ÖTÖDIK KÖNYV DOLOGI JOG
XXX. Fejezet A haszonélvezet
5:146. § [A szerzõdésen alapuló haszonélvezet keletkezése]
(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása;
az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemû vagy ingyenes megszerzõjével szemben érvényesíthetõ.
(3) A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követõen gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik.
5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejûleg több haszonélvezõt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megilletõ haszonélvezeti jog korlátozott idõre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott idõre, de legfeljebb ötven évre engedhetõ; a határozatlan idõre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(1) A haszonélvezõ a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvezõ akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
5:149. § [A haszonélvezõ jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A haszonélvezõ jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
(2) A haszonélvezõ a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képezõ dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.
(3) A haszonélvezõ viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket.
A haszonélvezõt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
(4) A haszonélvezõ köteles a tulajdonost a dolgot fenyegetõ veszélyrõl és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha õt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tûrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
5:150. § [A költségek viselése]
(1) A haszonélvezõ a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszûnésekor a haszonélvezõ a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet]
(1) A haszonélvezõ a haszonélvezet keletkezésekor meglevõ, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet megszûnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
(2) Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelõ biztosítékot követelhet.
5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenõrizni.
(2) Ha a haszonélvezõ a dolgot nem rendeltetésének megfelelõ módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszûntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelõ biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvezõ nem ad megfelelõ biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvezõ a haszonélvezetbõl fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelõ biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvezõ által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogokkal nem él.
5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása]
(1) Ha a dolog vagy annak jelentõs része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszûnik. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvezõ is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel.
(4) A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezõnek átengedheti.
5:154. § [A haszonélvezet megszûnése]
(1) A haszonélvezet megszûnik a határozott idõtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszûnésével, továbbá ha a haszonélvezõ szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvezõ lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges.
(3) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képezõ jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.
(4) Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
5:155. § [A haszonélvezõ kötelezettségei a haszonélvezet megszûnése esetén]
(1) A haszonélvezet megszûntével a haszonélvezõ köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvezõ a dologban bekövetkezett károkért a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerû használattal járó értékcsökkenést a haszonélvezõ nem köteles megtéríteni.
(2) A haszonélvezeti jog megsértésébõl eredõ igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
XXXI. Fejezet
A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok 5:156. § [Haszonélvezet jogokon]
(1) A hasznot hajtó jog és követelés haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedõ hatállyal a haszonélvezõ hozzájárulásával lehet szerzõdéssel megszüntetni vagy a haszonélvezõ hátrányára megváltoztatni.
5:157. § [A jog haszonélvezõjének jogállása]
Ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvezõ és a szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelõen irányadók azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetén a jog megszerzõje és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak.
5:158. § [Haszonélvezet követelésen]
(1) Követelés haszonélvezõje jogosult a követelést érvényesíteni, és ha az esedékességhez a hitelezõ felmondása szükséges, a hitelezõt megilletõ felmondási jogot gyakorolni. Ha a követelést a haszonélvezõ hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogosulttal szemben a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint felel.
A haszonélvezõnek a követelésre vonatkozó más rendelkezése semmis.
(2) Az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg, azzal, hogy azon a haszonélvezõ a teljesítéssel egyidejûleg haszonélvezetet szerez.
XXXII. Fejezet A használat 5:159. § [A használat]
(1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élõ családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítõ okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait.
A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhetõ át.
(2) A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
IX. CÍM
SZOLGALOM ÉS KÖZÉRDEKÛ HASZNÁLAT XXXIII. Fejezet
A telki szolgalom 5:160. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára elõnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelõ közúttal, a szomszédok kötelesek tûrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerzõdéssel és elbirtoklással]
(1) A telki szolgalom szerzõdéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességbõl vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(4) A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.
5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét – eltérõ megállapodás hiányában – olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
5:163. § [A telki szolgalom megszûnése]
(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerû használatához már nem szükséges.
(2) A szolgalom megszûnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltûrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
(3) A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.
XXXIV. Fejezet Közérdekû használat 5:164. § [A közérdekû használati jog]
(1) Ingatlanra közérdekbõl, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelõ kártalanítás jár.
(2) A használati jog alapításából eredõ károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
X. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI
5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás]
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentõs tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.
5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]
(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát – a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma – a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között – akkor ismerhetõ meg, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhetõ akkor is, ha a tulajdoni lapon lévõ bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
5:167. § [Az okirati elv]
Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentõs tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
5:168. § [A bejegyzési elv]
(1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszûnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történõ bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetõvé teszi.
(2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerzõdésen alapuló vagyonkezelõi jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.
(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkezõ jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fûzõdõ joghatást nem érinti.
(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentõs tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemû harmadik jogszerzõvel szemben nem érvényesítheti.
(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzése a késõbbi jogszerzõk szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.
5:169. § [A rangsor elve]
Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó idõpontok határozzák meg.
5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]
Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.
XI. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE
5:171. § [Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma]
(1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelõen irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévõ eljárás tényére és tárgyára is.
5:172. § [Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerzõ jóhiszemûsége]
(1) A jóhiszemû jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszemûségének megítélése során a jóhiszemûség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti idõpontban kell vizsgálni. Ha a jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának idõpontja után jött létre, a jóhiszemûség megítélése során a megállapodás létrejöttének idõpontja az irányadó.
(2) Nem tekinthetõ jóhiszemûnek az a jogot szerzõ vagy a jóhiszemûség védelme alá esõ egyéb cselekményt végzõ személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének idõpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségérõl vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.
(3) Nem hivatkozhat a jogszerzõ a jóhiszemûségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képezõ jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszemûség megítélése során irányadó idõpontban az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül.
5:173. § [Az ingatlan-nyilvántartás teljessége]
(1) Az ellenkezõ bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
(2) Az ellenkezõ bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.
5:174. § [Jóhiszemûen és ellenérték fejében szerzõk védelme]
(1) A jóhiszemû és ellenérték fejében szerzõ javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerzõ az e törvény szerinti védelemben részesül.
(2) A jóhiszemû szerzõ az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingatlan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása elõtt a törlési vagy kiigazítási pert feljegyezték.
5:175. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzõ jogállása]
(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzõ személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhetõ tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhetõ tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az õt bejegyzési igénnyel rangsorban megelõzõ, jóhiszemû szerzõvel szemben.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemû és ellenérték fejében jogot szerzõ, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban elõbb álló, jóhiszemû jogszerzõvel szemben nem lehet érvényesíteni.
A jóhiszemû szerzõ jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függõ jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki.
5:176. § [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemû és ellenérték fejében szerzõk védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.
5:177. § [Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]
(1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.
(3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.
XII. CÍM
BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY
5:178. § [A bejegyzés]
(1) A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszûnése, továbbá a jog érvényesíthetõsége – a jogváltozás egyéb feltételeinek megléte esetén – közvetlenül áll be.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcím és a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye; a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. A bejegyzési és a törlési engedélyre a szerzõdés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A bejegyzés alapjául bírósági ítélet vagy hatósági határozat is szolgálhat.
(4) A bejegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának idõpontjára visszamenõleges hatályú.
(5) Ha az ingatlan tulajdonának megszerzéséhez vagy az ingatlant terhelõ jog alapításához, átruházásához vagy megterheléséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, a bejegyzés tartalmának megfelelõen jön létre.
(6) Ha az ingatlan tulajdonának vagy az ingatlant terhelõ jognak a megszüntetéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog a törlésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a bejegyzésnek megfelelõen szûnik meg.
(7) Ha a bejegyzés folytán az ingatlant terhelõ jogok és a tulajdonjog jogosultja azonos személy, az ingatlant terhelõ jogok a rangsorban hátrább álló jogosultak irányában fennmaradnak.
5:179. § [A feljegyzés]
(1) A feljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintõ egyes tények ingatlan-nyilvántartási feltüntetése.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásban törvényben meghatározott tények feljegyzésének van helye.
(3) A feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának idõpontjára visszamenõleges hatályú.
5:180. § [A rangsor és a ranghely]
(1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
(2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon idõpontban kezdõdik, azonos ranghelyen állnak.
(3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy – ha az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges – ellenjegyzésének idõpontja határozza meg.
(4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.
(5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy – a ranghely módosításának idõpontjában bejegyzett – jogának sérelmével.
(6) A rangsor megváltoztatása folytán elõrelépett jog az elõrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszûnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.
5:181. § [A jog tartalmának megváltozása]
Az ingatlant terhelõ jog tartalmának megváltoztatására az ingatlant terhelõ jog keletkezésének és megszûnésének a szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
XIII. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI KERESET; JOGVÉDELMI HATÁS
5:182. § [Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése]
(1) Ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye.
(2) A helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik.
5:183. § [Bejegyzés törlése]
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésének a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.
5:184. § [A törlési és kiigazítási igény]
(1) A jogosultat megilletõ törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzõvel szemben nem évül el.
(2) Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, az érvénytelen bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.
5:185. § [Bejegyeztetési kötelezettség]
Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy más jogát elõbb bejegyezzék, a jogosult ettõl a
Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy más jogát elõbb bejegyezzék, a jogosult ettõl a