SZERKESZTI
DÁVID ISTVÁN.
12. FÜZET.
DÁVID ISTVÁN
SZERKESZTETTE
LATIN OLVASÓKÖNYV
(LIVIUS, OVIDIUS, PHAEDRUS MÜVEIBŐL.
A III. ÉS IV. GYMN. OSZTÁLYRA.
MAGYARÁZTA
DÁVID ISTVÁN.
I. FÜZET. •
1. r. I : Egyes versek — Phaedrus meséiből 1—27.
BUDAPEST, 1894.
LAMPEL RÓBERT (WODIANER F. ÉS FIAI)
CS. ES KIR. UDVARI KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA.
abl. ablativus
abl. abs. ablativus absolutus acc. — accusativus
acc. c inf. accusativus cum infini
tivo
á. é. átvitt értelemben
alci, alcs, alqd, alqm, alqo, alicui, alicuius, aliquid, aliquem, aliquo a. m. annyi mint
áth. átható ige bh. beható ige coni coniunctivus cs. - cselekvő dat. dativus e. egyes szám elj. elüljáró
fn. fnileg főnév, főnévileg fsf. felsőfok
fut. futurum gen. genitivus h. helyett
hn. — hímnemű : hnn hím- és nő
nemű hny. hiányos ht. határozó imp. imperativus ind. indicativus isz. — indulatszó
köv. következő kt. kötőszó kül. különösen kzf. középfok l lásd
mlk. melléknév nn nőnemű
nom. c. inf. nominativus cum infi
nitivo nv. névmás
Ny. Schultz-Dávid, Latin nyelvtana öá. önállóan
part. — participium pfm. perfectum rghln. ragozhatatlan sn. semlegesnemű sz. személy szmt. személytelen szv. - szenvedő tbs. többes szám t. i. tudniillik t. k. tulajdonképpen vlki, vlmi valaki, valami v. ö. vesd össze
1, 2, 3, 4, (az ige után) első, stb.
igeragozáshoz tartozó
3, (a melléknév után) — három vég
zetül
SZERKESZTI DÁVID ISTVÁN.
DÁVID ISTVÁN
SZERKESZTETTE
LATIN OLVASÓKÖNYV
(LIVIUS, OVIDIUS,PHAEDRUSMŰVEIBŐL)
A III. ÉS IV. GYMN. OSZTÁL YRA.
MAGYA RÁZTA
DÁVID ISTVÁN.
BUDAPEST, 1894.
LAMPEL RÓBERT (WODIANERF. ÉS FIAI)
CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA.
I. Egyes versek.
1.Dactylusi versek.
a) Hexameter.
1 Conscius, 3, tudatos, össze
esküvő ; conscia mens recti, jó lelkiismeret, tiszta öntudat; (mens, -ntis, nn. érzelem, lélek, ész, öntudat; rectum, -i, sn. a jó, az igazság);
fáma, hír, hírnév; men
dacium, -i, sn. hazugság;
rideo, 2, -si, -sum, ne
vetek, kinevetek.
2 Levare, könnyebbíteni, enyhíteni; szv. könnyeb
bülni, enyhülni; opes, -um, nn. (e.-ben hny.), vagyon, gazdagság; men
tes .. curaeque (a magy.- ban e.-mal), szive és gondja; opibus, (abl.
inst.)
3 Sperno, 3, sprévi, spre
tum, megvetek; volup
tas, -átis, nn. gyönyör;
noceo, 2, -ui, -itum, ár
tok ; emo, 3, érni, emp
tum, vásárolok, szerzek (alqd alqua re, [abl.
pretii], vlmin); dolor, -oris,hn. fájdalom.
Fero, ferre, tuli, látum, vi
szek, hordok, nyerek;
punctum, -i, sn. szúrás;
pont; szavazat; omne ferre punctum, minden szavazatot megnyerni;
minden kelléknek meg
felelni ; misceo, 2, -scui, -xtum, keverek; össze
kötök ; alqd alci rei, vlmit vlmivel; utilis, -e, hasznos; dulcis, -e, édes, kellemes.
Nitor, 3, nisus (nixus), tá
maszkodom; igyekszem, 1*
törekszem (vlmire, in alqud); vetitum, -i, sn.
tiltott, tilos; cupio, 3, -Ivi, -itum, kivánok;
negatum, -i, sn. a meg
tagadott (dolog, tárgy).
6 Qui, quae, quod, a ki, a mely, a mi; a mennyi;
satis, elég; contingo, 3, -tigi, -tachim, érintek, elérek; contingit (itt szmtlnül) alci alqd, Viki
nek vlmi részül jut; a magyarban ily rendben:
cui contingit, (quod satis est; nil, a. m. nihil; am
plius, többé, többet; op- . táré, kivánni, (optet,
coni, kivánjon).
7 Ne, hogy ne; ne quid, hogy ! semmi se; désum, hiány- . zom; utere, (imp. e. 2. sz.) utor, 3, usus, használok, fölhasználok (vlmit, ali
qua re); quaero, 3, -sivi, -situm, keresek, szere
zek ; (quaesitus, 3, a mit vlki szerzett); parce, ta
karékosan.
8 Culpare álqd,N\wX okozni, hibáztatni ; (a coni.
praes, e. 2. sz. bizonyta
lan, általános személy
ről); tempus, -oris, sn.
idő, alkalom; cum sis, mert magad vagy: tibi, magadnak (tibi doloris, fájdalmadnak); causa, -ae, nn. ok.
Intendo, 3, -ndi, -ntum, megfeszítek, kinyújtok ; intendere animum alci rei, figyelmét vlmire for
dítani, vlmivel foglal
kozni ; studia itt: tu
dományok ; res hone
stae, tisztességes dolgok, ügyek.
Sédulus, 3, serény; (itt állítm.): serényen: po
sco, 3, poposci, követe
lek, kérek; liber, -bri, hn.könyv; lumen, -inis, sn. mécs; dies, -éi, hnn.
napvilág, napfény.
Ut, jóllehet, habár \ ut de
sint vires, (vis, 1. Ny. 47.
§. II. 2.) hiányozzék bár az erő; tamen, mégis ; laudandus, 3, a kit, a mit dicsérni kell; volun
tas, -atis, nn. akarat, jó
akarat.
Félix, -icis, szerencsés (t. i.
est); possum, posse, potui, -hat, -hét; co
gnosco, 3, -ovi, -itum, megismerek, átlátok.
I, (eo, ire, ivi, itum, me
gyek, haladok), imper.
praes, e. 2. sz.; bonus, 3, jó, (boné, édesem, bará
tom) ; quo, a hová; vir- tus, -utis, nn. erény, ké
pesség, erő; vocare alqm, vlkit hívni, szólítani faustus, 3, áldáshozó
szerencsés; pes, pedis, hn. láb.
14 Macte, jó szerencsét!
made nova virtute, jó szerencsét hős tetted
hez ! astrum, csillag; sic itur ad astra, így jut
nak az égbe (a halha
tatlansághoz) ; itur (eo ige szv.-je) 1. Ny. 155.
§.4.
15 Labor, 3, lapsus, elcsú
szom ; elmúlom, eltű
nöm ; senesco, 3, senui, öregszem, vénülök; ta
citis annis, (abi. abs.), az évek zajtalan foly
tával.
0 si, óh bárcsak; Iuppiter, lovis, I. (a rómaiak leg
főbb istene), praeteritus, 3, elmúlt, (ehhez tar
tozik : annos); refero,
•ferre, -tuli, -látum, visszahozok ; (referat coni, az óhajtásról).
17 Flabilis, -e, siralmas,prin
cipium, -ii, sn. kezdet;
meKor, -ius, (bonus kzf-a), jobb, kedvezőbb;
fortuna, sors, szerencse;
sequor, 3, secutus, kö
vetkezem, követek (alqd, vlmire, vlmit).
18 Cedo, 3. cessi, cessum, en
gedek, kitérek; repu
gnare alci, ellenszegülni vlkinek, ellenkezni, ce
dendo, (a ger. abl.-át fő
névvel) ; vidor, (állítm.) mint győztes, győztes
ként; abeo, -ire, -ii, -itum, (el)távozom, (a kettős nom.-ról Ny. 192.
§. 2. a.)
Quisquis, quidquid, bárki, bármi; ago, 3, égi, adum, cselekszem, te
szek ; prudenter, oko
san ; agas (imp. h.);
respicio, 3, -spexi, spectum, visszatekintek, megfontolok; finis, -is, hn. vég, kimenetel.
Possum (Ny. 138. §.), -ha
tok, -hetek; tehetek;
memini, (Ny. 146. §. 2.);
emlékszem ; memento prodesse, légy azon, hogy használj; ignőtus, 3, is
meretlen, idegen.
Regius, 3, királyi, király
hoz illő v. méltó (ehhez tartozik rés); credo, 3, -didi, -ditum, hiszek;
succurro, 3, curri, -cur
sum, segítségre futok, segítek (alci, vlkinek);
lapsus, 3, (labor-tól).
szerencsétlen.
Unusquisque, unaquae - que, unumquodque, min
denki, minden egyes, (hozzá tartozik creato):
| creatus, 3, szülött; te
remtmény; vitium, -ii sn. hiba; do, 1, dedi, da-
tum, adok; natura, ter
mészet.
23 Summa, (t. i. loca), a legmagasabb helyeket, (summus fsf-a superus- nak); peto, 3, petii, (pe
tivi), petitum, megtá
madok ; livor, -oris, hn.
irigység; perflare, át
fújni ; altus, 3, magas;
ventus, -i, hn. szél.
24 Invidus, az irigy ; alter, -a, -um, más; res opimae, gazdag birtok, jólét; ma
cresco, 3, macrui, sorva
dok, {alqua re, vlmi miatt, abl. causae).
25 Refugio, 3, -fugi, távozom, hátrálok; cupio, 3, cu
pivi, cupitum, kívánok, óhajtok; odi, -isse, (Ny.
146. §. 4.), gyűlölök, (odére a. m. odérunt);
insto, 1, -stiti, közel va
gyok.
*26 Nihil dices faciesve, (a fut. itt imper. h., nyoma
tékosan), semmit se ne mondj se ne tégy; (a ve, mely mindig a szóhoz tapad, a. m. vagy, taga
dás után: sem, se); in
vita Minerva, a termé
szet ellenére, hivatlanúl (invitus, 3, valakinek akarata ellen; Minerva, a művészet és tudomány istennője).
Ipse, -a, -um, maga; qui
dem, bizonyára; virtus, -utis, nn. erény, jótett;
pulcher, -chra, -chrum, szép; merces, -edis, nn.
jutalom; sibimet, (Ny. 63.
§• 2. j.)
Causa, ügy, pör; facilis, -e, könnyű ; quivis, quae
vis, quodvis, bárki, akár
ki; licet, (Ny. 154. §. 2.), szabad; disertus, 3, ékes
szóló.
Dum, a míg; rés iucun- dae, kedvező viszonyok;
vivő, 3, vixi, victum, élek; beatus, 3, boldog, (itt állítm. boldogul).
Quot . . . tót, a hány . . . annyi, orbis, -is, hn. vi
lág ; figura, alak ; pectus, -oris, sn. mell, szív; mos, máris, hn. szokás: tbs.
erkölcs, jellem.
Caelum, ég, éghajlat; ani
mus, szív, érzelem; mu
tare alqd, cserélni vala
mit; trans mare, a ten
geren túl; curro, 3, cu
curri, cursum, futok, ha
józok.
Certe, bizonyára; mutare alqd, megváltoztatni va
lamit; pecunia, pénz, kincs ; nescio, 4, -scii, {-ivi), nem tudok, nem vagyok képes.
Nil a. m. nihil’, rectus, 3,he
lyes ; nisi, csak, kivéve;
placeo, 2, -ui, -itum, tetszem; duco, 3, -xi, -ctum, (kettős acc.-szal), tartok (vlmit vlminek;
_Ny. 197. §. 3.).
34 Oderunt, 1. 25; hilaris, -e, derült, víg; tristis, -e, szo
morú ; iocosus, 3, tréfás.
35 Utilis, -e, hasznos, moni
tum, intés; prudens, -ntis, az okos; accom
modare aurem,(alci rei), vlmire hallgatni.
36 Requies, (-étis v. -ei), nyu
galom, pihenés; requie
tus, 3, kinyugodott; ager, -gri, hn. szántóföld; bene, jól; creditus, 3, rábízott, kölcsönzött, (bene cre
dita, helyes kölcsön);
reddo, 3, -didi, -ditum, visszaadok.
37 Rescia, t. i. est, (nescius sum ales rei, vlmit nem tudok, nem ismerek);
homo, -inis, hn. ember, hominum mens, az em
beri lélek; fátum, vég
zet ; sors, -tis, nn. sors;
futurus, 3, jövendő.
38 Maior, -ius, (magnus kzf-a), nagyobb, hatal
masabb ; quam cui, mint
sem hogy nekem; noceo, 1. 3 \ possum, 1. 12; for
tuna, 1. 17.
39 Est, van, létezik; deus, Isten; agitare, mozgatni;
(agitante deo, abi. abs.
ha Isten lelkesít); cale
sco, 3, calui, hevülök, fölhevülök.
Cura, gond, gondviselés tárgya; sunt, a. m. ké
pezik; dis, a. m. diis, (dat. 1. Ny. 20. §. 3.); pius, 3, istenfélő, jámbor; co
luere — coluerunt t. i.
deos; colo, 3, -ui, cultum, tisztelek, megtisztelek;
coluntur t. i. a diis, (cs.
mondattal).
Licet, 1. 28; ingratus, 3, kellemetlen; acrius, (acriter kzf-a), heveseb
ben. erősebben; uro, 3, itssi, ustum, égetek, in
gerelek.
Cresco, 3, crévi, növek
szem ; amor nummi, (gen. obiect. Ny. 210. §.
2. ), a pénzvágy, (num
mus, -i, hn. pénzdarab, pénz); quantum, a meny- _ nyíre.
Ordre, kérni, óhajtani; ut, (coni. -szál, ezélzatos);
sanus, 3, ép, egészséges;
corpus, -oris, sn. tett.
Nisi, hacsak nem; sincérus, 3, tiszta; vas, vdsis, sn.
edény, qulcunque, quae- cunque, quodcunque, bárki, bármi; infundo, 3, -fudi, -fusum, beleön
tök ; acesco, 3, acui, megeczetesedem, megsa- vanyodom.
45 Expello, 3, -puli, -pul
sum, kiűzök, kihajtok;
(a mondat megengedő értelmű); furca, -ae, nn.
villa; (furca, abl. instr.);
tamen, mégis; usque, folyvást; recurro. 3, -curri, -cursum, vissza
futok, rögtön,visszatérek.
46 Vinco, 3, vici, victum, le
győzök ; animus, indu
lat, animus iraque, in
dulatos harag; ceterus, 3, többi, egyéb.
47 Perfero, -ferre, -tuli, -la
tum, elszenvedek, obdu
rare, kitartani; perferre obdura, légy kitartó a türelemben; dolor, -oris, hn. fájdalom, szenvedés;
Ölim, egykoron; pro
sum, prodesse, profui, használok.
48 Quisquis, quidquid, bárki, bármi; erit, lesz is, fog bekövetkezni; superare, legyőzni, (a körülírt ra
gozásról Ny. 107. §.j.);
fero, ferre, tuli, latum, hordok, tűrök, (ferendo, abl. instr.)
49 Artes ingenuae, a szép mű
vészetek (és tudomá
nyok); multis (a dat.
szv. mellett ab és abl.
helyett, Ny. 209. §.), mul
tis . . . quaesita est, so
kan keresték: glória, di
csőség.
Quondam, néha, olykor;
victus (vinco-tíA), a le
győzött ; redeo, -ire, -ii, -itum, visszatérek; vir
tus, -utis, nn. bátorság;
praecordia, -árum, sn.
kebel, szív.
Cedo, 1. 18. (ne cede, a til
tást a költőknél találjuk ne és imp.-szal, a pró
zában noli cedere);ma
lum, -i, sn. a rossz, a baj; contra, ht. ellen
ben, ellenébe; audentior (audens-nek kzf-a) me
részebb ; merészebben;
eo, 1. 13; megyek; szem
beszállók.
Púm, míg; vitare alqd, kerülni vlmit; stultus, -i, ostoba, bolond ; vitium, 1. 22.; contrarius, 3, ellenkező (contraria t. i.
vitia); curro, 1. 31,(cur
rere in alqd, rohanni vlmibe).
Nunquam, sohasem; sa
pientia, bölcseség.
Exiguus, 3, csekély; fides, -ei, nn. bizalom, hitel;
fidem tribuere alci, hi
telt adni vlkinek; (tri
buenda est, a körülírt ragozásról 1. 11. és Ny.
107. §. j.); loquor, 3, lo
cutus, beszélek.
Verbum, a szó (a fordítást ezzel kezdhetni): semel, egyszer; emitto, 3, -misi,
-missum, kibocsátók, ki
ejtek, (az általános alany fordításáról Ny. 192. §. 6.);
irrevocabilis, -e, vissza- idézhetetlen(ül); volare, röpülni.
56 Quidquid, 1. 48.; occultum, homály, rejtek; apri
cum, verő fény, napfény;
profero, -ferre, -tuli, latum, (elő)hozok; aetas -atis, nn. kor, idő.
57 Lateo, 2, -ui, lappangok;
ignotus, 3, ismeretlen;
cupido, -inis, nn. vágy;
nulla c. (est) alcs rei, vlmire nincs semmi vágy, vlmire senkisem vágyó
dik.
58 Virtutem primam esse,
6) Pentameter.
1 Ingenium, tehetség, képes
ség ; stimulus, ösztön, inger; subdo, 3, -didi, -ditum, aláteszek; (sti
mulos subdere alci, még inkább ösztönözni, ser- kentni vlkit); fama, hír, dicsőség; soleo, 2, solitus sum, szoktam.
2 Arduus, 3, magasztos, (ar
dua a gloria-hoz tarto
zik) ; vado, -ere, megyek, haladok; praeceps, -ci- pitis, meredek; iter,
-ineris, sn. út.
3 Rota, kerék; szekér; de-
(acc. c. inf.), hogy az első erény; putare, úgy gon
dolkodni,vélekedni ; com
pesco, 3, -ui, megféke
zek ; lingua, nyelv.
Velle, akarni; (v. az aka * rat); parum, kevés, nem elég; oportet cupias, kí
vánnod kell; potior, 4.
-itus, hatalmamba ejtek, szerét ejtem vlminek (abl. Ny. 231. §.)
Altus, magas, magasztos;
(alta, a magasztos tár
gyak); cado, 3, cecidi, casurus, leesem, elbu
kom ; odiis (abl. causae), gyűlölet miatt, folytán:
extollo, 3, -tuli, föleme
lek; szv. fölemelkedem.
sum, -esse, -fűi, hiány
zóm ; pede (abl. instr.);
gyalog; carpo, 3, carpsi, carptum, szakasztok, (viam carpere, az utat megtenni.)
Ut, mint, valamint; fragi
lis, -e, törékeny; glacies, -ei, nn. jég; intereo, -ire, -ii, -itum, elveszek, el
múlom ; mora, késede
lem, halogatás, idő;
(mord, idővel).
Quisque, kiki, mindegyik (ezzel kezdjük a mon
datot); semen, -inis, sn.
mag, csira; sequor, 1.17., követek.
6 Nullus (ehhez tartozik:
amicus); Ire ad alqd, vlmihez menni; amissae opes, elveszett jószág v.
vagyon.
7 Tutum, t. i. est, nem biztos;
credo, (1. Hex. 21.) hiszek, bizom; blanditia (több
nyire tbs.), hízelgés, hí
zelgő beszéd.
8 JVbn habét, nincsen; even
tus, -us, hn. kimenetel, siker; sordidus, 3, szeny- nyes ;praeda, zsákmány 9 Dives, -itis, a gazdag; di
vitis umbra, a (halott) gazdagnak lelke; fero, 1.
Hex. 4. viszek; manes, -bum, a megholtak lelkei v. árnyékai.
10 Saepe, gyakran; soleo, 1.
Fent. 1.; subesse alci rei, lappangni vlmi alatt, vlmivel járni; malum, 1.
Hex. 51.
11 Versari, forogni; celer,-is, -e, gyors, sebes; orbis, -is, hn. kör; rota, 1. Pent.
3.; fors, fortis, szerencse:
levis, -e, könnyű, moz
gékony, múló.
14 Flecto, 3, -xi, -xum, meg
hajlítok ;szv. meghajtom, meglágyulok, megindu
lok; Iratus, 3, haragos, haragvó; voce rogante,
(abl. abs.) a kérő sza*
vára.
Longius aut propius (longe és prope kzf-a), előbb-utóbb; mors, -rtis.
nn. halál, vége; sua quemque, Ny. 68. §. 4. j.;
maneo, várok (alqd, va
lamire, Ny. 194. §.).
Pollicitum. ígéret (pollici
tis, abl. instr.); quilibet, bárki; dives, (állítmá- nyilag), 1. Pent. 9.; pos
sum, 1. Hex. 12.
Differo, -ferre, distuli, di
latum. halogatok, elha
lasztók ; mora, 1. Pent. 4;
commodum, haszon.
Nube pulsa (abl. abs.), ha eltávozik a felhő, (pello.
3, pepuli, pulstim, el
űzök, elhajtok; candi
dus, 3, fényes, derűlt(en).
Vénit (a pfm. a gyakran előforduló események
ről), be szokott állani;
serénus, 3, derült.
Datur, meg van engedve, lehet, szabad; non da
tur lata via, nem áll rendelkezésünkre széles út; currere, hogy fus
sunk ; Musae, (a művé
szetek és tudományok istennői).
Fáma, quam carmina tri
buent. p. e., (fáma, 1.
Pent. 1.); carmen, -inis, sn. költemény, műköltés;
tribuo, 1. Hex. 54., peren
nis, -e, örökké tartó.
*20 Revocare,visszahívni, visz- szaidézni, (ehhez tárgy
ként a következőből, dies)-, pereo, -ire,, -ii, elmúlok, elenyészem.
21 Aequus, 3, igazságos; nyu
godt ; aequo animo, nyu
godt lélekkel, nyugod
tan; poenam ferre, el
viselni v. eltűrni a bün
tetést; mereor, 2, -itus, v. -ui, megérdemelek.
22 Vico, 1. Hex. 29; tibi (dat.
commodi); fugio, 3, fugi, kerülök (alqd, vlmit);
longe, messze; nőmén, -inis, sn. név, czím;
magna nomina, magas
rangú, előkelő emberek.
Audeo, 2, ausus, merek, (az alakról Ny. 107. §. j.) ; fortis, -e, bátor; adiuvo, 1, -iuvi, -iutum, segítek.
Difficilis, -e, nehéz ; tristis, -e, 1. Hex. 34; mens, 1.
Hex. 1; fingo, 3, -nxi, -ctum, koholok; íocutn fing ere, tréfálni.
Luxuria, fényűzés, (luxu
riae, dat.); nimium, na
gyon, fölötte ; liber, -era, -erum, szabad, korlát
lan; fio, fieri, factus sum, leszek; via facta
est, út nyílott.
c) Dactylusi sorpár.
r Flumen, -inis, sn. folyó, folyam; video, 2, vidi, visum, látok: oriri de alqua re, vlmiből tá
madni; fons, -ntis, hn.
forrás; plurima (t. i. flu
mina), a legtöbb; col
ligo, 3, -légi, -lectum, összegyűjtők; szv. össze
gyűlök ; multiplicare, gyarapítani; szv. gyara
podni, nagyobbodni.
2 Parva t. i. vipera, kígyó;
necare, megölni; morsus -us, hn. harapás; spatio
sus, 3, terjedelmes, nagy;
taurus, -i, hn. bika, ökör;
canis, -is, hnn. kutya;
teneo, 2, -ui, tartok (te
netur, cs. szerkezettel);
aper, -pri, vadkan.
Metuere alqm, vlkitől félni (Ny. 194. §.); taurum, telmezvény: mint ökör
től ;vitulus, borjú; (vitu
lum, mint borjut)(; mul- ceo, 2, -si, -sum, czíro- gatok; recubdre, feküdni, heverni; arbor, -oris, nn. fa ; virga, vessző, ág.
Nascor, 3, natus, születem, keletkezem; (exiguus, 3, állítmányilag): kicsiny
nek, 1. Hex. 54; opes, (1.
Pent. 6.), a hatalom : ac
quiro, 3, -sivi, -situm, gyűjtök; opes acquirere, gyarapodni, növekedni;
amnis, -is, hn. folyó;
eundo (ire igétől)gerund.
menés, azaz : folyás köz
ben ; quaque a. m. et qua, és a merre; acci
pio, 3, -cepi,-ceptum, ka
pok, fölveszek.
5 Dum, 1. Hex. 29; vires (vis- töl), erő; sino, 3, sivi, si - tűm, engedek; tolerare labores, eltűrni a mun
kát v. fáradságot; iám, csakhamar; tacito pede, halk lábbal v. lépéssel;
1. Hex. 15; curvus, 3, görbe, meghajlott; se
necta, -ae, nn. öregkor.
6 Venturus, 3, jövő; memor sum ales rei, vlmire gon
dolok (Ny. 213. §.); abeo, -ire, -ii, -itum, elmegyek, elmúlom; iners, -rtis, tétlen, (állítm.): tétlenül, hasztalanúl.
7 Cerno, -ere, látok; ut, mi
ként ; corrumpant, coni, mert függő kérdés; cor
rumpo, 3, -rupi, -rup
tum, megrongálok; oti
um, tétlenség,' henyélés;
ignavus, 3, gyáva, tu
nya ; vitium (i. Hex. 22.) capere, megromlani; ni, a. m. nisi, hacsak nem ; moveo, 2, mővi, motum,
mozgatok; szv. mozgok, mozdulok; (a vízről):
folyik.
Gutta, a csöpp; cavare, ki váj ni: lapis, -idis, hn.
kő; consumo, 3, -sumpsi, -sumptum, fölhasználok:
szv. consumi, eldörzsö- lődni, elkopni; anulus.
gyűrű; usus, -us, hn.
használat; attero, 3, -trivi, -tritum, eldörzsö
lök, elkoptatok: szv. el
használódni ; aduncus, 3, horgas; vbmer, -eris.
hn. ekevas; humus, nn.
föld, talaj; pressa humo, a föld szántásával, (pre
mo, 3, pressi, pressum, nyomok).
Quodsi, ha, deficio, 3, -feci, fectum, hiányzóm; vires, l. Dact. sorp. 5; audacia, merészség, bátorság:
laus, -dis, nn. dicséret, dicsőség; in magnis (a.
m. in magnis rébus);
voluisse, hogy akartunk, vagy: az akarat, sat a.
m. satis.
Census, -us, hn. vagyon:
avus, ős; darus, 3, hí
res, dicső; nomen, -inis, sn. hírnév; probitas, -atis, nn. becsületesség:
ingenium, (1. Pent. 1.), ész, szellem; magnós, (állítm. acc.), nagyokká (t. i. az embereket).
11 Tempora . . . annis, 1. Hex.
15; fugio, 3, fugi, futok, sietek; remoror, 1, -atus, késem; áth. föltartózta
tok; fréno non remo- rante (abl. abs.), a nél
kül, hogy zabola tartóz
tatná föl.
12 Non est sapientis (Ny. 215.
§. 1.), nem bölcsnek a szokása, nem illik a bölcshöz ; erede mihi, 1.
Hex. 21; vivo, 3, vixi, victum, élek, (vivam, ind.
fut.); sertis, 3, késő; ni
mis, nagyon fölötte; cra
stinus, 3, holnapi; ho
die, ma.
13 Utor, 1. Hex. 7; aetas, 1.
Hex. 56; citus, 3, gyors;
pes 1. Dact. sorp. 5; la
bor, 1. Hex. 15; sequor, l. Hex. 17; bona tam, a.
m. tam bona (t. i. aetas).
14 Angustus, 3, szűk; (res angustae, szorult álla
pot) ; facilis, -e, könnyű;
contemno, 3, -mpsz, -mptum, megvetek; for
titer, bátran, vitézül;
miser, -a, -um, nyomo
rult, szegény, szeren
csétlen.
15 Haud, nem; haud ullas opes, semmi vagyont, semmiféle kincseket, (opes, 1. Pent. 6.); por
táré, vinni; Acheron, -ntis, A. (folyó az alvi
lágban) ; Ach. undae, A.
hullámai, vize; az alvi
lág ; nudus, 3, meztelen (-űl); infernae rates, al
világi sajka (t. i. Charon révész sajkája); alvilág;
vehere a. m. veheris (fut.), vehor, 3, vectus, hajózom, megyek, vonu
lok; stultus, dóré, bal
gatag.
Omnia hominum, minden emberi dolog .pendentia sunt a. m.pendent,(pen
dens, -ntis, függő); te
nuis, -e, vékony; filum, fonál; száll; valeo, 2, -ui, -iturus, erős (ha
talmas) vagyok; subito cásu, hirtelen; eséssel;
ruo, 3, rui, ruiturus, esem, összeroskadok.
Forma, alak; szép alak, szépség; fragilis, 1. Pent.
4; bonum, jószág; ac
cedo, 3, -cessi, -cessum, hozzájárulok (accedit ad annos, korosabb lesz);
quantumque, és a meny
nyire ; fio, 1. Pent. 25.;
carpo, 1. Pent. 3; ipsa spatio suo carpitur, az idő hossza emészti föl őt magát.
Inixivriare, szilajkodni;
animi a. m. homines;
plerumque, többnyire;
res secundae, kedvező helyzet, a szerencse
aequa mente a. m. aequo animo, 1. Pent. 21; pa
tior, 3, passus, tűrök, elviselek; commodum, kényelem, szerencse (1.
Pent. 15.).
19 Spes, spei, remény; etiam, még ... is, solari alqm, vigasztalni vlkit; vali
dus, 3, erős; compes, -edis, nn. bilincs, békó;
vincio, 4, -nxi, -netum, kötök, megbilincselek;
crus, cruris, sn. lábszár;
sono, 1, -ui, -itum, hang
zóm, csörgők, zörgök;
ferro (abi. causae), fer
rum, vas; cano, 3, ce
cini, cantatum, éneke
lek ; inter, (acc.-szal), közben; opus, -eris, sn.
munka.
20 Careo, 2, -m, vlminek híjá
ban vagyok; vlmim nincs (alqua re); alternus, 3, vállalkozó, kölcsönös;
requies, -étis v. -ei, nyu
galom, pihenés; dura
bilis, -e, tartós; haec, t. i. regmes; reparare, helyreállítani; vires, 1.
Hex. 11; fessus, 3, fáradt, lankadt; membrum, tag:
novare, megújítani, föl
frissíteni.
21 Dénique, végre; szóval;
parvus, 3, kicsiny, cse
kély; dare, (1. Hex. 22.), adni, nyújtani; glória, 1.
Hex. 49; laudis amor, (gen. obiect.), dicséretre való vágy ; facere (kettős acc.-szal), tenni vlmit vlmivé; pectus, -oris, sn.
mell, szív, lélek; fecun
dus, 3, termékeny.
Crede mihi, 1. Hex. 21:
bene, jól; lateo, 1. Hex.
57; vivo, 1. 12, intra, (acc.-szal), -n belül;
débeo, 2, -ui, -itum, tar
tozom, kötelezve v. kény
szerítve vagyok; quisque mindegyik, kiki; maneo.
2, -nsi, -nsum, maradok.
Adeo, annyira; (ehhez való miserabile); miserabilis, -e, szánalmas, nyomo
rúlt; facere (kettős acc.- szal) 1. 21; gravis, -e.
súlyos, nyomasztó; ut nulla parte, hogy semmi tekintetben se; minuo.
3, -ui, -uhtm, kisebbí
tek, enyhítek; gaudium öröm; malum, 1. Pent. 10.
Refero, -ferre, -tuli, -la
tum, visszahozok; el
mondok, dicsőítek; Mu
sae, 1. Pent. 18; vivo, 1.
12; dum, 1. Hex. 29:
caelum, az ég; stella.
csillag; amnis, 1. 4:
veho, 3, -xi, -ctum (1.
15.), magammal hordok.
Solum, talaj, föld; forti, (dat. commodi), fortis, bátor (ember); ut, vala-
mint; piscis, -is, hn. hal;
aequor, -oris, sn. tenger;
volucris, -is, nn. madár;
vacuus, 3, üres; quid
quid in orbe vacuo pa
tet, a mi a tág világon nyitva áll.
26 Conveniens,-ntis, illő,vala
kihez, (alci); voluptas, 1- Hex. 3; homini, (dat.- ról Ny. 203. §. 1.); ser
vare, megmenteni, fön- tartani; meZius, (melior ht.-ja), jobban; nulla arte, semmi mesterség
gel, semmi módon; fa
vor, -oris, hn. jóindulat, tetszés; quaero, 1. Hex.
7. (a szv. alakot cs.-vel).
27 Tempus, 1. Hex. 8; edax, -ácis, falánk, pusztító;
dépascor, 3, -pastus, föl
emésztek; carpo, (1. Pent.
3), leszakasztok, letépek;
sédé (abl. separ.), sédes, -is, nn. ülőhely, helyzet, hely; movere, (1. 7.), el
mozdítani ; sino. 3, sivi, situm, hagyok; diu, so
káig.
28 Durus, 3, kemény (magis durum, keményebb);
saxo, undd, (abl. comp.), saxum, szikla, kő; mol
lis, -e, lágy; cavare, 1. 8.
(a szv. alakot cs.-vel).
29 Laudare,dicsérni, magasz
talni ; veteres t. i. annos (időket), vetus, -eris,
régi; uti alqua re, vala
mivel élni (1. Hex. 7.);
uterque mos, mindkét szokás; aeque dignus est, egyformán méltó arra, hogy ... (coli, tiszteljük;
az infin. dignus mellett költői, Ny. 258. §. j.) Exiguus, 1. 4; virtus, ér
dem; silentia praestare alci rei, elhallgatni vala
mit ; at contra, ellenben pedig; gravis, 1. 23;
culpa, bűn, vétek; ta
cendus, 3, a mit el kell hallgatni; loquor (1. Hex.
54.), elbeszélek, elmon
dok.
Sic agitur censura, úgy végzük (helyesen) a cen
sori (azaz: fenyítő) hi
vatalt ; exempla pár áré, példát folallítani; vin
dex, -icis, hnn. bíró; mo
nere alqm alqd, vlkit vlmire inteni (Ny. 198.
§• 3-)
Quotiens, valahányszor;
peccare, vétkezni; ful
men, -inis, sn. mennykő, villám; mitto, 3, misi, missum, küldök, hají
tok, szórok; Iuppiter, Iovis, J. (a római állam
vallás főistene); exi
guus, 1. 4; (exiguo tem
pore, rövid idő alatt);
inermis, -e, fegyver
telen.
33 Ingenium, 1. Pent. 1; quon
dam, egykor, valaha;
pretiosus, 3, becses, ér
tékes; auro, (abi. comp.
barbaria, müveletlenség, barbárság; grandis, -e, nagy ; habere nihil, va
gyon nélkül lenni.
34 Fertilis, -e, termékeny; se
ges, -etis, nn. vetés, ter
més ; alienus, 3, idegen;
ager, -gri, hn. szántó
föld; vicinus, 3, szom
széd; pecus, -oris, sn.
barom; uber, -eris, sn.
_ tőgy.
35 Bene, 1. 22; curro, 1. Hex.
31 ; fortis, -e, bátor, vi
téz ; reserato carcere (abi. abs.), megnyílván a sorompó; praetereo, -ire, -ii, -itum, elhaladok, el
hagyok ; sequi, 1. Pent. 5.
36 Nutrio, 4, ivi, -itum, táplá
lok, föntartok; (a szv.
mondatot cs.-vel); vén
tus, 1. Hex. 23; restinguo, 3, -nxi, -nctum, eloltok;
ignis, -is, hn. tűz; lénis, -e, gyönge (t. i. ventus);
alo, 3, -ui, -tum, táplá
lok, növelek, szítok;
flamma, láng; aura, le
vegő, szél.
37 Navita, hajós; taurus, 1.3;
narrare, mesélni, be
szélni (de alqua re, vala
miről); arator, -oris, hn.
földműves; enumerare, fölszámlálni, elősorolni:
miles, -itis, hn. katona;
vulnus, -eris, sn. seb;
pastor, -oris, hn. pász
tor ; ovis, -is, nn. juh.
Dönec, a míg; felix, 1. Hex.
12; numerare, számlálni nubilus, 3, felhős, borult;
solus, 3, egyedül elha
gyottan).
Principium, 1. Hex. 17;
obsto, 1, -stiti, ellenállok ; séro, későn; parare, ké
szíteni ; szv. készülni;
medícma, orvosszer, or
vosság ; malum, 1. Pent.
10; mora, 1. Pent. 4;
convalesco, 3, -ui, erőre, kapok, hatalmassá le
szek.
Artibus ingenuis (abi.
instr.), 1. Hex. 49; cura mihi est ales rei, gondom van vlmire, gondot for
dítok vlmire; pectora, 1. 21; mollesco,-ere, lá
gyulok, szelídülök, ne
mesedem ; asperitas, -dtis, nn. durvaság; fu
gere (1. Pent. 22.), el
veszni, eltűnni.
2. Jambusi versek.
Senarius.
1 Astrum, 1. Hex. 14; mollis, -e, lágy, enyhe, kényel
mes ; e (v. ex), -ról, -ről;
terra (v. tbs.-ben is), föld; (via, I. Pent. 3.) 2 Stultum (állítm. acc.); stul
tum facere alqm, vlkit oktalanná tenni, eszét eb venni; perdo, 3, -didi, -ditum, elvesztek, tönkre
teszek.
3 Alimus, 3, idegen (1. Dact.
Sorp. 3V); plus, többet, jobban; placeo, (lásd Hex. 33.)
4 Bis, kétszer, kétszeresen;
vinco, (1. Hex. 46); vic
toria, győzelem.
5 Improbus, a gonosz; mo
ror, 1, -átus, föltartóz
tatok, késleltetek;poena, büntetés; praetereo, (1.
Dact. Sorp. 35.); elkerü
lök, kikerülök.
6 Egeo, 2, -ui, szükségem van vlmire; minus a. m.
eo minus; mortalis, a halandó, a. m. ember;
quo, minél; cupio, 1.
Hex. 4.
7 Habent insidias blandi
tiae, csel lappang a hí
zelgésben ; szórend: Hó
minis mali blanditiae insidias habent.
Posterior, -oris, (posterus kzf-a), következő; disci
pulus, tanítvány; prior, -oris, előbbi, múlt (pri
oris t. i. diei).
Quod fecit tuum, (a kettős acc.-ról Ny. 197. §. 1.), a mit birtokoddá tett.
Virilis, -e, férfias (virile, férfihez illő dolog); terga dare alci, hátat fordítani Vikinek (Ny. 191. §. 7.) Purus, 3, tiszta; aspicio, 3, -spexi,-spectum, nézek v. tekintek vlmire; ple
nus, 3, tele; manus, -us, nn. kéz.
Nocere, 1. Hex. 38; cásus, -us, hn. vakeset; soleo, 1. Dact. Sorp. 3; constan
tia, jellemszilárdság.
Novi, -isse, tudok; vir
tus. bátorság; calamitas, -átis, szerencsétlenség, balsors; cedere, 1. Hex. 18.
Iniquus, 3, igazságtalan;
regnum, uralom, biroda
lom ; nunquam, soha
sem; perpetuo, örökké, állandóan; manere (1.
Pent. 13.), fönmaradni.
Cotidie, naponkint; dam
nare, elítélni; szv. kár
hozni; timeo, 2, -ui, félek.
655—1893. Lat. Praep.—Dávid, Lat. Olv. III. IV. oszt. 2
16 Alter, -a, -um, más; vitium, 1. Hex. 52; sapiens, -ntis a bölcs; emendare, ki
javítani; suum t. i. vi
tium.
17 Noli affectare (a tiltás ren
des kifejezése, Ny. 265.
§.), affectare, áhítozni vlmi után, vágyni vala
mire ; non est datum (a szv. szerkezetet meg
felelő cs.-vel; vagy pó
tolhatni a sorte).
18 Quivis, quaevis, quodvis, bárki, bármely; dolor, -óris, hn. fájdalom; re
medium, orvosszer; pa
tientia, türelem.
19 Exspectare alqd ab alquo, vlkitől vlmit várni; alter 1. 16; facere alci alqd, vlkivel vlmit tenni.
20 Rarus, 3, ritka; oportet, 2, -uit, (szmt.), kell, illik, (a szerkezetről Ny. 270.
§. 1.); carus, 3, kedves, becses, (cárum, t. i. esse);
volo, velle, volui, akarok
—(szerkezetéről Ny. 269.§.) 21 Eripio, 3, -ripui, -reptum, kiragadok, elveszek (old alqd, vlkitől vlmit); te
lum, fegyver; irátus, 3, haragos, bőszült; decet, 2, -uit, (szmt.), illik.
22 Peiora (malus kzf.-a) t. i.
praecepta, (praeceptum, tanítás, tanács); iuvenis, -is, hnn. ifjú; facile,
ht. könnyen, szívesen.
audio, 4, hallgatok (va
lamire, alqd).
Stultus, 1. Dact. Sorp. 15 ; timér e, 1.15; vitare alqd, elkerülni vlmit.
Totus, 3, egész; aeque, 1.
Dact. Sorp. 29; misceo, 1. Hex. 4; itt: keverve változtatok, azaz: válta
koztatok; dolor, 1. 18:
gaudium, 1. Dact. Sorp.
23.
Opes, 1. Pent. 6; aufero, -ferre, abstuli, ablatum.
elviszek, elragadok; ani
mus, gondolkodásmód, jellem.
Male, rosszul; causa. 1.
Hex. 28; est, áll; requiro, 3, -slvi, -sltum, tudako
zódom ; megkívánok, va
lamire szorúlok (alqd);
misericordia, könyörü
ld.
Miserum est, szomorú do
log, (1. Dact. Sorp. 14.);
cogi, ha, kénytelenek va- gyunk, (cogo, 3, coegi, coactum, kényszerűek, késztetek; szv. kénytelen vagyok); tacere, elhall
gatni (1. Dact. Sorp. 30);
cupio, 1. Hex. 5; loqui, 1.
Dact. Sorp. 30.
Ignosco, 3, -gnovi, -gno- tum, megbocsátok; alter, 1.16; nunquam, sohase;
tibi, Ny. 238. §. 9; 4. j.
29 Confiteor, 2, -fessus, meg
váltok, (confitetur, t. i.
peccasse); proxime est, igen közel áll, (az acc.-ról Ny. 203. §. 2;
1. j.); innocentia, ártat
lanság.
Minimum, (parvus-xwk 30 fsf.-a), legkevesebbet;
éripere, 1. 21; dedit, 1.
Hex. 22.
nyek.
1. Dactylusi versekben különféle költőkből.
1 Tempora, 1. Hex. 15; kor;
tibi, 1. Sen. 28; promitto, 3,-misi, -missum, ígérek.
(nöli promittere, 1. Sen.
17.); quocunque, bár
hová ; a merre csak ; incedo, 3, -cessi, lépek, járok-kelek; sequor, 1.
Hex. 17; mors, -rtis, nn.
halál; umbra, árnyék, (corporis umbra, tested árnyékaként).
2 Créde, (1. Hex. 21.), úgy vé
lekedjél (utána acc. c.
inf.); omnis, -e, minden;
tibi (dat. commodi); su
premus, (superus fsf.-a), végső,utolsó (supremum, állítm. acc. Ny. 267. §.);
dilucescit, 3, -luxit, föl - virrad; gratus, 3. kelle
mes, (grata, állítmányi noni.); supervenio, 4, -veni, -ventum, még hozzá jövök, hozzájáru
lok ; hora, óra; sperare, remélleni; (sperabitur, cs.-vel). /
Quisque, 1. Pent. 5; (sua 3 cuique, Ny. 68. §. 5; 4. j.);
sto, 1, steti, statum, állok;
meg vagyok határozva v. szabva; brevis, -e,rö
vid ; irreparabilis, -e, visszahozhatatlan; tem
pus vitae, életünk ideje;
fáma, 1. Pent. 1; ex
tendo, 3, -tendi, -ntum, (-nsuni), kiterjesztek, ki
nyújtok ; factum, tett ; opus, -eris, sn. mü (opus t. i. est).
Linquo, 3, liqui, -ctum, fölhagyok, abban ha
gyok; metus lett égen, obiect.), halálfélelem, (lé
tűm. halál); stultum est, ostobaság; in omni tem
pore. minden egyes al
kalommal, folyvást; me-
tuo, 1. Dact. Sorp. 3; (a coni. e. 2. sz.-ről Ny. 192.
§. 6. d.); ámitto, 3, -misi, -missum, elveszítek, elej
tek; gaudium, 1. Dact.
Sorp. 23.
5 Aliquis, -qua, -quid, vala
ki; laudare, 1. Hex. 11 ; iűdex, -icis, hn. biró; me
mini, -isse, emlékszem (memento esse, az imp.- nak költői körülírása);
plus, többet; te . . . tibi, 1. Sen. 28; crédere nöli, 1. Sen. 17.
6 Percontator, -oris. hn. kér
dező ; fugio, 1. Pent. 22;
garrulus, csacska; idem, eadem, idem, (Ny. 238.
§.3.), egyszersmind; nec a. m. neque, s nem is;
retineo, 2, -ui, -ntum, visszatartok, megőrizek;
fideliter, híven;patulus, 3, tárt; auris, 1. Hex. 35;
commissum, titok; se
mel émissum ... ver
bum, 1. Hex. 55.
7 Űtere quaesitis, 1. Hex. 7;
modice, mérsékelten;
cum, míg; sumptus, -us, hn. készlet, vagyon;
abundare, bőségben lenni; labor, 1. Hex. 15;
exiguo, t. i. tempore (1.
Dact. Sorp. 4); (pario, 3, peperi, partum, szer
zek.
8 Domus, (Ny. 40. §.); fun
dus, telek; aes, aeris, sn. érez, pénz; acervus, rakás, halmaz; aegrotus, 3, beteg, (aegr. corpore, abl. separ.), deduco, 3, -duxi, • ctum, elvezetek;
eltávolítók; dominus, úr, tulajdonos; febris, -is, n.
láz; cura, 1. Hex. 2.
Fortis, 1. Dact. Sorp. 25;
animus, lélek; szív, 1.
Pent. 21; ferto, (fero, imp.- a, Ny. 140. §.); dam
natus, 1. Sen. 15; inique, igazságtalanúl; némo, senki sem; gaudeo, 2, gávisus, örülök; iudice iniquo, (abl. abs.), igaz
ságtalan biró ítélete foly
tán; vinco, 1. Sen. 4.
Intendo, (1. Hex. 9.), terve
zek ; (quid intendat, ter
vét, szándékát; nöliper- quirere, 1. Sen. 17 ; (per
quiro, 3, -qulsivi, -quisi- tum, fürkészek); sor le (abl. instr.), sors által, sorsvetéssel; statuo, 3, -ui, -utum, határozok;
sine, (abl.-szal), nélkül;
deliberare, végezni.
Permitto, 3, -misi, -mis
sum, átengedek, (a fut:
itt imp. h. Ny. 244. §. 1. j.) numen, -inis, sn. isten
ség ; tbs. istenek, égiek;
expendo, 3, -ndi, -nsum, kimérek, (az inf.-t hogy- gyal); convenire alci,
vlkihez illeni, alkalmas
nak lenni; (conveniat...
sit, coni., mert függő kérdés).
12 Recte, helyesen; vivere, 1.
Hex. 29; curare alqd, törődni vlmivel; malus, a rossz, gonosz; arbi
trium, akarat, (arbitrii non est nostri, nem függ a mi tetszésünktől) ; quisque, 1. 3; loqui, 1.
Sen. 27.
13 Quidquid, 1. Hex. 19; prae
cipio, 3, -cepi, -ceptum, tanácsolok; parancsolok;
brevis, -e, 1. 3; cito, gyor
san ; dictum, szó, pa
rancs; percipio, 3, -cepi, -ceptum, fölfogok, meg
értek ; animi, (a magyar
ban e.-mal); docilis, ta
nulékony ; fidélis, -e, hű ; (itt állítm.) híven; teneo, __ 2, -ui, megtartok.
14 Irátus (1. Pent. 12), haragos állapotban; incertus, 3, bizonytalan; contendo, 3, -ndi, -ntum, vetélkedem, vitatkozom (höli conten
dere, 1. Sen. 17.); impe
dire, megakadályozni;
cerno, 1. Dact. Sorp. 7 ; vérum, -i, az igazság, a való.
15 Furor, -oris, hn. düh, őrültség; brevis, 1. 3;
animus, indulat, szenve
dély ; rego, 3, -xi, -ctum,
kormányozok,uralkodom (vlmin, alqd); imperare, parancsolni ; frenum, zabla; compescere, 1.
Hex. 58; catena, bilincs.
Utere quaesitis, 1. Hex. 7.;
opes, 1. Hex. 2; fuge és nomen, 1. Pent. 22; avá- rus, fösvény; divitiae, -árum, gazdagság; pro
desse, 1. Hex. 20; pau
per, szegény létedre;
abundare, 1. 7.
Egere, 1. Sen. 6; certus, 3, bizonyos; finis, -is, hn.
vége, határ: votum, kí
vánság ; peto, 3, -ivi, -itum, törekszem, kívá
nok ; invidus ... opimis, 1. Hex. 24 ; invidia, irigység, (invidiá, abl.
comp.); Siculi tyranni, a siciliai kényurak (a kik különösen kegyetlensé
gükről voltak ismerete
sek) ; invénére a. m. in- vénérunt, (invenio, 4, -véni, -ntum, föl-, kita
lálok) ; tormentum, kínzó eszköz, gyötrelem.
Imis in vallibus, a völgy mélyében (Ny. 237. §.
7.); antrum, barlang;
abdo, 3, -didi, -ditum, elrejtek; szv. el vagyok rejtve; carere, 1. Dact.
Sorp. 20; sol, solis, hn.
nap, (sole carens, napot nem látva); non ulli, a.
m. nulli; pervius, 3, alci hozzáférhető; tristis, 1.
Hex, 34; ignavus, (I.
Dact. Sorp. 7.) ; der
mesztő ; frigus, -oris, sn. hideg; plenus, 3, (Ny. 213. §.), telve; va
care alqua re, vlmi nél
kül lenni, (vacet, coni, minőségi); caligo, -inis, nn. sötétség; abundare, 1. 7.; pallor, -oris, hn.
sápadtság; os, oris, sn.
arcz; sedeo, 2, sedi, ses
sum, ülök; macies, -ei, nn. soványság; acies, -ei, nn. tekintet; rectus, 3, egyenes; liveo, -ere, olomszinünek lenni; ro
bigo, -inis, nn. piszok;
fel, fellis, sn. epe; vireo, 2, -ui, zöldellek. zöldü
lök; lingua, 1. Hex. 58;
suffundo, 3, - fudi, -fu
sum, alá töltök, (suffusus vénéno, méreggel telt, mérges); risus, -us, ne
vetés ; abesse, távol lenni;
nisi quem, kivéve melyet, visi dolöres, a meglátott szenvedések, (a szenve
dések láttára; risum mo
vere, nevetést okozni);
fruor, 3, (fruiturus), élvezek (alqua re, vala
mit) ; somnus, álom;
vigilax, -acis, őrködő, nyugodni nem hagyó;
excieo, 2, -civi, -citum,
fölverek, felköttök; in
gratus, 3, kellemetlen, (ingratos, t. i. sibi, In
vidiae) ; successus, -us, hn. jó siker, szerencse;
intabesco, 3, -búi, emész
tem magamat; videndo, a látásban, midőn látja:
carpo, (1. Pent. 3.), car
pit (t. i. sermonibus alios) et carpitur, má
sokon rágódva önmagán is rágódik, azaz: az által, hogy másokat irigykedve rágalmaz, önmagát is emészti.
Szórend: Nihil est töto in 19 orbe, quod perstet (a coni. az általános alanyú s határozatlan kifejezés után, Ny. 260. §.); persto, 1,-stiti, megállók, állandó maradok; cunctus,3, min
den, (cuncta, az egész világ); fluo, 3, -xi, foly;
folytonosan mozgásban vagyok; imago, -inis, nn. kép; jelenet; vagans, -ntis, (vagor-tőX), állha
tatlan, változó (vagans formatur, állhatatlanná alakúi, változik); quoque, is; assiduus, 3, folyto
nos ; motus, -us, hn.
mozgás; labor, 1. Hex.
15; non secus ac, nem máskép mint, ép úgy mint; fiúmén ; 1. Dact.
Sorp. 1; consisto, 3,
-stiti, megállók, meg
állapodom ; levis, -e, se
bes, múló; unda, hul
lám ; impello, 3, -puli, -pulsum, hajtok, űzök;
(a szv. szerkezetet cs.- vel) ; urgeo, 2, ursi, szo
rítok, hajtok, (urgetur eadem veniens, egyszers
mind lökést szenved az a mely jön); prior, 1. Sen.
8 egyszersmind;
sequi, (1. Hex. 17.), kö
vetkezni ; ante, előbb;
relictum est (relinquo- tól), hátunk mögött van, elmúlt; haud, nem igen;
momentum, pillanat, perez; novari, megújulni.
20 Fáma, 1. Pent. 1; servare, 1. Dact. Sorp. 26; cupere, 1. Hex. 5; honestus, 3, tisztességes, becsületes, (honestam, állítm. acc.);
fugio, 1. Pent. 22; (fac fugias, a. m. fuge, Ny.
265. §. 2. j.); animo, tel
kedből ; gaudium, 1. Dact.
Sorp. 23.
21 Exiguus, 1. Dact. Sorp. 4;
contemnere, 1. Dact. Sorp.
14; (contemnere noli, 1.
Sen. 17.); polleo, -ere, erős (hatalmas) vagyok;
consilium, okosság, be
látás ; negare, megta
gadni.
22 Pudet me, szégyenlem ma
gamat (inf.-szal, 1. Ny.
196. §. 1. non pudeat (te), az imp. h.); doceo, 2, -ui, -ctum, tanítok; szv.
tanulok; quae nescieris, (coni, a minőségről); scio, 4, -ívi, -itum, tudok;
culpa, 1. Dact. Sorp. 30;
disco, 3, didid, tanulok.
Instruo, 3, -struxi, -struc
tum, képezek; praecep
tum, tanítás; cessare, el
mulasztani ; doctrina, tudomány; quasi, mint
egy ; imágo, 1. 19.
Fugio, 1. Pent. 22; licet, szabad (Ny. 154. §. 2.);
licet (1. Hex. 29) prae
currere, fölülmúlhatsz (reges et regum amicos);
vitá (abl. instr.), életed módjával.
Postera aetas, (1. Hex. 56.) jövő idő; in dubio est, kétes ; fortuna, sors;
quidve ferat, vagy mit hoz; cásus, -us, hn. á véletlen; exitus, -us, hn.
kimenetel; instare, kö
zel állani.
Officium alterius, másnak irányodban tanúsított szí
vességét ; narrare, elbe
szélni, elmondani; me
mento, 1. 5; at, ellenben;
bene facere alci, vlkivel jót tenni; sileo, 2, -ui, el
hallgatok.
Exemplo discere, példán tanúlni; factum, tett;
sequi, 1. Pent. 5; vita aliena, mások élete; ma
gistra, tanító(nő).
28 Adeo, 1. Dact. Sorp. 23; fe
rus, 3, vad; mitesco -ere, megszelídülök; si modo, hacsak; commodare, au
rem, a. m. accommo
dare aurem, 1. Hex. 35;
cultura, művelés, kikép
zés ; patiens, türelmes, (itt ht.-val).
29 Studeo, 2, -ui, törekszem, iparkodom; cursus, -us, hn. futás, verseny; opta
tus, 3, kívánt, óhajtott;
contingo, 3, -tigi, -tac
tum, elérek; meta, czél;
fero, (1. Hex. 4.), tűrök;
puer, (határozói értelmez- vény, Ny. 191. §. 4. b.);
sudare, izzadni; algeo, 2, -si, fázom.
30 Ultima, utolsó, (ehhez:
dies); exspectare, 1. Sen.
19.; szórend: et ríémo ante obitum suprema
que funera beatus dici debet; dico, 3, -xi, -ctum, (kettős nom.-szal, Ny. 192.
§. 2. b.); beatus, 3, bol
dog ; obitus, -us, hn. ha
lál ; funus, -eris, sn. te
metés; supremus, 1. 2;
debet, szabad.
31 Vilis, -e, silány, szegényes;
quondam, 1. Dact. Sorp.
33; miser, -a, -um, sze
gény, nyomorult; ali
mentum, táplálék; ne
gare, 1. 21; mendicatus, 3, kikoldult; pascor, 3, pastus, táplálkozom; ci
bus, étel; ambiguus, 3, kétes, bizonytalan; pas
sus, -us, hn. lépés; For
tuna, Szerencse (szemé
lyesítve) ; volubilis, -e, repülő, sebes, változó;
errare, kóborolni, bo
lyongni ; maneo, 1. Dact.
Sorp. 22; certa tenax- que, (állítm. nom. Ny.
192. §. 2. a.), certus, biz
tos ; tenax, -acis, tartós:
in nullo loco, egy helyen sem, seholsem ; modo ...
modo, majd . . . majd;
laetus, 3, víg; sumo, 3, -mpsi, -mptum, veszek, (acerbos vultus sumere, komor tekintetet m utatni);
constans, -ntis, állandó, állhatatos; levitas, -dtis, nn. könnyelműség, válto
zékonyság.
Szórend: Fertilis ager nil 32 nisi gramen cum spi
nis habebit, si assiduo aratro non renovetur.
— Fertilis, 1. Dact. Sorp.
34; (itt megengedőleg: ha külömben még oly ter
mékeny is); nil nisi, csak; spina, tövis ; gra
men, -inis, sn. fű ; habe
bit, fog teremni; ara
trum, eke; assiduus, 3,
folytonos, szakadatlan;
ager assiduo aratro re
novatur, a szántóföldet folytonos szántással mű
velik ; equus, qui longo tempore stb.; longo tem
pore, hosszú ideig; stete
rit, (coni, minőségileg);
male, rosszul; curro, 1.
Hex. 31; ultimus, 1. 30, (itt állítm.); et ultimus ibit inter (equos) carce- ribus missos; — carcer, 1. Dact. Sorp. 35; eo, 1.
Hex. 13; mitto, 3, misi, missum, küldök, kibocsá
tók ; verto, 3, verti, ver
sum, megfordítok; szv.
megfordulok, megválto
zom ; caries, (-em, -e), rothadás; tener, -a -um, gyöngéd ; porhanyós, (vertitur in teneram ca
riem, porhanyós rotha
dásnak indúl); rima, ha- sadék, repedés; dehisco, -ere, meghasad, megsza
kad ; cumba, sajka; qua, a. m. aliqua, valamely;
solitus, 3, megszokott;
vacare, nélkülözni, vlmi nélkül lenni; haud secus, nem máskép, ép úgy;
ingenium, 1. Pent. 1;
robigo, 1. 18; laedo, 3, -si, -sum, megsértek, ká
rosítok ; torpeo, -ere, me- revülök, tespedek \ multo minus, sokkal kisebb,
gyöngébb.
Turpis, -e, rút, csúnya;
dictu, elmondani (a sup.- ról Ny. 291. §.); vera fatéri, az igazat beval
lani (Ny. 237. §. 8;l.j.);
vulgus, -i, sn. köznép;
amcitias, (a tbs-ről Ny.
236. §. 4. a.); utilitate, (abl. limit. Ny. 227. §.);
probare, vizsgálni, meg
ítélni ; expedit, használ, hasznos (van); (a coni.
függő kérdésben); prius est, előbbre van; hone
stus, 1. 20; cum, -vel együtt; sto, I. 3; cado, 1.
Hex. 60; fides, -ei, nn.
bizalom, hűség; facile, 1.
Sen. 22; invenias, (a coni. 2. sz. által, alanyról, Ny. 192. §. 6. d.); multis in milibus, sok ezer közt:
putet (coni, minőségileg;
virtutem pretium esse, acc. c. inf.); pretium sui (azaz: virtutis), önmagá
ért való jutalom: decor, -oris, hn. kellem, hiede
lem ; recte factum, jó tett (a ht.-ról az igei fn.
mellett Ny. 236. §. 6.);
recte facti (gen. obi.);
praemium, jutalom; de esse, 1. Hex. 11; movere, (1. Dact. Sorp. 7.), indí
tani, kecsegtetni; grátis (ehhez:probum esse) in
gyen; paenitet, 2, -uit,
megbán, (hogy . . . inf.- szal); probus, 3, becsü
letes, jó, erkölcsös; pro
sum, 1. Hex. 20; carus, 3, kedves, becses; de
traho, 3, -xi, -ctum, el
vonok, elveszek (alci alqd, Vikitől vlmit); mens avida, vágyó szív; spem (1. Dact. Sorp. 19.) fruc
tus (gen. obi. 1. Hex. 42.
amor nummi); peto, 1.
Hex. 23; nemo petendus erit, senki sem lesz, a ki kérésre hajolna; detrahe . . . erit (a szerkezetről:
Ny. 264. §. 3. j.), reditus, -us, hn. jövedelem; sup
putare, számlálgatni; sol
licitus, 3, aggódó; nyug
talan, (articulis, újjain);
díligo, 3, -lexi, -lectum, szeretek; (a sz. t. cs.-vel);
secundus, 3, kedvező;
simul mihelyt; intono, 1, -ui, -átum, megdördü
lök : proxima quaeque, a legközelebbi környeze
tet is: fugare, elűzni.
34 Semel, 1. Hex. 55: laedo, 1.
32; (laesus est ab , cs.-vel); piscis, 1. Dact.
Sorp. 25; (itt a mondat
‘ élére) ; fallax, -ácis, csalfa; hamus, halász
horog; cibus, 1. 31 ; sub
sum, -esse, -fui, alatta vagyok, lappangok; un
cus, 3, görbe, görbült;
aes, 1. 8; (itt: a halász
horogról) ; agna, bárány;
canis, 1. Dact. Sorp. 2;
longe, távolban, távolról;
videre, látni, megpillan
tani ; fugere, 1. Pent. 22;
lupus, farkas (lupum, állítm. acc.); nescius, 3, nem tudó, (nem tudva, ön
tudatlanul); [ops], opis, segítség, ótalom; vitare, kerülni; membrum, tag;
saucius, 3, sebesült;
mollis, -e, gyönge; tac
tus, -us, hn, érintés; quo
que, 1. 19; reformidare alqd, vlmitől irtózni; va
nus, 3, hiú; umbra, 1.1;
metum incutio, 3, -cussi, -cussum (alci), vlkit féle
lembe ejtek; sollicitus, 1. 33.
Divitiae, -árum, gazdag
ság; pater, -tris, atya, (tbs-ben : ősök); fructus, -us, hn. haszon, termés;
requiro, 1. Sen. 26; fero, 1. Hex. 4; antiquus, 3, régi; avus, 1. D. Sorp. 10;
conditus, 3, (condo-tól), elrejtett, betakarított;
messis, -is, nn. termés;
seges, 1. D. Sorp. 34; re
quiesco, 3, -évi, nyug
szom, pihenek; licet, 1.
Hex. 29; lectus, ágy; so
litus, 3, szokott; torus, kerevet, pamlag; levare, megkönnyíteni, felüdíteni.
36 Scilicet, természetesen; ful
vus, 3, sárga; aurum, arany; spectare, szem
lélni ; szv. mutatkozni;
fides, 1.33; tempore duro mostoha időben; inspi
cio, 3, -spexi, -spectum, megnézek, megvizsgálok;
iuvat, kedvez; vultu se
reno, derült arczczal;
ridere, mosolyogni; in
delibatus, 3, sértetlen, érintetlen; opes, 1. Hex. 2;
cuncta, 1. 19; sequi, 1.
Pent. 5; simul intonuit, 1. 33; fugere, (1. D. Sorp.
40.), elszélyedni; nosco, 3, novi, megismerek, (ulli
= ab ullo, senki sem ismeri többé); cingo, 3,
•nxi, -nctum, környezni;
comes, -itis, hnn. kisérő;
agmen, -inis, sn. csapat, csoport; modo, imént.
37 Rapio, 3, -ui, -ptum, elra
gadok, (rapitur, cs.-vel);
spumans, -ntis, habzó;
salum, (nyilt) tenger;
bracchium, kar; porrigo, 3, -rexi, -rectum, kinyújt (vlmi után, alci rei);
cautes, -is, nn. hegyes szikla; spina, 1. 32; sa
xum és durus, 1. D. Sorp.
28; capere alqd, kap
kodni vlmi után; accipi
ter, -tris, hn. ölyv; ales, -itis, hn. madár; trepi
dare, reszketni; penna,
toll, (szárny); audeo, 1.
Pent. 23; fessus, 3, fá
radtfan) ; venio, 4, veni, ventum, jövök, sietek, repülök; humánus, 3, emberi; sinus, -us, hn.
öböl, öl, kebel; dubitare, habozni, kétkedni, (non dubitat..., habozás nél
kül, Ny. 237. §. 12. c.);
committo, (3, -misi, -mis
sum) me, magamat rá
bízom (alci, vlkire); vi
cinus, 1. Dact. Sorp. 34;
tectum, 1. 24; territus, 3, megijedt; félénk; cerva, szarvas (a mondat élére);
fugere canes, 1. 34; in
festus, 3, ellenséges. 38 Dare, 1. Hex. 36; quodcun
que libet, (2, -uit, és -itum est), a mit tetszik;
Fortuna, 1. 31; rapio, 1. 37; viszont, ismét; Irus, (egy koldus
nak neve Ulixes házában Ithaka szigetén); koldus, szegény (ember); subito, hirtelen, egyszerre; Croe
sus, (Lydiának dúsgaz
dag királya); dúsgazdag (ember); quid a. m. cur, mit, miért ? refero, 1. D.
Sorp. 24; singula, egyes példákat; non mortale, maradandó, örökké tartó;
tenere, (1. D. Sorp. 2.), bírni; excipio, 3, -cepi, -ceptum, exceptis bonis
(abl. abs.), kivéve a java
kat; pectus, 1. Hex. 30;
ingenium, 1. Pent. 1.
Dies, (1. Hex. 10) idő ; doceo alqm (alqd n. inf.), meg
tanítok vlkt vlmire ;pareo 2, -ui, (-iturus\ engedel
meskedem, (alci); leo, -önis, hn. oroszlán; per
edo, 3, -edi, -esum, ki
vájok (saxa, 1. 37.); mol
lis, 1. Sen. 1; annus, év, esztendő, itt a. m. anni tempus; apricus, 3, verő
fényes, nap melegített;
collis, -is, hn. halom;
máturare, megérlelni;
uva, szőlő, szőlőfürt;
certus, 3, meghatározott, megállapított; vicis (Ny.
47. §. II. 2), váltakozás;
ago, 3, egi, actum, forga
tok; lűcidus, 3, fényes;
signa, itt: égi jelek, csil
lagképek.
Rusticus, paraszt; agri
cola, földművelő; miles, navita, 1. D. Sorp. 37;
ferus, 1. 28; bella gerere (gessi, gestum), háború
kat viselni; rector puppis hajófar, hajó) ; dubius, 3, kétes, hullámhányta;
scilicet, 1. 36; ingeniis iunctis (dat.) a. m. iis
dem studiis, rokon haj
lamoknak ; concordia, egyetértés; aliqua, némi;
servare, megtartani, fön- tartani; studii sui foe
dera, rokon hivatás szülte szövetségeit.
1. A bika és aborjúi.
1 Angustus, 3, keskeny; adi
tus, -us, hn. bejárat;
luctari, küzdeni; cornu, -us, sn. szarv, (cornibus, abl. instr.); intrare, vala
hová érni; vix, alig, ügygyel-bajjal; praesepe, (-is, sn.), jászol; mon
strare, mutatni, muto
gatni ; quo pacto, a. m.
quo modo, miképpen;
flecto, 3, -xi, -xum, meg
hajlítok ; se flectere, meg
hajtani ; taceo, 2, -ui, hallgatok; inquit, úgy
mond (Ny. 148. §.); novi, tudtam; ante, (itt a quam- hoz tartozik = antequam mielőtt); nascor, 1. D.
Sorp. 4; doctior, tapasz
taltabb ; émendare, 1.
Sen. 16.
3. Az emberek hibáiról.
1 léra, tarisznya, táska; duó, duae, duó, kettő, két;
impono, 3, -posui, -posi
tum, ráakasztok (alci, vlkire); Iuppiter, (Ny. 33.
§. 2.); proprius, 3, saját;
replétus, 3, tett (vlmivel, alqua re); post, mögé;
tergum, hát; alienis t. i.
vitiis, (1. D. Sorp. 34.);
pectus, 1. Hex. 30; sus
pendo, 3, -pendi, -pen
sum, fölakasztok; gra
vem a. m. onustam, (t. i.
vitiis alienis), megter
helve ; hac re, ezért; ma
lum, 1. Pent. 10 ; simul, 1. Kül. Költ. 33 ; delinquo, 3, -liqui, -lictum, hibát ejtek, vétkezem; censor, -oris, hn. erkölcsbiró, szi
gorú biró.
3. A rókáról és szőlőfürtról.
Fames, -is, nn. éhség;
fame coactus, éhség miatt, megéhezett, (Ny.
222. §. 1; j.); altus, 3, magas; vinea, szőlőtő;
appeto, 3, -ivi, -itum,tö- rekszem, kapkodom (vlmi után, alqd); summis vi
ribus, egész erőből; salio, 4, -ui, ugrándozom;
quam tangere ut non potuit; tango, 3, tetigi, tactum, érintek, elérek;
discedo, 3, -cessi, -ces
sum, távozom; ait, szól,
(Ny. 147. §.); nondum, még nem; maturus, 3, érett; nölo, nolle, nölui, nem akarok ; acerbus, 3, fanyar, savanyú; sumo, 1. Kül. Költ. 31.), beve
szek, megeszem; elevare, kisebbíteni, ócsárolni;
ascribo, 3, -psi, -ptum, tulajdonítok; sibi ascri
bere, magára venni, ma
gára alkalmazni; débeo, 1. D. Sorp. 22; exemplum, példa, mese.
4. A kutya, mely a folyón áthúst visz.
Amittere, 1. Kül. Költ. 4;
merito, méltán; pro
prius, 1. 2; alienus, 1. D.
Sorp. 34; appeto, 1. 3;
fiúmén, 1. D. Sorp. 1;
caro, -mis, nn. hús ; itt:
egy darab hús; natúré, úszni; lympha, víz;
speculum, tükör; simu
lacrum, képmás; aliam praedam . . ., hogy más elrabolt húsdarabot; ab altero, t. i. cane (a ma
gyarban cs.-mondattal);
éripere, 1. Sen. 30; ve
rum, azonban; décepta
t. i. est, megcsalódott, dé, cipio, 3, -cepi, -ceptum megcsalok); aviditas, -atis, nn. kapzsiság, (itt:
a kapzsi); dimitto, 3, -misi, -missum, elbo
csátok, elejtek; cibus, étel; itt: koncz; teneo, 1.
D. Sorp. 2; os, őris, sn.
száj, arcz, (őre, szájá
ban) ; nec ... adeo, és nem igen; attingo, 3, -tigi, -tactum, elérek, megnyerek; petere, (1.
Hex. 23.), törni vlmire, (elérni) kívánni.
6. A farkas és róka a majom itélőszéke előtt.
ludice simio, (abl. abs.), bírósága alatt, itélőszéke előtt; quicunque, 1. Kül.
Költ. 26; turpis, 1. Kül.
Költ. 33 ; fraus, -dis, nn.
csalás, ármány, csel; in
notesco, 3, -notui, isme
retessé leszek, elhirhedek;
semel, 1. Hex. 55; etiam si . . . , még ha ... is;
vérum dicere, igazat mondani; amittere, 1. 4 ; fides. 1. Hex. 54; atte
stari, bizonyítani; bre
vis, -e, rövid; fabula,
mese; Aesöpus, (híres görög meseköltő, ki Phry- giában Kr. e. a 6. század
ban született. Meséinek nagy részét arómai Phae
drus költő, ki Kr. u. az 1-ső században élt, jam- busi hatos versekbe fog
lalta) ; arguo, 3, -ui, vá
dolok ; furtum, lopás;
crimen, -ints, sn. bűn;
negdre, tagadni; nega
bat, se esse proximam, (acc. c. inf.) azt mondta, hogy ő nem áll legköze- 5. A csibe a gyöngyhöz.
Pullus gallinaceus, csirke, csibe ; dum, (1. Hex. 29), az alatt míg; sterquili- num, szemétdomb; esca, eledel, eleség; quaero, 1.
Hex. 7 ; reperio, 4, rep- peri, repertum, találok;
quantus, 3, mily nagy;
mily becses; iaceo, 2, -ui, fekszem, elhanyagolva fekszem; indignus, 3, méltatlan, vlkihez nem illő; inquit, 1. 1; pretii tui cupidus, becsedre vágyó, műértő; vidisset . . . redisses, (a coni, a
nem valósult esetről, Ny.
248. §. 3. c.); ölim, ré
gen ; redire ad splendo
rem pristinum, az előbbi fényhez visszatérni (ismét hozzá jutni); quod, mi
vel ; invenio, 1. Kül. Költ.
33; potior, (potisAóV), elébb való, kedvesebb;
prodesse, 1. Hex. 20;
nec . . . quicquam. sem . . . semmit; narrare, 1.
Kül. Költ. 26; intellego, 3, -lexi, -lectum, meg
értek.
