából és művészetéből kiderül, hogy a „pogányoktól”, azaz önmaguktól megkülönböztették az „isteneseket. Úgy is mondhatnánk: a »pogá-nyok« nem tudták lenyelni „az istenes békát”. ám soha nem szakadtak el igazán egy-mástól. és közös az aktív oppozíciós magatartás. a különbséget a zsidó hagyományból vett szimbólummal érzékeltetném: a kerítés, a סיג. a kerítés funkciója tulajdonkép-pen a tiszta és a tisztátalan elválasztása, annak a helynek a kijelölése, körbekerítése, ahol a szombat él. él és hat. a törzs nyelvi humorának egyik forrása a zsidóság mint származás, eredet, gyerekkor – és a soa-utánból a pre-soa érzésének egyfajta, jogos!
visszavetítése. a kerítést nem a szombatnak szenteli, hanem a kerítésnek tulajdonít szentséget. szabónak azonban a nyelv szentsége és tisztasága a fontos, és ezért transz-cendál minden magába forduló elkerítést-elhatárolást. ennek jegyében tudja egy-könyvnek a Bibliát. e kétféle magatartásnak a lenyomata és gyümölcse a kétféle nyelv.
az első úgy gazdag, hogy sziporkázik, a másik feneketlen mélységeket és határtalan tereket tár fel és nyit meg. „tükröt tartani mennynek és pokolnak” – mondja szabó.
a nyelvről Pár szót
a szavak, legalábbis kifejezőerejüket tekintve, kétfajták: leírók és megjelenítők. az előbbi nem szorul magyarázatra, ezeket akár „harmadik személyűeknek” is nevez-hetnénk: informálnak, adatot, tényt közölnek, helyzetet, tulajdonságot neveznek meg.
a háromféle szöveg, amit elemezni fogok, attól is közelít a biblikus nyelvhez, hogy pusztán a szavuk olyat hoz létre, ami addig még nem volt: teremtő erejük van.4
2 http://lajosszabo.com/szl/Halmazelmelet_es_nyelvmatezis.pdf, utolsó letöltés dátuma 2017.
február 20.
3 tábor ádám: id. mű; tábor Béla: szocializmus, gnózis és oppozíció, in Személyiség és logosz, Buda-pest, Balassi, 2003; K. Horváth zsolt: Szexuál-lélektani szubkultúra Budapesten: Szempontok a Törzs keletkezéséhez és politikai szocializációjához, Budapest, Új-mandátum, 2006; Konok Péter: a ka-kör” politikai, szellemi hátországa, Múltunk, 2004/1, 245–257. o.; román József: Bálint Endre és az „oppozíció”, Budapest, ceu Press, 2004.
4 szabó lajos: A hit logikája, http://lajosszabo.com/szl/a_hit_logikaja.pdf, utolsó letöltés dátuma 2017. február 23.
a FÖlFeslett nyelv – a nyelv ÚJBóli meGHóDítása
De közös a két nyelvben, hogy találkozásból születik. mert – és ennek igazságát újra megerősítette bennem e szövegek olvasása – ahogy tábor Béla mondja: „minden találkozásból születik.” így a nyelv is. a szó teljes súlyával, jelenlétével, jelentésével.
emberek, ha találkoznak, ha valóban találkoznak, nyelv születik. minél nagyobb tétje van a találkozásnak, annál karakterisztikusabb, annál formátumosabb nyelv szüle-tik. és persze a közös nyelv rügyként való kipattanása is fantasztikus találkozásokat terem. erre beszédes példa szabó lajos és tábor Béla meg ismerkedése. 1930-ban a Jaurès-körben rengeteg különböző beállítottságú baloldali fiatalnak szabó lajos tart vallástörténeti előadást.
az előadás után a hátul álló tábor Béla szót kért, és így foglalta össze a hallot-takat: „Ha jól értem, az előadó szerint a vallás forradalom, az egyház ellenfor-radalom”. szabó lajos felkapta a fejét, és élénken átszólt a tömegen keresztül:
„Pontosan ezt akartam mondani”. így kezdődött életre szóló szoros barátsá-guk és majd’ negyedszázados munkakapcsolatuk.5
ez a kezdet több generációra kiható, alapító kezdet volt, a tanítványok később Buda-pesti Dialogikus iskolának nevezték el. mert micsoda a találkozás? a geometria nyel-vén: körsugarak centrumba igyekvése-futása. az etimológia is a segítségünkre siet:
egymás kölcsönös megtalálása. ám a sugarak egybe futásához közös akarat és aka -rás kell: a sugarak, az emberi akaratok-aka-rások akkor „találkozhatnak a centrum-ban”, ha egyazon cél felé irányulnak. amikor az irányulásnak és a centrumnak hatá-rozott kontúrja és ereje van.
ez történt meg a ’30-as évek magyarországán, de nyilván, sőt, egészen biztosan kellett ehhez lesznai anna, Jászi oszkár, a Galilei-kör stb., de főként ady, ady és megint csak ady. és közvetlen közvetítőnek, igazi „aktivistának”: Kassák. mert, aho-gyan mérei is mondja, magam is elmondtam: minden Kassákkal kezdődött.6 Kas sák centripetális erejének, hihetetlen közösségigényének és szervezőkészségének köszön-hetően tudtak találkozni mindazok, akik ezen írásnak (magyar) alanyai. Kassák elég szabad volt ahhoz, hogy a politikumtól a mozgalom legszellemibb régióiig befogad-jon. szélesre tárta a Munka című folyóirata köré szerveződő munka-kör ajtaját, hogy a szellemi, művészeti élet minél több elkötelezett képviselője beléphessen rajta. ám a tárt ajtó kifele is tárva maradt. 1930-ban, már a keményebb bolsevik időkben a jetunió elítélése Kassák részéről olyan ellenállásba ütközött, hogy Justus Pál és szabó
5 tábor ádám: id. mű.
6 Horváth ágnes: sorsszerű találkozások, Műértő, 2015, május, francia nyelven: https://blogs.
mediapart.fr/agnes-horvath/blog/280312/le-moment-exceptionnel-de-lecole-europeenne-hongroise, utolsó letöltés dátuma 2017. febr. 21. és http://lajosszabo.com/szl/Penseur_peintre.
pdf, utolsó letöltés dátuma 2017. február 20.
170
HorvátH áGnes
lajos elhagyta a termet, és vagy ötvenen követték őket. ebből a szakításból született az oppozíció. még a szakításnak is lehet közösségformáló ereje!