4.14 . Felsőoktatási expanzió
4.16. Pszichológia, pszichoanalízis, nemzetközi minták és a Budapesti Iskola 270
4.16.1. Sigmund Freud
Az értekezésem keretei nem teszik lehetővé, de érdekes kutatási feladat lehetne a pszichológia korszerű nézeteivel a szociális érettségről, a szociális tanulás útjaival, az identifikációval és a modellkövetéssel a zsidó nevelés módszereit szembesíteni. A gyermek a szocializáció útján megismeri önmagát és az őt körülvevő mikro- és makrotársadalmat. A kisgyermekek számára a család jelenti az elsődleges szocializációs csoportot. A későbbi életkorokban a kortársak szerepe megnő. Az azonosulás (identifikáció) szorosan kapcsolódik az utánzáshoz. Ezen fogalom Freud elméletének az egyik alapfogalma. Az azonosulás során az egyén kiválaszt egy neki megfelelő modellt, s megpróbál olyan lenni, mint az általa kiválasztott személy. A gyermekek spontán (nem tudatosan) veszik át a számukra érzelmileg fontos személyek viselkedésmódját, a későbbi életkorukban (serdülő- és ifjú, valamint felnőttkorban) a tudatosság-szándékosság a jellemző. Az orthodox és a neológ családoknál más-más mintát kapnak az utódok és a modellkövetés vagy nem-követés egyaránt jellemző. Az apa, a hagyományos zsidó nevelésben a fiúk, az anya a lányok számára a modell.
270 A dolgozatom műhelyvitáján a tisztelt szakmai Bírálóim által felvetődött a kérdés, hogy egy, a zsidó nevelési hagyományt áttekintő, értékkereső vázlatban van-e helye olyan szerzőknek, személyiségeknek, akiknek voltaképpen csak a származásuk (olykor ebből következő tragikus sorsuk – a pszichoanalitikus Budapesti Iskola, mint tudjuk szétszóratott már a Tanácsköztársaság leverése utáni „Numerus clausus” után, Korczaknak a treblinkai mártirium jutott osztályrészül stb.) kötődött a zsidósághoz. Sokan közülük ateisták voltak.
Fontosnak tartom jelezni – nem kis részt jeles szerzők (pl.: a svájci G.Kahn, a lengyel A. Lewin stb. munkái nyomán), hogy fontos, új kutatást érdemelne e kérdés, vagyis, hogy mindennek ellenére munkásságukban, nevelésről szóló hitvallásukban, érték-vallomásaikban miként hagyott nyomot, kapott szerepet az a hagyomány, amit egyértelműen zsidó nevelési tradíciónak tartunk. Jelen kutatásban erre nem vállalkozhattam.
A tisztelt neveléstudományi Konzulensem javaslatát is figyelembe véve, ezen alfejezet is helyet kapott e fejezetben.
109
10.13146/OR-ZSE.2016.001
4.16.2. Anna Freud
Édesapja, Sigmund Freud szakmai útján haladt, a pszichoanalízis fő képviselője volt. Az 1920-as években előadásokat tartott a „Pedagógusok bevezetése a pszichoanalízisbe” témakörben.
Roubiczek és a Montessori munkacsoport tagjai részt vettek ezeken az előadásokon és szemináriumokon. Roubiczek erősen szorgalmazta Maria Montessori és Anna Freud együttműködését és a pszichoanalízis bevezetését a bécsi intézményekbe.
Montessorinak a pszichoanalízissel szemben fenntartásai voltak. A bécsi gyermekházak 1934-1938 között a Montessori-koncepció szerint dolgoztak, Anna Freud sokat segített a gyermekek és a problémáik jobb megismerésében.271
Pedagógiai szempontból is jelentős Anna Freud működése, elsősorban az ún.
elhárító mechanizmusok elemzése és gyermekpszichológiai megfigyelései miatt, amelyek megkérdőjelezik az édesapja nevéhez köthető libidófejlődés teóriáját.272
4.16.3. Hannah Arendt
A német származású amerikai filozófus, munkásságának a középpontjában a történelem fordulópontjaiként ismert események (totalitarizmus megjelenésének a formái) elemzései állnak. A szülői felelősségről vallott gondolatai ma is helytállóak, hangsúlyozza a szülői szerepek fontosságát a gyermek fejlődésében. A szülők által ismeri meg a gyermek a világot, azt a világot, amely minden új jövevény által pusztulhat.
A gyermeket óvni kell a világ veszélyeitől, de a világot is az újabb és újabb nemzedékektől. A család gondoskodó, óvó, biztonságot nyújtó légköre nélkül az egyén nem képes boldogulni.273
271KURUCZ. 2007. 3-4. szám
http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/?rovat_mod=archiv&act=menu_tart&eid=36&rid=1&id=311
272 SZILÁGYI, 1979, 38. p.
273 ARENDT, 1995, 193. p.
10.13146/OR-ZSE.2016.001
4.16.4. Bruno Bettelheim
Bruno Bettelheim az „Elég jó szülő” című könyve ugyan a modern lélektan tanulságait is alkalmazza, de kimutathatóan támaszkodik a zsidó hagyományra is. A könyv nagyon érdekes fejezete, amikor a szerző a gyermek és a szülei múltjának a kapcsolatát tanulmányozza. A holokausztot túlélő szülők gyermeke „mindig bűnösnek érzi magát, ha valami olyasmit tesz, ami aggasztja vagy kiábrándítja a szülőt.”274 Munkájában arról is ír, hogy az izraeli első telepesek gyermekei is állandó kisebbségben éltek, mert úgy érezték, hogy ők semmire nem képesek a szüleik
„árnyékában”, a „nagy tetteket” már őseik megtették.275
A szerző egy érdekes gondolatot írt le a Tízparancsolattal kapcsolatosan: „…az egyetlen parancsolat, amely a szülő és gyermekeik viszonyára vonatkozik, azt kívánja tőlünk, hogy tiszteljük a szüleinket, nem pedig azt, hogy szeressük őket. Úgy látszik, hogy a régiek szerint elegendő volt tisztelni a szülőket ahhoz, hogy a családban a megfelelő viszonyok uralkodjanak; ennél többre nem volt szükség.”276
4.16.5. Ferenczy Sándor és a Budapesti Iskola
Mészáros Judit írásából megtudhatjuk, hogy Ferenczy Sándor szerepe kulcsfontosságú volt magyarországi pszichoanalízis kibontakozásában és a budapesti iskola létrehozásában.
Dolgozatom keretei nem teszik lehetővé, hogy a Budapesti Iskola tagjainak a munkásságával részletesen foglalkozzak. De kiemelnék egy figyelemreméltó dolgot, a pszichoanalízis képviselő csoport tagjainak az embermentő tevékenységét, hogy képesek voltak a szakmai ellentéteket félretenni és a társaik életét megmenteni.
Mészáros Judit szavaival: „Európa „vesztesége” Amerika „nyeresége” lett, léteznek olyan pillanatok és időszakok, amelyekben a lojalitás és a szolidaritás túllép a személyes ellentétek konfliktusain.”277*
110
274 BETTELHEIM, 1994, 163. p.
275 BETTELHEIM, 1994, 165. p.
276 BETTELHEIM, 1994, 362. p.
277 MÉSZÁROS, 2008, 184. p.
10.13146/OR-ZSE.2016.001
4.17. Gyermekvédelem
A zsidó filantrópia fontos részét képezte a gyermekvédelem, a fiatalabb korosztály szocializációjának a segítése. A XIX. század végétől már önálló gyermekvédelmi intézmények működtek. 1897-ben nyitotta meg kapuit a Bródy Adél Gyermekkórház.
Az 1909-ben létesült az Izraelita Szünidei Gyermektelep-Egyesület, amely 7−13 éves szegény sorsú gyermekek nyaraltatásáról gondoskodott. Az egyesület két nyaralótelepet tartott fenn: Diósjenőn és a Balaton mellett, ahol évente közel 500 gyermek tölthette szünidejét. Az 1910-ben létrehozott Országos Izraelita Patronázs Egyesület, a veszélyeztetett zsidó gyermekek társadalmi beilleszkedését kívánta elősegíteni.
Fennállása 18 éve alatt kétezernél több gyermeket részesített ellátásban. 1910-ben alapították az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet. Az OMIKE által fenntartott szociális intézmények közül a legjelentősebb az 1910-ben létrehozott „Mensa Academica”, amely főiskolás hallgatók étkeztetését szolgálta. Az első világháború előtt már egy 600 személyes konyhát működtetett.278
Frim Jakab gyógypedagógus, az első volt hazánkban, aki az értelmi fogyatékosok számára (1870-ben) intézetet létesített és nevelésükkel kezdett foglalkozni. Intézetét, amelyről neve fogalommá vált, 1896-ban az állam vette át. Munkássága a Gyermekbarátok mozgalmáig ível.*