Az állategészségügy a magyar állattenyésztés által előállított termékeknek az európai és világpiacon való elhelyezhetőségének, és a megszerzett pozíciók megtartásának egyik legfontosabb stratégiai eleme. A tágabb értelemben vett higiéniai feltételek megteremtésével és hatósági munkájával garantálja a jobb minőségű termékek előállítását és az élelmiszer-biztonságot.
Az állategészségügy állandó jellegű feladatai közé tartozik az állattenyész
tés biztonságának, az állatok egészségvédelmének, a járványok megelőzésé
nek biztosítása, a vakcinázás elvégzése, az állati betegségek gyógykezelése, az állati termékek feldolgozásakor jelentkező élelmiszer-fertőzések megakadá
lyozása, a nemzetközi követelményeknek való megfelelés biztosítása,
A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek az EU országai
val való kapcsolattartás különösen neuralgikus pontjai. E betegségek elleni védekezés érdekében az EU országaiban rendkívül alapos törvényi szabályo
zásokat léptettek érvénybe, amelyek betartását vagy hiányát egyértelműen meg lehet állapítani. Ezt már most is, de a csatlakozáshoz közeledve egyre inkább ellenőrzik nálunk is. E szabályok előírása és betartása hazánkban is előfeltétele a tetemes veszteségeket okozó betegségek megelőzésének. Tuda
tában kell lennünk, hogy az állat-egészségügyi hiányosságokra való hivatko
zás gyakran kereskedelmi érdekek által motivált, s így a valódi vagy vélt hiá
nyosságok diszkriminatív jellegű piacpolitikai intézkedésként ürügyül szol
gálhatnak a magyarországi export korlátozására. Az 1997. július 1-jével élet
be léptetett Allat-egészségügyi Szabályzat már figyelembe vette a jogharmo
nizációt, s így megfelelő jogszabályi keretet ad az EU országaihoz való köze
ledéshez. Sajnálatos azonban, hogy a jogszabályok betartásában és betartatá
sában sokszor tetten érhető lazaság nemcsak a hazai állatállomány egészségét veszélyezteti, hanem nehezíti az EU-csatlakozást, és korlátozhatja exportun
kat is. Különösen veszélyesek ebből a szempontból az állat-egészségügyi sza
bályok megkerülésével történő állatszállítások, a fekete vágóhidak és az állat
orvosi vizsgálat nélkül árult hús és ?gyéb állati nyerstermékek. A legsürgő
sebben véget kell vetni ennek az emberek és az állatok egészségét, s így exportunkat is veszélyeztető törvénytelen magatartásnak!
A fertőző betegségek elleni védekezés hatékonyságát döntő módon befo
lyásolja a gyors és megbízható diagnózis. A bejelentési kötelezettség alá tarto
zó betegségek esetén ezek módszereit is tartalmazzák az EU-szabályok. Ezek betartása a hazai diagnosztikai intézetek által kiállított igazolások elfogadásá
nak alapfeltétele. Az előírt módszerek alkalmazását nagyban nehezíti, hogy intézeteink technikai felszereltsége és az előírt diagnosztikumokkal való ellá
tottsága számos esetben nem felel meg az előírt követelményeknek, különösen az esetleges egzotikus betegségek diagnosztikáját illetően. Ezért mindenkép
pen indokolt az eddigi fejlesztések meggyorsítása, ideértve az ugyancsak előírt kötelező nemzetközi tréningeken való rendszeres részvétel biztosítását is.
A fertőző betegségektől való mentesítésben és a mentesség rendszeres ellenőrzésében az EU országaihoz képest nagy a lemaradásunk. A jelenlegi gyakorlat veszélyezteti a már elért mentesség megtartását, és a folyamatban lévő vagy tervezett mentesítések hatékonyságát. Mivel a fertőző betegségek
től való mentesség állami érdek is, az ezekkel kapcsolatos diagnosztikai költ
ségek nem háríthatók át teljes egészében az állatok tulajdonosaira.
Az ország geopolitikai helyzetéből adódik, hogy nálunk több betegség ese
tében nem helyezkedhetünk az EU-előírása szerinti, kizárólag igazgatási módszerekkel operáló védekezésre, hanem azokat támogatni kell azon modern vakcinákkal is, amelyek nem veszélyeztetik a mentesség ellenőrzését, és e tekintetben EU-konformok is. Ezért fokozott támogatást érdemelnek az ezzel kapcsolatos hazai kutatások.
A külföldi és hazai tapasztalatok sürgetően követelik a termelésorientált állat-egészségügyi programok minél szélesebb körű alkalmazását. Ez priori
tást kell kapjon mind az állatorvosok, mind az állattenyésztők alap- és továbbképzésében is. így a sertéstenyésztés különböző területein dolgozók
nak megfelelő tematika alapján rendszeres továbbképző tanfolyamokat, elő
adásokat célszerű szervezni, meg kell teremteni a sertésegészségügy terüle
tén dolgozó szakemberek számára az elektronikus információ lehetőségét.
Központi források biztosításával is elő kell segíteni a vágóhídi állat-egész- ségügyi monitorrendszerek kiépítését. Támogatni kell a márkázotthűs-prog- ramok elindítását, s elő kell segíteni a már megindult programok térhódítását.
Időszerű a hosszabb távú szaktanácsadási koncepció kialakítása, amelynek állami szervezésben kellene indulnia, és térítésköteles, termelők által fenntar
tott rendszerben kellene végződnie. A jelenleginél lényegesen nagyobb m ér
tékben indokolt támogatni azokat a K+F-kutatásokat, amelyek hozzájárulnak a termelésorientáltan tervezett állat-egészségügyi programok jobbításához.
A szarvasmarha összetett okú betegségei elleni védekezésben állományok
hoz adaptált komplex tőgyegészségügyi programokat kell alkalmazni. Képzett bakteriológusokat kell alkalmazni az állat-egészségügyi intézetekben és a megyei állat-egészségügyi laboratóriumokban.
A tejtermelő tehenészetekben előforduló anyagcsere-betegségek megelő
zését az állományok anyagcsere-profiljára kell alapozni. Az ellenőrzött tej
minták vizsgálatát ki kell terjeszteni a tej fehérje- és karbamidmeghatározá- sán túl a tej ketonanyag-tartalmának meghatározására annak érdekében, hogy adatokat nyerhessünk az állományban előforduló anyagforgalmi rendel
lenességekről.
A sertés légző- és emésztőszervi betegségei elleni védekezésben — az általuk előidézett jelentős gazdasági veszteség csökkentése érdekében — az állat-egészségügyi diagnosztikai és más intézményekben tökéletesíteni kell a betegségek felismerésére szolgáló diagnosztikai eljárásokat. A hatékony anti
biotikumok kiválasztása céljából fejleszteni szükséges a kórképekben kórok
tani szerepet játszó baktériumok izolálására és antibiotikum-érzékenységük tesztelésére szolgáló eljárásokat.
A salmonellosis okozta élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi, potenci
ális közegészségügyi, valamint kereskedelmi károk jövőlDeni mérséklésére mielőbb ki kell dolgozni egy Salmonella csökkentési tervet (előbb a baromfi, majd más állatfajok számára). Ebben rögzíteni az anyagi, a módszertani és a
---személyi feltételeket, egjmttal javaslatot téve a megvalósításra is. Ki kell dol
gozni egy országos állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési Salmonella monitoring programot, amelyben kulcsszerepet kell szánni a Salmonella Laboratóriumnak (Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet).
Az egyes nagyjelentőségű fertőző betegségek diagnosztikai módszereinek tökéletesítése érdekében az Országos Állat-egészségügyi Intézetben egy köz
ponti, az egzotikus betegségek vizsgálatára — EU-előírások szerint alkalmas
— diagnosztikai egységet kell létrehozni, megteremtve a biztonságos működ
tetés anyagi és személyi feltételeit. Tovább kell folytatni a diagnosztikai inté
zethálózat módszertani fejlesztését, s a közelmúltban végrehajtott — nagy jelentőségű — műszerparki korszerűsítésen túl modern diagnosztikai rea
gensekkel való biztonságos ellátását is meg kell oldani a kiemelt jelentőségű betegségek területén.
A megbízható és modern diagnosztikának legfontosabb eleme a szakem
berek továbbképzése, amelyre az elmúlt években — éppen a labordiagnoszti- ka területén — csak a közép-európai régióban rendezett csoportos FAO-tan- folyamokon volt lehetőség. Ezt követően rendkívül szükséges, hogy egyes ki
emelt betegségek (RSZKF, sertéspestis, afrikai sertéspestis) modern diag
nosztikájának és differenciáldiagnosztikájának gyakorlati elsajátítása céljából a szakembereink a nemzetközi referencialaboratóriumokban (pl.: Pirbright UK) is többhetes módszertani tanulmányokat fol)rt:athassanak.
Időközönként tesztelni célszerű az egyes kórokozók ellen javasolt gyógy
szerek, ill. a piacon lévő vakcinák védőértékét, és ez alapján javaslatot kell tenni azok alkalmazására.