I. Ovidiusból való szemelvények.
1.
Aeneas.
I) eos omnes ipsamque, va- lamennyi istent, még magát .... is ; Aenéia virtus. Aeneas vitézsége a. m. vitéz Ae.; Turio
nem, (mint aki legdühö
sebb ellensége volt a tró- jaiknak egyrészt a trójai Ganymedes miatt, a ki Juppiter különös ked- veltje volt, másrészt Pa
ris Ítélete miatt, a ki nem neki, hanem Venusnak
212—96. LM- Praep. — Dávid Islv
adta volt az Eris arany almáját); firilre írás, fölhagyni a haraggal;
bene fundatis opibus, minthogy hatalma már megszilárdult; Tulus (más néven Ascanius, Aeneas fia, a gens lulia megalapítója, a melybe Julius Caesar is tarto
zott); tempestivus erat caelö, elérkezett az ideje, hogy az égbe szálljon;
Latin Olv. Ili. IV. oszt. 8
Cythereius héros, a cy- therei hős, (t. i. Aeneas, a mennyiben Venusnak fia, a kinek Cythere szigeté
től, kedvelt tartózkodó helyétől ,Cythereius4 mellékneve is van); 5.
ambierat, körülj ár t a (mint a szavazatkérő tisztviselőjelöltek), meg
kérlelte ; Venus, (a sze
relem istennője, némely monda szerint Juppiter és Dione leánya, mások szerint a tenger habjai
ból született); superos, az égi (olympusi) istene
ket ; collo (dat. parentis circumfusa, átölelve aty
jának nyakát; nunquam ullö tempore, soha, de soha sem; dure, kemény szívű; mitissimus, na
gyon kegyes, engedé
keny; quamvis parvum numen, ha mindjárt va
lami csekély isteni erőt;
(quamvis, coni.-szal, Ny.
254,5; RNy. 283.) ; 10.
dummodo . . . .aliquod, csak adj valamelyest;
inamabile regnum, az éppen nem szeretni való birodalmat, t. i. az alvi
lágot, (a hova a lelkek jutottak a halál után s a hol már járt Aeneas, hogy találkozzék atyja árnyékával); Stygios,
isseper amnes, (Ny. 191.
§. 7.), a Styx vizén át
menni, a Styx az alvilág egyik folyója, a melyen Charon, a révész, vitte át csónakján a lelkeket, ami nélkül nem lehetett bejutni az alvilágba ;nec coniunx .. . tenuit, a ki
rályi hitvesnek arcza sem maradt megindulás nélkül; plácátö őre, en- gesztelékeny tekintettel;
estis, (t. i. Venus és sar
jadéka) ; munere, (Ny.
224. §. RNy. 172, e.) ;15.
cape, legyen meg; náta, gyermekem ; perque le
vés auras, a lenge szel
lőn át; iunctis columbis, a befogott galambokkal, galamb-fogatán; invecta, kocsizva; ubi tectis . . . (így rendezendő: ubi Numicius undis flumi
neis harundine tectis, in freta vicina serpit), a hol a Numicius sástól el
lepett folydogáló habjai
val a közeli tengerbe sikamlik; 20. obnoxia morti, a mi halandó, múlandó; abluere, le
mosni, letisztítni; sub aequora, a tenger mé
lyébe ; corniger, szarvat viselő, (költői jelzése a folyamistennek, a kit szarvakkal ábrázoltak);
exsequitur, t el j esi ti; pars optima, a nemesebb rész ; restitit, maradt; 25.
lustratum corpus, az így megtisztított holttes
tet ; turba Quirini, Qui
rinus népe, a római nép,
Luere poenas, meglakolni;
frater Numitoris, Numi
tor fitestvére, (t. i. Amu
lius, Alba Longa királya;
megfosztotta ugyan test
vérét a tróntól s maga foglalta el, de Romulus leverte és megölte); sub gemino duce, kettőnek kormányzása alatt; con
trahere, egyesítni; et, és így; convenit utrique, mindketten egyetértettek arra nézve, hogy; ambi
gitur, csak az volt két
séges ; moenia ponat uter, (nem szó szerint a falak emelésére, hanem általán a város alapítá
sára értendő; az alapító ad nevet a városnak s ő az uralkodó); 5. certa
mine, (Ny. 230. §.; RNy.
168); magna... est, nagy a bizalom a jósmadarak
ban; expeririaves, pró
bát tenni a madarakkal;
(a mely Romulust Quiri
nus név alatt istenítette);
nuncupare (kett. acc.- szal), vlminek nevezni;
templo árisque recipere alqm, vlkit templomába s oltárába befogadni.
rés, a javaslat; alter adit, (a hozomány sze
rint Romulus ment a Palatiumra vagyis a mons Palatinus-ra); al
ter init, (ez meg Remus, aki meg az Aventinusra ment); mdne, (mivel ál
landó szokás volt, hogy korán, napfeljötte előtt végezték a jóslatot); hic, t. i. Romulus; ordine, egy csapatban; 10. pactö státur, híven megtartják az egyezséget, állhatato
san megmaradnak az egyezség mellett; arbi
trium urbis, a döntés a város építésére nézve;
sacra, ünnepe; Pales, -is, nn. (a pásztorok és nyájak védő istennője, a kinek ünnepét április 21-én ülték); suberant, közeledett ; inde . . . . opus, ettől fogva indult meg a munka, (t. i. az
8*
2.
Remus halála.
építés) ; 15. fossa, ez az árok, (a melyet ,mundus‘- nak neveztek, Apollo temploma előtt volt a Palatínuson, az árok fölé oltárt emeltek, amelyhez két felől lépcsőn lehetett följutni s a melyet sző
kébb értelemben ,Roma quadratá-nak s erről tágabb értelemben az egész régi várost annak nevezték); ad solidum, le egészen a szilárd ta
lajig; petita. hoztak;
plenae, (t. i. fossae, Ny.
205. §.; RNy. 137.); fun
gitur igne, szolgál a tűz
nek, tartja a tüzet;pre
mens, lenyomva; stlva, ekeszarv; moenia, (volta- kép az emelendő falnak irányvonalát; sulco, (Ny.
220. §.; RNy. 163); 20.
Vestaque Mater, (az is
teneket szülei gondosko
dásukért gyakran látják el a rómaiak a ,pater4, illetve ,mater4 névvel); i adhibere, imádkozni, esedezni; advertite, (t. i.
animos); quosque pium ... (e helyett: et vos, dii cuncti (voc.), quos adhi
bere pium est, adver
tite); auspicibus vobis, a ti vezérségtek mellett, (Ny. 284. §. 1; RNy. 288.
a); huic, (t. i. urbi);
longa sit .. . (így szer
kesztendő : aetas et po
tentia sit longa huic dominae terrae); sub hac, (t. i. urbe); dies, (a.
m. sol); 25. tonitru laevo, balról jövő dörgéssel;
fulmina missa laevo polo, villámokat, melye
ket az égnek bal feléről küldött; exiguo tempore.
rövid idő múltán; erat.
készen állott; Celer, (feje a régi 300 római lovag
nak, a tribunus celerum- nak, a kiknek elnevezé
sét a rómaiak állítólagos első parancsolójuktól származtatták, pedig ép
pen fordítva van a do
log) ; vocct(ve)rat. szólí
tott volt föl erre ; 30. sint curae tuae, legyen gon
dod arra; déde neci, öld meg; quod ignorans, mit sem tudva erről; con
temnere, csúfolni; 35.
nec mora, (t. i. est), nem is késik, hamarosan;
rutrö occupat, a kapával elejti; premit humum, nehezedik a földre; di
dicit, megtudta; dévorat, elfojtja; clausum... ha
bet, szivébe zárja sebét:
exemplaque fortia ser
vat, (a. m. sequitur exemplum virorum for
tium) ; 40. que,
(voltaké-pen azaií-hoz tartozik);
nec . . .sustinet, de már ekkor nemis bírja vissza
fojtani a sírást; pietas, testvéri szeretet; oscula- que .... feretrö (abl.), utoljára csókolta meg a kiterített ravatalon; 45.
arsuros, a megégetés előtt; unxit, (a holttest bekenését a görögöktől átvették a rómaiak is s általános szokássá vált náluk); Faustulus, (a monda szerint az a pász
tor, a ki az ikreket megta- láltaés nejének Acca La- rentia-nak vitte fölneve
lés végett); maestas, (a hajra (comas) viszi át a személy (Acca) tulajdon
ságát) ; nondtm facti Quirites, (a mennyiben akkor még nem volt meg ez a nevük; a Quirites elnevezést a hagyomány abból az időből szár
maztatta, a mikor a ró
maiak egyesültek a sabi- nokkal. a kiknek fő
helye Cures (ma Correse falu, a Tiberis és a via Salaria között), innen költöztek át Rómába s ettől fogva lett az elne
vezés populus Romanus et Quirites vagy populus Romanus Quiritium s egyszerűbben Qumies);
ultima, utoljára; tunc, akkor; subdere alci rei flammam, tüzet rakni vlmi alá; 50. Victorem..
pedem, hogy győzelmes lábával leigázzaa földet;
impositura, mely arra volt hivatva, hogy te
gye . . . ; saepe plures, mentül több; nominis huius, (gen. qual.); sub
limis, tündökölve, fönn
ragyogva ; umeris, (abl.
compar.)
Proxima lux, a következő nap, (itt február 16-ika értendő); vacua, (t. i.
sacris), ment (az áldoza
toktól), nem ünnep;
dicta, (t. i. est), van szen
telve; Quirino, (Quiri
nus volt a sabinok leg
főbb istene, megfelelően a rómaiak Marsának, s tisztelete megvolt jóval Romulus istenítése előtt;
a kettőnek egybeolvasz
tása némiképakét nem
zet (sabin és római) tel
jes egybeolvadásának 3.
Romulus Quirinus.
jelképe; 1. 2. 47. vs.);
nam, (a 2-ik vershez fűzi a következőket); pater, (t. i. Quirinusé, tehát Mars); Romulea manu, Romulus kezével; pe
racta, (t. i. sunt), feje
zett be; habet . . . vires, Róma hatalmának van már súlya ; 10. sangui
nis mei, véremnek, szü
löttemnek, sarjadékom- nak; officiö, non eget, nem szorul támogatá
sára ; intercidit, (költők
nél és későbbi Íróknál gyakori az indicativus quamvis mellett); pro se. .érit,(értelme, hogy az egyetlen élő olyan drága lesz előttem, mind mind
kettő) ; caerula caeli, a kék menny ; dixisti. Ígér
ted ; sint rata dicta Iovis, hadd teljesüljön immár Juppiter ígérete;
(hogy t. i. Romulus az égiek sorába jut); 15.
nutu tremefactus est, in
tésétől megrendült; et...
Alias, még Atlas is meg
érezte az égnek terhét;
Capreae paludem, Cap
rea mocsarának, (ez a campus Martiuson volt, a hol a katonai gyűlése
ket (contiones) később is tartották); sol fugit, (a történetírók is megemlé
keznek erről a napfo
gyatkozásról) ; remo
vent, elfödik, elborítják;
subeuntia nubila, a föl
tornyosuló felhők; 20.
gravis imber, sűrű zá
por ; décidit, hullt alá;
effusis aquis, leömlő vi
zével ; hinc tonat....
aether, majd dörög, majd a leszórt villámoktól meg-meghasad az ég
bolt; rex, (az ellentétes kötőszó kihagyásával):
de a király, a király pe
dig; astra petere, az égbe szállani; falsaeque pa
tres in crimine (t. i.
erant) caedis, hibásan a gyilkosság vádja nehezül az atyákra; haesissetque animis, megrögződött volna az emberekben;
illa fides, (hogy t. i. csak
ugyan az atyák gyilkos
ságának lett áldozata Romulus); 25. Longá Álba, (város Latiumban, Róma anyavárosa, me
lyet a monda szerint Ascanius, Aeneas fia ala
pított) ; nec facis ... (a rómaiak a nappali hőség kikerülése végett szeret
tek éjjel utazni, fáklya
világ mellett); saepes, -is, cserje, bokor; sini
strae, (míg a görög fel
fogás szerint a jobb
ol-dal szerencsés, addig a rómaiak a balt tartották szerencsésnek); referre gradum, hátrálni, visz- szalépni; comae, haja szálai; humano máior, minden embernél ma
gasztosaidnak ; 30. in media via, az út köze
pén ; dixisse, (t. i. visus);
ferant,placent, (alanyuk turba, Ny. 189. §. 4.) ; prohibe (inf.-szal, Ny.
269. §.; RNy. 251. j.); 35.
et. . . . auras, s a lenge
szellőbe tűnt a szemek elől; refert, közli, tudtul adja; templa deo . . . ., (Quirinus temploma a Quirinalisnak a Vimina
lis felé eső oldalán volt, Kr. e. 293-ban újra épít
tette L. Papirius Cursor, aztán összedüledezett, de Augustus Kr. e. 16- ban ismét helyreállit- tatta); et. . . dies, s az ősatya ünnepét újítják föl bizonyos napok,
Romuliis és Hersilia.
Aequata iű/ra, egyenlő jog
kört populis duőbus, (t.
i. a rómaiaknak és a sa- binoknak; 1. 2.47. vs-hez jegyz.); Mávors, (Mars
nak,a római hadistennek régies és költőknél gyak
ran előforduló neve);
cassis, -idis, sisak; tali
bus, (t. i. verbis); quo
niam . . . ab uno, (köz
bevetett megokoló mon
dat); res Romana funda
mine magno valet, a római államnak erős alapja van; praemia solvere, kifizetni, meg
adni a jutalmat; pro
missa, (t. i. sunt); abla
tum ... caelo, eltávolítva a földről bevezetni az égbe; concilio praesente deorum, az istenek gyü
lekezetének szeme előtt;
10. in caerula caeli, a kék égbe; rata sit ver
borum summa tuorum, hadd teljesedjék be mind, a mit mondtál; promis
sae sensit rata signa rapinae, midőn megis
merte a jeleket, melyek őt az elragadásra fölha
talmazták ; ictus verberis increpuit, megsuhog
tatta ostorát; 15. hastae, Ny. 205. §.; RNy. 137;
impavidus,
rettenthe-tetlen; Gradivus, (gra- dior-tó\ voltakép a. m.
előre haladó, kivonuló, Marsnak mellékneve);
suo tum Quiriti, (a meny
nyiben Tatius halála után egyedül ő uralko
dott a római népen) ; reddere iura alci, igaz
ságot szolgáltatni vlki
nek ; 20. Iliaden, (t. i.
Romulust, Ilia fiát, 1. Ny.
36. §. 6); per auras te
nues, a lenge szellőben;
dilapsum, (t. i. est); di
labi, széthullani, szétes
ni ; sic . . . . (a szórend : sic solet plumbea glans (ólomgolyó) funda lata (a széles parittyából) missa medio caelo (ma
gasan a levegőben)inta
bescere (szétolvadni);
subit, válik; pulvinari- busaltis (Ny. 224. §. RNy.
172.); pulvinar, oltár;
trabeatus, díszruhába öltözködött; (minta minő köpenyt az istenek, kirá
lyok, augurok stb. szok
tak viselni; 25. coniunx, hitvese; curvö limité, csavargós úton; imperat, (itt acc. c. inf.-val, mint iubeo); vacuae, neki az elhagyottnak; o etde. . ., így szerkesztendő: o ma
trona. praecipuum de
cus et de Latia et de
Sabina gente; 30. fuisse, (az infin. itt költői hasz
nálattal a dignissima- tólfügg); ante, ht. az
előtt, előbb; colle. a. m.
in colle; obumbrare, be
árnyékolni ; siste, hagyj föl; cura, vágy ; paret, (t. i. Iris, az istennők hír
vivője ; pictosper arcus.
színes ivekben; 35. iussis compellat verbis, szólítja meg a rábízott szavak
kal ; verecundo ore, (abl.
modi), szemérmes arcz- czal; vix tollens lumina, alig emelve föl szemeit;
namque mihi ... nec...
promptum est, mert ne
kem nem könnyű; liquet, világos, magától érthető;
offer, mutasd meg; 40.
semel, bár csak egyetlen
egyszer ; fáta dederint, megengedi a végzet; cae
lum accepisse videbor, azt fogom gondolni, hogy az eget nyertem el;
Thaumantea, (IrisThau- mas leánya); a cűius lumine flagrans, ennek (t. i. a csillagnak) fényé
től föllobbanva; 45. ma
nibus notis excipit, jól ismert karjaiba zárja;
et priscum pariter cum corpore nőmén, testével együtt nem külömben régi nevét is.
5.
Tarquinius elfoglalja Gabii városát.
Ultima habebat regna, utolsó királya volt; ad arma, fegyver dolgában, a harczban; (ad, ezen jelentésben költői); ever
to, 3, -verti, -versum, föl
fordítok, elpusztítok;
Gabios, (Gabii a legré
gibb időben Latium leg
hatalmasabb városainak egyike a via Praenestina mellett fele úton Róma és Praeneste között);
turpi arte, csúnya ár
mánynyal ; 5. minimus, legifjabb; proles mani
festa Superbi, Superbus- nak szakasztott fia, (t. i.
Sextus, míga másik kettő Titus és Aruns); nűdá- rant, (alanyul hozzá az előzőkből hostes gondo
landó); occidite iner
mem, öljetek meg engem, ki fegyvertelen vagyok;
10. dicere ut hoc posset, csak azért, hogy ezt el
mondhassa; luna fűit, holdfény volt ; deducta veste, miután levetették ruháját; notata, (t. i. a verés következtében a hátán volt az ütések nyoma); quoque, sőt;
sécum, velők együtt;
tuéri bella, viselni a há
borút; 15. iamque po
tens, t. i. factus, és már így kezében a hatalom
mal ; appellat, fölszólít
ja ; perdendi Gabios, (ez iter-té\ függő gen. ger.), Gabii elpusztítására néz
ve; monstrare, mutatni, kijelölni; quod, (mik.
kérdő nv.); ignáris, a semmit sem segítő ; sub
erat, t. i. aedibus geni
toris ; odoratus, 3, sza
gos, jóillatú; cultissimus, vagyon gondozott, egé
szen beültetve; sectus, átszelve; humum, (vo
natkozás accusativusa);
földjére nézve, (azaz:
melynek földjét szeldel- te) ; lene, (az adiectivu- mok neutrumának accu
sativusa gyakori a verba intransitiva mellett ad
verbium (leniter) he
lyett) ; latens, titkos; 20.
accipit, értesül; et virgá lilia summa metit, s pál- czájával leverdesi a lilio
mok fejét: décutio, 3.
-cussi, -cussum, levágok;
(decussa t. i. essé); ag
nosco, értem, tudom; nec mora, nem is késleke
dik ; principibus caesis (abl. abs.).
6.
A Fabiusok nemzetsége.
Idibus, (t. i. Februariis.
tehát február 13-án);
agrestis Fauni, (Faunus eredetileg Latium ősrégi királya, a kit halála után mezei istenként tisztel
tek, majd meg a görög Pannal azonosítottak;
temploma a Tiberis szi
getén volt s az aedilisek építették Kr. e. 196-ban büntetéspénzekből s két évre rá szentelték föl);
discretas, oly jelenséget előlegez (prolepsis), a mely csak arumpit ered
ménye) ; Insula, (a Tibe
ris egy szigete, hol Fau
nus temploma állott); tér centum ter duo, három
száz hat; 5. domus, ház, család; susceperat, vál
lalta magái'a.gentllesma- nus, egy nemzetségnek karjai, kezei; sumunt, ragadják meg; arma professa, az önkényt föl
ajánlott fegyvert; castris ab . isdem, ugyanazon családból való; miles, közkatonaság; quis. (el
avult összevont ablati
vus quibus h.); dux, (szembeállítva az előbbi mlles-nek); Carmentis portae, (Carmentis ka
puja a Capitolium dél
nyugati lejtőjén volt s a Mars mezőre nézett, mint általán a kapuknak több átjárója (jani) volt); 10.
Ire. (Ny. 265. §. 1 ; RNy.
238 b); omen, (t. i. ma
lum), rosszat jelent; Cre
mera, (aTiberis egyik kis mellékfolyója Fidenae közelében, ma: la
Valca); turbidus . . . . aquis, (közbevetett ma
gyarázó mondat); loco, azon a helyen, ott, (t. i.
Cremera mellett); validö Marte, hatalmas harczi kedvvel; euntper agmi
na (a. m. perrumpunt agmina); 15. Lybicade gente, (valódi) afrikai faj
tabéli ; diffugio, 3, -fugi, szétfutok; inhonesta, (mert hátban (tergo), tehát futás közben kap
tak sebeket); Tusco san
guine, etruriai vértől;
aperte, nyílt csatában;
20. non datur, (a. m. non possunt); insidias et ar
ma tecta parare, cselt és titkos támadást készí
teni ; parant, (t. i. ho
stes) ; campi ultima. a.
m. ultimas partes cam
pi ; (nemcsak költőknél,
hanem prózaíróknál is előfordul főnévként a melléknév semlegese, te
hát) : a mező széleit;
claudo, 3, -sí, -sum, zá
rok, bekerítek, határo
lok ; occulere apta, al
kalmas arra, hogy el
rejtse; (tehát sürü volt az erdőség); paucos, (t.
i. milites); armentum, szarvasmarha; rára, szétszórtan; in mediö, (t. i. campo), a nyílt me
zőn ; cétera turba, a so
kaság többi része; abdo, 3, -didi, -ditum, elrej
tek; (abditus, elrejtett, elrejtve); 25. torrens, hegyi patak; undis plu
vialibus auctus, esővíz
től megnovekedve; Ze
phyro victa, (vinco-téX), tepente, langyos nyugati szellőtől felolvasztva;
fiúit, szétfoly; per sata fertur, a vetéseken át rohan; clausae aquae, a körülzárt vizek; fínit, van határolva; latis discursibus, mindenfelől előrohanva; implent, el
lepik ; 30. sterno, 3, stra
vi, strátum, leterítek, le
verek ; nec metus alter inest, más egyébbel (t. i.
a lesben álló ellenséggel) nem törődnek; quo rui
tis . .., (a költő szavai az
óvó intelem kifejezé
sére) ; ruitis, (többes szám, mert domus gyűj
tőnév) ; male, vesztetek
re, szerencsétlensége
tekre ; simplex, jóhisze
mű, egyszerű gondolko
dású ;perfidus, 3, ravasz, álnok; undique, (prosi- liunt-hoz tartozik) .pro
silio, 4, -ui, előugrom;
latus, -eris, sn. oldal;
pauci, (a fortes-hez tar
tozik) ; in tempore mi
sero, nyomorult helyze
tükben ; actus, üldözött;
silvis Laurentibus, (Lau
rentum vidéke [ma:
Torre Paterno}. Latinus király székhelye, Hómá
tól délnyugatra a tenger
parton, gazdag volt mo
csarakban, erdőségek- ben, a melyekben sok vadkan tanyázott és mi
vel ezek húsát valóságos csemegének tartották a rómaiak, nagyban űzték a vadászatot rájok); ful
mineo, szikrázó, (a vad
kan agyarára s az ebből villámszerűén kiható erőre értendő); non inulti, (a mennyiben mielőtt maguk elesnek, sokat ejtenek el); 40. vul- neraque alterná dant- que feruntque manu, kölcsönösen kapnak s
adnak egymásnak sebet;
Herculeae gentis, (a Fa- biusok nemzetségüket Herculestől s Euander leányától származtat
ták) ; 45. relictus erat, (t.
i. domi); Maxime, (t. i.
Q. Fabius Maximus Cunctator, a második púnháborúban Hannibal ellenfele, a ki várakozó állásba téve magát (cunc
tando), végre a Campa
nia hegyei közé csellel beszorított Hannibált a sok szerencsétlen csata (a Ticinus, Trebia s a Trasumenus tava mel
lett) után meggyőzte, ezért nevezték el Róma pajzsának); rem resti
tuere, a hatalmat vissza
szerezni, foret, (a. m.
esset).
7.
Daedalus és Icarus.
Daedalus, (állítólag athe- naei nevezetes művész, a ki testvére fiát megölve Athenaeből menekülni kényszerült s Cretában telepedett le, a hol Minos király számára a híres útvesztőt, labyrinthust, építette, de mivel az Ariadnenak adott fonal segítségével Theseus el bírt igazodni az útvesz
tőben, annyira magára vonta Minos király ha
ragját, hogy ez őt fiával, Icarusszal együtt az út
vesztőbe záratta); inte
rea, idő közben, az idők folyamán; Creten, (görö
gös accusativus Crete- ből, a mely Creta költő,
mellékalakja); exsilium (az említett gyilkosság miatt t. i. az athenaei legfőbb törvényszék, az Areopagus, halálraítélté s hogy e büntetéstől me
neküljön, önkényt szám
űzetésbe ment Creta szi
getre) ; perösus, (meg
engedő mellékmondattal bontandó föl, mint tactus is); tactus loci natalis amore, honvágytól égve;
terras licet .. ., (így ren
dezendő : licet obstruat terras et undas); ob
struat, (alanya Minos);
certe, legalább; 5.possi
deat, (coni, concessi
vus) ; ignotas in artes, addig elé ismeretlen
mű-vészetekre; animum di
mittit, irányítja egész figyelmét, lelkét; (a di
mittit igen szépen fejezi ki, hogy mint tori fejét Daedalus uj meg uj esz
közön, hogy valamikép kijuthasson a labyrin- thusból); naturam no
vat, megváltoztatja ter
mészetét, (a mennyiben az emberé helyett a ma
dár természetét ölti fel);
ponit in ordine, rak sorba; (1. Ny. 235. §. 2 ; RNy. 183); a minimá, (t. i. penna) ;longambre- viore sequenti, (a költő megfeledkezvén az előbb mondottakról ,brevem longiore sequenti1, h. ép
pen az ellenkezőt mond
ja, a mennyiben t. i. a kisebb toliakra termé
szetszerűen egyre na
gyobbak következnek);
sequenti, (a partié, abla- tivusa szokatlanul -z-vel a rendes e végzet he
lyett) ; clivö, (a. m. in clivo); putes, azt hinné az ember. (Ny. 248. §. 3.
c.); quondam, (voltakép a. m. egykor, itt azonban általánosan és határo
zatlanul): közönségesen;
10. disparibus avénis, (abl. qual.) külömböző hosszúságú sípokból álló
(furulya); (a mennyiben a pásztorsíp hét nem egyenlő hosszú nádszár
ból állott); tűm linó .. . (így szerkesztendő : tűm alligat medias linó et imas ceris); alligat, ösz- szeköti; medias, (t. i.
pennas); atque ita . . . flectit, s az ekként össze
kötött tollakat csekély görbülettel meghajlítja;
véras avés, (voltakép:
véras avium pennas, az igazi madárszárnyakat;
und, vele (t. i. apjával) együtt; ignárus, nem is gyanítva; sua se tractare pericla, hogy saját ve
szedelmét érinti, (t. i. azt, a mi reá majdan vesze
delmet hoz); pericla, a.
m. pericula; 15. őre re
nidenti, ragyogó arcz- czal, (t. i. a gyermekíes örömtől, a melyet a tárgy ujdonságakeltettbenne);
modo, (a captábat-hoz tartozik, a második modo pedig a mollibat-hoz);
captábat, meg-megfogta;
mollibat, (elavult impf.) • 20. mötaque, t. i. a szár
nyak segítségével; me
dio . . (így szerkesz
tendő : Icare, moneő, ut curras mediö limite);
curras, röpülj; démis- sior, alantabb, (t. i. mint