4.14 . Felsőoktatási expanzió
4.21. Korczak, Janusz
Henrik Goldsmith Korczak lengyel zsidó orvos és pedagógus volt, a XX. századi reformpedagógiák világhírű képviselője. 1912 és 1942 között a varsói gettó Árvaházában gondozta a rábízott gyermekeket, növendékei 6−18 éves gyermekek voltak. Az Árvaház lakóinak a deportálásakor lehetősége lett volna a megmenekülésre, de Korczak nem hagyta el a tanítványait, a gyerekekkel együtt Treblinkába vitték és megölték.298
Janusz Korczak egyetemes érvényű pedagógus, mártíriuma közvetlenül összefügg a zsidóságával. Gérard Kahn a jeles svájci Korczak kutató, s a magyar interpretátorai is (pl.: Grossmann Erika) határozottan bizonyítják, hogy a korczaki ún. liberalizmus,
296http://www.hdke.hu/files/csatolmanyok/R%C3%B6viden_a%20cionista_ellen%C3%A1ll%C3%A1 sr%C3%B3l.pdf
297 LAOR-ASHUR, 2004, 31. p.
* E korszak értékei közül az alábbi értékeket szeretném kiemelni: gyermekvédelem, a zsidó közösség összetartóerejének a fontossága, a közösség tagjainak segítése.
298 WEINGARTEN, 1979, 338–339. p.
120
10.13146/OR-ZSE.2016.001
egyáltalán a szeretetelvű szabadságra és felelősségre építő nevelés közvetlenül levezethető a zsidó nevelési tradícióból. Korczak felismerte, hogy a nevelőnek a valódi életre kell felkészíteni a gyermekeket. Azt vallotta, hogy a gyermekek féltése, óvása sokszor nem vezet jóra.299 A környezet szerepének a fontosságát hangsúlyozta a gyermek oktatása-nevelése során. Korczak írt a „felügyelőként” és a „valódi”
pedagógusként dolgozó személyről is. Felismerte, hogy a gyermekek tévedhetnek és a pedagógusnak hagynia kell, hogy ők maguk javítsák ki a hibáikat. A jó tanárnak át kell éreznie tanítványa helyzetét és be kell látnia, hogy nem mindig úgy kell nevelnie a rábízottakat, ahogyan őt nevelték. Korczak nevelési rendszerében az egészségvédelem is kiemelt szerepet kapott. A későbbi reformpedagógiai mozgalom is nagy hangsúlyt helyezett a gyermek egészségének a megőrzésére. A gyermekek tevékenyen részt vettek az Árvaház életében, így „magukénak érezhették” az „ideiglenes otthonukat”.
Az Árvaházban „önkormányzat” és „gyermekbíróság” is működött. Korczak felismerte, hogy a gyermeki jogokhoz hozzátartott, hogy a gyermekek aktívan bekapcsolódhattak az intézmény vezetésébe. Napjainkban is láthatjuk, hogy az iskolai életben a diákönkormányzatoknak milyen fontos szerepük van. Az Árvaház dolgaival az Önkormányzati Tanács foglalkozott. A „gyermekbíróság” a mindennapi élet ügyes-bajos dolgait felügyelte és intézte.300
Svájci elemzője, Gerard Kahn szerint, a zsidó nevelés sajátosságát nem egyszerű leírni. Ennek az okát abban látta, hogy a zsidóságon belüli egyes irányzatok különbözőek
299 KORCZAK, 2006, 14. p.
300 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az UNICEF magyarországi szervezetének gondozásában és a Lengyel Köztársaság Kulturális Intézményének támogatásával, valamint az Eötvös Kiadó segítségével megjelent a „Hogyan szeressük a gyermeket?" című kötet, amelyet Csillag Ferenc, Takács István és Trencsényi László szerkesztett. (ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 2011.), valamint a lengyel parlament döntése alapján a 2012-es év Janusz Korczak Emlékév volt. A magyarországi konferencián az előadók kiemelten foglalkoztak a korczaki gyermekfelfogás és a mai gyermekfelfogás közti kapcsolattal, kritikusan kitérve a mai magyar oktatás helyzetére (az előadók közt Iványi Gábor, Molnár Lajos, Makai Éva, Csillag Ferenc, Trencsényi László, a marosvásárhelyi Fodor László professzor és mások, köztük a hárshegyi Gaudiopolisz egykori növendéke, Füzéki Bálint, illetve a „negyedik nemzedék fiataljai” is). Korczak pedagógiai módszereiről 2012. december 10-én nemzetközi konferenciára került sor, a záróeseményen az ombudsmani hivatalban Korczak-emléktábla került felavatásra. http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2012/12/a-korczak-emlekev-zarasa-magyarorszagon-nemzetkozi-konferencia-az-elte-n/
121
10.13146/OR-ZSE.2016.001
és nagyon kevés szakirodalom foglalkozik a zsidó neveléssel. Az asszimilált családon belüli zsidó nevelésről pedig egyáltalán nem található irodalom. Kahn azt vallja, hogy minden zsidó nevelés alapja a Tóra és a Talmud. Azt állította, hogy a legtöbb asszimilált családban (így Korczak családjában is) a vallás fogalma a családon belüli hagyomány továbbadására korlátozódott. Kahn a Tóra és a Talmud közötti különbséget abban látja, hogy a Tóra a családi, az otthoni nevelést jelentette, a Talmud tanulása pedig az intézményesített keretek között zajlott. A Talmud tanulásakor a tanulók egyéni képességeikhez és érdeklődéséhez képest haladhattak az oktatás során.
Érdekes Kahn azon megállapítása, amely szerint a zsidó nevelés elméletének alapja abból a sajátságos „emberkép-tudatból” ered, amely szerint az embert önálló lénynek teremtette az Ö-való, aki szabadon dönthetett a sorsáról. Tetteiért magának kell vállalnia a felelősséget. Az Ö-való minden ember számára megadja a lehetőséget, hogy válasszon a jó és a rossz között. Az emberek a szabad akaratukból választhatnak, de a döntések utáni következményeket vállalniuk kell. A Tóra szavait idézve, az Ö-való így szólt Káinhoz: „Nemde, ha jót cselekszel, emelkedel; ha pedig nem cselekszel jót, az ajtónál hever a bűn, hozzád van vágyakozása, de te uralkodjál rajta.”301
A zsidó nevelés szempontjából lényeges gondolat, hogy a zsidó vallás az eredendő bűn fogalmát nem ismeri. A nevelés fontos eleme, hogy léteznie kell megbocsátásnak, mert elismeri az őszinte megbánás létét. Kahn leírta, hogy a családban a gyerekek a zsidó életformát, szokásokat tanulhatták. Azonban más volt az ortodox és a liberális családi nevelés lényege: az ortodoxok feltétel nélkül követték a vallási törvényeket, míg a liberális családoknál az adott társadalomba való beilleszkedés elsődleges jelentőséggel bírt. A gyerekeknek meghagyták az egyéni fejlődés lehetőségét.
Kahn összefüggést látott, a „bibliai kor” nevelési tradíciói és Korczak munkássága közt.
Korczak kerülte az általánosításokat az „azonos jogok és az azonos kötelességek”
elvvel kapcsolatban. Felismerte, hogy minden gyermek különböző. Korczak azt hirdette, hogy hagyni kell a gyermeket élvezni a jelent, mert nem lehet tudni, hogy mit
301 Berésisz 4:7.
122
10.13146/OR-ZSE.2016.001
hoz számára a jövő. A hagyományos zsidó nevelés ezzel szemben korlátozza a gyermeki szabadságot.
Azt vallotta, hogy nem szabad a gyermeket „túlfélteni” sem. Kahn leírta, hogy Korczak kialakított egy, az Árvaház életét szabályozó törvénykönyvet. E törvénykönyv mondanivalóját a zsidó eszmevilágra vezette vissza.302 „A zsidó nevelés elméletéhez igen fontos adalék az emberkép ismerete – állítja Kahn…Továbbá lényeges a zsidó nevelés szempontjából az a tény, hogy bármikor lehetséges a visszafordulás, a megbocsátás, azaz létezik belülről jövő megbánás és megbocsátás.
Ezen két fogalom igen lényeges a korczaki pedagógia szempontjából az általa bevezetett gyermektörvényszék esetében.”303 Rencsényi Beatrice a tanulmányában párhuzamot vont Korczak nézetei és napjaink magyarországi valósága között. A szerző szerint a korczaki pedagógia megértése segít a gyermekotthonokban lévő gyerekek nevelésében és a gyermekkorú bűnözők helyes útra való terelésében is.304 Betty Jean, Lifton szerint, Korczak életét állandó kettősségek határozták meg: a gyermek és a felnőtt, az orvos és az író, Goldszmit (ez volt az eredeti neve) és Korczak, valamint a lengyelekhez való tartozása és a zsidósága.305 Zvi, Bar-On szerint Korczak pedagógusi tevékenysége a három fő foglalkozásából ered, mert egy személyben volt:
pszichológus, nevelő és író.306 Korczak ötvözte az árvaházat az iskolával, az árva gyermekek otthonra leltek intézményében. A róla elnevezett gyermek- és ifjúság központot is e céllal hozták létre.307
Örvendetes, hogy a 1997-ben kiadott Pedagógiai Lexikonban, Gordosné Szabó Anna tollából már olvashatunk Korczakról,308 pótolva, azt a hiányosságot, hogy e Lexikon korábbi, 1977-es kiadásában nem készült a munkásságáról szócikk . Magyarországon a Magyar Pedagógiai Társaság, amelynek főtitkára Dr. Trencsényi László is fontosnak tartja a „Korczak-hagyomány” ápolást. Szükségesnek látnám,
302 KAHN, 1993, 70–85. p.
308 Új Pedagógiai Szemle, 2007/6. 279. p.
123
10.13146/OR-ZSE.2016.001
hogy a hazai zsidó oktatási-nevelő intézményeink is részt vegyenek a Korczak- Munkacsoport tevékenységében. Simon Mária, a munkacsoport alapítója így írt Janusz Korczakról: „..Ne feledjük, hogy a pedagógus elnevezés eredetileg pedagoigos, azaz gyermekvezető, akkor ez Janusz Korczak, az orvos, a pedagógus, az író, jogalkotó. Polihisztor. Polihisztorságának forrása az Ember szeretete és tisztelete…”309*
4.22. Út a Vészkorszakhoz
„...a zsidótörvények és a zsidóüldözések évei (1938−1944), melyek alatt a zsidók felvételi esélyei majdnem teljesen megszűnnek a katolikus és a református gimnáziumokban, de radikálisan meggyengülnek a korábban számukra messzemenően nyitott evangélikus gimnáziumokban is.”310
A zsidó lakosság számához hasonlóan az iskolaügy területén különösen az elemi iskolákéban volt tapasztalható a visszaesés.
Az előnytelen változás látható a közkeletű adatokból a nem zsidó iskolák számából is, de amint az összehasonlításul az utolsó békeévnek és a következő évtizedeknek az alábbi adataiból kitűnik − az évek során ez utóbbiak száma egyre nőtt, a zsidóké fokozatosan csökkent.311
Tanév Az elemi iskolák száma Ebből zsidó
1913/14. 16.928 407
1919/20. 5.906 186
1929/30. 6.618 157
1939/40. 8.882 168
309 http://www.korczak.iweb.hu/keret.cgi?/gondolatok.html
* E korszak értékei közül az alábbi értékeket szeretném kiemelni: gyermekközpontúság, gyermekvédelem, a közösség összetartóerejének a fontossága, a közösség tagjainak segítése.
310 KARÁDY, 2000, 190. p.
311 FELKAI, 1998, 88. p.
124
10.13146/OR-ZSE.2016.001
10.sz. táblázat: A zsidó elemi iskolák számának a csökkenése 1913/14. és 1939/40. évek között
Tanév Tanulók száma Ebből zsidó
1913/14. 1.971.141 33.271 (2,5%)
1919/20. 813.476 16.610 (2,5%)
1937/38. 1.638.087 11.383
11.sz. táblázat: A zsidó vallású tanulók számának a csökkenése 1913/14. és 1937/38. évek között