• Nem Talált Eredményt

Kiindulópont: a fenntarthatóság hüuBtelménye

A növén3rtermesztés, illetve a termesztéstechnológia intenzitási szintje az agroökológiai adottságoktól, a közgazdasági körülményektől, a műszaki, tech­

nikai feltételrendszer színvonalától, a termesztési céltól és a piaci igényektől függően különböző lehet. Vezérelvként e tekintetben az fogadható el, hogy csakis a fenntarthatóság követelményéből kiindulva kell a növénjrtermesztés jövőjét meghatározni. Lényeges továbbá arra tekintettel lenni, hogy az exten­

zív, a mérsékelt befektetési igénjm, az átlagos vagy az intenzív és a szuperin- tenzív növénytermesztési változatnak helye van a hazai gazdálkodásban, mert mindegyik tartalmaz olyan elemeket, melyek az ország egyes régióiban sike­

resen alkalmazhatóak.

A tudomány feladata ebből adódóan az agroökológiai körzetek adottságát újabb jellemzőkkel kiegészítve, és a termőhely sajátosságaival összhangolva a

■növénytermesztési szerkezet, a gazdálkodási változatok alternatíváinak kidolgozása.

Meg kell jelölni azokat a régiókat, ahol az intenzív termesztési eljárások alkalmazása biztosítja a gazdálkodás eredményét és megteremti a környezet- védelem eszközét. Ezzel együtt a gazdaságok eszközrendszerét olyan szintre kell emelni, amely lehetővé teszi a csúcstechnológia általánossá válását, a leg­

igényesebb intenzív növények termesztési feltételének teljes körű megterem­

tését. Az ettől eltérő adottságú területeken pedig olyan gazdálkodást, növénytermesztési változatot szükséges megteremteni, ami az adott körül­

mények között eredményessé teheti a gazdálkodást. Modell gazdaságok lét­

rehozásával és eredményeik segítségével el kell fogadtatni, hogy sokszínű hazai növénytermesztésre van szükség és a korszerűséget nem az intenzitás szintje határozza meg.

A jó adottságú területek intenzív hasznosítása megadja egyben annak a lehetőségét, hogy a kedvezőtlen adottságú területek szántóföldi művelése szüneteljen és megváltozzék a művelési ág.

A növén)Ttermesztés főbb műveleteiben és a technológiák fejlesztésében új helyzetet teremt a távérzékelés és a számítógépes programok összekapcsolá­

sa. A tábla szintű technológiák helyébe a táblán belüli változókhoz igazodó precíz termesztéstechnológia lép, amelynek kidolgozásához a tudománynak meg kell határozni az inputok körét (talaj-, vízháztartási adottságok, növényi, növényegészségi, gyomosodási paraméterek) és alkalmazásuk módját.

Változtatásra szorul a növénytermesztés szerkezete. A korábbi évtizedek­

ben létrejött specializáció és területi koncentráció eredményeként a gazdasá­

gok szántóterületét 3 -5 növényfaj foglalta el. Lehetetlenné vált ezáltal a vetésváltás alkalmazása, a vetésváltás előnyeinek kihasználása. Az egyoldalú talajhasznosítás a talaj állapotát lerontotta és akadályozta az agroökológiai potenciál kihasználását. Változtatni ezen a termesztett növények számának növelésével lehet. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy az elhanyagolttá vált mag­

hüvelyes növények gazdaságos termesztése nagyobb területen mely régiók­

ban és milyen módon állítható helyre.

Növelni szükséges a vetőmagtermesztés területét, bővíteni a növényfajok számát és létre kell hozni a zárt vetőmagkörzeteket, valamint a piaci munka fejlesztésével javítani szükséges a vetőmagtermesztés biztonságát.

Ehhez kapcsolódóan meg kell vizsgálni, hogy a hagyományos termelésből kivont területeken milyen speciális hasznosításra nyílik reális lehetőség. Az energiát pótló növények mellett az eddigieknél minden bizonnyal nagyobb területen foglalkozhatunk a szántóföldi gyógynövények termesztésével, mert a piac ezen a téren jó lehetőséget kínál.

Az ipari növények közül csökkenni fog a cukorrépa vetésterülete, a napra­

forgó termőterülete elérte (helyenként meghaladta) a termeszthetőség maxi­

mumát. Ez a helyzet is arra ösztönöz, hogy más irányban keressük a bővítés lehetőségét.

Mindezeken túlmenően a termesztett növényfajok száma abban az eset­

ben növelhető, ha honosítási munkával megismerjük azokat a növényeket, amelyek termesztésével érdemes és lehet Magyarországon is foglalkozni.

A növén)rtermesztés fosszilis energiaigénye nagy. Lévén Magyarország energiában szegény, az egyik legfontosabb feladat a jövőTjen olyan technikai, technológiai megoldások feltárása, alkalmazása, amely legalább 15-20% -os energiamegtakarítással jár a jelenlegi 2 0 -3 0 eMJ felhasználási szinten.

Az energiamegtakarításban jó lehetőséget ígér a talajművelés korszerű eszközrendszerének és módszerének alkalmazása, új termesztési eljárások kidolgozása, elfogadtatása, a fajták termőhelyi adaptációjának javítása, a gépi műveletek kapcsolása, új gépek, géprendszerek beszerzése, azaz a technika és a technológia egyidejű fejlesztése, amelynek adaptációját a tudománynak szé­

leskörűen vizsgálnia kell.

Víz- és nedvességtakarékos növénytermesztés szükségessége csapadékhi­

ányos, szárazságra hajlamos területeken nem lehet kérdéses. Kellő ered­

ménnyel abban az esetben számolhatunk, amennyiben a termőhelyi adottsá­

gok, a klimatológiai és a hidrológiai viszonyok ismeretében elfogadható pon­

tossággal tudjuk, hogy a termesztés során alkalmazott beavatkozások a vízel­

látást milyen irányban és mértékben befolyásolják, azok miként állíthatók olyan rendszerbe (technológiai változatba), amely illeszthető az adott térség, az adott gazdaság gazdálkodási szerkezetéhez, másrészt biztosítja a vetésvál­

tástól, a talajműveléstől a betakarításig azoknak a műveleteknek az alkalma­

zását, amelyek eredményeként olyan mennyiségű nedvességmegtakarítás re­

alizálódhat, amely a termesztéstechnológia minőségét (technológiai vízigény), a növények jobb vízellátását (agronómiai vízigény) teremti meg, és biztosítja a nagyobb termést, a beavatkozások hatékonyságát, valamint a magasabb szintű termésbiztonságot.

A szántóterületek tápanyag-gazdálkodása, a talajok tápanyag-szolgáltató képessége az elmúlt 6 -8 évben jelentős mértékben romlott. A tápelemmérleg ismét hiányt jelez. Mivel a tápanyagellátás elsődleges termésmeghatározó tényező, a talajaink tápelemhiányának megszüntetése a legfontosabb feladat ma Magyarországon.

A hiány leghatékonyabb és legbiztosabb eszköze a műtrágyahasználat növelése. Az előző évtizedek kísérleteinek, talajvizsgálatainak eredménye alapján a tudomány kellő pontossággal képes meghatározni a termőhelyen­

ként és növényenként szükséges műtrágyamennyiséget. E téren a feladat közgazdasági, pénzügyi területet érint, mert megfelelő pénzügyi konstrukció nélkül a gazdaságok a szükséges műtrágya megvásárlására nem képesek és ez kihatással lesz a terméseredményekre, az egyéb ráfordítások hatékonyságára.

A fentieken túl meg kell állapítani azt is, hogy a növények igényét kielégí­

tő, szakszerű, a szervesanyag visszapótlásával kiegészülő műtrágyázás a kör­

nyezetet nem károsítja, és a termések minőségére is kedvező hatással van. A

szakszerűség a műtrágyázás módszerének megváltoztatását is jelenti. A táb­

lán belüli differenciált műtrágya-kijuttatás nélkül a korszerűség és a szaksze­

rűség csorbát szenved.

A termesztéstechnológia fejlesztésének célja a fenntarthatóság, a környe­

zetvédelem, a minőségjavítás, a termőhely- és fajtaspecifikusság követelmé­

nyének teljesítése.

A fenntarthatóságot a növekvő társadalmi igény, a környezetvédelem, a hazai növén)^ermesztés jövője követeli meg.

A korábbi évtizedekhez képest a jövóljen mérsékeltebb és főleg differenci­

áltabb mértékű növekedési feltételeket biztosítva kell a technológiai fejleszté­

seket kialakítani. A növekedést összhangba kell hozni a fenntarthatóság, az értékmegőrzés szakmai, technikai, technológiai kritériumaival. A fenntartha­

tóság elvét ma már sokkal komplexebb módon kell értelmezni. A fenntartha­

tóság az agroökológiai feltételek megőrzésén túlmenően a biológiai diverzitás fenntartását, az adott régió tájképi és természetvédelmi értékeinek megőrzé­

sét, a vidék társadalmi-szociális funkcióinak fenntartását, továbbfejlesztését kell, hogy szolgálja.

A környezetvédelem magyarországi viszonyok között, ahol az összes terü­

let 2 /3 -a mezőgazdaságilag hasznosított, a mezőgazdasági, a növénytermesz­

tési tevékenység részét képezi, annak szakszerűségén múlik a természeti környe­

zet állapota, a környezeti terhelés mértéke, a változás iránya és következménye.

A környezetvédelmi követelmények teljesítése során igazodni kell az elté­

rő talaj- és egyéb ökológiai adottságokhoz. Teljesíteni kell a különbözőségek­

ből adódó követelményeket, hozzá kell járulni a fenntartható növénytermesz­

tés sokrétű igényeihez.

A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése olyan talajművelési rendszerek és eszközök alkalmazását követeh meg, amelyek a talaj fizikai álla­

potát kímélik, illetve fenntartják. Elősegítik a talaj mikrobiális tevékenységét a tenyészidő azon szakaszában, amikor a hőmérséklet azt nem akadályozza.

Biztosítja a csapadékvíz gyors bejutását és megőrzését a talaj mértékadó rétegébe. Hozzájárul a gyom, a kártevők és kórokozók elleni védekezéshez.

Alkalmazkodik a műszaki-technikai fejlődéshez és a hazai ökológiai viszo­

nyokhoz. Szelektíven adaptálja az új eljárásokat, gátat vet egyben az adottsá­

gainknak nem megfelelő eszközök, műveletek térhódításának.

Minőségjavítás terén minden termesztéstechnológiai változatban alapkö­

vetelmény a piaci, humán-egészségügyi, takarmányozási, ipari feldolgozási, toxikológiai stb. igények komplex kielégítése. Jelenleg, de a jövól)en még inkább tudomásul kell venni, hogy a minőség nem valamilyen extra követel­

mény, hanem a piacra jutás alapkritériuma.

A minőség alapelvének biztosítása még inkább megköveteli a komplex technológiai modellek különböző variánsainak kidolgozását, a technológia ---

---megvalósításának megfelelő kontrollját a teljes vegetációs periódus alatt, sőt az azt követő elsődleges feldolgozási műveleteknél is.

A termesztéstechnológiai változatoknak — a növény(faj/fajta)-specifikus- ságot szem előtt tartva — biztosítaniuk kell, hogy azok a műveletek, beavat­

kozások, amelyek elsősorban vagy alapvetően befolyásolják a minőséget, súly­

ponti szerepükből semmilyen körülmény mellett ne veszítsenek.

A termőhely-specifikusság követelménye a korábban alkalmazott „ipar­

szerű technológiák"-nál elsikkadt, holott meghatározó szerepe nem lehet kér­

déses a változatos ökológiai körülmények között. Különösen nagy a jelentő­

sége az átlagos, vagy átlagosnál kedvezőtlenebb termőhelyi feltételek mellett, vagy speciális agroökológiai körülmények között.

A fajtaspecifikus termesztéstechnológiai változatok alkalmazásának lehe­

tősége az átlagosnál kedvezólab termőhelyi feltételek esetén kerülhet előtér­

be, amikor az adott fajta/hibrid genetikai potenciálja manifesztálódásának agroökológiai korlátai kevésbé játszanak szerepet.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a termőhely- és fajtaspecifikus termesztés­

technológiai változatok mesterséges és éles szétválasztása a gyakorlati meg­

valósítás szempontjából nem lehetséges és nem is indokolt.

Összegzés

A növénytermesztés és a növénynemesítés fejlesztésének tudományos meg­

alapozása érdekében az alábbi feladatok jelölhetők meg:

1. A biológiai alapok javítása érdekében

- a fokozódó genetikai vulnerábilitás, génerózió megállítása, lehetőség szerinti megfordítása;

- az eltérő intenzitású termesztési változatokhoz és ökológiai adottságok­

hoz alkalmazkodó fajták/hibridek választékának bővítése;

- a minőségi követelményeket jobban kielégítő fajták számának növelése;

- a Magyarországon termeszthető növényfajok számának bővítése.

2. A növénytermesztés területén

- a természeti adottságokhoz alkalmazkodó, a tájtermesztés pozícióját erősítő költség- és energiatakarékos, valamint környezetkímélő eljárá­

sok továbbfejlesztése;

- a korszerű — táblán belüh eltérő adottságokhoz igazodó — termesztés­

technológiák hazai adaptációjának tudományos megalapozása;

- a tápanyag-gazdálkodás, a talajok tápanyag-szolgáltató képességének javítása;

- a termésminőség javítását elősegítő termesztési tényezők komplex fej­

lesztése, a termesztési, az ökológiai és a biológiai tényezők összhangjá­

nak megteremtése;

- az integrált, kémiai anyagtakarékos növényvédelem termesztési feltéte­

leinek javítása.

- a termelésből kivont területek hasznosítási változatainak kidolgozása.

3. A műszaki, technikai háttér fejlesztése területén

- a gépellátás, a gépkapacitás javítása, a műszaki-technikai fejlesztés és a termesztéstechnológiai igények összehangolása;

- a talajkímélő, korszerű energia- és költségtakarékos gépek és technoló­

giák elterjesztése;

- az integrált növényvédelem műszaki feltételeinek javítása;

- a gépek műholdas követésére és számítógépes irányítására épülő precí­

ziós termelési rendszerek műszaki feltételeinek megteremtése, a hazai adaptáció kidolgozása.

4. A megváltozott körülményekhez és követelményekhez igazodó szakta­

nácsadási rendszer kidolgozása és a hatékony, a fontosabb területekre kiter­

jedő szaktanácsadó hálózat kialakítása.

Jelen szöveg alapját a következő kollégák résztanulmányai képezték: BedőZoltán, Bírkás Márta, Frank József, Győrffy Béla, Hajdú József, Kádár Imre, Láng László, Menyhért Zol­

tán és Pepó Péter (vö. erről a könyvben a Függelék 174. oldalát).

Az agrártermelés tudományos alapozása. Bp. 1998.

(Magyarország az ezredfordulón. Szerk.: Glatz Ferenc)

PAPP JÁNOS

A kertészeti ágazat stratégiája az