Románia

A megbízott szervezetek minden egyes esetben arra törekedtek, hogy az igénylők ott kapják vissza tulajdonukat, ahol az annak előtte volt. A tulajdonba helyezést az elmúlt években a kormány is ösztönözte, ha kellett akár büntetések kilátásba helyezésével is azon hatóságok vezetőinek irányába, akik valamelyest is akadályozták e folyamatok véghezvitelét.

9. szövegdoboz: Háromszéki tulajdonjog visszaállítás

Egy példával élve, elégedett a földtörvény alkalmazásának ütemével Kovászna megye prefektusa. Horia Grama kijelentette: az elmúlt év végéig sikerült túlteljesíteniük az előirányzott tervet, a birtoklevelek 96 százalékát már átvehették a jogosultak, és a visszaigényelt földterületek 99,4 százalékát megkapták az egykori tulajdonosok és örökösök.

A prefektúra összesítései szerint Háromszéken összesen 54 808 birtoklevélre és kevéssel több, mint 200 ezer hektár területre fogalmaztak meg igényt a kérvényezők. A kérések túlnyomó többsége (43 ezer) a 108 és fél ezer hektár szántóra vonatkozik, és mintegy 11 ezren kértek vissza összesen 92 ezer hektár erdős területet. A szántóföldek jelentős részét „107 ezer hektárt az 1991-ben kiadott 18-as törvény alapján kérték vissza a tulajdonosok, míg az erdők nagy részének visszaszolgáltatását a 2000-ben megjelent 1-es törvény tette lehetővé.

A szántók közül 2003 végére 1200 hektár helyzete maradt rendezetlen; az erdők esetében néhány magánszemély kérését kell még tisztáznia a bizottságnak” fejtette ki a prefektus. Grama igen elégedett, mert 2003 elején 6199 birtoklevél kibocsátását tűzték ki célul, ám év végéig 8484 darabot állítottak ki. Willem Buiter, az EBRD fejlesztési bank vezető gazdasági elemzője egy sinaiai befektetési konferencián jelentette ki, hogy az elmúlt évben Romániában nem történtek jelentős előrelépések az intézményi reform szintjén, és ez veszélybe sodorhatja az ország 2007-es csatalakozását. Mint mondta, az EBRD szerint a reformok lelassultak, a szeptemberben összesített adataik szerint 2003-ban az intézményi reformok terén nem történtek jelentős megvalósítások.

*Forrás: www.transindex.ro

Milyen akadályai voltak az erdészet reformjának?

A romániai erdészeti szegmens reformja előtti legnagyobb akadály az erdővisszaszolgáltatás lehetséges negatív eredményeinek vonatkozása volt. Ezek az eredmények nagyrészt az 1991-es korlátozott visszaszolgáltatási kísérlet negatív kimenetelére vezethetők vissza. Akkor az új

erdőtulajdonosok nagyrésze azonnali fakitermelésbe kezdett, ami nagy kiterjedésű erdőterületveszteséget eredményezett. Ennek kapcsán a visszaszolgáltatás témájában szkeptikusok koalíciója alakult ki az általuk a nemzeti vagyon kizsakmanyolásának tartott és a tudományos ismereteken alapuló román erdőgazdálkodás holtjátékának nevezett cselekedet meggátolásával szemben.

Milyen volt a szakmai oldalról a fogadtatás?

Az ad-hoc visszaszolgáltatást ellenzők jelentős része állami szolgálatban álló erdészeti szakember voltak. Mindezek mellett környezetvédelmi aktivisták és tudományos ökológusok is kritizálták a biodiverzitásra ható és a román erdők integritását érő esetleges befolyásokat.

Nemrég az országhatáron kívülről érkező visszajelzések, a FORTECH UK által összeállított a World Bank-nak írt jelentésben⁶⁵ homályos képet festenek a potenciális fenyegetésekről, amelyek a visszaszolgáltatási folyamatokat veszélyeztetik Romániában. A jelentésben az erdőterület- és a természeti értékek elvesztése mellett a nemzeti vagyon veszélyeztetése ugyancsak szerepel.

Mindezek mellett a román kormány elsőrendű kérdésköre még mindig az erdészeti szegmens privatizálása és az erdők visszaszolgáltatása maradt, bár a folyamat kivitelezésében és a szükséges anyagi háttér megteremtésében csak kis előremozdulás észlelhető. A World Bank-jelentés szerzőinek rendelkezésére álló behatárolt információs háttérből az derült ki, hogy a nemzeti erdőgazdálkodás és a kormány/minisztérium közötti kommunikáció és együttműködés meglehetősen instabil és konfliktushelyzetek felé hajló. A magyarázat része lehet, hogy az anyagi kényszer nem teszi lehetővé a kormány számára az állami erdészeti szektor egy új, szolgáltatás-orientált csomag lefuttatása általi újraszervezését.

Mit tett a tudományos élet a helyzet tisztánlátása érdekében?

Ésszerű magyarázatokra alapozva a már említett májusi romániai konferencia keretén belül a román fél a visszaszolgáltatási folyamat kapcsán a következőket nyilatkozta: négy különböző perspektíva különíthető el az állami (az illetékes tárca által képviselt), az erdőtulajdonosi, a környezetvédelmi és a tudományos szinteken. A következő oldalon látható térkép a beszélgetés eredményeit összegzi. A román résztvevők által legsürgetőbb cselekvést igénylő jellemzők kiemelve szerepelnek (World Bank, 2001). E paraméterek figyelembe vehetőek a Kelet-Európai átmeneti országok esetében – a tulajdonosi szerkezettől függően.

Az ábrán bemutatott általános leírás a tulajdonosi nyilatkozatokat reflektálja. A források túlnyomó része szerint az erdő visszaszolgáltatási folyamatának végeredménye nagyban függ a kormány azon képességétől, hogy az erdészeti szektorban a magán kezdeményezések számára megfelelő és kedvező körülményeket legyen képes teremteni és fenntartani.

Egy ilyen fajta stratégia – Romániában látszólag hiányzó – első kulcs-eleme az állami erdőszolgálat folyamatban levő szervezeti reformja lehetne. A második, ugyanilyen fontosságú rész a bízalmatlanság legyőzése és az állami kirendeltségek, valamint a gyorsan kifejlődő magán szereplők képviselete közötti kommunikációs csatorna kialakítása.

65 ECSSD Working Paper No. 18 Romanian Sustainable Forest Management

23. ábra: Erdő visszaszolgáltatás

*Forrás: World Bank, 2001

Milyen a tulajdonosi érdekképviselet az ágazaton belül?

A következő táblázat bemutathja azokat az országos hatáskörű szakágazati szervezeteket, amelyek megjeleníthetik az ágazatszereplőinek véleményét:

11. táblázat: Kulcsfontosságú magán szektor-intézmények a romániai erdészetben

Intézmény Szerep Státusz

ASFOR: Romániai erdészeti szervezet Az erdészeti üzem érdekeltségeit képviselteti; segíti a tagokat technikai/tervezési szinten

600 tag amely az erdészeti termelés 85%-át alkotja ROMPAP: Romániai cellulóz és papír egyesület A cellulóz és papírgyartói ipar érdekeltségeit képviseli 29 gyár

APPR: Magán erdőtulajdonosok egyesülete A magán erdőtulajdonosok érdekeit képviseli és egyesület kialakítására bíztatja őket; 1998 júliusában alakult

A tagok létszáma gyorsan bővülő (több, mint 2.000 fizikai és jogi személy); a tagok igényei több mint 1 millió ha [1999 január]

APMR: Romániai bútorgyártók szövetsége Érdekképviselet, segíti a tagokat a technikai

fejlődésben, valamint az idegentőke befektetésben Több, mint 170 bútorgyár Progresul Silvic Gazdasági és környezeti visszhangok az

erdőgazdálkodásban (legnagyobb erdészeti NGO) országos szervezet,

kirendeltségekkel az ország több pontján; több, mint 1.200 tag (szakmai területről) AGVPS: Halászok és vadászok általános

egyesülete

Országos szervezet, amely a megyei

vadászegyesületeket képviseli; az ország területének 70%-ában felelős a vadgazdálkodásért

Több, mint 250.000 tag

FSIL: Fafeldolgozó szövetségek uniója Országos szervezet, amely magába foglalja az erdészeti szegmens összes unióját és érdeküket képviseli a kormány előtt

186 szervezet és több, mint 154.000 tag

*Forrás: World Bank 18. számú ECSSD jelentés - 1999

A 11. táblázatban szembetűnik, hogy a magán szektor szervezettsége még mindig nagyon alacsony Romániában: míg 1991 után közel 500.000 magán erdőtulajdonost regisztráltak (és ma ennél is több van), ugyanakkor az APPR tagok száma 1999-ben alig érte el a 2.000 főt.

Figyelembe véve, hogy ezen tagok több, mint 1 millió ha erdő feltételes tulajdonosai, nyilvánvalóvá válik, hogy túlnyomó többségben a nagy erdőtulajdonosok döntöttek a politikai szférában erdőtulajdonosként való részvétel mellett. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a magán erdőtulajdonosok többsége (a kis és közepes erdőterületek tulajdonosai) sajátságos problémáikkal és igényeikkel alig képviseltetik magukat a romániai erdészet-politikai folyamatokban és az sem valószínű, hogy ez lenne számukra a legjobb politikai képviselet.

Összességében elmondható, hogy számos magán erdőgazda politikai képviselete hiányzik, ami a visszaszolgáltatás folyamatának sikeres lezajlását kérdőjelezheti meg. A képviseleti, tanácsadói és kiterjesztett szolgálati/kölcsönös támogatási kezdeményezések önszerveződése – középtávon legalább is – nem képes helyettesíteni a magán erdőgazdálkodás és erdőtulajdonlás állami támogatását.

Miért jó a magán erdőtulajdonosok szervezkedése és mi várható el kezdeményezéseiktől?

A politikai képviselet rendezésén kívül kívánatos lenne a magán erdőtulajdonosok kölcsönös segélyezési, technikai támogatási és közös marketing tevékenysége a magán erdőgazdálkodás gazdasági perspektívájának kialakítása érdekében. Ez azonban erdőgazdálkodói egyesületek akár “szövetkezeti” mintára történő támogatását feltételezi, bármennyire is hitelét vesztette ez a megközelítés számos magán erdőtulajdonos szemében (akik, 50 év szocialista kollektivizálást követően nem akarnak társulni a szomszédjaikkal). Ez lehetővé tenné az erdőgazdálkodási egyesületek támogatását, mint például az “osztatlan közös tulajdon”

esetében, amelynek egyéni tagjai “ideális részt” birtokolnak, ugyanakkor elkerülné az egyesületek irányában kialakult széleskörű ellenszenvet.

Hogyan alakult az erdővagyon ebben az időszakban?

A felsorolt nehézségek a gazdasági mutatók tükrében is megjelennek. A beerdősült területek tulajdonjogának átadása a Román Nemzeti Bank (Banca Nationala a Romaniei – BNR) 2002-ben kiadott jelentése alapján az erdőgazdálkodás hanyatlását eredményezte. A természeti katasztrófák sújtotta mezőgazdaság mellett az erdészet egyike volt azon ágazatnak, amely abban az évben nem mutatott fejlődést. A mezőgazdasági ágazat 3,9%-os hozzáadott-érték kiesése a szoros értelemben vett (növénytermesztő) mezőgazdaság és az erdészet rovására írhatók. A jelentésből kitűnik, hogy az erdészetben a tevékenységi köröket érzékenyen érintette a tulajdonjogok változása (a múlt rendszerben eltulajdonított erdőterületek tulajdonjogának visszaszolgáltatását biztosító törvényes keretek alkalmazása folyamatban van), de a természeti csapások okozta károk is hasonló horderejű negatív hatással bírtak. Az ily módon megbolygatott környezet az erdővagyonok túlhasznosításának kedvezett, amelynek anyagi megjelenése a kialakulófélben lévő erdőtársulások területein véghezvitt illegális fakitermelésekben öltött formát.

A tulajdonjogok visszaszolgáltatása számos akadályba ütközött. Ezek jogi vonatkozásait igyekezett orvosolni a Román Kormány a tőle megszokott módon, sürgösségi kormányrendelettel 2002.-ben (O.U. 127/2002 – 2002. 10. 10.)