A növén3rtermesztés, illetve a termesztéstechnológia intenzitási szintje az agroökológiai adottságoktól, a közgazdasági körülményektől, a műszaki, tech
nikai feltételrendszer színvonalától, a termesztési céltól és a piaci igényektől függően különböző lehet. Vezérelvként e tekintetben az fogadható el, hogy csakis a fenntarthatóság követelményéből kiindulva kell a növénjrtermesztés jövőjét meghatározni. Lényeges továbbá arra tekintettel lenni, hogy az exten
zív, a mérsékelt befektetési igénjm, az átlagos vagy az intenzív és a szuperin- tenzív növénytermesztési változatnak helye van a hazai gazdálkodásban, mert mindegyik tartalmaz olyan elemeket, melyek az ország egyes régióiban sike
resen alkalmazhatóak.
A tudomány feladata ebből adódóan az agroökológiai körzetek adottságát újabb jellemzőkkel kiegészítve, és a termőhely sajátosságaival összhangolva a
■növénytermesztési szerkezet, a gazdálkodási változatok alternatíváinak kidolgozása.
Meg kell jelölni azokat a régiókat, ahol az intenzív termesztési eljárások alkalmazása biztosítja a gazdálkodás eredményét és megteremti a környezet- védelem eszközét. Ezzel együtt a gazdaságok eszközrendszerét olyan szintre kell emelni, amely lehetővé teszi a csúcstechnológia általánossá válását, a leg
igényesebb intenzív növények termesztési feltételének teljes körű megterem
tését. Az ettől eltérő adottságú területeken pedig olyan gazdálkodást, növénytermesztési változatot szükséges megteremteni, ami az adott körül
mények között eredményessé teheti a gazdálkodást. Modell gazdaságok lét
rehozásával és eredményeik segítségével el kell fogadtatni, hogy sokszínű hazai növénytermesztésre van szükség és a korszerűséget nem az intenzitás szintje határozza meg.
A jó adottságú területek intenzív hasznosítása megadja egyben annak a lehetőségét, hogy a kedvezőtlen adottságú területek szántóföldi művelése szüneteljen és megváltozzék a művelési ág.
A növén)Ttermesztés főbb műveleteiben és a technológiák fejlesztésében új helyzetet teremt a távérzékelés és a számítógépes programok összekapcsolá
sa. A tábla szintű technológiák helyébe a táblán belüli változókhoz igazodó precíz termesztéstechnológia lép, amelynek kidolgozásához a tudománynak meg kell határozni az inputok körét (talaj-, vízháztartási adottságok, növényi, növényegészségi, gyomosodási paraméterek) és alkalmazásuk módját.
Változtatásra szorul a növénytermesztés szerkezete. A korábbi évtizedek
ben létrejött specializáció és területi koncentráció eredményeként a gazdasá
gok szántóterületét 3 -5 növényfaj foglalta el. Lehetetlenné vált ezáltal a vetésváltás alkalmazása, a vetésváltás előnyeinek kihasználása. Az egyoldalú talajhasznosítás a talaj állapotát lerontotta és akadályozta az agroökológiai potenciál kihasználását. Változtatni ezen a termesztett növények számának növelésével lehet. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy az elhanyagolttá vált mag
hüvelyes növények gazdaságos termesztése nagyobb területen mely régiók
ban és milyen módon állítható helyre.
Növelni szükséges a vetőmagtermesztés területét, bővíteni a növényfajok számát és létre kell hozni a zárt vetőmagkörzeteket, valamint a piaci munka fejlesztésével javítani szükséges a vetőmagtermesztés biztonságát.
Ehhez kapcsolódóan meg kell vizsgálni, hogy a hagyományos termelésből kivont területeken milyen speciális hasznosításra nyílik reális lehetőség. Az energiát pótló növények mellett az eddigieknél minden bizonnyal nagyobb területen foglalkozhatunk a szántóföldi gyógynövények termesztésével, mert a piac ezen a téren jó lehetőséget kínál.
Az ipari növények közül csökkenni fog a cukorrépa vetésterülete, a napra
forgó termőterülete elérte (helyenként meghaladta) a termeszthetőség maxi
mumát. Ez a helyzet is arra ösztönöz, hogy más irányban keressük a bővítés lehetőségét.
Mindezeken túlmenően a termesztett növényfajok száma abban az eset
ben növelhető, ha honosítási munkával megismerjük azokat a növényeket, amelyek termesztésével érdemes és lehet Magyarországon is foglalkozni.
A növén)rtermesztés fosszilis energiaigénye nagy. Lévén Magyarország energiában szegény, az egyik legfontosabb feladat a jövőTjen olyan technikai, technológiai megoldások feltárása, alkalmazása, amely legalább 15-20% -os energiamegtakarítással jár a jelenlegi 2 0 -3 0 eMJ felhasználási szinten.
Az energiamegtakarításban jó lehetőséget ígér a talajművelés korszerű eszközrendszerének és módszerének alkalmazása, új termesztési eljárások kidolgozása, elfogadtatása, a fajták termőhelyi adaptációjának javítása, a gépi műveletek kapcsolása, új gépek, géprendszerek beszerzése, azaz a technika és a technológia egyidejű fejlesztése, amelynek adaptációját a tudománynak szé
leskörűen vizsgálnia kell.
Víz- és nedvességtakarékos növénytermesztés szükségessége csapadékhi
ányos, szárazságra hajlamos területeken nem lehet kérdéses. Kellő ered
ménnyel abban az esetben számolhatunk, amennyiben a termőhelyi adottsá
gok, a klimatológiai és a hidrológiai viszonyok ismeretében elfogadható pon
tossággal tudjuk, hogy a termesztés során alkalmazott beavatkozások a vízel
látást milyen irányban és mértékben befolyásolják, azok miként állíthatók olyan rendszerbe (technológiai változatba), amely illeszthető az adott térség, az adott gazdaság gazdálkodási szerkezetéhez, másrészt biztosítja a vetésvál
tástól, a talajműveléstől a betakarításig azoknak a műveleteknek az alkalma
zását, amelyek eredményeként olyan mennyiségű nedvességmegtakarítás re
alizálódhat, amely a termesztéstechnológia minőségét (technológiai vízigény), a növények jobb vízellátását (agronómiai vízigény) teremti meg, és biztosítja a nagyobb termést, a beavatkozások hatékonyságát, valamint a magasabb szintű termésbiztonságot.
A szántóterületek tápanyag-gazdálkodása, a talajok tápanyag-szolgáltató képessége az elmúlt 6 -8 évben jelentős mértékben romlott. A tápelemmérleg ismét hiányt jelez. Mivel a tápanyagellátás elsődleges termésmeghatározó tényező, a talajaink tápelemhiányának megszüntetése a legfontosabb feladat ma Magyarországon.
A hiány leghatékonyabb és legbiztosabb eszköze a műtrágyahasználat növelése. Az előző évtizedek kísérleteinek, talajvizsgálatainak eredménye alapján a tudomány kellő pontossággal képes meghatározni a termőhelyen
ként és növényenként szükséges műtrágyamennyiséget. E téren a feladat közgazdasági, pénzügyi területet érint, mert megfelelő pénzügyi konstrukció nélkül a gazdaságok a szükséges műtrágya megvásárlására nem képesek és ez kihatással lesz a terméseredményekre, az egyéb ráfordítások hatékonyságára.
A fentieken túl meg kell állapítani azt is, hogy a növények igényét kielégí
tő, szakszerű, a szervesanyag visszapótlásával kiegészülő műtrágyázás a kör
nyezetet nem károsítja, és a termések minőségére is kedvező hatással van. A
szakszerűség a műtrágyázás módszerének megváltoztatását is jelenti. A táb
lán belüli differenciált műtrágya-kijuttatás nélkül a korszerűség és a szaksze
rűség csorbát szenved.
A termesztéstechnológia fejlesztésének célja a fenntarthatóság, a környe
zetvédelem, a minőségjavítás, a termőhely- és fajtaspecifikusság követelmé
nyének teljesítése.
A fenntarthatóságot a növekvő társadalmi igény, a környezetvédelem, a hazai növén)^ermesztés jövője követeli meg.
A korábbi évtizedekhez képest a jövóljen mérsékeltebb és főleg differenci
áltabb mértékű növekedési feltételeket biztosítva kell a technológiai fejleszté
seket kialakítani. A növekedést összhangba kell hozni a fenntarthatóság, az értékmegőrzés szakmai, technikai, technológiai kritériumaival. A fenntartha
tóság elvét ma már sokkal komplexebb módon kell értelmezni. A fenntartha
tóság az agroökológiai feltételek megőrzésén túlmenően a biológiai diverzitás fenntartását, az adott régió tájképi és természetvédelmi értékeinek megőrzé
sét, a vidék társadalmi-szociális funkcióinak fenntartását, továbbfejlesztését kell, hogy szolgálja.
A környezetvédelem magyarországi viszonyok között, ahol az összes terü
let 2 /3 -a mezőgazdaságilag hasznosított, a mezőgazdasági, a növénytermesz
tési tevékenység részét képezi, annak szakszerűségén múlik a természeti környe
zet állapota, a környezeti terhelés mértéke, a változás iránya és következménye.
A környezetvédelmi követelmények teljesítése során igazodni kell az elté
rő talaj- és egyéb ökológiai adottságokhoz. Teljesíteni kell a különbözőségek
ből adódó követelményeket, hozzá kell járulni a fenntartható növénytermesz
tés sokrétű igényeihez.
A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése olyan talajművelési rendszerek és eszközök alkalmazását követeh meg, amelyek a talaj fizikai álla
potát kímélik, illetve fenntartják. Elősegítik a talaj mikrobiális tevékenységét a tenyészidő azon szakaszában, amikor a hőmérséklet azt nem akadályozza.
Biztosítja a csapadékvíz gyors bejutását és megőrzését a talaj mértékadó rétegébe. Hozzájárul a gyom, a kártevők és kórokozók elleni védekezéshez.
Alkalmazkodik a műszaki-technikai fejlődéshez és a hazai ökológiai viszo
nyokhoz. Szelektíven adaptálja az új eljárásokat, gátat vet egyben az adottsá
gainknak nem megfelelő eszközök, műveletek térhódításának.
Minőségjavítás terén minden termesztéstechnológiai változatban alapkö
vetelmény a piaci, humán-egészségügyi, takarmányozási, ipari feldolgozási, toxikológiai stb. igények komplex kielégítése. Jelenleg, de a jövól)en még inkább tudomásul kell venni, hogy a minőség nem valamilyen extra követel
mény, hanem a piacra jutás alapkritériuma.
A minőség alapelvének biztosítása még inkább megköveteli a komplex technológiai modellek különböző variánsainak kidolgozását, a technológia ---
---megvalósításának megfelelő kontrollját a teljes vegetációs periódus alatt, sőt az azt követő elsődleges feldolgozási műveleteknél is.
A termesztéstechnológiai változatoknak — a növény(faj/fajta)-specifikus- ságot szem előtt tartva — biztosítaniuk kell, hogy azok a műveletek, beavat
kozások, amelyek elsősorban vagy alapvetően befolyásolják a minőséget, súly
ponti szerepükből semmilyen körülmény mellett ne veszítsenek.
A termőhely-specifikusság követelménye a korábban alkalmazott „ipar
szerű technológiák"-nál elsikkadt, holott meghatározó szerepe nem lehet kér
déses a változatos ökológiai körülmények között. Különösen nagy a jelentő
sége az átlagos, vagy átlagosnál kedvezőtlenebb termőhelyi feltételek mellett, vagy speciális agroökológiai körülmények között.
A fajtaspecifikus termesztéstechnológiai változatok alkalmazásának lehe
tősége az átlagosnál kedvezólab termőhelyi feltételek esetén kerülhet előtér
be, amikor az adott fajta/hibrid genetikai potenciálja manifesztálódásának agroökológiai korlátai kevésbé játszanak szerepet.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a termőhely- és fajtaspecifikus termesztés
technológiai változatok mesterséges és éles szétválasztása a gyakorlati meg
valósítás szempontjából nem lehetséges és nem is indokolt.
Összegzés
A növénytermesztés és a növénynemesítés fejlesztésének tudományos meg
alapozása érdekében az alábbi feladatok jelölhetők meg:
1. A biológiai alapok javítása érdekében
- a fokozódó genetikai vulnerábilitás, génerózió megállítása, lehetőség szerinti megfordítása;
- az eltérő intenzitású termesztési változatokhoz és ökológiai adottságok
hoz alkalmazkodó fajták/hibridek választékának bővítése;
- a minőségi követelményeket jobban kielégítő fajták számának növelése;
- a Magyarországon termeszthető növényfajok számának bővítése.
2. A növénytermesztés területén
- a természeti adottságokhoz alkalmazkodó, a tájtermesztés pozícióját erősítő költség- és energiatakarékos, valamint környezetkímélő eljárá
sok továbbfejlesztése;
- a korszerű — táblán belüh eltérő adottságokhoz igazodó — termesztés
technológiák hazai adaptációjának tudományos megalapozása;
- a tápanyag-gazdálkodás, a talajok tápanyag-szolgáltató képességének javítása;
- a termésminőség javítását elősegítő termesztési tényezők komplex fej
lesztése, a termesztési, az ökológiai és a biológiai tényezők összhangjá
nak megteremtése;
- az integrált, kémiai anyagtakarékos növényvédelem termesztési feltéte
leinek javítása.
- a termelésből kivont területek hasznosítási változatainak kidolgozása.
3. A műszaki, technikai háttér fejlesztése területén
- a gépellátás, a gépkapacitás javítása, a műszaki-technikai fejlesztés és a termesztéstechnológiai igények összehangolása;
- a talajkímélő, korszerű energia- és költségtakarékos gépek és technoló
giák elterjesztése;
- az integrált növényvédelem műszaki feltételeinek javítása;
- a gépek műholdas követésére és számítógépes irányítására épülő precí
ziós termelési rendszerek műszaki feltételeinek megteremtése, a hazai adaptáció kidolgozása.
4. A megváltozott körülményekhez és követelményekhez igazodó szakta
nácsadási rendszer kidolgozása és a hatékony, a fontosabb területekre kiter
jedő szaktanácsadó hálózat kialakítása.
Jelen szöveg alapját a következő kollégák résztanulmányai képezték: BedőZoltán, Bírkás Márta, Frank József, Győrffy Béla, Hajdú József, Kádár Imre, Láng László, Menyhért Zol
tán és Pepó Péter (vö. erről a könyvben a Függelék 174. oldalát).
Az agrártermelés tudományos alapozása. Bp. 1998.
(Magyarország az ezredfordulón. Szerk.: Glatz Ferenc)
PAPP JÁNOS