S. Aesopus és a clévaj fiú
III. A római köztársaság története
(Livius nyomán.)
A királyok számkivetésétől Camillusig.
I.
A köztársaság kezdete; atanács kiegészít tése5a Tarquinius*családszámkivetése. 510.
Exacto rege (abl. abs.);
exigo, 3, -égi, -actum, kiűzök, számkivetek;
eredre, választani; Ro
máé, (íocativus, Ny. 200.
§. 3.) ; L. a. m. Lucius ; ius, iűris, sn. jog; in
signe. -is. sn. hivatalos díszjel; regia potestas, királyi hatalom; teneo, 2, -ui, (alqd), vlminek birtokában vagyok; ca
veo, 2, cdvi, cautum, őriz
kedem ; (alcui cavere, vlmiről gondoskodni; id modo cautum est, csak arról gondoskodtak);
terror, -őris, hn. rettegés, félelem; duplicare, meg- kettőztetni, nagyobbíta- ni; szv. nagyobbodni;
fascis, -is, hn. nyaláb;
tbs. vesszőnyalábok, (me
lyeket a lictorok a con- sulok előtt vittek); am
bo, mindkettő; habérent, (coni., mert a gondosko
dók gondolata); prior, előbb (Ny. 237. §. 2.);
concedente colléga, (abl.
abs.), minthogy hivatal
társa átengedte, (con
cedo, 3, -cessi, -cessum, megengedek, átengedek):
ut, valamint; dcer, deris, dere, heves, erélyes; vin
dex, -icis,
szuló, megtd^^ijmsíos, -ödis, hnn. őr^Bor; ex
sisto, 3, -stótó,^mmadok, leszek (a kettd^nom.-rol Ny. 192. §. 2. a.); ante omnia, mindenelőtt; po
pulus, nép (a római pol
gárok összessége); iusiű- randum, iurisiűrandi, eskü, (iureiűrando ad
igere alqm, esküvel kö
telezni vlkit); neminem se ... passűros esse (acc.
c. inf. se az alany, nemi
nem a tárgy); patior, 3, passus, tűrök, engedek;
regnare, uralkodni;
pa-tres, atyák, (a senatus tagjai); caedes, -is, nn.
öldöklés; gyilkolás (a tbs.-ről 236. §. 4. a.);
déminuo, 3, -ui, -űtum.
kisebbítek, megapasztok (a szv. szerkezetet cs.- vel) ; summa, egész, ösz- szeség; ad summam, egészben véve) expleo, 2, -évi, -étum, kitöltők, kiegészítek; rés divinae, isteni v. vallás-ügyek;
cűram habére alcs rei, gondoskodni vlmiről, va
laminek gondját viselni;
publica sacra, állami ál
dozatok ;per, (eszközről, Ny. 220. §. 2. j.) ;/ío,-erí,
Undique, mindenünnen, minden részről; műmre alqd, megótalmazni, biz
tosítani vlmit; modum excédere, túlhajtani a mértéken; videntur . . . excessisse (nom. c. inf.), úgy látszik hogy . . . in
visus, 3, gyűlöletes; cum, holott; nihil aliud offen
dere, semmi más botrán- kozást nem okozni; que
rimonias iactare, pa
naszt emelni, felhozni;
nimium, nagyra, túlsá
gosan ; assuescere alci rei, vlmihez hozzászok-
factus, történik, véghez megy; rex sacrificulus, áldozatvégző király; re
gum (gen. oh\),nerégum desiderium esset, hogy a királyok híját ne érez
zék (desiderium, vágyó
dás, nélkülözés); sacer
dotium, papi hivatal v.
méltóság; pontifex, (t. i.
maximus), főpap; sub- iicio, 3, -iéci, -iectum, alávetek; addo, 3, -didi, -ditum, hozzáadok, hoz
zácsatolok ; honos, -oris, tisztelet; officere alci alqd, vlkinek némileg ár
tani, primus, legfőbb (príma itt állítmányilag).
ni; Tarquinios . . . as- suévisse, initium ... . esse factum . . ., (acc. c.
inf., mert kijelentő m.-ok az oratio obliquában);
regnum,királyi hatalom;
fio, 1. 1; regnare, ural
kodni ; héréditas. -átis, nn. örökség ; gens, -ntis, nn. nemzetség; scelus, -eris, sn. gazság; vis (Ny. 47. §. II. 5.), erő, erő
szak ; repeto, 3, -ivi, -itum, visszakövetelek;
privatus, 3, magánzó, (privátos, állítmányilag);
placeo, 2, -ui, itum,
tét-szem; periculosus, 3, ve
szedelmes ; divulgare, elterjeszteni, elhíresztel
ni (a sz. szerkezetet cs.- vel); animos plebis temp
tare, a köznép hangula
tát puhatolni; sollicitus suspicione, a gyanako- dás miatt aggódó; contio, -önis, nn. gyűlés; om
nium primum, minden előtt; recitare, fölolvas
ni ; passuros esse, (a gon
dolati alany populum, mint gyűjtő név, Ny. 189.
§. 4. j. a.); quemquam, (e nv. tagadó, v. tagadó értelmű m.-okban); un
de, a. m. a quo; foret, a. m. esset (coni., mert orat, obl.-nak mellék
mondatja) ; summa ope, minden erőből; tueor, -eri, védelmezek, meg
őrizek, megóvok: perti
neo, 2, -ui, tartozom;
eo, oda; contemno, 3, -mpsi, -mptum, megve
tek, kicsinyítek; invitus, 3, nem örömest; causa, (gen.-szal), miatt, -ért;
nisi, ha nem; caritas, szeretet (alcs, rei, vlmi iránt); vinco, 3, vici, victum, győzök; solidus, 3, biztosított,teljes; reci- perare, visszaszerezni, visszanyerni; genus,-eris,
sn. faj, nemzedék; impe
rium, uralom, uralkodás ; officio, 3, -féci, fectum, útban állok, gátolok; ob
stare, akadályúl szolgál
ni, ellenállni; tua volun
tate, akaratoddal, ön
kényt ; removére alqd, eltávolítani vlmit; me
mini, (Ny. 146. §.), em
lékszem, el nem felejtet
tem ; fatéri, bevallani;
éiicere alqm, kiűzni, számkivetni vlkit; absol
vere alqd, vlmit befe
jezni ; aufero, -ferre, ab
stuli, ablátum, elviszek, eltávolítók; hinc, innen;
res, vagyon; reddo, 3, -didi, -ditum, vissza
adok ; civis tuus, polgár
társad ; auctore, me, (abi.
abs. Ny. 284. §. 1.), az én tanácsomra; deesse, hi
ányozni ; munifice, bő
kezűen ; augeo, 2, -xi, -ctum, nagyobbítok, sza
porítok ; aimcus, (állítm.
nom,), abeo, -ire, -ii, -itum, elmegyek, távo
zom ; exonerare alqd, megszabadítani valamit (alqua re, valamitől);
forsitan, talán; persua
sum est animis, meg vannak győződve az em
berek (Ny. 278. §. 5, j.);
regnum, királyság.
Admiratio, csodálkozás, bámulat; alqd alci vo
cem intercludit, vlmi va
lakinek szavát fojtja el;
incipio, 3, -cepi, -cep
tum, kezdek; prlmores, előkelők; circumsistere, alqm, vlkit körülállani;
preces, -cum, nn. (e.-ben hny.), kérések, könyör
gések ; quidem, ugyan;
movére ales animum, Vikinek lelkét megindí
tani, vlkire hatni; Sp.
a. m. Spurius, (római előnév); maior aetáte et dignitate, koránál és te
kintélyénél fogva tiszte
letre méltó; socer, -i, hn.
ipa; suadeo, 2, -si, -sum, tanácsolok; coepi, -isse, -ptum, kezdek; cédere
Recens, -ntis, új, újonnan szerzett; per dolum ac proditionem, csellel és árulással; paene, majd
nem ; amittere, elvesz
teni ; szv. elveszni; ali
quot, néhány; non hu
mili loco nati, előkelő
alci, vlminek engedni;
se consulatu abdicare, lemondani v. leköszönni a consuli méltóságról;
rébus . . . trans . . . latis (abl. abs. időhatározó m.-tal), transfero,-ferre, -tuli, -latum, átviszek, átszállítok; in exsilium pergere, számkivetésbe menni; ex, folytán, kö
vetkeztében ; senáíus consultum, tanácshatá
rozat ; ferre, indítvá
nyozni; exsul, -is, hn.
számkivetett; comitia centuriata, népgyűlés (melyben a consulokat választották); quo adiű- tore (abl. abs.l. 2. auc
tore me) kinek segítsé
gével.
származású; aequales, -is, kortárs; sodalis, -is, pajtás; assuetus, 3, hoz
zászokva, megszokva;
omnibus libidinibus de
ditum esse, minden kedv
telésnek eleget tenni;
aequato iure omnium Tarquinius híveinek összeesküvése Rómá
ban. 509.
(abl. abs.), miután vala
mennyinek joga egyenlő lett; pristinus, 3, előbbi, régi; licentia, féktelen
ség, zabolátlanság; desi
derare alqd, sóvárogni v.
vágyni vlmire; conque
ror, 3, -questus, erősen panaszkodom; liberta
tem . . . vertisse, (acc. c.
inf. mely conqueréban- íur-tól függ); libertas in servitutem vertit, a sza
badság rabszolgaságává változik v. válik; ré
gem . . . vivere (orat, ob
liqua tágasabb értelem
ben, ezért kijelentő fö- mondatokban acc. c. inf., a mellékmondatokban coni.); impetrare alqd ab alquo, vlnél valamit elérni, valakitől valamit megkapni; opus est alqd (vagy alqua re), szükség van valamire; est locus alci rei, van valaminek helye; grátia, kegyelem ; (t. i. régem mint alany), haragudni; ignosco, 3, -gnovi, -gnotum, meg
bocsátok ; discrimen, -inis, sn. külömbség;
É Interim, azalatt; mölior, 4, -itus, tervezek, űzök ; aperte, nyilván; recipe
novi, (Ny. 146. §. 3.), is
merek ; surdus, 3, siket, érzéketlen; inexorabilis, -e, kérlelhetetlen; salu
ber, -bris, -e, üdvös, hasz
nos; inops, -opis, sze
gény, gyámoltalan; po
tens, -ntis, hatalmas, erős; laxamentum, eny
hítés, könnyebbülés; la
xamenti és veniae, gen.
quant.); modum excede
re, 1.2.; sola innocentia vivere, csupán ártatlan
ságból élni; csupán ár
tatlanságára támaszkod
ni; sua sponte, önkényt, magában véve; rérum status, az ügyek állás
pontja ; graviter ferre alqd, nehezen viselni va
lamit ; supervenio, 4, -véni, -ventum, méghoz
zá jövök; mentio, -önis, nn. említés; bona, jószá
gok ; repetere, (-ivi, -ltum), visszakövetelni, visszakérni; postquam, (ezzel kezdődjék a m.);
audlre, meghallgatni;
consultatio, -önis, nn. ta
nácskozás ; tenet alqd, bh.), vlmi tart.
rare alqd, vlmit vissza
nyerni, visszaszerezni;
(a gerund. gen.-a
consi-to-tól függ; czélzatos m.-tal fordítható); con
silia struere, terveket szőni; temptare alcs ani
mum, vlkinek hangulatát (érzelmét puhatolni; ac
cipere (-cepi, -ceptum) alqd placide, jóakaróan elfogadni vlmit; (a szv.
m.-ot es.-vel); reddere alci alqd. vlkinek vlmit átadni; colloqui de alqua re, vlmit megbeszélni;
de accipiendis regibus, (gerundivum), miképpen fogadják be; pridie, egy nappal előbb, előtte való napon; proficiscor, 3, -fectus, utazom, eluta
zom; Vitellii, a Vitelliu- sok családja; cénare, ét
kezni, lakomázni; con- iurdtus, az összeesküvő, remotis arbitris, (abl.
abs.), a tanúk eltávolítá
sa után; consilium, terv ; ut fit, mint szokás, mint történni szokott; agere de alqua re, értekezni vlmiről; sermőnem alcs excipere, valakinek be
szélgetését meglesni;
sentio, 4, -nsi, -nsum, észreveszek, sejtek; ex
spectare alqd, várni va-i Direptis bonis (abl. abs.),
miután a jószágot szét-
lamit, várakozni vlmire;
quo (t. i. tempore, mikor, midőn; darentur, (coni., mert a szolga gondolata, tehát orat. obi. tágasb értelemben); deprehen
do, 3, -ndi, -nsum, meg
fogok, elfogok; rajta ka
pok ; coarguere rem, föl
deríteni az ügyet; de
ferre alqd ad alqm, va
lamit valakinek följelen
teni ; rem opprimere, (-ssi, -ssum), a dolgot elfojtani; sine tumultu, zaj nélkül; imprimis, minden előtt; cűra ha
bita est, arról gondos
kodtak ; pereo, -ire, -ii, tönkre megyek, elveszek;
proditor, -oris, hn. áruló ; extemplo, azonnal; alqm in vincula coniicere, va
lakit börtönbe vetni;
paululum addubitare, egy kissé kételkedni; ius gentium, népjog; valere, győzni; ad diripiendum dare alqd, zsákmányát adni vlmit; consecrare alqd alci, vlkinek vlmit szentelni; ager campus M. appellatus est (kettős nom.); campus Martius, Mars mezeje, Mars-mező.
rabolták; a jószág elrab
lása után; damnare
alqm, vlkit elítélni;
supplicium, halálbünte
tés ; sumo, 3, -mpsi, -mptum, veszek, végre
hajtok ; admirationem movere, csodálkozást ger
jeszteni ; consulatus, 1.
3; ministerium poenae de liberis capiendae, a kötelességet, hogy a bün
tetést saját gyermekein hajtsa végre; imponere alci alqd, vlkire vlmit róvni; déligátus, hozzá
kötve ; palus, karó; oculi coniecti sunt, a szem irányozva (fordítva) van vlmire; miserebat homi
nes non poenae magis quam sceleris, szána
koztak rajtuk az embe
rek, nemcsak a büntetés miatt, hanem hogy ily gaztettre vetemedtek;
quo, a melyért; poenam
merőre, büntetést érde
melni ; (meruissent . . . prodidissent, coni., mert a homines nézete); eo potissimum anno, éppen ezen évben; liberator, megszabadító; orior, 4, ortus, származom, ere
dek ; domus Iunia, Iu- nius-család; superbus, gőgös, dölyfös; infestus, ellenséges; exsul, -is, számkivetett; prodo, 3, -didi, -ditum, elárulok;
sedes, szék, hely (t. i. a sella curulis); procédo, 3, -cessi, -cessum, me
gyek ; nudare, levetkőz
tetni; caedo, 3, cecidi, caesum, verek; virga, vessző; securi ferire, bárddal kivégezni; in
dex, -icis, feljelentő;
aerarium, kincstár; cl- vitas, polgárjog.
A VeiiésTarquiniivárosávalviseltháború.
Cum, midőn (ezzel kezdőd
jék a m.); fraus, -dis, nn. csel; efficere alqd, vlmire menni, eszközölni vlmit; odio iráque in
census, gyűlöletre és ha
ragra gyuladva (Ny. 222.
§. 1, j.); aperte, 1. 5; mo
liri alqd, 1. 5; circumeo,
-ire, -ii, -itum, körüljá
rok, bejárok (Ny. 195. §.);
Véiens, vejibeli; Tar
quiniensis, Tarquinii- beli; quod, mert, mivel;
originem ducere ex al
quo, eredetét származ
tatni vlkitől; alci alqd in memoriam redigere,
vlkit vlmire figyelmez
tetni ; iniurias perpeti ab alquo, jogtalanságo
kat szenvedni (eltűrni) vlkitől; (perpessi, essent, coni., mert orat. obi. tá- gasb értelemben); co
gnatio, -önis, nn. rokon
ság ; Romae, Ny. 200. §.
3; ad repetendum re
gnum (gerundivum),a ki
rályság visszaszerzésére;
Romanos bello perse
quendos, a rómaiaknak háborúval való üldözé
sére; ager, határ; ob
viam Ire alci, vlki elé vonulni, vlkivel szembe
szállni ; antecedere, előre menni; agmen, -inis, sn. hadcsapat, hadmenet;
í Sentio, 1. 5; avide se cer
tamini offerre, mohón harczba bocsátkozni; de
corus, tisztességes; pu
gnam capessere, a har- czot elvállalni; adeo in
festis animis, oly elke
seredettséggel ; concur
rere, egymásra rohanni;
neuter, egyik sem; me
mor sum alcs rei, gon
dolok vlmire; sui pro
tegendi corporis, (ge
rundivum), arra, hogy testét (azaz: önmagát)
praeesse alci, vlkinek élén állni; e lictoribus, a lictorokról; procul, a távolból; propius, köze
lebbről ; certo, biztosan;
facies -ei, nn. arcz; co
gnoscere alqm, vlkire rá
ismerni ; inflammatus Ira, 1. fönt vra incensus;
expello, 3, -puli, -pul
sum, kihajtok, kiűzök;
patria (abl. separ. Ny.
232. §.); en, lám, íme;
decorátus, földíszítve;
magnificeincédere, büsz
kén haladni; ultor,-oris, hn. boszuló; equum cal
caribus concitare, a lo
vát megsarkantyúzni; de- rigo, 3, -rexi, -rectum,
irányozok.
megvédelmezze; parma, (a kis kerekded pajzs a lovasoknál); contrario ictu, ellenfele döfésétől ; transfigo, 3, -fixi, -fi
xum. átdöfök, átszúrok;
moribundus, haldokol
va ; labor, 3, lapsus, le
rogyok, leesem; uterque moribundi . .. lapsi sint (constructio ad sensum, Ny. 189. §. 4. j.); pugnam committere, harczba bo
csátkozni ; neque ita multo post, s nem
sok-kai később; varia vic
toria, változó győzelem
mel ; velut aequo Marte, úgyszólván egyenlő hadi szerencsével; pugnatum est, (az általános alany
ról Ny. 192. §. 6, a.);
cornu, szárny; utrim
que, mindkét részen; su
perata sunt, (cs. m.-tal);
fundere fugareque (pl.
hostem), legyőzni és meg- szalasztani, teljesen le
győzni ; stare, megállani, helyt állani;pellere alqm, megszalasztani vlkit; ter
ror incedit alqm, rémü
let száll meg vlkit; suam quisque (Ny. 68. §. 5, 3.
Perfugere ad alqm, mene
külni vlkihez; ne se or
tos . . . pateretur, ne en
gedje, hogy ők, a kik . ..
származnak; éiusdem sanguinis nöminisque (gen. qualit.), ugyanazon vérből és családnévből;
egere, szűkölködni; neve és ne; sino, 3, sivi, si
tum, hagyok, engedek;
orior, 1. 6; oriens mos reges pellendi, a kelet
kező szokás, melynél fogva a királyokat elűzik,
j.); alquis in conspectu est, vlki látható; spolia legere, összeszedni a zsákmányt; triumphare, diadalünnepet tartani;
diadalmaskodni; funus, -eris, sn. temetés; ma
ximo apparatu, a leg
nagyobb rpompával; de
cus, -oris, sn. dísz; ma
trona, asszony, nő; pa
rens, atya; annum (acc.
temporis), egy éven át (Ny. 199. §.); lugére alqm, gyászolni vlkit;
cum, (coni.-szal) mint
hogy ; iniuriam inferre (alci), sérelmet elkövetni (vlkin).
(a gerundivum h. meg van tartva a gerundium);
inultus, boszulatlan; (itt ht.-val); adsum, itt va
gyok ; rei inter deos ho
minesque pulcherrimae, oly intézménynek, mely istenek és emberek közt a legszebb ;precibus alcs obsequi, vlki kérésének engedni; infestus, 1. 8.
petere alqd, vlmire (v.
vlmi ellen) törni; alias, máskor; terror invádit alqm, rémület száll meg 9.
Porseima király és a rómaiak. 50S.
vlkit; validus, 3, erős, hatalmas; rés, állam;
Clusinus, 3, clusiumi (Clusium, város Etruriá- ban); pro se quisque...
demigrant, kiki . . . vo- núl; (a szerkezet mint a 8. sz.-ban: uterque .. . lapsi sint); saepio, 4 -psi, -ptum, körülzá
rok, megerősítek; alia loca . . . tuta esse vide
bantur, (nom. c. inf. Ny.
192. §. 4.); loca (ragozá
sáról Ny. 47. §. VII.);
tutus, 3, biztos, biztosítva;
pons sublicius, czölöp- híd ; iter dare alci, utat nyitni vlkinek ; (dedit, a.
m. dedisset);statio, -önis, nn. őrállás,őrség;repen
tinus, 3, hirtelen, várat
lan ; Iániculum, (Róma hét halmának egyike);
capere alqm locum, va
lami helyet elfoglalni;
(captum, t. i. esse); de
curro, 3, -curri, -cur
sum, lefutok; citatus, 3, (citoAóX), rohanva, siet
ve ; trepidus, 3, reszkető (-tve), remegve; turba,
sereg; relinquo, 3, -liqui, -lictum, hátrahagyok, el
hagyok; retinere alqm, visszatartani, visszatar
tóztatni vlkit; obtestari alqm, tanúnak hívni va
lakit; deum (tbs. gen.) hominumque fidem ob
testari, 3lz istenek és em
berek ótalmára hivatkoz
ni ; nequiquam, hiába, hasztalanúl; deserto praesidio, (abl. abs.),oda
hagyván őrhelyüket; re
liquissent, (coni., mert orat, obliqua ; hozzá gon
dolható dixit v. inquit);
a tergo, hátulról; plus hostium, (gen. part.);
fore, a. m. futurum (v.
futuros) esse; qiiacum- que vi possent, minden kitelhető erővel; inter
rumpo, 3, -rupi, -rup
tum, lerombolok; (a coni, impf. az orat, obl.-ban, az orat, recta-nak impe
ra tivusa h.); obsisto, 3, -stiti, ellenállok, ellen
szegülök; excipio, 3, -cepi, -ceptum, fölfogok.
Vado, -ere, lépdelek; pri
mus aditus pontis, a hídfő; proelium inire, az ütközetet megkezdeni;
398-94. Lat. Praep. — Dávid Istv. Latin olvskv.
paratus, kész, készen lé
vén ; audacia alqm ob
stupefacere, vlkit vak
merőségével bámulatba
5
ejteni; pudor alqm re
tinet, vlkit a szégyen visz- szatart; Sp. a. m. Spu
rium; T. a. m. Titum ; ambos ... (a magy.-ban m.-tá alakítható): kik mindketten . . . voltak;
genere et factis, (abl.
caus.), származásuknál és tetteiknél fogva;procella, vihar; parumper, kissé, kis ideig; sustinere alqd, föltartóztatni vlmit; ubi, midőn; exiguus, 3, cse
kély; relinquere, hátra hagyni; szv. hátra ma
radni; cogere alqm in tutum cédere, arra kény
szeríteni vlkit, hogy biz
tosságba vonuljon; trux, -cis, vad, iszonyú; pro
ceres, -um, előkelők; mi
naciter, fenyeget őleg; m- tuéri alqm, tekinteni va
lakire; provocare (inf.
hist. ép így increpare), harczra szólítani, in
crepo, 1, -ui, -itum, szi
dok ; quod, hogy; servi regum, ők, mint a kirá
lyok rabszolgái; super
bus, dölyfös, gőgös; im- memor, -oris, nem gon
dolva, megfeledkezve, (alcs rei, vlmire, vlmiről);
aliénam, t. i. libertatem;
oppugnatum (sup. a mozgást jelentő igék mel
lett) : ostromolni; quod
. . . venirent (coni., mert orat, obl.-nak mellék- m.-a); aliquamdiu, egy ideig; cunctari, késedel- mezni, tétovázni; com
movere, megindítani;
acies, -ei, nn. csatarend ; tollo, 3, sustuli, subla
tum, fölemelek; (clamo
rem tollere, zajt ütni;
clámore sublato, abl.
abs. zajt ütve); undique, mindenünnen, minden ol
dalról ; tela coniicere in alqm, nyilakat szórni va
lakire ; haerere, benn
akadni, fönnakadni; scu
tum, pajzs (hosszú, négy
szögalakú); obiicere alqd, elé vetni v. tartani vlmit;
neque tamen minus, mindamellett ép oly; ob
stinatus, szilárdul, ma- kacsúl, állhatatosan; in
genti gradu, hatalmas lépéssel; obtinere alqd, tartani, védeni vlmit; co
nari, megkisérleni; de
trudo, 3, -trusi, -trusum, letaszítok, lelökök; simul . . . simul . .. egyrészt...
másrészt; fragor, -oris, recsegés, ropogás;preca
ri alqm, könyörögni, ese
dezni vlkihez; propitio flumine, kegyes hullá
maidban ; accipere alqm, fogadni vlkit; armatus, fegyveresen, fegyverestül;
desilire, leugrani; mul
tis immissis telis, (abl.
abs. megengedő értelem
ben), habár tömérdek nyilat szórtak reá, a nyil- zápor közepette; incolu
mis. sértetlenül; tranare, átúszni; gratus, 3, hálás ; comitium, comitiu m, (népgyűlés helye a római fórumon); ponere, fola llítani ; tantum agri (gen. quant.) annyi szán
tóföld; datum est (cs.
m.-tal), adtak; uno die, (abl. temp.) egy nap alatt ;
1 Ubi, mihelyt; condtus, -us, kísérlet; repello, 3, rep- puli, repulsum, vissza
űzök, visszaverek; con
silia ab oppugnanda urbe ad obsidendam convertere, tervét a vá
ros ostromlásától ennek megszállására fordítani (ab oppugnanda ... ad obsidendam, gerundiu
mok) ; praesidium, őr
ség, őrsereg; locare alqd in alquo loco, vlmit va
lami helyre helyezni;
planum, síkság; rlpa, part; castraponere, tá
bort ütni; accire alqd, hozatni vlmit; custödia, őrizet; quo factum est,
circumarare, körülszán
tani ; privata studia, az egyesek törekvése, szíves
sége, jóakarata; emineo, 2, -ui, kitűnöm, kiválom, nyilvánulok; inter ho
nores publicos, az állam - adta kitüntetések közt;
inopia, hiány, szükség, nyomorúság; pro suis quisque domesticis co
piis, kiki saját házi va
gyonához képest; con
ferre alci alqd. vlkinek vlmivel adakozni.
ut, s ennek következté
ben ; subvehere, szállí
tani ; praedandi causa, zsákmányolás végett;
traiicere, átszállni, át
kelni ; brevi tempore, rö
vid idő múlva; inopia fru
menti laborare, hiányt szenvedni a gabonában;
obsidio, megszállás; no
bilis, -e, előkelő, nemes származású; indigne fer
re, nehezen viselni, zokon venni; ne serviens qui
dem, még rabszolgai ál
lapotában sem; sub re
gibus esse, királyok ha
talmában lenni; obsideo.
2, -sedi, -sessum, meg
szállok (obsessus esset,
5*
cs. m.-tal; a coni., mert az orat. obl.-nak mellék- m.-a; ép így fudisset);
tunc eundem populum liberum ab iisdem Etru
scis obsideri, hogy akkor ugyanezen népet szabad állapotában ugyanazon etruskok szállják meg;
fundo, 3, fudi, fusum, megszalasztok: itaque eam indignitatem vin
dicandam ratus, s így ezen méltatlanságot meg akarván boszulni, (reor, 2, ratus, gondolok, vé
lek) ; constituo, 3, -ui, -utum, elhatározok, eltö
kélek ; penetrare in alqm locum, vlmi helyre ha
tolni, benyomulni; cum, (coni.-szal) minthogy; ne, (félést jelentő igék után);
1 Confertus, 3, sűrű; turba,
1. 9; prope (acc.-szál), közel (-hoz, -hez); tri
bunal, -is, sn. emelvény (melyen hatósági szemé
lyek a nyilvános ügyeket intézték); consisto, 3, -stiti, megállók; forte, vé
letlenül, esetleg; stipen
dium, zsold; dare, oszta
ni (az impf. az ismételten történt cselekvésről: osz
togattak) ; scriba, íródeák,
hogy; iniussu alcs, va
lakinek parancsa nélkül;
ignaris omnibus (abl.
abs.), valamennyinek tud
ta nélkül; iret (a coni.
impf. az orat. obl.-ban az or. recta ind. füt.-a h.);
custos, -ödis,őr; retra
ho, 3, -xi, -ctum, vissza- hurczolok; forte, talán;
deprehendo, 3, -ndi, -nsum, elfogok; trans
fuga, szökevény; aperio, 4, -ui, -rtum, megnyitok, kinyilatkoztatok, föltárok;
approbare alqd, helye
selni vlmit; abdito . . . ferro, (abl. abs.), tőrt rejtvén el; vestis, ruha (a tógát v. tunicát kell érteni); proficisci, elutaz
ni, elindulni.
tollvivő; sedere, ülni;
pari fere ornatu, majd
nem egyenlő díszruhá
ban; multa agere, na
gyon elfoglalva lenni;
vulgo, közönségesen; ad
ire alqm, vlkihez fordul
ni; sciscitari, fürkészni, tudakolni; uter, melyik
ni; sciscitari, fürkészni, tudakolni; uter, melyik