XXIV. Fejezet Az üzletrész
2. Saját részvény 3:22 § [Saját részvény]
(1) A részvénytársaság az alaptõke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló jogi személyek tulajdonában álló részvényeket is, a befolyás mértékének megfelelõ arányban. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál.
(2) A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptõke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit.
(3) Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történõ megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg.
(4) A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethetõ vagyon terhére fizetheti ki.
3:223. § [Döntéshozatal a saját részvény megszerzésérõl]
(1) A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyûlés – a megszerezhetõ részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása mellett – elõzetesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás tizennyolc hónapos idõtartamra szól.
(2) Nincs szükség a közgyûlés által adott elõzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a részvénytársaságot közvetlenül fenyegetõ súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a nyilvánosan mûködõ részvénytársaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén.
(3) Nincs szükség a saját részvények megszerzéséhez a közgyûlés által adott elõzetes felhatalmazásra, ha a részvénytársaság a részvényeket a részvénytársaságot megilletõ követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.
(4) Az igazgatóság a soron következõ közgyûlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékérõl, valamint e részvényeknek a részvénytársaság alaptõkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékrõl.
3:224. § [A jogsértéssel megszerzett saját részvény]
Ha a részvénytársaság saját részvényének megszerzése során jogszabályba ütközõ módon járt el, köteles az így szerzett saját részvényt, vagy ha ezek mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényét a megszerzéstõl számított egy éven belül az alaptõke leszállításával bevonni.
3:225. § [Részvényesi jogok gyakorlása saját részvénnyel]
(1) A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat.
(2) A közgyûlés határozatképességének megállapításánál, valamint a jegyzési (átvételi) elsõbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A saját részvényre esõ osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megilletõ részesedésként kell – részvényeik névértékének arányában – számításba venni.
3:226. § [Az eltérõ szabályozás tilalma]
Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elõ.
3. Pénzügyi segítség részvényszerzéshez 3:227. § [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása]
Nyilvánosan mûködõ részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett, osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez az igazgatóság elõterjesztése alapján a közgyûlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult.
4. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok 3:228. § [Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok]
(1) A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták:
a) törzsrészvény;
b) elsõbbségi részvény;
c) dolgozói részvény;
d) kamatozó részvény;
e) visszaváltható részvény.
(2) Az elsõbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsõbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különbözõ részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérõ tartalmú és mértékû tagsági jogokat megtestesítõ részvények kerülhetnek kibocsátásra.
(3) Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki.
3:229. § [Törzsrészvény]
(1) Törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsõbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába.
(2) A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptõkéjének a felét.
3:230. § [Elsõbbségi részvény]
(1) A részvénytársaság alapszabálya az erre vonatkozó feltételek meghatározásával rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott elõnyt biztosít.
(2) Az alapszabály az elsõbbségi részvényfajtán belül a) osztalékelsõbbséget;
b) a részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbségét;
c) a szavazati joggal összefüggõ elsõbbséget;
d) vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbséget;
e) elõvásárlási jogot; valamint
f) az a)–e) pontok szerinti elsõbbségi jogosultságok közül egyidejûleg többet is biztosító részvényosztályokat határozhat meg.
(3) Az alapszabály a feltételek meghatározása mellett rendelkezhet olyan elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvénysorozat kibocsátásáról, amelynek részvényeit a részvényes kérésére a társaság más elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre köteles átcserélni, vagy amelynek részvényeit a részvénytársaság saját döntése alapján cserélheti át más elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre.
3:231. § [Osztalékelsõbbségi részvény]
(1) Az osztalékelsõbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredménybõl a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezõbb mértékben jogosít osztalékra.
(2) Ha az osztalékelsõbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozza vagy kizárja, és a részvénytársaság valamely üzleti évben nem fizet osztalékot az osztalékelsõbbségi részvényeseknek, vagy a kifizetett osztalék nem éri el az osztalékelsõbbségi részvény alapján járó osztalék mértékét, az osztalékelsõbbségi részvény alapján a szavazati jog a következõ üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolható.
3:232. § [Szavazatelsõbbségi részvény]
(1) A szavazatelsõbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékû többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan mûködõ részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az alapszabály ettõl eltérõ rendelkezése semmis.
(2) Vétójogot biztosító szavazatelsõbbségi részvény alapján az ilyen részvénnyel rendelkezõ, jelen lévõ részvényesek egyszerû szótöbbségének igenlõ szavazata mellett – ha a szavazatelsõbbséget biztosító részvénybõl egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkezõ részvényes igenlõ szavazatával – hozható meg a közgyûlési határozat.
3:233. § [Vezetõ tisztségviselõ, felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény]
(1) A vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának a kijelölésére, akik a kijelölés elfogadásával az igazgatóság tagjává válnak.
(2) Ha az elsõbbségi részvényesek az alapszabályban elõírt eljárási rendben és az ott meghatározott határidõn belül nem jelölik ki a vezetõ tisztségviselõt, a vezetõ tisztségviselõ megválasztásának joga az erre egyébként jogosult társasági szervet illeti meg az általános szabályok szerint.
(3) Az elsõbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Az alapszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az elsõbbségi részvényesek kötelesek az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Ha e kötelezettségüknek az alapszabályban meghatározott határidõn belül nem tesznek eleget, a visszahívás joga a vezetõ tisztségviselõk visszahívására egyébként jogosult társasági szervet illeti meg. A visszahívott vezetõ tisztségviselõ helyett ilyen esetben is az elsõbbségi részvényesek jelölhetnek ki új vezetõ tisztségviselõt.
(4) Vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja.
(5) A felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény alapján a felügyelõbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(6) Nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem bocsáthat ki vezetõ tisztségviselõ, illetve felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvényt.
3:234. § [Elõvásárlási jogot biztosító részvény]
(1) A zártkörûen mûködõ részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztály kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt részvényekre elõvásárlási jog illeti meg.
(2) Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétõl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elõvásárlási jogával nem kíván élni.
3:235. § [Nyilvánosan mûködõ részvénytársaság elsõbbségi részvényei]
Ha a zártkörûen mûködõ részvénytársaság nyilvánosan mûködõ részvénytársasággá kíván alakulni, a vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, illetve az elõvásárlási jogot biztosító elsõbbségi részvényeit, valamint az olyan elsõbbségi részvényeit, amelyek osztalékelsõbbségre, illetve likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségre vonatkozó jogosultságon kívül együttesen egyéb elsõbbségi jogokat testesítenek meg, a tõzsdei bevezetést megelõzõen át kell alakítani a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok által is kibocsátható elsõbbségi részvénnyé vagy törzsrészvénnyé.
3:236. § [Dolgozói részvény kibocsátása]
(1) Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron – bocsátható ki.
(2) Ha az alapszabály a dolgozói részvényhez osztalékelsõbbségi jogot kapcsol, e jog az osztalékelsõbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényekkel rendelkezõ részvényeseket követõen gyakorolható.
(3) A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptõkéjének felemelésével egyidejûleg, legfeljebb a felemelt alaptõke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni.
3:237. § [A dolgozói részvény átruházása és öröklése]
(1) A dolgozói részvény érvényesen a részvénytársaság munkavállalóira és azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja.
(2) Ha a munkavállaló munkaviszonya megszûnik, és emiatt dolgozói részvény megszerzésére már nem jogosult, dolgozói részvényeit a munkaviszonya megszûnésétõl számított hat hónap elteltét követõ elsõ közgyûlésig átruházhatja.
(3) A dolgozói részvény tulajdonosának halála esetén az örökös a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
b) hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkezõ hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedése napjától;
c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerõre emelkedése napjától
számított hat hónap elteltét követõ elsõ közgyûlésig ruházhatja át a dolgozói részvényt.
(4) Ha a volt munkavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint, illetve az örökös a számára biztosított határidõ alatt a dolgozói részvényt nem ruházta át, a részvénytársaság a határidõt lezáró közgyûlésen határozhat a dolgozói részvény bevonásáról vagy arról, hogy a dolgozói részvényt más részvényfajtává átalakítva értékesíti. Ebben az esetben a volt munkavállalót, illetve örökösét a részvény névértéke illeti meg, amelyet a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül kell kifizetni.
3:238. § [Kamatozó részvény]
(1) Az alapszabály az alaptõke tíz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet elõre meghatározott mértékû kamatra jogosító részvény kibocsátásáról.
(2) A kamatozó részvény tulajdonosát a részvényhez fûzõdõ egyéb jogokon felül a részvény névértéke után a tárgyévi adózott eredménybõl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybõl az alapszabályban meghatározott módon számított kamat illeti meg. Nem fizethetõ a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tõkéje nem érné el a részvénytársaság alaptõkéjét.
3:239. § [Visszaváltható részvény]
(1) Az alapszabály az alaptõke húsz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely alapján a részvényre vonatkozóan
a) a részvénytársaságot vételi jog;
b) a részvényest eladási jog; vagy
c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg.
(2) A részvénytársaság olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
(3) A részvénytársaság nem gyakorolhatja a vételi jogból fakadó jogait és nem teljesítheti az eladási jogból fakadó kötelezettségeit, ha a részvénytársaság osztalék fizetésérõl sem határozhatna. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásához a szükséges fedezet megállapításával összefüggésben a beszámolóban, illetve a közbensõ mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követõ hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
(4) A társaság a visszaváltott részvényeket az alaptõke kötelezõ leszállításának szabályai szerint bevonja.
3:240. § [Egyéb részvényfajták]
A részvénytársaság az e törvényben meghatározottakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét.
5. Részvényutalvány, ideiglenes részvény 3:241. § [Részvényutalvány]
A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptõke felemelésének a nyilvántartásba való bejegyzése elõtt a vagyoni hozzájárulást teljesítõ személy kérésére a társaság olyan okiratot állít ki, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az ellenkezõ bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.
3:242. § [Az ideiglenes részvény fogalma]
(1) A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptõke felemelésének a nyilvántartó bíróság által történõ bejegyzését követõen az alaptõke, a felemelt alaptõke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedõ idõszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegérõl ideiglenes részvényt kell elõállítani. Semmis az az ideiglenes részvény, amelyet a részvénytársaság nyilvántartásba vételét megelõzõen vagy a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást meghaladó értékben állítanak ki.
(2) Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes részvény átruházása a társasággal szemben az ideiglenes részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történõ bejegyzésével válik hatályossá.
3:243. § [Az ideiglenes részvény elõállítása és tartalma]
(1) Az ideiglenes részvény az alapszabály rendelkezésének megfelelõen nyomdai úton vagy dematerializált formában egyaránt elõállítható függetlenül attól, hogy a részvény milyen formában kerül elõállításra.
(2) Ha az ideiglenes részvény dematerializált formában kerül elõállításra, a részvényes értékpapírszámláján akkor lehet az ideiglenes részvényt jóváírni, amikor a részvényes az alapszabálynak megfelelõen teljesíti vagyoni hozzájárulását vagy annak elsõ részletét.
(3) A nyomdai úton elõállított ideiglenes részvényen vagy dematerializált ideiglenes részvény esetén az értékpapírszámlán fel kell tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget.
Az ideiglenes részvény kibocsátását követõen a részvényes által teljesített további vagyoni hozzájárulás összegét a részvényes kérésére az ideiglenes részvényen fel kell tüntetni, vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításával egyidejûleg új ideiglenes részvényt kell kibocsátani.
3:244. § [Az ideiglenes részvény alapján gyakorolható jogok]
(1) Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Elsõbbségi részvény esetén nem illeti meg elsõbbségi jog a részvényest mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen esetben az elsõbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megilletõ részvényesi jogok gyakorlására jogosult.
(2) Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendõ vagyoni hozzájárulásából eredõ tartozásáért készfizetõ kezesként felel.
Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a készfizetõ kezesi felelõsség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terheli.
(3) A részvények elõállításakor az igazgatóság határidõ kitûzésével felszólítja a részvényeseket a nyomdai úton elõállított ideiglenes részvényeik benyújtására és a nyomdai úton elõállított részvények átvételére. A határidõben be nem
nyújtott ideiglenes részvényeket a társaság az igazgatóság határozatával érvénytelennek nyilvánítja. A nyomdai úton elõállított részvények kiadására és a dematerializált részvényeknek a részvényes értékpapírszámláján való jóváírására az ideiglenes részvény benyújtása vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánítása után kerülhet sor.
(4) Dematerializált formában elõállított ideiglenes részvények esetén a részvények elõállításakor az ügyvezetés köteles eljárni az ideiglenes részvényeknek a központi értékpapírszámláról és az értékpapírszámlákról történõ törlése érdekében.
6. Részvénykönyv 3:245. § [A részvénykönyv fogalma]
(1) A részvénytársaság a részvényesekrõl – ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is – részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselõ – nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét.
(2) Ha a kibocsátott részvényben rögzített olyan adat változik meg, amelyet a részvénykönyvben is nyilvántartanak, a részvénykönyv adatait az ügyvezetés módosítja.
(3) A részvénykönyvet a részvénytársaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére megbízást adhat; nyilvánosan mûködõ részvénytársaság esetén a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait közzé kell tenni.
3:246. § [A részvénykönyvi bejegyzés és törlés, valamint ezek joghatásai]
(1) A részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha õt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történõ bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
(2) Az alakilag igazolt részvényest a részvénykönyv vezetõjénél elõterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe. A bejegyzett részvényest kérelme alapján törölni kell a részvénykönyvbõl.
(3) A részvénykönyv vezetõje akkor tagadhatja meg az alakilag igazolt részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértõ módon szerezte meg.
(4) A részvénykönyvbõl törölt adatoknak megállapíthatónak kell maradniuk.
(5) A részvénykönyv vezetése során hozott határozatok társasági határozatoknak minõsülnek.
3:247. § [A részvénykönyvi adatok nyilvánossága]
(1) A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetõségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidõben folyamatosan biztosítani köteles.
(2) Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvénykönyv rá vonatkozó részérõl a részvénykönyv vezetõjétõl másolatot igényelhet. A másolatot öt napon belül, ingyenesen kell kiadni a jogosultnak.
3:248. § [A tulajdonosi megfeleltetés átvezetése a részvénykönyvben]
A nyilvánosan mûködõ részvénytársaságnál a társaság kezdeményezésére történõ tulajdonosi megfeleltetés esetén a részvénykönyv vezetõje a részvénykönyvben szereplõ, a tulajdonosi megfeleltetés idõpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejûleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelõ adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi.
XXXIII. Fejezet
A részvénytársaság alapítása 3:249. § [Az alapítás zártkörûsége]
Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptõkéjét nyilvános felhívás útján gyûjteni.
3:250. § [Az alapszabály tartalma]
(1) Az alapszabálynak – az általánosan kötelezõ tartalmi elemeken túl – tartalmaznia kell
a) az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról;
b) az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, valamint a részvények elõállításának módját;
c) a közgyûlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételét és módját; és d) az elsõ könyvvizsgáló személyét.
(2) Az alapítók érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek:
a) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyáról, értékérõl, szolgáltatásának idõpontjáról, az ellenében adandó részvények számáról, névértékérõl, a hozzájárulást szolgáltató személyrõl, ideértve nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét elõzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértõ személyérõl, ideértve nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét;
b) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokról és a részvényekhez fûzõdõ egyes jogok esetleges korlátozásáról; a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történõ átalakításának szabályairól; valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számáról, névértékérõl, illetve kibocsátási értékérõl részvénysorozatonként;
c) az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatáról, számáról, névértékérõl és a kötvényekre vonatkozó szabályokról;
d) a részvények átruházásának korlátozásáról vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötésérõl;
e) a részvények kötelezõ bevonásával kapcsolatban szükséges rendelkezésekrõl;
f) az igazgatóság felhatalmazásáról – a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelõleg fizetésével, valamint az alaptõkének az alaptõkén felüli vagyon terhére történõ felemelésével kapcsolatban – közbensõ mérleg elfogadására.
3:251. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás]
(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkezõ szakértõ jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését. A könyvvizsgálónak vagy szakértõnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által elõzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével.
(2) Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértõi jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás idõpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenõrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képezõ vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tõzsdén jegyzett ára van.
3:252. § [A nyilvántartásba vétel feltételei]
(1) A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követõen kerülhet sor, ha a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig
a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és
a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és