HATODIK KÖNYV KÖTELMI JOG
IV. Fejezet Az elévülés
6:21. § [Az idõmúlás joghatása]
Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban elõírt határidõ eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidõ nem jogvesztõ, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.
6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idõ megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
6:23. § [Az elévülés joghatásai]
(1) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
(2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.
(3) A fõkövetelés elévülésével az attól függõ mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a fõkövetelés elévülését nem érinti.
(4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.
6:24. § [Az elévülés nyugvása]
(1) Ha a követelést a jogosult menthetõ okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszûnésétõl számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idõ esetén három hónapos – határidõn belül a követelés akkor is érvényesíthetõ, ha az elévülési idõ már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idõ esetén három hónapnál – kevesebb van hátra.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott idõtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idõ esetén a három hónapos – határidõ számítása kezdõdik újból.
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részérõl történõ elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történõ módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történõ érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejezõ jogerõs érdemi határzatot hozott; vagy
d) a követelés csõdeljárásban történõ bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerõs befejezésétõl az elévülés újból kezdõdik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
V. Fejezet
Tartozáselismerés. Egyezség 6:26. § [Tartozáselismerés]
Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerõ kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerõ jognyilatkozat megtételének idõpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelésen vagy érvénytelen szerzõdésen alapult.
6:27. § [Egyezség]
(1) A felek a kötelembõl eredõ vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követelésébõl.
(2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak.
II. CÍM
TÖBBALANYÚ KÖTELMEK VI. Fejezet
Több kötelezett a kötelemben 6:28. § [Osztott kötelezettség]
(1) Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a jogosult minden kötelezettõl a ráesõ részt követelheti. Kétség esetén a kötelezettek egyenlõ mértékû szolgáltatás teljesítésére kötelesek.
(2) Osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve, ha a megosztás a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.
6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]
(1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettõl követelhetõ. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettõl követelheti a teljesítést.
(2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszûnik. A kötelezettek egymás szerzõdésszegéséért is felelnek.
(3) A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megilletõ, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
(5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.
6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]
(1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlõ arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettõl a követelésnek õket terhelõ része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
(2) A kötelezett nem hivatkozhat a többi kötelezettel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.
VII. Fejezet
Több jogosult a kötelemben
6:31. § [Több jogosult osztható szolgáltatás esetén]
Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az õt megilletõ részt követelheti. Kétség esetén a jogosultak egyenlõ mértékû szolgáltatás követelésére jogosultak.
6:32. § [Jogosulti együttesség]
Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.
6:33. § [A jogosultak egyetemlegessége]
(1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszûnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosultak bármelyikének késedelme vagy az olyan jognyilatkozat, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele, mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerõs befejezéséig a kötelezett – anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.
(5) A jogosultakat – ha jogviszonyukból más nem következik – a követelés egymás között egyenlõ arányban illeti meg.
III. CÍM
A KÖTELEM TELJESÍTÉSE VIII. Fejezet
Általános rendelkezések 6:34. § [A teljesítés általános szabálya]
A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelõen kell teljesíteni.
6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidõ tûzésével. Határnap tûzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidõ megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott idõtartamon belül bármikor teljesíthetõ, kivéve, ha az eset körülményeibõl az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés idõpontját.
(2) Ha a szolgáltatás rendeltetésébõl a teljesítési idõ megállapítható, a szolgáltatást ebben az idõpontban kell teljesíteni.
(3) Ha a teljesítés idejét az (1)–(2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés elõkészítéséhez szükséges idõ elteltével köteles teljesíteni.
6:36. § [Idõ elõtti teljesítés]
(1) A jogosult a teljesítési idõ elõtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.
(2) A teljesítési idõ elõtti teljesítés elfogadása nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét.
6:37. § [A teljesítés helye]
(1) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a szolgáltatás teljesítésének helye a kötelezettnek a kötelem keletkezésének idõpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
(2) Ha a kötelezettnek több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
(3) Ha a kötelem keletkezését követõen a teljesítési hely megváltozik, és errõl a kötelezett a jogosultat értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely.
A teljesítés helyének megváltozásából eredõ többletköltséget a kötelezett elõlegezi és viseli.
6:38. § [A teljesítés elismerése]
(1) A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására.
(2) Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerõ nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekbõl nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadására nem jogosult.
6:39. § [A teljesítési költségek viselése]
A teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik.
6:40. § [Fajlagos szolgáltatás elosztása]
(1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgokat ugyanannak a személynek különbözõ helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni.
6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén]
(1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemû szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés idõpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.
(2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjérõl nem rendelkezett, és egyértelmû szándéka sem ismerhetõ fel, a másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntésérõl a kötelezettet megfelelõ határidõn belül értesíteni köteles.
(3) Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntésérõl a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlõ mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.
(4) Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
IX. Fejezet
A pénztartozás teljesítése 6:42. § [Fizetés]
(1) Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni.
(2) A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének idõpontjában, egyéb esetben abban az idõpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezetõ bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.
(3) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is.
6:43. § [Pénztartozás idõ elõtti teljesítése]
A jogosult a teljesítési idõ elõtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni.
6:44. § [Pénztartozás teljesítésének helye]
(1) A pénztartozás teljesítésének helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének idõpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének idõpontja szerinti fizetési számláját vezetõ bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelem keletkezésének idõpontjában a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg.
(2) Ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
(3) Ha a készpénztartozás keletkezését követõen a teljesítési hely megváltozik, és errõl a jogosult a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az új telephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely.
(4) A teljesítés helyének megváltozásából eredõ többletköltséget a jogosult elõlegezi és viseli.
6:45. § [Pénztartozás teljesítésének módja]
(1) A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévõ pénznemben kell megfizetni.
(2) A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam – ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam – alapján kell átszámítani. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendõ, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthetõ, a pénztartozást az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén]
Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendõ, azt – ha a jogosult eltérõen nem rendelkezett, és egyértelmû szándéka sem ismerhetõ fel – elsõsorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a fõtartozásra kell elszámolni.
6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév elsõ napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától kezdõdõen a késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyezõ mértékû késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés idõpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyezõ késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.
(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
X. Fejezet