A folyamat kimenete

Közel 40 év szocialista befolyás után a magyar magán erdőgazdasági társaságok bizalma az állam privatizációval szembeni obligójával kapcsolatosan csökkent, nem kis akadályt jelentent a magyar magán erdőgazdálkodás konszolidációjának útján.

Számos magyar magáerdő tulajdonos hiányol egy tiszta, valósághű gazdasági perspektívát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a privatizációs folyamat az egyéni tulajdonosok esetében az erdők egyenlőtlen visszaszolgáltatásához vezetett, amelynek során egyesek nagy értékű, érett keményfás állományokat kaptak vissza, míg mások csak fiatal (vagy éppen tarra vágott) erdőállomány gazdái lettek. Következésképpen jónéhány erdőgazda jutott biztos

50 The World Bank/WWF Alliance – Implications of Land Restitution Programs on Achieving WB / WWF Alliance Targets in Eastern Europe and the Central Asian Region Contract No.

7109895 for Country Case Study Hungary

jövedelemforráshoz, míg mások hosszútávú befektetések igényével szembesültek. Bár egy – állami költségvetésből fedezett – egységes állami kedvezményrendszer és anyagi átutalás valósult meg az érintett erdőtulajdonosok részére (az úgynevezett "Erdőfelújítási Alap"), a kritikák továbbra is megmaradtak.

19. ábra: A magyar magánerdő gazdálkodás anyagi támogatási rendszere

Az igénylési folyamat nem pusztán időigényes és fárasztó, hanem egyben irreálisan kevés erdőterület kap támogatást (egyesek szerint ez is csak egy eszköz az erdőgazdálkodói társulások eröltetett kialakításához).

Mára az erdőtulajdonosok nevesítése megtörtént és az Erdőfelújítási Alap is megszünt. Az újonnan kialakult magán erdőgazdálkodás is újabb nehézségekkel szembesül, melyek közül a legkiemelkedőbb a gazdálkodás beindítása minden magánterületen (lásd 4. táblázat inaktív szerkezetei).

A múlt szervezeti strukturájának következtében az utóbbi 40 év során nem csak a magán erdőtulajdonosi forma és tudat halt ki, hanem egyben felnőtt egy olyan generáció, melynek az erdővel kapcsolatos érzelmi szálai is megszakadtak. Az erdészet és a farm-gazdálkodás kiegészítő műveletei, mint a családi gazdaság részei, a kollektivizáció során tönkrementek. A mai erdőtulajdonosok közül sokan az erdejüktől messze laknak, így képtelenek annak kezelésére. A mai erdőtulajdonosok egy része nem érdekelt az erdőgazdálkodásban.

Az alapvető prolbémát nehezíti a privatizált erdőterület felszabdaltsága. Az átlagos tulajdonméret 1/1-es tulajdon esetében is messze alulmarad a gazdaságilag hatékony mérettől.

Ennél jelentősebbek a nehézségek az osztatlan közös tulajdon esetében, ahol az egyes tulajdonosok érdekérvényesítő képessége a legtöbb esetben nagyon csekély.

Az erdő általánosan gyenge megközelíthetősége is gátolja az erdőgazdálkodást Magyarországon (World Bank, 2001).

A magyar erdészeti szakemberek és szervezeteik számára új feladatként jelentkezett a magán erdőtulajdonosok felé történő tanácsadási és támogatási feladatok ellátása. Az állami erdőgazdaságok esetenként ingyenes tanácsadással járulnak hozzá a magán erdőgazdálkodás működtetéséhez és az állami erdőszeti felügyeleti szervek is közreműködnek az erdőgazdák ágazattal kapcsolatos információhiányuk csökkentéséhez. Ez azért is szükséges, mivel az érdekelt erdőgazdálkodási és kitermelési magán kezdeményezések gyakran nagyon kicsik, rosszul felszeretlek és könnyen megfizethető, kevésbé képzett szakemberekre alapoznak.

A nyilvánvaló technikai és anyagi nehézségek mellett a magyar erdőtulajdonosok máig nem rendelkeznek erős erdészet-politikai képviselettel. Bár alakultak magán erdőgazdasági társaságok, összességében a magán erdőgazdák meglepően alacsony számban képviseltetik

EU-s EMVA

Erdőfenntartási járulék

Erdősítés

Erdősítéssel kapcsolatos ápolások

Erdőtelepítés Erdőszerkezet

átalakítás Rekreációs erdők

Kincstár

magukat. Az érdekképviseleti szervek közt megemlítendő a Magyar Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) vagy az Országos Erdészeti Egyesület (OEE).

Bármi is azonban az alacsony érdekképviselet oka, a magyar erdőgazdáknak egyenlő esélyt szükséges biztosítani a hazai erdészet-politikai vitákon. Az is igazviszont, hogy egy bizonyos esetszám felett ezek a szervezetek – akár a statisztika és valószínűségszámítás elvei alapján is – a magánszektor közel teljes palettájának érdekait képviselni tudják függetlenül a teljes tagsági részvételtől.

5. szövegdoboz: Erdészet-politikai képviselet: az erdőtulajdonosok érdekeinek befolyásolása

A Magyar Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) országos szintű szervezet regionális kirendeltségekkel.

Hozzávetőlegesen 230.000 erdőtulajdonost tartanak nyilván, a potenciális erdőtulajdonosok száma egyelőre ismeretlen. A MEGOSZ tagsága közel 25.000 fő, amely egyre növekvő tendenciát mutat (jelenleg kevesebb, mint a regisztrált erdőtulajdonosok 10%-a).

A tagok éves 4.500 HUF hozzájárulásért cserében a következő szolgáltatásokban részesülnek:

Havi egy, az erdészet-politikai célokról és az erdőgazdálkodás technikai hátteréről informáló közlemény, - tanácsadói szolgáltatás (technikai, jogi és piaci információk),

- országos szintű erdészet-politikai képviselet.

- az egyesület egy napos továbbképzési tanfolyamot és kiegészítő szolgáltatásokat nyújt 5.000 HUF-ért.

Ezek a képzések a magyar adózási rendszerrel kapcsolatos technikai szakértelmet és tanácsadást tartalmaznak.

Az erdészet-politikai lobby legmagasabb képviselete a főosztályi szint. A parlamenti képviselők közül 2000-ben 32 volt erdőtulajdonos.

*Forrás: World Bank, 2001

Az erdőgazdálkodási szervezetek, bármennyire is törekednek a felaprózódás negatív befolyásának kiküszöbölésére, számos magán erdőgazda szemében hitelüket vesztették (World Bank, 2001). Az ágazati szakirányítás a magánerdő gazdálkodás birtokszerkezetének javítására egy koncepció kidolgozásába kezdett. A felaprózódott tulajdonszerkezet jelentősen nehezíti az erdőtulahdonosok nemcsak érdekképviseletét, de cselekvőképességét is. Az ágazatirányítás törekszik az erdőtulajdonosok valamilyen fokú társulásának elősegítésére. Az említett koncepció megpróbál megoldást találni többek között az osztatlan birtokszerkezetek nehézségeire is, mint a magyar erdőgazdálkodás egyik, talán legnagyobb nehézségére. Ami a tradicionális erdőgazdálkodási szervezeti típusokat illeti (a közösségi erdőgazdálkodás és hasonlók) a magyar erdészek különböző helyzettel állnak szemben az ország keleti és nyugati felében. Nyugat-Magyarországon az erdészek a történelmi gazdálkodási szervezet-típus újjáélesztésével, vagy újraépítésével próbálkoznak, míg Kelet-Magyarországon a gazdák többsége egyedi gazdálkodást szeretne megvalósítani.

A vadászati jog habár a földtulajdoni jogokhoz kötött annak kiaknázási területi megkötéseinek mértéke még egy elbátortalanító tényező az erdőtulajdonosok szemében.

Sokak szerint a hatályos adózási rendszer módosítása is elkerülhetetlen. Jelenleg a magán erdőtulajdonosok erdőgazdálkodásból származó jövedelemének adója — a fakitermelési illetmény beszedése után — akár össz-jövedelmük két harmadát is felemésztheti. Ugyanez érvényes az erdő-ingatlan fogalmára és az ezzel kapcsolatos adózásra (lásd később).

Összefoglalva Magyarországon az erdő privatizációja egy lépcsőben valósult meg. Ez mindenképp pozitív értékű, hiszen a folyamat jobban átláthatóságát feltételezi. A magánkézbe juttatás a kárpótlási folyamat és a tulajdon nevesítés során valósult meg. Ez a privatizációs forma inkább negatív értékű, mivel visszaélési lehetőségeknek ad helyet, nagyban függ az aktuális tájékoztatási rendszertől és az erdők értékét a privatizáció során nem veszi figyelembe. A magánkézbe juttatott erdőterületek kijelölésekor a beavatottak figyelembe vették a szakma elvárásait és az érett, értékes állományokat, ahol lehetett megóvták a privatizációtól. Ez szakmai szemmel pozitív megközelítés, ha azt a tulajdonosi hozzáállást

tartjuk szem előtt, miszerint ezeken a területeken elsődleges cél a nyereség mielőbbi letermelése. Ami privatizálódott azok többsége ültetvényszerű erdők, melyek nyereség-termelése rövidebb időintervallumon belül várható. Ezáltal az ökológiailag értékes területek jelentős része maradt állami kezelésben, mely kezelési forma során a társadalom jobban érvényesítheti természetvédelmi elvárásait az erdőkkel szemben megfelelő ellenjuttatások beinvesztálásával akár.