XXIV. Fejezet Az üzletrész
6. A felemelt alaptõkének megfelelõ részvények elõállítása 3:30 § [Alaptõke-emelés nyomdai úton elõállított részvényekkel]
(1) Nyomdai úton elõállított részvények esetén, az alaptõke-emelés bejegyzését követõ hatvan napon belül az igazgatóságnak az alapszabályban meghatározott módon, erre vonatkozó felhívásban kell tájékoztatnia a részvényeseket – a tõkeemelés végrehajtásának módjától függõen – a felülbélyegzendõ, illetve kicserélendõ részvények átvételének és az új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyérõl és kezdõ idõpontjáról.
(2) A részvények részvénytársaságnak történõ átadására legalább harminc napot kell biztosítani. A kicserélésre átadott részvényeket az igazgatóság, az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a határidõ leteltét követõen érvényteleníti.
(3) Ha a részvényes a felülbélyegzendõ vagy kicserélendõ részvényeket a felhívásban megjelölt határidõn belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítésérõl szóló határozatot közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétõl kezdve nem gyakorolhatók.
(4) Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett a részvénytársaság új részvényeket állít elõ, amelyek az érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosait illetik.
(5) Az alaptõke-emelés lebonyolításával összefüggésben a részvénytársaság birtokában lévõ részvények nem minõsülnek saját részvénynek, azokkal a részvénytársaság részvényesi jogokat nem gyakorolhat.
(6) A részvényesnek az e § alapján kiállított, új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvény kiadására vonatkozó igénye nem évül el.
3:307. § [Alaptõke-emelés dematerializált részvényekkel]
Dematerializált részvények esetén az igazgatóság az alaptõke-emelés bejegyzését követõ tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetõjét az alaptõke-emelés következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról.
XXXVII. Fejezet Az alaptõke leszállítása
3:308. § [Az alaptõke-leszállítás esetei és korlátja]
(1) A részvénytársaság az alaptõkét leszállíthatja; az e törvényben meghatározott esetekben az alaptõke leszállítása kötelezõ.
(2) A társaság alaptõkéje nem szállítható le – a (3) bekezdésben szabályozott esetet kivéve – az alaptõke törvényben meghatározott minimális összege alá.
(3) A társaság akkor határozhat az alaptõkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történõ leszállításáról, ha az alaptõke leszállításával egyidejûleg elhatározott alaptõke-emelés megtörténik, és így az alaptõke legalább az alaptõkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.
3:309. § [A közgyûlési határozat]
(1) Az alaptõke leszállításáról a közgyûlés dönt. Mellõzhetõ az alaptõke leszállításánál a közgyûlési határozathozatal, ha a részvénytársaság alapszabálya meghatározott feltételek bekövetkeztének esetére a részvények bevonását és az alaptõke leszállítását az érintett részvénysorozatba tartozó részvények kibocsátását megelõzõen elõírta.
(2) Az alaptõke leszállításáról döntõ közgyûlést összehívó meghívónak az általánosan kötelezõ tartalmi elemeken kívül tartalmaznia kell az alaptõke-leszállítás mértékére, okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást, továbbá, ha erre sor kerül, az alaptõke feltételes leszállításának tényét.
(3) Az alaptõke leszállításáról szóló közgyûlési határozatban meg kell jelölni:
a) azt, hogy az alaptõke leszállítása tõkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében vagy a részvénytársaság saját tõkéje más elemének növelése céljából történik;
b) azt az összeget, amellyel az alaptõke csökken, valamint az alaptõke-leszállítással érintett részvényeket; és c) az alaptõke-leszállítás végrehajtásának módját.
(4) Az alaptõke leszállításáról szóló döntés meghozatalával egyidejûleg rendelkezni kell az alapszabálynak a tõkeleszállítás miatt szükségessé váló módosításáról is. Ez a közgyûlési határozat az alaptõke-leszállítás feltételeinek teljesülése esetén válik hatályossá. Ha az alaptõke-leszállításhoz nem szükséges közgyûlési határozat, az alapszabálynak az alaptõke csökkenése miatt szükségessé váló módosítása az igazgatóság hatáskörébe tartozik.
(5) Az alaptõke leszállítását elhatározó közgyûlési határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy az alaptõke-leszállítással – az alapszabályban foglaltak szerint – érintettnek minõsülõ részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei az alapszabályban meghatározott módon a döntéshez külön hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fûzõdõ szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a saját részvényhez kapcsolódó szavazati jog gyakorlásának tilalmát – nem alkalmazhatók.
(6) Az alaptõke tõkekivonással történõ leszállításakor a részvényeseket megilletõ összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptõke csökkenése arányában – az alaptõkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tõke kevesebb, mint az alaptõke összege, az alaptõke tõkekivonással történõ leszállítása elõtt elõször a veszteség rendezése miatti alaptõke-leszállításról kell dönteni.
3:310. § [Az alaptõke-leszállítás módja]
(1) Az alaptõke leszállítása esetén elsõként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni.
(2) Az alaptõke leszállításának végrehajtására a részvények darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes alkalmazásával kerülhet sor.
3:311. § [Kötelezõ alaptõke-leszállítás]
(1) Ha az alaptõke leszállítása e törvény szerint kötelezõ, az alaptõke leszállításáról a társaság közgyûlése a kötelezettséget keletkeztetõ körülmény bekövetkeztét követõ hatvan napon belül köteles dönteni.
(2) Ha az alaptõkét az alaptõke törvényben meghatározott minimális összege alá kellene leszállítani, és a részvényesek az alaptõke pótlásáról a kötelezettséget keletkeztetõ körülmény bekövetkeztét követõ három hónapon belül nem gondoskodnak, a részvénytársaság közgyûlése köteles a részvénytársaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszûnését elhatározni.
3:312. § [Az alaptõke-leszállítás közzététele]
(1) Az igazgatóság az alaptõke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követõ harminc napon belül köteles intézkedni a határozatnak két alkalommal történõ hirdetményi közzétételérõl. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell az alaptõke leszállításáról szóló döntés tartalmát, valamint – ha a társaság hitelezõinek biztosíték iránti igényük lehet – a társaság hitelezõinek szóló, a hitelezõk biztosíték iránti igényének bejelentésére vonatkozó felhívást.
(3) Az ismert hitelezõknek a társaság a hirdetmény elsõ közzétételével egyidejûleg közvetlenül is köteles a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítést küldeni.
3:313. § [Biztosíték a hitelezõk számára]
(1) A társasággal szemben az alaptõke leszállításáról szóló hirdetmény elsõ közzétételét megelõzõen keletkezett követelés jogosultja megfelelõ biztosítékot igényelhet a társaságtól, kivéve, ha
a) már rendelkezik az alaptõke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal;
b) a részvénytársaság alaptõke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan;
c) az alaptõke leszállítására a részvénytársaság alaptõkéjén felüli lekötött tartalék javára történõ átcsoportosítás céljából kerül sor, és az alaptõke-leszállításról hozott határozatot megelõzõ öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal alaptõke-leszállítást; vagy
d) az alaptõke leszállítása kötelezõ.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben az alaptõke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptõkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a részvénytársaság alaptõkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a részvényesek javára kifizetést teljesíteni.
(3) A társaság hitelezõi az alaptõke leszállításáról szóló hirdetmény második közzétételétõl számított harmincnapos jogvesztõ határidõn belül jelenthetik be, ha a részvénytársaság alaptõkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.
(4) A társaság a kérelem elõterjesztésére biztosított határidõ lejártát követõ nyolc napon belül köteles megfelelõ biztosítékot nyújtani vagy a kérelem elutasításáról szóló, indokolással ellátott határozatot a hitelezõnek megküldeni.
Az elutasító vagy nem megfelelõ biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelezõ a határozat kézhezvételétõl számított nyolcnapos jogvesztõ határidõn belül a nyilvántartó bíróságtól kérheti.
(5) Az alaptõke leszállítása mindaddig nem jegyezhetõ be a nyilvántartásba, amíg az arra jogosult hitelezõ nem kap megfelelõ biztosítékot, vagy a hitelezõ kérelmét elutasító bírósági határozat jogerõre nem emelkedett.
3:314. § [Az alaptõke-leszállítás meghiúsulása]
(1) Az alaptõke leszállításának meghiúsulását az igazgatóság köteles a nyilvántartó bíróságnak harminc napon belül bejelenteni.
(2) Ha az alaptõke kötelezõ leszállítása meghiúsult és a meghiúsulástól számított kilencven napon belül a részvénytársaság a kötelezõ tõkeleszállítás okait nem szünteti meg, a részvénytársaság köteles az átalakulásról, egyesülésrõl, szétválásról vagy jogutód nélküli megszûnésérõl határozni.
3:315. § [Alaptõke-leszállítás nyomdai úton elõállított részvények esetén]
(1) Nyomdai úton elõállított részvények esetén a részvények darabszámát részvények bevonásával lehet csökkenteni, míg a névérték csökkentésére a korábban kibocsátott részvények alacsonyabb névértékû új részvényekre történõ kicserélésével vagy a korábban kibocsátott részvényeken feltüntetett névérték felülbélyegzéssel történõ megváltoztatásával kerülhet sor.
(2) Az alaptõke leszállításának bejegyzését követõ hatvan napon belül az igazgatóságnak az alapszabályban meghatározott módon, erre vonatkozó felhívásban kell tájékoztatnia a részvényeseket a bevonásra kerülõ, felülbélyegzendõ, illetve kicserélendõ részvények átvételének helyérõl, kezdõ és záró idõpontjáról, továbbá a csere céljára elõállított új vagy a felülbélyegzett részvények átadásának helyérõl és kezdõ idõpontjáról. A részvények átadására legalább harminc napot kell biztosítani. A bevonás miatt vagy kicserélésre átadott részvényeket az igazgatóság az értékpapírokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárva, a záró idõpontot követõen megsemmisíti.
(3) Ha a részvényes a bevonandó, felülbélyegzendõ vagy kicserélendõ részvényeket a felhívásban megjelölt idõtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság az érintett részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. A részvények érvénytelenítésérõl szóló határozatot közzé kell tenni. Az érvénytelenné nyilvánított részvényekkel részvényesi jogok a határozat keltétõl kezdve nem gyakorolhatók.
(4) Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett – a bevont részvények kivételével – a részvénytársaság új részvényeket állít elõ, amelyek az érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosait illetik.
(5) Az alaptõke leszállításának lebonyolításával összefüggésben a részvénytársaság birtokában lévõ részvények nem minõsülnek saját részvénynek, azokkal a részvénytársaság részvényesi jogokat nem gyakorolhat.
(6) A részvényesnek az e § alapján kiállított, új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvény kiadására vonatkozó igénye nem évül el.
3:316. § [Alaptõke-leszállítás dematerializált részvények esetén]
Dematerializált részvények esetén az igazgatóság az alaptõke leszállításának bejegyzését követõ tizenöt napon belül értesíti a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetõjét az alaptõke leszállítása következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról.
3:317. § [Kifizetés a részvényesek részére]
A részvényesnek az alaptõke-leszállítás nyilvántartásba történõ bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni.
XXXVIII. Fejezet
A részvénytársaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó külön szabályok 3:318. § [Átalakulás]
(1) Ha részvénytársaság átalakul, a részvények – az átalakulással létrejövõ jogi személy nyilvántartásba vételével – érvénytelenné válnak.
(2) A bejegyzõ végzés kézhezvételétõl számított harminc napon belül a jogutód vezetõ tisztségviselõi intézkednek az érvénytelenné vált, nyomdai úton elõállított részvényeknek a jogutódhoz történõ benyújtása, illetve a dematerializált részvényeknek a központi értékpapírszámláról, illetve az értékpapírszámlákról való kivezetése érdekében.
A benyújtott nyomdai úton elõállított részvényeket a jogutód megsemmisíti. Ezekre az intézkedésekre az alaptõke-leszállítás végrehajtására vonatkozó elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni.
3:319. § [Egyesülés]
(1) Részvénytársaságok egyesülése esetén az egyesülési szerzõdésben meg kell határozni:
a) az egyesülõ részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a beolvadó részvénytársaság részvényesei számára az alaptõkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítõ készpénzfizetés mértékét, amely nem lehet több mint a részvényesek számára a vagyonhányaduk alapján juttatott részvények névértékének tíz százaléka;
b) az átvevõ társaság részvényeinek az egyesülés lebonyolításával összefüggésben szükséges átruházására vonatkozó szabályokat;
c) azt az idõpontot, amelytõl fogva a részvények az adózott eredménybõl való részesedésre jogosítanak;
d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat;
e) azokat az esetleges elõnyöket, amelyeket az egyesülõ részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezetõ állású munkavállalóknak, és a felügyelõbizottság tagjainak nyújtanak.
(2) Az egyesülõ részvénytársaságok vezetõ tisztségviselõi az egyesülési szerzõdés elkészítésével egyidejûleg írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint a részvények cserearányát. A részvényesek számára megismerhetõ iratokról a részvényes kérésére, a részvénytársaság költségére teljes vagy kivonatos másolatot kell készíteni.
(3) A vagyonmérleg-tervezeteket ellenõrzõ könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott cserearányt a részvénytársaság milyen módszerekkel határozta meg, ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelõ-e. Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint eljáró könyvvizsgálónak jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerzõdés tervezetében és a vezetõ tisztségviselõk írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezõi követeléseknek a kielégítését.
(5) Az átváltoztatható kötvény esetén az egyesüléssel létrejövõ részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékûek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelõd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülõ társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító
kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor elõre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.
3:320. § [Egyesülési közgyûlések]
(1) Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerzõdés elfogadásáról döntõ közgyûlés napja elõtt kötelesek az egyesülési szerzõdés tervezetét, az egyesülõ részvénytársaságok vezetõ tisztségviselõi által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgálónak, az egyesülési szerzõdés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülõ részvénytársaságok nyilvántartását vezetõ bírósághoz.
(2) Az egyesülésrõl döntõ második közgyûlést megelõzõ harminc nappal az egyesüléssel érintett részvénytársaságok minden részvényesének jogában áll, hogy megismerje a közgyûlési döntéshez készített iratokon kívül az egyesülõ társaságok utolsó három évre vonatkozó beszámolóinak tartalmát is.
(3) Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a közgyûlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
(4) Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezõi – az alaptõke-leszállításra vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával – megfelelõ biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra megfelelõ biztosítékot.
(5) Mentesül a részvénytársaság az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, ha az egyesülési szerzõdés elfogadásáról döntõ közgyûlés napja elõtt harminc nappal és legalább a közgyûlés lezárásáig tartó idõszak alatt a részvénytársaság saját honlapján biztosítja a dokumentumok megismerhetõségét vagy a dokumentumokat közzététel útján hozza nyilvánosságra.
3:321. § [A részvénytársaság szétválása]
(1) Nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem válhat szét.
(2) Zártkörûen mûködõ részvénytársaság szétválása esetén a szétválási szerzõdésben meg kell határozni:
a) a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a részvényesek számára az alaptõkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítõ készpénzfizetés mértékét, amely nem lehet több a részvényesek számára a vagyoni hányaduk alapján juttatott részvények névértékének tíz százalékánál;
b) azokat az esetleges elõnyöket, amelyeket a szétváló részvénytársaságok a vezetõ tisztségviselõknek, illetve a felügyelõbizottság tagjainak nyújtanak.
(3) Részvénytársaság szétválása esetén az igazgatóság köteles tájékoztatni a közgyûlést arról, ha a szétválási szerzõdés tervezetének elkészítése és közgyûlési elfogadásának idõpontja között a társaság vagyonában jelentõs változás állt be.
XXXIX. Fejezet
A részvénytársaság jogutód nélküli megszûnése 3:322. § [A megszûnés következményei]
(1) Ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségi részvényt bocsátott ki, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felosztásakor az elsõbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni.
(2) Ha a végelszámolás megindításának, illetve a felszámolás elrendelésének idõpontjáig a részvénytársaság alaptõkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokra vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és azok teljesítését a részvényesektõl követelni, ha arra a részvénytársaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.
XL. Fejezet
Az egyszemélyes részvénytársaság 3:323. § [Egyszemélyes részvénytársaság eltérõ szabályai]
(1) Ha a részvénytársaság úgy jön létre, hogy alapszabályában egy személy vállal kötelezettséget a társaság valamennyi részvényének átvételére, az alapító köteles nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi kérelem
benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis.
(2) Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes részvénytársaság valamennyi részvényét egy személy szerzi meg.
(3) Egyszemélyes részvénytársaság saját részvényt nem szerezhet.
(4) Az egyszemélyes részvénytársaság és annak részvényese közötti szerzõdést írásba kell foglalni.
(5) Az egyszemélyes részvénytársaság részvényesének felelõsségére a minõsített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
XV. CÍM
BEFOLYÁSSZERZÉS
3:324. § [A minõsített többséggel rendelkezõ tag többletkötelezettségei]
(1) Ha korlátolt felelõsségû társaság vagy zártkörûen mûködõ részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minõsített többség megszerzésétõl számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
(2) A minõsített többség megszerzésének közzétételétõl számított hatvannapos jogvesztõ határidõn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minõsített többséggel rendelkezõ tag társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minõsített többséggel rendelkezõ tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tõkéjébõl a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelõ értéken köteles eleget tenni.
(3) Ha a társaság jogutód nélkül megszûnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelezõ keresete alapján a minõsített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszûnésre a minõsített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történõ megszûnés esetén nem alkalmazható.
NEGYEDIK RÉSZ SZÖVETKEZET
XVI. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3:325. § [A szövetkezet fogalma és fõbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tõkével alapított, a nyitott tagság és a változó tõke elvei szerint mûködõ, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végzõ jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közremûködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát;
a szövetkezetnek a szövetkezeti formában mûködõ jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A szövetkezet személyes közremûködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tõke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tõke harmadát.
(4) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyûjteni.
3:327. § [A szövetkezet mûködésével kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közremûködõ tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerzõdés alapján a szövetkezet javára
tevékenykedõk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
3:328. § [A jognyilatkozatok megtétele]
(1) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezt a rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell a szövetkezet határozatára, valamint a jognyilatkozat és a határozat címzettel való közlésére.
(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelezõ, e kötelezettséget
(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelezõ, e kötelezettséget