KeríÉszEt
sültségét 24-26% -ra növelni kívánatos, a nem kielégítő minőségű meg
lévő erdők állapotát a térségi fejlesztésbe illesztve a természetközeli eljá
rások és technológiák alkalmazásával kellő szintre emelni, a biodiverzi
tásnak az elegyes őshonos erdőkkel való megteremtésével.
- A tájanként kialakított erdőművelésben növelni kell a differenciált erdő
művelést.
- A versenyképesség nemzetközi fenntartásához tovább kell javítani az erdei termékek és szolgáltatások minőségét, előállításuk gazdaságossá
gát az ökológiai, a munkaerő-foglalkoztatási (lakosságmegtartási) és a piaci követelmények figyelembevételével.
- Az erdőgazdálkodás közérdekű feladatainak (természet- és környezetvéde
lem, erdőművelés, erdőfeltárás, jóléti szolgáltatások) teljesítése érdekében tovább kell fejleszteni az állami támogatást, a finanszírozás rendjét.
Vadgazdaság és vadgazdálkodás
Magyarország vadgazdaságában a nag3rvadgazdálkodás elsősorban az erdő
höz, az apróvad-gazdálkodás a mezőgazdasági területekhez kapcsolódik. A nagy- és az apróvad-gazdálkodás mesterséges elkülönítése nem indokolt, bár a fejlesztési szempontokat külön kell megfogalmazni. Ezek közül a követke
zők emelhetők ki:
- A fejlesztést az erdőgazdasági tájakhoz hasonlóan és velük összefüggés
ben vadgazdálkodási tájanként és ezeken belül körzetenként helyes elő
irányozni.
- A nagyvadállomány lehetséges létszámának tervezéskor, a felvehető táp
lálék megállapításakor az újabb kutatások eredményeit tartalmazó táblá
zatokat és az erdőtömbök méretét tanácsos alapul venni.
- A zárttéri vadtartás jövőbeni lehetőségeit indokolt bővíteni.
- A mennyiségi fejlesztést szorosan össze kell kapcsolni a világhíres magyarországi nagyvadállomány minőségének és genetikai adottságai
nak a megőrzésével.
- Az apróvad-gazdálkodásra az ország területének 70% -a alkalmas, a fej
lesztés rendkívüli lehetőségeit ígérik az EU-csatlakozás után várható mezőgazdasági termelésből való területkivonás, az extenzív termelés, amelyet a jövőlDeni élóliely-gazdálkodás kialakításakor figyelembe kell venni.
- Valamennyi vadfajra, a vadgazdálkodás egészére vonatkozik a természetvé
delemmel való széles körű érdekazonosság, amelyet tudatosítani kell.
Fagazdaság
A rendszerváltás utáni drasztikus visszaesés, a piaci helyzet várható alakulá
sa és a fakitermelés növekedése egyaránt indokolja a fahasznosítás, a fafel
dolgozás gyors ütemű helyreállítását.
A fűrészipari fejlesztést főleg a stabil piacot jelentő lombos fűrészipari ter
mékek magas minőségi követelményeket kielégítő előállítására kell összpon
tosítani.
A legdinamikusabban fejlődő fahasznosítási iparág a falemezipar, amely
hez a növekvő fakitermelés elegéndő, sőt felesleges mennyiségű alapanyagot szolgáltat, a magas színvonalon működő hazai üzemek jelentik a szakmai bázist, a tőkebevonási kilátások is kedvezőek.
Javasolható egy MDF- és egy OSB-lemezgyár létrehozása 150-150 ezer m^
sarangolt fa, és egy LVL-gyár létrehozása 50 ezer m^ hámozási nyárrönk fel
használására.
A következő évszázad elején biztosítani lehet egy 200 ezer t/év kapacitású cellulózgyár fával való ellátását, a rendkívül magas tőkeigény miatt tovább kell vizsgálni a létesítés indokoltságát.
A fa energetikai célú korszerű hasznosítása (fűtő- és erőművek) jelentheti a nagy mennyiségben jelentkező sarangolt fafeleslegek levezetésének egyik útját.
A fa- és a fatermék-kereskedelem, a szükséges propaganda gyors ütemű fejlesztésével kell a jelenlegi alacsony faipari színvonalról felemelkedni.
A 100 éves jubileumát ünneplő erdészeti kutatás helyzete a szakoktatással együtt kedvezőtlen. Egyre bizonytalanabb, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a kívánt színvonalon és mértékben el tudja-e látni. Sürgős megol
dásra vár az anyagi előfeltételek biztosítása, a személyi kérdések, a megfelelő utánpótlás rendezése, az irányítási, felügyeleti gondok (FM, MKM) feloldása.
A PR-munka, a társadalmi kapcsolatok intézményes fejlesztése az egész ágazat érdeke. Jelenleg a megfelelő tájékoztatás és a tájékozottság hiánya miatt kedvezőtlen az ágazat társadalmi megítélése, és nem megfelelő a fafel
használás propagandája sem.
llöuÉngegészsÉgügy
A hazai növényvédelem tudományos és gyakorlati fejlődése az árutermelő mezőgazdaság kialakulásához kapcsolódóan a múlt század második felében indult el, mindvégig az európai élvonalba tartozott, és lényegében „ma is eurokonform".
A döntően nagyüzemi termelési szerkezet létrejöttével a növén)rvédelem irányításának, ellenőrzésének és gyakorlati teendőinek ellátása a tudományos kutatás eredményeire támaszkodva jól alkalmazkodott a hazai igényekhez, valamint a keleti és n)mgati követelményekhez, amihez a felsőoktatásban magasan képzett, jelentős számú szakemberállomány is hozzájárult.
A növényvédelemben jelentős változásokat involvál, hogy:
- megváltozott, diverzifikálódott a hazai mezőgazdasági termelés üzemi szerkezete;
- a magyar mezőgazdaság, illetve élelmiszer-termelés továbbra is export- orientált, és a világpiacon a minőségi élelmiszerek irányába tolódott el a fizetőképes kereslet;
- a fogyasztók az egészséges táplálkozás igényével fellépve követelik az élelmiszerek mesterségesanyag-tartalmának, és különösen a növén37vé- dőszer-maradvány értékeinek a csökkentését;
- szemléletváltozás következett be a fejlett gazdasággal rendelkező orszá
gokban, felértékelődtek a környezetvédelmi és ökológiai szempontok;
- felerősödtek a mezőgazdasági termelésben és termékfeldolgozásban a globalizációs folyamatok;
- Magyarország bekerült az EU bővítésére kijelölt országok első körébe, következésképpen fellép a kompatibilitás kidolgozásának szükségessége.
Célként fogalmazható meg, hogy az ezredfordulón olyan növényvédelemre lesz szükség, amely:
- elősegíti a növén)rtermesztés gazdaságosságát és termésbiztonságát;
- hozzájárul a hosszú távon is fenntartható mezőgazdasági termelés meg
valósításához;
- megőrzi, illetve kíméli az emberi egészséget és környezetet;
- eleget tesz a nemzetközileg megfogalmazott növényvédelmi és növény
egészségügyi követelményeknek;
- a kutatásban, ellenőrzésben nemzetközi integráltsággal rendelkezik.
Megfelelés a nemzetközi követelményeknek — az EU-csatlakozásból eredő feladatok
A növényvédelemnek a jövőben, különösen az EU-csatlakozás esetében szi
gorú előírásokat kell betartania, és ezt kellően kell tudni dokumentálni. Emi
att szigorú ellenőrzési és nyilvántartási feladat hárul az állami irányításra, aminek az nem tud megfelelni egy információs bázis létrehozása nélkül.
Az ellenőrzési rendszerben teljes mértékben át kell venni az EU-ban alkal
mazott módszereket, eszközöket és kritériumokat.
Az FM megfelelő főosztálya mellett létre kell hozni, illetőleg ki kell bővíte
ni az EU koordinációs csoportot, amely figyelemmel kíséri a legújabb követel
ményeket, és kidolgozza a csatlakozással kapcsolatos gyakorlati teendőket.
Az állami irányításban és ellenőrzésben olyan szintre kell emelni az idegen nyelv (angol) tudását, hogy az EU-előírásokat fordítás nélkül tudják alkalmaz
ni, továbbá nyomtatványok kitöltésekor, szakszövegek, jelentések elkészíté
sekor, tárgyalásokon önállóan, döntésképesen tudjanak eljárni.
A növényvédelmi karanténellenőrzés szervezete és módszerei Magyaror
szágon nemzetközi szinten vannak. Az EU-csatlakozás időpontjára azonban meg kell erősíteni a belső karanténhálózatot, és át kell alakítani a határállo
mási ellenőrzési rendszert. A nem tagországokkal érintkező határszakaszo
kon erősíteni kell az ellenőrzési rendszert, melyhez EU-támogatást kell kérni.
Fokozódik a termeléshez kapcsolódó növén3rvédelmi eljárások, ellenőrzési módszerek tudásigénye, amelynek csak nemzetközi rendszerbe integrált, nemzetközi színvonalon működő kutatási bázissal lehet megfelelni. Követke
zésképpen az EU kutatási programjaihoz illeszkedő, a jelenleginél magasabb
szintű támogatást kell kapniuk a növényvédelmi kutatásoknak. Jelenleg ked
vező helyzetben vag3mnk, mert a magyarországi növényvédelmi kutatások és technológiai fejlesztések nemzetközi színvonalúak. A piaci versenyben a direkt diszkrimináció helyett annak kifinomultabb változatait alkalmazzák;
szakmai okokkal, környezetterhelő termeléssel, a fogyasztókra nem garantált veszél}n:elenséggel indokolják a versenyből való kizárást. Amennyiben a növényvédelmi kutatások és a gyakorlati védekezés színvonala nem felel meg az EU színvonalának, az a magyar agrártermékek diszkriminatív piaci kiszo
rulását vonja maga után.
Javaslatok a növényvédelmi eljárások fejlesztésére
A növénytermesztés szempontjából kedvező adottságú területeken továbbra is az intenzív technológiák lesznek meghatározók. E területeken az integrált védekezési technológia (kémiai és nem kémiai védekezési eljárások együttes, rendszerbe foglalt alkalmazása) jelenti a növényvédelem legcélravezetőbb útját. Az integrált védekezési technológia előnye, hogy csökkenti a környezet peszticid terhelését, késlelteti a rezisztencia kialakulását, nyit az új módsze
rek — így a biotechnológiai, biológiai védekezési eljárások — terén elért új eredmények alkalmazása irányában, kedvező lehetőséget teremt az agrotech
nikai és egyéb hagyományos eljárások alkalmazására.
A közeljövőiben megmarad a kémiai növényvédelmi eljárások elsődleges
sége. A tapasztalatok szerint eladdig ismeretlen kártevők, kórokozók és gyo
mok megjelenésekor, epidémiák kialakulásakor peszticidek teszik lehetővé a termésbiztonságot, illetve a katasztrófák elkerülését. Az egyéb védekezési technológiák hatástalansága esetén csak a peszticides kezeléssel előzhető meg a nagyobb kár kialakulása. Az újabb, mikrodózisú peszticidek igen kis mennyiségben is hatásosak, de toxicitásuk nem nagyobb a régiekénél.
A kijuttatási technológia fejlesztésével is tovább csökkenthető a felhasznált peszticid mennyisége.
A nem kémiai eljárások közül a legjelentősebb a betegség- és rovarrezisz
tens növényfajták nemesítése és termesztése. A biotechnológiai úton előállí
tott, genetikailag manipulált fajták mindinkább utat törnek a termesztési gya
korlatban, következésképpen a hazai növénynemesítésnek és biotechnológiá
nak a fő növényeink vonatkozásában nemzetközi színvonalon végzett rezisz
tenciakutatással és -nemesítéssel kell segítenie a gyakorlatot.
Igen fontos a vírusmentesítési program felújítása, főleg az ültetvényes kul
túrák esetében.
A növén3Tvédelmi technológia fejlesztésének legelhanyagoltabb területe Magyarországon az előrejelzési rendszer kiépítése. A mérőműszerek fejlesz
tése, a kommunikációs technika rohamos fejlődése, a komputerek nyújtotta lehetőségek, az űrtechnika rendkívül kedvező feltételekhez juttatták a
koráb-bán sikeresen indult, de megtorpant fejlesztési munkákat. Az előrejelzés szer
vezetének kifejlesztése és sikeres alkalmazása a növényvédelem legfontosabb lehetősége és feladata lesz az ezredfordulón. Ennek érdekében a közeli jövő
ben szükség lesz a feromonos előrejelzés alkalmazására és továbbfejlesztésé
re, valamint egyéb monitorozási módszerek kidolgozására, illetőleg a nemzet
közi kutatási eredmények és gyakorlati alkalmazások hazai adaptációs munká
inak elvégzésére. Olyan, számítógépre alapozott országos adatbázis és opera
tív tervező rendszerek létrehozására van szükség, amelyekkel a növén5rvédel- mi információk és döntések gyorsan és pontosan átadhatók. A központosított adatbázis jól szolgálja a regionális vagy lokális előrejelzési rendszereket is, amelyek programjait az egyetemi kutatói-oktatói gárda képes kiépíteni és működtetését kiszolgálni. Külön terület a gyomfelvételezés, gyomelőrejelzés.
Kisebb, de mégsem elhanyagolható a vetésforgó előnyeinek kihasználása a kártevők elleni védekezésben. A rovarcsapdák, a biológiai védekezési eljárá
sok alkalmazása is hozzásegít egyes területek problémáinak környezetbarát megoldásához.
A mezőgazdasági üzemi struktúrában bekövetkezett változások kihatnak a növényvédelmi gyakorlatra is. A kis- és középméretű üzemek térnyerésével növekszik a növényvédelmi szolgáltatásokat végző vállalkozások szerepe. A környezetvédelem és a tápláléklánc minőségmegőrzése szempontjából is fon
tos, hogy ezek a vállalkozások korszerű eszközökkel rendelkezzenek, amit kedvező pénzügyi konstrukciókkal is segíteni kell.
Javaslatok a környezet pesztícid terhelésének csökkentésére
A növénjrvédelmi technológiafejlesztési eljárások egyik célja éppen a peszti- cid terhelés csökkentése, azonban meg kell jegyezni, hogy az újabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a kémiai növényvédelem drasztikus hatása az ökoszisztémára csak átmeneti jellegű, az alkalmazott peszticidek hatása térben és időben szűkebb a rovarok, kórokozók és gyomok fajszintű mozgás
terénél, illetőleg életciklusánál. A peszticidmaradványok humán toxicitása is kisebb jelentőségű, mint azt korábban gondolták. Természetszerűleg minden olyan peszticidet, amelyről, vagy amely metabolitjáról kiderül, hogy káros az emberi szervezetre, ki kell vonni a hazai felhasználásból. A természetben szá
mos, a peszticidhez hasonló, vagy méginkább mérgező anyag létezik, mint például a csattanó maszlag által termelt méreg, a virágok illatanyagai, egyes növények virágpora, a gomba mycotoxinok, a rovarok által termelt toxinok stb., amelyek esetleges felszaporodása a növényvédőszer-maradványnál sok
kal súlyosabb egészségromboló hatást képes kifejteni.
A peszticidek veszélyessége koncentrációjukkal arányos, következéskép
pen a legnagyobb veszél)rt a gyártáskor és a kijuttatáskor jelentik. Nagyon fontos tehát a technológiai fegyelem betartása és a technikai eszközök rend
---
---ben léte. A tudatlanság, a felelőtlenség ellen az általános munkakultúra növe
lése, a képzés és az állandó továbbképzés megszervezése, a védőfelszerelések használata, a kedvezőbb jövedelemszerzési viszonyok megteremtésével pozi
tív munkaerő-kiválasztás segít. A közeli jövőljen szükség lesz a növén)rvédő gépek műszaki vizsgáztatására, amelyhez mind a műszerek, mind az eszközök rendelkezésre állnak.
A növényvédelem közvetlen termelést segítő, termelési biztonságot adó feladatain túl felerősödnek a környezetgazdálkodási szempontok, az elsősor
ban nem termelési rendeltetésű felületek (területek) kultúrállapotban tartása nem valósítható meg növénjrvédelmi módszerek alkalmazása nélkül.
Javaslatok a növényvédelem ellenőrzési és állami irányítási rendszeré
nek korszerűsítésére
Az állami irányítás kialakult rendszere jónak tekinthető, amely nem igényel alapvető változtatásokat.
A piaci, illetőleg a végtermék ellenőrzése helyett a minőségvizsgálatok súl5^ontja a termőhelyre kell, hogy áttevődjön. A szaporodó feladatok elvég
zése érdekében növelni kell a növényvédelmi felügyelők létszámát, és mente
síteni kell őket a nem hatósági feladatoktól.
A növén5Tvédelmi ellenőrzés, irányítás megfelelő szakmai felkészültséget igényel. Nem felelhet döntéseiért, aki nincs a szükséges ismeretek birtoká
ban, következésképpen nem ruházhatók fel döntési joggal az önkormányza
tok növényvédelmi képzettséggel nem rendelkező tisztségviselői.
Az irányítás sikeressége nagyban függ a döntések előkészítettségétől, a döntések meghozatalához szükséges információk rendelkezésre állásától.
Javítani kell az irányítás informáltságán, e célból létre kell hozni a Növényvé
delmi Adatbázist és Információs Központot.
A szakmai fegyelem, az előírások betartásában nagy jelentősége lesz az önszerveződések és a szakmai szervezetek, így a Növénjrv'édő Mérnökök Kamarája, valamint az Agrárkamara munkájának.
A hazai növén3rvédelmi szakképzés nemzetközi ehsmerést vívott ki magá
nak, A peszticidek szakképzettséghez kötött forgalmi kategóriákba sorolásá
nak hazai rendszere az EU-országok számára is követendő példa lehet.
A szerengedélyezési gyakorlatban a hatósági intézmények szerződéses munkavállalással anyagi függőségbe kerülhetnek a gyártó, illetőleg forgalma
zó szervezetektől. Ennek megelőzése érdekében a hatóságilag megkövetelt vizsgálatokat az állami irányítástól független, de államilag ellenőrzött labora
tóriumokban kell elvégezni. Az engedélyező által kétesnek ítélt eredmények felülvizsgálatára viszont kizárólag hatósági laboratóriumokban kerülhet sor.