ÖTÖDIK KÖNYV DOLOGI JOG
II. Fejezet A birtokvédelem
I. CÍM
A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM I. Fejezet
A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése 5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog idõleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog idõleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitõl a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (fõbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitõl a dolog jogalap nélkül idõlegesen más személy tényleges hatalmába került.
5:2. § [A birtok megszerzése]
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
5:3. § [Birtokátruházás]
(1) A birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló megállapodás alapján való átengedésével valósul meg. A birtokátruházásra a szerzõdés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A birtokátruházás a birtokos és a birtok megszerzõjének erre irányuló megállapodásával megvalósul, ha a) a birtokot megszerzõ fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja; vagy
b) az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja.
(3) A birtokátruházás a birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzõje megállapodnak.
(4) Ha a dolog harmadik személy birtokában van, a birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerzõ félre való átruházásával megvalósul, ha ebben a birtokos és a birtokot szerzõ fél megállapodnak.
5:4. § [A birtok elvesztése]
(1) A birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg.
(2) A birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában idõlegesen akadályoztatva van.
(3) A birtokos halálával vagy jogutódlással való megszûnésével a dolog birtoka a hagyaték megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy a jogutódra száll át. Az örökös vagy a jogutód birtokosi helyzetét az örökhagyó vagy a más jogelõd birtokláshoz való jogcíme határozza meg.
II. Fejezet A birtokvédelem
5:5. § [A birtokost megilletõ birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitõl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a fõbirtokossal szemben.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó idõveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
5:7. § [Birtokper]
(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]
(1) A birtokos egy éven belül a jegyzõtõl is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2) A jegyzõ elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértõt a birtoksértõ magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. A jegyzõ – kérelemre –jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
(3) A jegyzõ határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyzõ birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
(4) A jegyzõnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyzõ által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyzõ a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyzõ által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
II. CÍM
JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS
5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan õt megilletõ igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bûncselekménnyel vagy egyébként erõszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]
(1) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével – és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszemûsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszemûsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelõssége]
(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevõ hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemû volt.
(2) A jóhiszemû jogalap nélküli birtokos az addig terjedõ idõre, amíg a birtokot tõle a jegyzõ vagy a bíróság elõtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelõs. A jóhiszemû jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelõen a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(3) A rosszhiszemû jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.
5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására]
(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelõ határidõ alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek elõlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentõs értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell vagy fel kell használni.
(3) Az értékesítésbõl befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(4) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ A TULAJDONJOG
III. CÍM
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. Fejezet
A tulajdonjog általában 5:13. § [A tulajdonjog]
(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.
(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.
IV. Fejezet
A tulajdonjog tárgyai 5:14. § [A dolog]
(1) A birtokba vehetõ testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelõ eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
5:15. § [Alkotórész]
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevõen csökkenne.
5:16. § [Tartozék]
A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerû használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elõsegíti.
5:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme]
(1) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetõségeinek határáig terjed.
(2) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erõforrásokra nem terjed ki.
5:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga]
(1) Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérõen nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
5:19. § [A földhasználat szerzõdéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa között]
(1) Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerzõdésben szabályozzák, e szerzõdés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.
(2) A földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban, hogy az épület tulajdonosa az épületet a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. Az épület tulajdonosa a föld tulajdonosától a hozzájárulás megadását követelheti, ha az elidegenítés vagy a terhelés az épület tulajdonosát terhelõ kötelezettségek teljesítését vagy az épület létesítésének a szerzõdésben rögzített célját nem veszélyezteti.
5:20. § [Elõvásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén]
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elõvásárlási jog illeti meg.
IV. CÍM
A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME V. Fejezet
A birtokláshoz való jog 5:21. § [A birtoklás joga]
A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
VI. Fejezet
A használat és a hasznok szedésének joga 1. Általános szabályok
5:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés]
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
2. Egyes szomszédjogok 5:24. § [A földtámasz joga]
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelõ rögzítésrõl ne gondoskodnék.
5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]
(1) Ha közérdekû munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyûjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
3. A használat különös esetei 5:26. § [A szükséghelyzet]
(1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegetõ és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tûrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegetõ veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegetõ kár elõreláthatóan jelentõs mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytõl kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegetõ veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebbõl eredõ kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.
5:27. § [A közérdekû használat]
(1) Az ingatlan tulajdonosa tûrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant idõlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerû használatát lehetetlenné teszi vagy jelentõs mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
4. Túlépítés
5:28. § [A jóhiszemû túlépítés]
(1) Ha a tulajdonos jóhiszemûen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítõ a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítõtõl, ha a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevõen költségesebbé válik.
(3) A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.
5:29. § [A rosszhiszemû túlépítés]
(1) Ha a túlépítõ rosszhiszemû volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan idõben tiltakozott, amikor a túlépítõnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítõ
a) az épületet bontsa le; vagy
b) a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa tulajdonába.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot – választása szerint – megilletik a jóhiszemû túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítõt terhelik. A túlépítõt megilleti a beépített anyag elvitelének joga.
VII. Fejezet